Igazad van,
cakhogy ez a gép első ívfogás után ált le, nem
ndításkor...
Látod még most sem tudjuk vajon zárlatossak
e az Igbtk...
Te mit gondolsz?

Ezt nem értem, többnyire terhelés alatt megy tönkre az IGBT, nem üresjárásban.
Ahogy mondtam, hozzám még csak IGBT zárlattal került ez a típusú gép, nem nagyon ismerem, de olyat még nem láttam eddig egy gépben sem, hogy a segédtáp és az IGBT is tönkrement volna.

A múlt héten volt nálam javításon egy noname inverteres hegesztő. A tulaj szerint 2 szál 2,5-es pálca leolvasztása után, terheletlenül szállt el a gép.
A meghajtó és szabályzó fokozatot leellenőriztem minden OK, PWM jelet szebbet rajzolni sem lehetne. Új IGBT készlet bele, bekapcs. 2 órát ment üresjárásban, közben trafót, hűtőbordákat ellenőriztem melegedés szempontjából, minden hideg, trafó 42 fokos. Próbahegesztés, 1 szál leolvasztva, még egy szál leolvasztva, bordák hidegek, trafó gyanúsan melegszik, toroid mag, kellően vastag litzével tekerve. A második szál pálca leolvasztása után kb. 15-20 másodperccel halk sercenés, gép leállt. Üresjárásban ment, semmi terhelés a kimeneten. Bordák hidegek, a kezdeti állapothoz képest 4 fokot emelkedett a hőmérsékletük, folyamatosan mértem mindent lézeres hőmérővel. A trafó ferrit 105 fok. 4 db IGBT kuka, meghajtójel ugyanúgy tökéletes. Mindezt csak azért írtam le így, mert nálam ugyanúgy szállt el a gép mint a gazdájánál, tökéletesen működő meghajtás mellett. Ja, és egyik IGBT sem pukkant,nem volt füst, tok szétnyílás, sőt a meghajtó áramkör minden eleme hibátlan maradt a mérések szerint. A sercegő hangot a relé kikapcsolása adta. A gép terheletlen állapotban ment, elvileg csak a mágnesezési veszteség fedezéséhez szükséges áram folyt a félvezetőkön. Mégis elszállt a teljes hidas végfok.
Szerintem a probléma okát a trafó hőmérsékletében kellene keresnem, de azt még nem tudom, hogy is kezdjem.

Milyen vas van benne?Lehet át kellene tekerned nagyon alul lehet méretezve?Snuber kör is lehet alulméretezett mindenen spórolnak.Kimeneti induktivitás van benne?

Én is jártam így egy noname géppel,nálam berhelés nem volt,kétszer akkora igbt ket raktam a kimenetre azóta működik.Abban sem volt kimeneten induktivitás.Ahogy elnézem ezt már kispórolják.

Ha lehet ird meg a fejleményeket én legalábbis kiváncsi vagyok.

Ja ugyan így üresjáratban szünt meg működni.

Nálam nem szokott elszállni, én csak azt tudom mondani, amit a gépek gazdái mondanak amikor hozzák javításra. Ki szoktam őket kérdezni részletesen hogy történt, ők azt mondják hogy hegesztés közben, vagy ívgyújtáskor. Én csak akkor cserélek IGBT-t, ha tudom cserélni az impulzustrafót. Valamint minden félvezetőt cserélek az impulzustrafó és az IGBT-k között a gyártók tanácsára. Ha nincs csere trafóm, nem kísérletezek, eltanácsolom a gépet.Soha nem fordult még elő, hogy javítás után ismét zárlatos lett volna.

Hogy milyen vas van benne nem tudom, de az a tény hogy a hőmérséklete a műanyag bevonat külső oldalán 105 fokos, az sokat elárulhat a minőségéről. szerintem a ferrit anyaga olyan, hogy egy bizonyoas hőmérséklet felett rohamosan csökken a gerjeszthetősége, és a végfok olyan okból száll el mintha telítésben járna a trafó. Nem tudok másra gondolni, hiszen a meghajtó frekvencia 35 kHz, kitöltés 44,5% meghajtójel 15V és minden félvezető hideg. Tehát csak a ferrit anyaga lehet ludas, úgy gondolom. Nem biztos hogy igazam van,de semmi más hibát nem találtam, emellett -ugyanúgy mint a tulajnál- hegesztés után üresjárásban hibásodott meg, és csak a ferrit volt igencsak forró. a ferriten a tekercsek szilikoncsőbe bújtatott litzéből vannak, az biztosan nem zárlatos. A kimeneti egyenirányító 2x80A-es duo diódákból áll, az még csak meg sem langyosodott.Kimeneti fojtó természetesen nincs, -teljes hidas gépbe nem tesznek, pedig egy 8-10 menetes légmagos jót tenne . Ha újból terítékre kerül akkor nem hegesztéssel, hanem műterheléssel tesztelem, úgy hogy a meghajtójel oszcillogramját rögzítem a teszt alatt, és újfent hőmérsékletet mérek. A fejleményeket természetesen megosztom veletek.

Mi a típusa a gépnek?

Hogy az impulzus trafó elszállt volna még életemben nem találkoztam pedig egypár ipari gépet már javítottam meg nonamet is azokba túl van méretezve.Én mérni szoktam.Ha mérésügyileg jó az alkatrész nem cserélem még a gyártó tanácsára sem mert felesleges.(hagy pörögjön a gazdaság)Az csak növeli a javítási költségeket a tulaj idegeit meg borzolja a végösszeg.Mérni és kimérni kell a dolgokat.

Szerintem noname gépben nem cserélsz impulzustrafót, mert akkor nálad lenne az impulzustrafó gyár Komolyra fordítva a szót: Az impulzustrafó hibája a szkópábrán jól látszik, és visszahat a meghajtó áramkörre is. Az ominózus gépnél minden IGBT-nek önálló tekercse van, azaz 4 szekunder és 1 primer tanyázik a vason. Semmi más nincs az IGBT gate körben mint a soros gate ellenállás és egy 18V-os zener a G-E között. Egyszerű mint a faék. Szekunderen azonos mind a négy jelalak, mindegyik normális rajzolatú, nincs túllövés, nincs lassú fel-lefutásra utaló torzulás.
Miért terhelési állapot után száll el, ráadásul csak bizonyos idő letelte után? A 2 órás üresjáratásnál miért nem jelentkezett hiba, hiszen ha a maghajtókörben lenne valami bibi az már üresjárásnál,vagy a terhelés alatt kellett volna hogy jelentkezzen, nemde? A legnagyoob kitöltés üresjárásban van, terhelt állapotban folyik a legnagyobb áram, mégis a terhelés megszünése után száll el a végfok. Nem merem kijelenteni hogy ez bizonyosan főtrafó anyaghiba, de a felforrósodó vas okán erre következtetek. ha porvas lenne ferrit helyett, már üresjárásban letolná a gatyáját . Ami viszont gyanús, hogy meglepően kis méretű a gyűrű,amire a főtrafót tekerték. A holly-ban dupla gyűrű van, és átmérőben legalább 20 mm-el nagyobb.

Hát nem egyszer találkoztam már olyan hibával, hogy ha csak a mérésekre hagyatkoztam volna még mindig rossz lenne a gép. Az alkatrész kiforrasztva és mérve tökéletes volt, csak az üzemi feszültségen volt vele probléma. Volt kollégám azért lett eltanácsolva a cégtől, mert lusta volt és vagy 50db IGBT-t eldurrantott, mert soha nem cserélte ki az impulzustrafót. Pedig a gyártó adta a javító kithez. Érdekes módon én kicseréltem és egy sem durrant el. Nekem nincs időm szórakozni egy géppel napokat, max 1 órám van hibakeresésre és biztosra kell mennem amikor javítok.

Pedig bizony van hogy elszáll a meghajtótrafó. ESAB gépben és Fimerben is cseréltem már.

Csak olyan gépet javítok, amit ismerek, noname-et biztosan nem és annyira nem jellemző manapság az IGBT zárlat a kínai gépekben, legalábbis ami hozzám kerül. Inkább segédtáp, vagy valami forrasztási hiba szokott előfordulni.

Straus ST/WD 300 IVP

Azért le kellett volna írni mi volt az az alkatrész.Meg ha már a mérésre sem hagyadkozhatunk megette a fene az egészet.A gyártó meg azért adta az inpulzus trafót,mert tudta hogy az a leggyengébb láncszem.Azért jó hogyha átlátja a rednszert az ember nem csak robot módon dolgozik.Meg mint mpisti is írja,azt is ki lehet mérni.Ez az üzemi feszen volt problémát kifejthetnéd bővebben mert még nem találkoztam olyan igbt vel ami a 600V fesze leamortizálódott volna cc250V ra.

Ez egy olyan gép amelyik nem ér meg annyit,hogy az ember feltegye a munkaasztalra mert ha csak az eredeti alkatrészek beszerzési költségét nézzük, már nem éri meg a javítást. Az eredeti végfok tranyók kínából több mint 20000Ft-ba kerültek volna. Ezt a kockázatot egy ilyen értékű gépnél nem vállalja be senki, hiszen a gép is ennyibe kerül. A gazdája nálam hagyta, hiszen elfogadható áron nem lett volna javítható. Ezért kísérlet-képpen raktam bele olyan IGBT-ket ami jellemzően inverteres hegesztőkben megtalálhatók, természetesen azonos szériából valók voltak, nem a fiók mélyéről előkerült példányokat. A gate ellenállások megfelelőek voltak az adott IGBT-hez, azokat nem kellett cserélni. A meghajtójel is elég lassú (35kHz)tehát nem indokolt a drága félvezető. Igazából a kíváncsiság hajtott, 4 db IGBT nem a világ, tapasztalatot szerezni sosem késő. Aztán a többit már leírtam, ülök a hintán , mivel ilyen jelenség még nem volt a pár évtizedes működésem során.

SMD kondenzátorokkal volt gond, többször is, a mérésből nem derült ki hogy rossz.
Figyelj, én nem fogok veled vitatkozni, leírtam a tapasztalataimat, csináld ahogy jónak látod, én nem akarlak meggyőzni semmiről, én ezt egy európai hegesztőgép gyárban tanultam azoktól, akik gyártják és tervezik a készülékeket. Hidd el, én is tudok jelalakot mérni, nem ész és ok nélkül cserélgetem az alkatrészeket.
Ha neked megéri, hogy 15-20 ezer forintos nevenincs piacon vásárolt inverterekkel szórakozz és kísérletezz több ezer forintnyi IGBT-vel hát rajta. 2 órányi munkadíjam és némi alkatrész kitesz egy új gép árát, ezért az ilyenekhez hozzá sem nyúlok. Nekem belefér, hogy 10 perc alatt kicserélek pár filléres (konkrétan 5-10 forintos alkatrészekről beszélünk) smd alkatrészt és biztosan tudom, hogy megtettem mindent a sikeres javítás érdekében. Nem is jött vissza még egy gép sem. Ha annyi gépet javítanál mint én, lehet te sem kockáztatnál pár ezer forintnyi IGBT-t néhány filléres alkatrész miatt.

Kivettem a segédtápot, és kimértem az összes diódát tranyót, Optocsatolót, kivéve a toshiba k3878 FET-et ami a nagyfrekit csinálja , de nem gondolnám, hogy tönkrement volna. (Zener nincs a segédtápban, csak 1N4148, illetve SF26 dióda)
Van egy 7815 ami a 24V-os ventinek csinálja a betápot, ( nem értem miért 15V-os).
A fő graetz után a segédtáp egy PTC SY15P-n keresztül sorosan kapja a DC-t, ezt kimértem és 80Ohmos, ami elvileg jó. Ez Párhuzamosan van egyébként a relé NO-jával.
Szóval mos kivéve a segédtápot csak erre kötöm rá a Graetzből a tápot, hogy így milyen feszültségeket mérek, mert egyenlőre nincs meg mi a baja.

Dehogy akarok veled vitatkozni csak kiváncsi voltam mit nem mért a kollégád.Én arra céloztam hogy én nekiállok az ismeretlen gyártó gépét is javítani,de nekem ez hobbi.

A trafóból ítélve ez a rajz jó lehet a segédtáphoz.

Köszi a rajzot.
Lela: ott a zéner az optocsatoló - 470 Ohm után,
cseréld ki...

Köszönöm a rajzot, nagyon hasonló! A Diódákat egytől egyig kivettem és kimértem, mind jó, a Fetet Tranzisztort is, azok is jók, most adok neki tápot közvetlenül a graetz hídról, és megmérem a fesz értékeket.

Ja igen, közben már jobban átnézve meglett a 2db zener, de mint írtam kivettem az összes diódát és mind jó. Egyébként 0V-ot mértem rajta (C24 5T). (Záró irányba nem mérhető ellenállás) Nem vágom mi lehet, mert az impulzus trafótól (ha csak nem menetzárlatos) kezdve a FET-et az optocsatolót is kivettem és mérve minden jó. (esetleg kondi ) Most ki kell vezetékelnem, mert nem férek hozzá méregetni.

Korábban én is így jártam egy inverteres hegesztő segédtápjával,én nekem is mérve minden jónak tünt, és mégsem akart elindulni, itteni segítséggel és kellő müszerezettséggel sem.Sok idő és fáradtság után elegem lett az egészből, megrendeltem és kicseréltem a segédtáprészben minden alkatrészt, IC-t, fet-et, tranyókat,kondenzátorokat, diódákat, ellenállásokat,kivéve a trafót és láss csodát egyből müködött a hegesztő.Már én is a trafó hibára gondoltam, de az mint utólag kiderült jó volt.Azóta elhegesztettem vele kb 5 kg-nyi pálcát de semmi gond sincs vele.Mivel minden cserélve lett, így ezáltal ha volt kontakthiba a forrasztásoknál ez is megszüntetésre került.Ha visszább olvasol megtalálod, kb 1 éve volt.

Ezt írtam én is, hogy hiába méred meg, nem biztos hogy jó lesz az alkatrész működési feszültségen. De ilyen csak az olcsó kínai gépekben van. Komolyabb gyártó termékével soha nem fordult még elő.

Ebben még IC sincs, kontakthiba kizárt, esetleg valamelyik kondi a szar.

Phile80 : milyen hegesztőt vegyek, ami nem kínai? Ezt az IWELD-et azért vettem, mert hogy ez minőségi. Kiderült, hogy nem.

Pont most árulom az apróban fillérekért, de már van gazdája, úgy tűnik.

Ki mondta ezt?

Olyanok akik napi szinten hegesztenek (lakatos)

Akkor melyik márkát ajánlod?

Biztosan jó a segédtáp részben az a zéner dióda amit staci123 írt, "zéner az optocsatoló - 470 Ohm után" , hány voltosnak mérted ki ?

Centroweld MMA 130-as inverteres hegesztő. Kölcsönadta a gazdája, aki használta, az aggregátorról próbált hegeszteni. Becsületére legyen mondva, csak addig, amíg nem durrant.
2 db 50T65FESC IGBT és 2 db MURF1560-as dióda bánja. Egyelőre.
Külső táppal próbálva nem ad vezérlőjelet. Táp 18,6 V, meghajtó IRFZ24N tápja 13,6 V, ventillátor 17,3 V. A stab. feszültségeket 2 db LM317 adja. A kijelző számai változnak a potméter tekerésére. A vezérlés egy része külön kis panelen van.
Alaposan lelakkozták az alkatrészeket, nem mindent lehet leolvasni. Biztos, hogy nem kínai, nagyon jól átgondolt tervezés. A kritikus alkatrészeket a panel kiszerelése nélkül egyszerűen lehet cserélni. 2T forward. A trafója toroid.
Teszek fel majd képeket. Elkészültek, csak mire gépre tettem volna, lemerült az akku.

A képek: