Szia!
Úgy a meghajtótól (min.200/10 mA)), mint a végtranzisztortól (min.100/1 A) minél nagyobb bétát várunk el, annak érdekében, hogy a JFET-es fokozatot kevésbé terheljük. Emellett nagyon fontos a BJT-k linearitása.

Értem, köszönöm szépen. Akkor marad a BC546-556 páros oda is. Gondolom a szimmetria végett ezt érdemes párba válogatni. Azon gondolkodom - látom, hogy a 2k-s ellenállások osztót alkotnak. Ezeknek vajon fontos, hogy 2k legyen, vagy lehet 2,21k is? Ez utóbbiból van nekem itthon 0,1% tűrésű, szívesebben tenném oda. Gondolom a szimmetria megtartásához és a nyugalmi áram ingadozása ellen érdemes stabilizált tápot használni?

Gondolom a k170/j74 fetek már meg vannak? Az e-bay hamisat árul. Nekem kellett egy projekthez, de sehol nem kaptam eredetit. Két párért vettem egy döglött Marantz CD játszót 5000 forintért, de szerintem megérte így is.

Igen, megvannak. Ezeket is Ebayen vettem, még régebben. PH3 ARC RIAA korrektorban jól szuperál a 170. A 74-et nem igazán próbáltam ki. Ránézésre elég klasszikus, eredetinek tűnik. Majd elválik, hogy jó-e. Elég nehéz ezekből a típusokból már eredetit beszerezni.

A 2k ellenállásokból kialakított osztóra nem kényes a kapcsolás.
A nyugalmi áram miatt nem kell aggódnod, az RC szűrés elegendő.

Rendben, köszönöm!
Mondjuk szemezgetek ezzel a fránya LM338-cal, látom Te is terveztél hozzá tápot 723-mal? Ha esetleg stabil táp mellett döntök, Te melyiket ajánlanád? Én maximum az egyszerűsége miatt alkalmaznám a 338-at.

Itt kéne beszélgetnünk a Hiragáról.
Akár a 338-at, akár a 723-at választod, jóval kevesebbet kell kondenzátorra költened és elfelejtheted a "brummot". Az áramhatárolás lehetősége szól a 723 mellett. Mindkettő hátránya, hogy a szabályzás folyamatosan dolgozik, van az a szint ahol ez már zavaró. A táp 100 Hz-es pulzálása sokak számára elfogadhatóbb.
Visszatérve a meghajtó tranzisztorokra, a hűtésük akkor szükséges, ha kicsi a végtranzisztorok bétája. Ezt vedd figyelembe a helyettesítésnél! Kisebb teljesítményű végtranzisztorok között könnyebben találsz nagyobb bétájú típust és figyeld a h_FE Rank betűjelzést!

Talán érdemes visszacsatolás nélküli tápot építeni hozzá. Az talán nem szól bele a végfok működésébe.
Modern Onsemi, vagy Sanken végtranzisztorok könnyen produkálnak 120-130-as erősítést is. Ott már minimális a bázisáram.

Rendben, válaszoltam a másik témában.

A V-MOSPOWER FET SE erősítő leggyengébb pontja akkor hivatalosan felszámolva, "mivel lúd, akkor legyen kövér" alapon az új kábelben a két szál VdH MCS1000 mono crystal silver wire közé befontam egy OFC rézvezetéket is.
Remélem így már a Black Gate FK bypass kondenzátor ki tudja bontakoztatni képességeit
TJ.

Biztos jobb lett, de még mindig nincsenek kihasználva a kondi tulajdonságai. Ez akkor lesz igazán jó, ha a szürke csőben levő két-két fehér- és piros vezetékeket nem oldalra kötöd ( az a végfok? ), hanem közvetlenül a 2,2 mF-os kondikra mész. A mostani elmenő ezüst, meg rézdrót bekötés marad ott, ahol van, az jó.
Ezzel a megoldással néhány centivel meghosszabbodnak a szürke csőben levő drótok, ez statikusan azt fogja jelenteni, hogy nagyobb lesz a drót ellenállása, kicsit jobban esik a feszültség. De a 2,2 mF-ról már olyan szűrt feszültséget vezetsz el, aminek a dinamikus tulajdonságait a kondi fogja meghatározni. Tehát ez a kondi nem plusz drótokon ad szűrést a végfoknak, vagyis a régi bekötéshez képest a brumm, meg egyéb zajok nem tudják kikerülni ezt a kondit. Ez a lényege annak, hogy rámegyünk két dróttal a kondira és eljövünk a fogyasztóra két dróttal.
Erre gondoltam a Philips idézetnél: Let's make things better, vagyis tegyük a dolgokat jobbá. Pláne, hogyha nem kerül semmibe...
Azt nem tudom, hogy az erősítődnek ez e a leggyengébb pontja, annyira nem értek hozzá, meg a pwm erősítőkön kívül nem is érdekelnek az erősítők.

1. Véleményem szerint nincs szükség további szűrési megoldásokra, mivel a tápegység kimenete 2,4A terhelés mellett 3mv PP brumfeszültséget produkál
2. Az anyagváltások és a forrasztások viszont igencsak rontják a hangminőséget - ezen a szinten ez már igencsak hallható
3. Ezért nincs nyomtatott áramköri panel, valamint forrfülek és egyéb sorkapcsok sem az erősítőben
4. A hűtőbordán lévő 3 darab TO3 tokozású félvezetőnek 9 kivezetése van, erre vánnak az alkatrészek ráépítve
5. Ez csak a feltételezésem - ami digi technikában fontos, az nem biztos, hogy ebben a környezetben ugyanazt fogja jelenteni
TJ.

A nyák és egyéb csatlakozók alkalmazása valóban kerülendő, de a forrasztás kérdése azért nem ennyire egyszerű. A tömör, ezüstözött réz szinte gyártótól függetlenül egész jó kötözni oda ahova nem elég a lábtól lábig, és ha oda van nyomva vagy tekerve, akkor ott fémes érintkezés lesz, az ón csak a mechanikai tartást biztosítja, meg védi a kötést az oxidációtól. Mint amikor a fali kötődobozban összesodrod a kábelt majd leforrasztod (amit egyesek szerint nem szabad mert megfolyik ). Ugye, a fémes kötést ott sem az ón csinálja, az csak rögzíti és védi utána.

Nem értetted meg a mondanivalómat. Egyébként digitális környezetben sokkal fokozottabban érvényesek bizonyos dolgok, amiket nem akarsz megérteni. Egy kondenzátornak tök mindegy, hogy milyen környezetben van. Legfeljebb az adott környezethez nem megfelelőek a kondi tulajdonságai.
De már mondtam, te nem az én erősítőmet csinálod, hanem a magadét. Saját jó, vagy rossz meglátásaid alapján.

Megértettem, Te pufferkondinak nézed ezt a 2,2mF-os kondit, és annak az elvnek megfelelően akarod bekötni az áramkörbe. Viszont ezt én bypass kondiként, és annak az elvnek megfelelően használom. Ennek a bypass elvnek számtalan helyen van értelme, a legfontosabb az, hogy egyfajta kiegészítő szerepe van, ez egy párhuzamos bekötést, "feljavítást" jelent....lásd az érsebészetnél a bypass műtétek.
TJ.

Nem, nem értetted meg, hogy miről beszélek. Egyáltalán nem érted, a kondenzátorok működését, és ezen a méregdrága kondik sem segítenek. Esetleg rajzold le magadnak, hátha beugrik... Én biztosan nem fogom. Ha értenéd, hogy miről beszélek, akkor már régen megcsináltad volna. Sajnos, te egyáltalán nem érted, ezért nem is csinálod meg, hiszen feleslegesnek tartod. Egyébként egyszer erről már volt szó valamelyik topicban, esetleg megkereshetnéd.

Te valami téves elképzelésnek vagy az áldozata. A kondi az kondi, mindegy minek nevezed.
( A bypass megkerülő utat jelent az érsebészetben. Ennek mi köze ehhez? )

Példa.

Akkor miért nem így csináltad?

( A második rajz beszédesebb. )

.....úgy látom nem sok analóg, félvezetős A osztályú erősítőt építettél.
A tűzforró hűtőbordán lévő erősítő betáplálási pontjaihoz nem rakhatom közel az elektrolit kondenzátort. Simán megfőzném rövid idő alatt, ezért egy olyan helyre raktam, ahol még közel is van, de nem megy tönkre rövid idő alatt.
TJ.

bypass

Közel lennie? Ettől még beköthetted volna úgy, ahogy kell. De nem kötödted.

Nálad mit jelent a tűzforró? Meglátásoddal ellentétben csináltam néhány analógot is. A borda mondjuk 80 fok, de akkor már sokat mondtam. Egyébként a levegő nagyon jó hőszigetelő. Ha nem érintkezik a kondi háza a bordával, akkor az nagyon messze van a 80 foktól.
Te tudod, hogy mit jelent az, hogy egy kondi 85 fokra van definiálva? Azt jelenti, hogy 85 fokon a maximális hullámosságú árammal mondjuk 2000 üzemórát garantálnak az élettartamára. Ugye, az triviális, hogy a kondikban a melegedést a wattos veszteség okozza ? És ugye az is megvan, hogy egy erősítőben távolról sincsenek kihasználva a kondik maximális áramhullámosságra? Ebből az következik, hogy a 2000 órás kondi sokkal több üzemórát bír ki. De mindenki ezt veti fel problémának, hogy a kondik kiszáradnak. Ebbe lehet a legegyszerűbben belekapaszkodni, ha valamit le kell szólni, mondjuk tárgyi tudástól meg nem zavart elmével. És ennek mindenki bedől, hiszen még egy adatlapot sem olvasnak el... bocs, akinek nem inge, ne vegye magára.
Nemrég adtam el néhány az 1980-as évek környékén gyártott 10mF 100V-os MM elkót. Némi formázás után olyanok lettek, mint az új. Egyet sem kifogásoltak meg. Ennyit a kiszáradásról.

No comment.

Nem ismerem a részleteket, de talán a melléklet szerinti kötést látná jobbnak compozit. Esetleg ki lehetne próbálni.

Pontosan, de ezt már TJ is tudja.

Egyébként meg a Karesznak csinált panelen ezt a dolgot jól begyakoroltad. Kicsit bonyolultabb volt, mert párhuzamos kondik is voltak benne, de a lényege ez volt. Párhuzamos kondiknál illik megoldani, hogy egyforma áramterhelésük legyen. Ezért volt kissé bonyolultabb.

Azt kellett eldöntenem, hogy az erősítő nagyáramú betápláló vezetékét viszem körbe egy kirándulásra, vagy a bypass kondi lesz egy kicsit messzebb.
A saját döntésem az volt, hogy inkább a működésben nem annyira fontos bypass kondi vezetéke legyen megtoldva, nem pedig az erősítő legfontosabb vezetéke szétcseszve...ennyi.
TJ.

Azt kell építeni amit ígéretesebbnek látsz.
A vezeték a képen jobb oldali csatornán kb. 15-20 cm lehet. Ehhez képest az a többlet 2-3 cm nem tűnik "szétcseszésnek". Sőt ha a trafó alatt hoznád nem pedig fölötte, akkor talán nem is lenne hosszabb. De ha így ahogy van éppen ideális, akkor semmi értelme hozzányúlni.

A felső szimuláció a mindenki által javasolt megoldás, az alsó tunerman vezetékezése.
A felsőnél sorosan kapcsolódik a két kondi, az alsónál párhuzamosan.
Most vagy a szimulációm rossz, vagy mégis tunerman-nak van igaza.
(Pedig nem tartozom azok közé akik amúgy a védelmére kelnek).

A kondik üzemóra meghatározásával nem lehet nem egyetérteni. Azonban érdekes dolog ez az üzemóra. Az én VF4-em a tévéhang is. Így naponta, legalább 5 órát megy átlagosan. Így ez évi 1825 üzemóra. Persze nem minden erősítőt járatnak így.
A másik, a kondenzátort ért hőterhelés.....
Aztán, nem gondolnám, hogy mondjuk zenehallgatás közben, állandóan méri valaki a hőfokokat a kondenzátorokon.
Gondolom véletlen írtad:" Egyébként a levegő nagyon jó hőszigetelő."
Egy részt, mihez képest, másrészt meg, mert e szerint, a hűtőbordán folyamatos hőtorlódás lépne fel. Megjegyzem, ezek szerint, régen tévedés volt a kályhák mögé tett hőszigetelő lap.
Ha reálisan nézzük, a hőelvezetés egy erősítő megfelelő működésének, annak élettartamának nem kis jelentőségű része. Ebben jelentőséggel bír az üzemelés helye, annak természetes légmozgási sajátossága.

Nem. Készakarva írtam, hogy a levegő nagyon jó hőszigetelő. Azt hozzá kellett volna tennem, ha nyugalomban van és nem mozog. Gondolj a mai kétrétegű ablakokra. Az ablak külső- és belső része között van télen mondjuk 30 fok különbség. Az üveg nem jó hőszigetelő, de a két üvegtábla közötti levegő viszont igen. Azért, hogy ne mozogjon benne a levegő mindössze 16 mm vastagra csinálják, mert fölötte megindulhat a légáramlás. Meg is indul a régi geréb tokos ablakoknál, de ott sok cm van... A levegőnél csak néhány gáznak jobb a hőszigetelése.
Több okból is tettek a kályhák mögé lapot, bár még nem láttam hőszigetelt kivitelt. Ezek inkább fényes anyagból voltak, hővisszaverésre. A másik meg, hogy a kályhák mögött, felett gyorsan felszáll a levegő és viszi magával a port is. Ez megül a falakon, mennyezeten, ezért odaraknak valamit, azt egyszerűbb cserélni, mint újrafesteni a szobát. Amik még vannak, azokat nem a kályhák mögé, hanem elé teszik, inkább csak hővédelemnek, mert a kályha, vagy konvektor túl meleg hőáramot indít el.
A kondinál meg úgy néz ki, hogy a kondi háza egész jó hővezető, meg a belseje is. Tehát az lehet, hogy valamennyire felmelegíti a borda a kondi egyik oldalát, de ugye ott nincs annyi forró levegő, hogy a kondi többi része is kapjon belőle. Ha van ott 10 mm légrés, már bőven elég, hogy a kondi sokkal hidegebb legyen, mint a borda. A másik, hogy jóval kisebb az áramterhelés egy kondinál erősítőben, mint amit az adatlap megenged. Vagyis a kondi nem belülről fog melegedni, hanem csak kívülről melegíti valami. Ha belülről melegedne a veszteségeitől, akkor a kondi nagyjából teljes keresztmetszetében melegedne. Erről ugye szó sincs.

Ha a tv is erősítőről megy, akkor ugye nem 20W-on szól 1825 órán át? Vagyis a kondik áramterhelése még kisebb. A 2000 órás kondi is nagyon sokáig fogja bírni...

Persze, hogy komoly jelentősége van az élettartam szempontjából. De ebben nem a kondi a szűk keresztmetszet.

Hővezetés, hőátadás, hősugárzás?

https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91%C3%A1tad%C3%A1s