Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Köszönöm szépen a segítséget.
Közbejött egy másik projekt, most az a fontos hogy azt elvégezzem, amikor ezt a projektet ismét tudom folytatni akkor még jelentkezek. További szép napot mindenkinek.
Ezt az adatlapok elárulják, alldatasheet.com pl és letöltöd az eszköz datasheetjét átnézed, értelmezed. Induktív fogyasztók, főleg motorok, izzók..stb esetében kalkuláld bele hogy az indulási áram az üzemi áramnak a többszöröse is lehet, hacsak nem használsz valamiféle lágy indítási módszert! Az adatlapban az "Absolute Maximum Ratings" fejezetben / táblázatban van megadva hogy mekkora az az érték amit még az eszköz rövid ideig de elvisel számottevő károsodás nélkül. De nyilván nem kéne ennek a határait feszegetni, inkább az általános paraméterek tekintetében érdemes túlméretezni az adott tranzisztort. A "kapcsolóüzemú méretezés" esetedben mit takar? Sima kapcsolótranzisztort, avagy kapcsolóüzemú tápban használatos tranzisztort? Mert utóbbi esetben más paraméterek is fontosak nem csak a terhelhetőség, a maximális emitter - collector áram, hanem pl. üzemi frekvencia, áramerósítés..stb.
Ezt a "szabadonfutó dióda" kifejezést még nem hallottam ebben az egyébként általános (és mondhatni "kötelező", hacsak a tranzisztorban nincs beépített védelem) áramköri elrendezésben. Ennek a diódának a szerepe hogy a relé tekercsén fellépő (főleg kikapcsoláskor keletkező) túlfeszültséget (ami esetenként akár több száz V is lehet) "elnyelje, semlegesítse". Így megvédje a tranzisztort a meghibásodástól. Inkább párhuzamos védő diódának mondanám, mitől lenne "szabadonfutó"?
Nem hiszem, hogy fogsz találni ilyen írást, mert egy egyszerűen kilogikázható dologról van szó
Ehhez ismerni kell a tranzisztor működését, és felhasználni az adatlapját. A tranzisztor egy áramvezérelt eszköz, a bázisáram vezérli. A tranzisztor a bemenete felől a bázisa, és az emittere között egy diódának látszik, amit a vezérléséhez nyitó irányban kell előfeszíteni. Ennek a "diódának" az adatai az adatlapon találhatók, általánosságban egy 5 V záróirányú feszültséget, és egy 10 - 15 mA nyitóirányú áramot elviselő diódáról van szó. A dióda áramát (ahogy egy LED -ét, vagy egy optocsatoló diódáját is) előtét ellenállással állítjuk be. Mivel egy nyitott dióda ellenállása kicsi, pár Ohm, ezért az áramot a soros ellenállás, jelen esetben a bázis soros ellenállása fogja beállítani. Ezt az ellenállást kell kiszámolnod a max bázisáram (katalógus adat), és a max meghajtó feszültség, (tápfeszültség) értékéből. Mivel ezek a határértéken belül nem túl kritikus dolgok, a bázis ellenállás 1 - 2 kΩ értékűre választva, nem nagyon lősz mellé. Azt azért mindig ellenőrizd, hogy nem lépted-e túl a határértékeket. (feszültségek, áramok) Az adatlapon az is benne van, hogy a minimális kollektor emitter feszültséghez (szaturációs feszültség) mekkora bázisáram tartozik. A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2020
Hello! Van erre külön topik itt. Ebben kellene olvasgatnod. Általános kérdést pedig nem lehet feltenni, mert az meghaladná az oldal, vagy egy könyv terjedelmét.
Üdv Mindenkinek. Szeretnék egy kis segítséget kérni egy led lámpával kapcsolatban.
A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2020
Köszönöm a választ. Na ez a " szaturációs feszültség" például már nem igazán érthető így első hallásra.
A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2020
Köszönöm a topic címet. Elnézését a kezdő kérdésért. Láttam ezt a topicot csak úgy láttam régen volt hozzászólás ezért nem oda írtam. A segítség amit itt kaptam sürgős volt.
A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2020
Köszönöm a leírást. Azt tudom miért kell a dióda a relével párhuzamosan. Autó villamossági szerelő vagyok és tapasztaltam már sajnos, hogy mekkora is lehet ez a feszültség.
Nem kell elnézést kérni, de ha egy topikba nem írnak, mire lenne válasz?
A Szaturációs feszültség a kinyitott tranzisztor maradék kollektor-emitter feszültsége. Ez feszültségveszteség és hőtermelést okoz. Ha pedig "sürgős", miért nem konkrét problémádat kérdezed meg? Vagy vigyél magaddal papírt..
Szerintem igen de inkább egy határozott talánnal felelnék a kérdésre.
Köszöm az neked az eligazítást, meginkább köszönöm mindenkinek a kapot információkat. Hálás vagyok érte. Nekem sokat segített a munkábban. Sajnos amikor én szereztem a villamossági papiromat a 1980-as évek vége felé ez még nem volt tananyag. Mindenkinek köszönet.
Szia. A rákapcsolható feszültség érdekelne, nincs nálam csak a képeket kaptam ismerőstől. 24 volt egyenről kipróbálta, és működöt. Nézem a második képet ahol látszódik a vezeték, remélhetőleg a lámpáé, mintha valami táp kialakítás is lenne rajta. Ezek szerint 230 voltról is üzemelhető? Köszönöm a segítséget.
Egyértelműnek látszik, hogy 230 VAC-ről is működtethető. Gugli a barátod: https://www.qlight.com/en/products/?qpcateid=108&prodidx=320&am...0QPHLC
Vagy: https://www.ghv.de/files/led-industriebeleuchtung/qlight/downloads/...tt.pdf A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2020
Szia!
Bimixer által fellelt oldalon, ha letöltöd a hozzá tartozó pdf-et (Bővebben: Link), akkor abban benne van, hogy külön van DC 24V-os, AC 110V-os és AC 220V-os. A fehér és fekete vezetékes az DC-s, A kék és barna vezetékes az AC-s. Egyébként a tipusa szerint (QPL500-LDB-24) ez 500 mm hosszú, 24V DC-ről működő darab. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2020
Sziasztok!
Az alábbi gondom lenne: Hőbiztosítékot akarok szerelni egy készülék fém lemezére, amelyet egy fűtőegység melegít. Azonban észrevettem, hogy a hőbiztosíték külső fém háza rövidzárban van a lábaival. Igazából saját projectjeimben sose alkalmaztam ilyen alkatrészt, de nagyon meglepett ez, mert nem látom logikusnak. Egy fém burkolatú készülék többnyire földelt, a hőbizti pedig fémes kapcsolódással tudja legjobban a hőt átvenni. Viszont a gondom, hogy így a fázist gyakorlatilag összekötöm a földdel... Hogy szokták ezt (pl. vasalóban) ?
Szia! A bimetál és kapcsoló között szigetelő anyag szokott lenni. Mi a típusa a hőbiztosítékodnak?
Szigetelőanyag: mármint gyárilag az alkatrészen belül, vagy nekem kéne körbebugyolálni?
Ez az: https://www.hestore.hu/prod_10023778.html
Milyen fémből van az a lemez?
Léteznek igen jó hővezetőképességű szigetelőanyagok, szigetelve is fel lehet szerelni azt a hőbiztosítékot.
Erre a biztosítékra varnish csövet szokás húzni.
Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2020
Ezt ismerem, csak nem tudtam, hogy így hívják. Meg hogy erre is jó.
Köszi!
Sima vas. Egy klíma kültéri egységének az alja. Tálcafűtést csináltam rá pár éve, és a vezérlő PIC ha bedöglene, vagy beragad a relé, akkor nem szeretném, ha a végtelenségig fűtené...
A 60 fokos jónak néz ki, de vajon itt független a fém felerősítő fül a lábaktól?
Amit kinéztél, az nem visszaálló. Nézd meg a korábbi hozzászólásomat!
A termosztátok szigetelt kivitelűek, mint arra korábban magad is utaltál, nem is lehetne másként. Létezik egyszerűbb kivitel is Bővebben: Link.
Neked viszont az kell, hogy túlmelegedés esetén szakadjon meg véglegesen az áramkör - ha jól értelek, tehát a biztosítékot tartom jó választásnak.
Szia. Nézem a BC557B transziztor adatlapját és 100 mA-nak látom a kollektr áramát. A relé áramfelvétele 170 mA. Jó lesz ez így, vagy én nézek el valamit?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |