Fórum témák
» Több friss téma |
Nem vagyok szakértő sajnos , de az induktivitás (a szűrőben)
elég nagy?
Itt a C L C szűrőnél arra gondolok, hogy egy kondenzátor a táp és a föld között,
ezután a tápot megszakítja egy tekercs, majd megint egy kondenzátor a táp és a föld között. Arra gondoltam, smd alaktrészekből építetted meg, lehet a kondenzátorok elegek, de az induktivitás lehet kevés. Nem tudok ugyan eleget ahhoz hogy tanácsot adjak, de egy ilyen szűrőbe egy jó nagy tekercs kellene, pl egy kicsi 230/12 trafó szekunder tekercse. (A két primer nincs bekötve sehova)
Tartok tőle, egy ilyen nagy tekercs nem hoz e létre nagy induktív visszacsapást,
ami esetleg károsíthatja az egész áramkört!
Az L taghoz inkább egy sacc 10 mH-s fazékvasas fojtót használnék fel, mert ez a picike sokra nem való.
RF készüléknél táp átvezetéshez pedig átvezető kondit javasolnék, pár nF-os értékkel.
Egy próbálkozást még lehet hogy teszek ez ügyben. Nagyméretű tekercs nem fér bele, és a kütyü méreteit sem szeretném növelni. Kompakt fénycsőből kitermelt vassal csinálok egy fojtót, meg a táp átvezetéshez is forrasztok be SMD kerámia kondit, hátha segít.
Most gondolkozom, hogy nem ártana megnézni az oszcillátorból jövő jelet, mert lehet hogy az hibátlan és az erősítő fokozat nem szereti a kapcsolóüzemű tápot. Az a rész meg stabilizátor nélkül kapja a tápot, mint az eredeti kapcsolásban. Végső megoldásban marad telepes üzemű, vagy kipróbálom "hagyományos" tápról.
Milyen jellegű az eltérés az akkus táp, és hálózati között?! ha tudsz adni pontosabb leírást, és/vagy szkópábrát, talán többet tudunk mondani, lehetséges okként...
Ne gondolkozz nagyméretű tekercsben... egy csokihoz hasonló bőven elég. Szerintem egy 15...22 mm-es vidáman elfér.
Idézet: „Az a rész meg stabilizátor nélkül kapja a tápot,” Szerintem ez a gond. Ahogy nézem a rajzot az erősítő tápja stabilizálva van egy kondenzátorral,de ami előtt nincs ellenállás, így nem tud jó lenni a szűrés. Egy kapcsolóüzemű táp kimenete sok zavart tartalmazhat. A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2020
Szóval, kapcsolóüzemű tápról ilyen jelet produkál. A "furcsa alakú" jel frekvenciája 5kHz környéke. Az időalapot széthúzva, megjelenik a 15MHz körüli szinusz jel is.
Itt egy rövidke videó. Akkumulátorról szép szinusz a kimenet. Ma még annyit módosítottam, hogy az erősítőben lévő két tranzisztor bázis ellenállásait nagyobbakra (33k ohm) cseréltem, mert a kollektorokon 2,3 és 2,5V-ot mértem. most közelebb vannak a fél tápfeszhez (5V körül). Így a két 120 ohm-os nem melegszik annyira, a kimeneten nem változott semmi. A hozzászólás módosítva: Márc 17, 2020
Tégy egy 8-9V os stabkockát a 9V-os ágba is, és 12V-os táppal tápláld! Így jó eséllyel megnyugszik...
Biztos lehetsz benne, hogy zajos a tápod most, akkor is, ha nem látod a szkópon(ami érdekes, lévén kommersz kapcs. üzemű tápokat azért annyira jól nem szokás szűrni, hogy szkópon ne látszana).
Astabil multivibrátorból (super)regenerativ RH vevő.
Hangfrekvenciás erősítője legyen kb.: 500-1000 erősítésű és fejhallgatóra dolgozó. Az LC kör behatárolja a vételi sávot.L1:L2 kb 5 - 10 közötti menetszám arányú legyen. Pár kHerzen rezeg Q1 és Q2 és úgy lökdösi a Q2-es RF erősítőfokozatként is működő eszközt.
Mostanában nagy a pörgés a Silicon Labs Si4735 -ból épített rádió körül.https://www.academia.edu/7899085/RF_The_Elektor_DSP_radio_DSP_world_receiver_with_USB_interface
A cikk fb regisztrécióval ingyen megnézhető. Valójában a cikkben emlitettnél jóval egyszerűbben építhető rádió Arduino-val. Lásd: A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2020
Hmm némi RF preszelektor nem ártana elé ... értem én , hogy AD és DSP .... de azért mégis ...
habár nem egy mostanság "ócsó" megfigyelő vevőt is ebből vagy "tesójából "gyártanak .. (pl.: Tecsun).
Én inkább azt tartom aggasztónak, hogy az adatlapban meg sem említik a csatornaszelektivitást...
Nyilván, műsorvevő célra készült a cucc. A youtubon vannak videok, h. amatőrsávban is vesznek vele adókat. A puding próbája, hogy... Meg kell építeni, kipróbálni.
Hadd kérdezzem naivan: A preszelekció miért olyan fontos?
Inkább én válaszolok a kérdésedre!
A preszelekció ennél a rádiónál valóban nem fontos olyan értelemben véve, mint egy klasszikus szuperheterodinnél. Ugye itt nem feltétlenül van klasszikus középfrekvenciára keverés, ha van is, csak másodlagos okok miatt van használva, és amúgy is igen alacsony értékű. Így a tükörfrekvenciát így nem lehetne hatékonyan elnyomni. Ezt csinálja a DSP szekció digitálisan.
Igen, értem én, hogy kommersz rádió építése volt megcélozva az IC megalkotásánál..., de azért mindig szoktam csodálkozni, amikor egy rádió egyik alapvető paraméterének számító szelektivitás nincs megadva. Pedig, hiába van jó érzékenysége, ha nem képes egy erős adó melletti gyenge adó vételére, mert a szelektivitása gyenge ehhez...
Tekintsd meg a Si4735 adatlapját. Elég részletesen dokumentálva vannak a képességei. Az adatlapja szerint is műsorvevő céljára készült, ez kiderül a feltüntetett vételi sávokból. A szelektivitás meg van adva, sőt az IP3, és a blokkolási érzékenység is.
Általános műsorvevőnek készült, és nem arra, hogy adó mellett is működjön. Hogy amatőr célra mennyire használható, (mármint azokban a sávokban, amik bele esnek a működési tartományába) az csak használatkor derül ki, de gyanítom erős kötöttségekkel. Az adatlapot böngészve, műsorvevőként használva nem nagyon van szükség előszelekcióra, az antenna bemenete felől jobbak a tulajdonságai, mint egy átlagos analóg műsorvevőnek.
A szelektivitást csak FM vételre adták meg, ami azért elég hanyag hozzáállás a gyártó részéről... Ennél sokkal fontosabb, hogy AM-en mit tudna...de ez nem derül ki
Program kapcsolónál is van 1 - 1 low/high adj trimmer fent bal / jobb oldalon.
Kérjük, hogy a tématartásra szíveskedjetek figyelni! Most egy oldalnyi hozzászólást pakoltunk át a helyére, nem kis munkával!
Üdv!
Vettem egy elektroncsöves monó FM tunert, amihez terveznék egy jóminőségű "stereo multiplex decodert". Az alapelgondolás az lenne, hogy a régi elektroncsöves és a modern PLL rendszer előnyeit ötvözném - azok hátrányai nélkül. Mik is lennének ezek? A régi elektroncsöves MPX decoder-ek az adó által kisugárzott pilotjelet használták fel a bal és jobb csatorna előállításához. A régebbi áramkörökben több hangolható rezgőkör is volt, de alapvetően analóg módon működtek. A modernebb PLL (phase locked loop) integrált áramkörös kapcsolások nagyon pontosan alakítják vissza a sztereó csatornákat, de a belső áramköreik négyszögjelekkel mennek - ami nem túl jó ómen Elgondolásom szerint kettéválasztanám a sztereó dekóder funkcióját, a 19 kHz-es pilotjelet egy PLL IC dolgozná fel, míg a monó információ az elektroncsöves vonalon menne végig....és egy vezérelt (ez a PLL) dióda mátrix + kimeneti csöves fokozat jönne. Akinek esetleg van ennél jobb ötlete, azt szívesen venném. TJ.
Ha jól értem, valami analóg megoldást szeretnél.
A szteró multiplex jel egy összetett jel, ami áll a két csatorna összegzett jeléből 0,04 - 15 kHz között, és egy 38 kHz -es elnyomott vivős AM DSB (23 - 53 kHz) jelből. Hogy az elnyomott vivőt pontosan, fázishelyesen elő lehessen állítani, használják a 19 kHz -es kis szintű pilot jelet. (10%) A feladat az, hogy egyrészt a 19 kHz et megfelelő szintre kell erősíteni, és kétszerezni kell. Ezt elérheted, ha négyszögesíted, majd nagyjóságú 38 kHz -es szűrővel szűröd. Ez a művelet egyszerűbb PLL -el. A 38 kHz jelenlétében az AM/DSB jel demodulálható, és ezzel előállítottad a különbségi jelet. Az összeg, és a különbségi jel összeadásával az egyik, kivonásával a másik oldal előállítható. Ez így elvben nagyon szép is, de ennek időbeni stabil működésének megvalósítása nagyon nehéz, kb műszer kategória. A PLL, és kapcsoló mátrix megoldás sokkal egyszerűbb, és célravezető megoldás, mert két lépésben megoldja a a pilot fázishelyes kétszerezését, a a kapcsoló mátrixal a DSB jel demodulálását, valamint a két csatorna előállítását. Sokkal stabilabb, főleg integrálható áramkört eredményez, és a jellemzői nem rosszabbak egy teljesen analóg kivitelnél. A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
Mint irtam - egy PLL IC adja a fázishelyes 38 kHz es vezérlő jelet, viszont szándékosan NEM használom a benne levő félvezetőkkel kivitelezett kimeneti fokozatot (pl. MC1310P).
Viszont a kinyert fázishelyes 38 kHz-es kapcsolójel vezérel egy csöves ellenütemű szabadonfutó ellenütemű oszcillátort. Ez rászinkronizál a PLL IC vezerlő impulzusára és a dióda mátrixot meghajtja....a kimeneti L + R csöves fokozat már a megfelelő erősítést/ szűrést biztosítja. Ennek a megoldásnak a hangminőségét gondolom egyetlen mezei IC-s sztereó dekóder sem tudja. TJ.
Volt dolgom mérő sztereó dekóderrel (kóderrel is), az sem tudott sokkal többet sem áthallásban, sem jel/zajban, sem torzításban, mint egy MC1310. Pedig a mérőkészülék teljesen analóg volt, sem kapcsoló dióda, sem PLL.
A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
Igen, az lehet, de engem NEM a technikai paraméterek érdekelnek, hanem csak a kapott hangminőség Ne gondolja senki sem, hogy a IC tokon belűlí négyszögjelek garmadái nem hagynak nyomot a hangzáson....
Ezért NEM is használom fel a komplett PLL IC-ket, habár elképesztő műszaki adataik vannak a leírásaikban. TJ.
Akkor sok energiával kísérletezned kell, aztán hasonlíthatod. Ha csak a füledben bízol.
Sok sikert. Egyébként hallottam már gyönyörű hangot IC -s dekóderből is, de ahhoz igen jól beállított adó, és kóder kell. A vevő egy nem igazán csúcs rádió volt (VT Apolló), de mikor hallottam, azt hittem leesek a székről. Egyszer fordult elő a 70 -es években a kvadrofon kísérletek alkalmával. A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
Nem világos, A PLL kimenetén elvileg változó egyenszint van (alulátersztő szűrő), amivel hangolja az oszcillátort. Tehát annak külön körnek kell lenni. A PLL két bemenete a pilot, és az oszcillátor jele.
Egyrészt az MPX jelet kell a ring modulátorra vezetni, másrészt az oszcillátor jelét. A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2020
|
Bejelentkezés
Hirdetés |