Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikában kezdők kérdései
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal!
- Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni!
- És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Lapozás: OK   3564 / 3992
(#) trickentrack hozzászólása Jan 19, 2021 /
 
Sziasztok!
Lelkes hobbista "utánépítőként" kérdezném, hogy tudnátok-e ajánlani magyar, esetleg külföldi oldalak, ahol találhatok magbízható kapcsolásokat. Igazából bármilyen témában. Pl.: http://morgoelektronika.hu/

Köszönöm!
(#) abszoluthobbi hozzászólása Jan 19, 2021 /
 
Üdvözlet.
Komoly változtatás történt a beküldött rajzomhoz képest.
Ha kétszer születek, akkor sem tudtam volna megoldani a jó kapcsolási rajzot+ a nyák tervet.
Köszönöm a pazar segítséget.
Most már csak kiviteleznem kell a témát.
(#) zamatőr hozzászólása Jan 21, 2021 /
 
Üdv!
IV6 csöves óra élesztésben segítek de megállt a tudomány. Az oszcillátor furcsa jelenséget produkál .Az ellenőrző jelalak elfogadható négyszög a képen 32.xxkHz de használni kívánt 2Hz a képen látszik(és nem működik a számlálás). Csak a 4060 és a kvarc a 220k 10Mohm és a 2 hangoló kondi van az áramkörben (3-as lábról továbbvezetés megszakítva). Új alkatrészek. Nálam ugyanez a kapcsolás szép jelalakkal jól működik. Teljes leírás itt:
Bővebben: Link
Mi lehet a jelenség oka?
Köszönöm.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2021
(#) pucuka válasza zamatőr hozzászólására (») Jan 21, 2021 / 1
 
A szkópon látható jelalak akkor látható, ha differenciáló tag kerül az áramkörbe. (soros kapacitás a jelútban) Többnyire szakadás okozza. Ha az IC kimeneti lábán méred, akkor kuka. Cseréld ki.
(#) aramis hozzászólása Jan 21, 2021 1 /
 
Sziasztok!
Segitséget kérnék , 3 db barna fekete barna arany jelzésű ellenállást ami 100 ohm értékű - kiforrasztottam és lemérve 80 ohm volt egyenként az értékük, ezek eltudják még látni a feledetukat egy áramkörben ami egy 220 v egyen áramú motort kell inditania?
(#) Bakman válasza aramis hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Attól függ, hol helyezkedik el a kapcsolásban. Közelebbit anélkül nem lehet mondani, mert az, hogy 220 V-os egyenáramú motor és az áramkörnek azt kell indítania, kb. nulla indofrmáció.
(#) aramis válasza Bakman hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Az opto csatlakozás után kapcsolná a t435 triakon át
a motort
(#) Bakman válasza aramis hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Ennyi információra csak egy határozott talánnal lehet felelni.
(#) aramis válasza Bakman hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Cserélem az ellenállásokat majd írok
(#) killbill válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Az a soros kapacitás a szkóp AC csatolása lesz, szerintem. Ha megnézed, 10s/DIV a vizszintes eltérítés.
(#) pucuka válasza killbill hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Az meglehet (álmomban sem gondolnék rá), de akkor szkópkezelés probléma, alapfokú hiba. Digitális jeleket nem nézünk AC állásban.
(#) rettung hozzászólása Jan 21, 2021 /
 
Sziasztok!
Egy meglehetősen banális kérdésem lenne. Mit jelent a feszültségesés kifejezés? Tehat van egy feszültség generátor vezeték és ellenállás, miért esik az ellenálláson feszültség, vagy akár egy vezetékdarabon? "Hova tűnik a feszültség?" Nem tudom értelmezni.
Köszönöm!
(#) pucuka válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 / 1
 
Mert folyik áram. Ha nem folyik áram, feszültség esés sincs.
(Ohm törvény, és Kirchoff törvények)
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2021
(#) gg630504 válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Nem annyira leesik, lefelé eső,
hanem inkább ráeső, részére eső, részére jutó jelentéssel célszerű értelmezni a feszültségesés, ellenállásra eső kifejezést.
Javaslom: Rövid bevezető az elektronikába.
(#) rettung válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Szia! Épp ezeket a törvényeket tanulom, de nem értem................5
Ha jol tudom, mondjuk egy telep két sarkán12V a potenciál különbség.......... a potenciál különbség még nem áram, ugye....... ha záródik az áramkör, és megindul a töltések "vándorlása" miért esik a feszültség?
(#) tbarath válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Azért esik valamin feszültség, mert van ellenállása. Ha nem lenne, vagyis ha szupravezető lenne, akkor nem lenne feszültségesés. R ellenálláson I=U/R áram folyik, és U=I*R feszültség esik rajta. Van egy 9 Voltos elemed, multival mérsz köztük 9 Volt feszültséget. A multid belső ellenállása mondjuk 1 megaOhm, szóval itt 9 mikroAmper áram folyik a multin, és ez a 9 µA 1 MΩ-on egész pontosan 9V feszültségesést okoz. Ha 1 kiloOhmos ellenállást kötnél rá, akkor 9 mA áram folyna, és 9 mA*1kΩ=9V lenne a feszültségesés.
(#) Bakman válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Azért, mert a telep tartalmaz egy ún. belső ellenállást (Rb) is. Ha folyik áram, akkor ezen a belső ellenálláson, az áram függvényében, esik feszültség. A valóságos áramforrások ilyenek. Van, amelyikben ez az ellenállás viszonylag nagy (pl. normál alkáli elemek) és van, amelyikben viszonylag kicsi (pl. Li alapú akkumulátorok).
(#) pucuka válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
A telep két sarka között a potenciál különbség 12 V (feszültség). Ha nincs áramkör akkor ennyi. Ezt mérheted egy végtelen belső ellenállású feszültség mérővel. (feszültség = potenciál különbség)
Ha a telep két sarkára valamilyen terhelő ellenállást teszel, akkor áram fog folyni. Ahogy végtelen ellenállású feszültség mérő sincs, úgy nulla belső ellenállás telep sincs. Ha a telep kapcsaira ellenállást (terhelést) teszel, a telep belső ellenállása, és a terhelés ellenállása feszültségosztó t alkot, azaz "leesik a telep feszültsége", ez az a feszültség esés, ami természetesen függ a terhelő ellenállástól, pontosabban a terhelő, és a belső ellenállás viszonyától (feszültség osztó)
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2021
(#) rettung válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Nagyon köszönöm a segítséget, talán kezdem kapisgálni.
De még egy kérdés, Van egy 100m hosszú 1,5mm2 Cu vezetékem, azon esik, mondjuk X Volt. Tényleg nem akarom játszani a hülyét, de miért esik a feszültség? Értem, hogy az anyagnak van elektromos ellenállása......... Tehát a vezetéknek van ha jól mondom áramkorlátozó képessége? Az én kérdésem inkább elméleti lenne, miért van mondjuk 300m el arréb kevesebb töltés a vezeték kapcsain?
(#) Bakman válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Vigyázz, mert a töltés és a feszültség két különböző dolog.

Igen, a vezetéknek van áramkorlátozó képessége, magyarán ellenállása. Ha a vezetékpáron nem folyik áram, akkor mindkét végén ugyanakkora feszültség mérhető. A két vége között akkor lesz különbség, ha áram is folyik a vezetékekben. Utóbbi esetben a vezetéken, mint ellenálláson esik feszültség. A fogyasztói oldalon kisebb feszültséget lehet mérni, mint a betáplálási oldalon.
(#) rettung válasza Bakman hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Ezt értsem úgy, hogy akár egy multimétert kötök a vezeték végeire akkor már folyik rajta áram, multiméter belső ellenállása miatt?
(#) Bakman válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Igen. De a multiméter belső ellenállása igen nagy, ezért a mérés alatt csak nagyon kis áram fog folyni a vezetékeken. A kis áram kis feszültségesést generál a vezetékeken. Otthoni kis multiméterekkel nem de komolyabb laborműszerekkel még ez a kis feszültségkülönbség is mérhető. µV vagy kevesebb nagyságrendekben kell gondolkodni, ilyen mértékű változás meghaladja a kis kéziműszerek tudását.
(#) pucuka válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Áramkorlátozást nem a (vezeték) ellenállására értjük, hanem pl. egy tápegység kimeneti áramát korlátozzuk, hogy egy előre beállított értéknél ne legyen nagyobb. De ennek az ellenálláshoz semmi köze, illetve csak annyi, hogy az elektronika azt érzékeli, hogy egy mérő ellenálláson eső feszültség eléri egy előre beállított referencia értéket. (erről majd később) Viszont érdemes megismerkedned a feszültség, és áram generátorokkal
Ideális esetben a feszültség generátornak nulla Ohm, az áramgenerátornak végtelen a belső ellenállása. (ezzel csak számolni szoktunk, a Kirchoff törvényeknél, ill egy hálózat eredő ellenállásának számolásakor)
A töltés, hozza létre a potenciált. Az összes töltés nem lesz kevesebb, csak ha van áram, megoszlik a vezeték , és a hálózat többi tagján. A vezetéken azért esik feszültség, mert áram folyik. Minden anyagnak van vezetőképessége, az fajlagos vezetőképességnek, a reciprokát fajlagos ellenállállásnak ( a rézé: 0,017*10-6 Ωm)
Adott vezeték ellenállását számolhatod a
R =ρ * l / A (ahol R a vezeték ellenállása, ρ a fajlagos ellenállás, i a vezeték hossza, A a vezeték keresztmetszete)
képlettel.
(#) gg630504 válasza rettung hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Mese.
Jancsi megreggelizik ( energiát vesz magához ), és a tóból felvisz két vödör vizet a dombtetőre ( átalakítja a víz helyzeti energiájává ).
Beleönti a patakmederbe, a víz folyik lefelé, közben Juliska mos serényen, a víz helyzeti energiája meg szépen csendesen csökken, esik, míg visszaér a tóba.
Feszültség - potenciális energia - magasság.
(#) Bakman válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Egy valóságos vezetéknek van ellenállása, korlátozza az áramot. Mi a baj ezzel? Egy tápegység általában áramkorlátos vagy áramgenerátoros. Áram korlátozására lehet használni ellenállást is, az már másodlagos kérdés, hogy az ellenállás miből készül.
(#) rettung hozzászólása Jan 21, 2021 /
 
Nagyon-nagyon szépen köszönöm Mindenkinek a segítséget, tényleg közelebb kerültem a megoldáshoz!!!!!!!!!!!!!!
(#) pucuka válasza Bakman hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Ne haragudj gonosz a visszakérdés.
Egy ellenállás mekkorára korlátozza az áramot?
A korlát az kerítés, nem? Az áramkorlát egy meghatározott érték, és nem attól függ amitől. Akkor az, hogy a kerítés hol van, az nem lehet, hogy attól függ.
Áramgenerátornál is egy beállított érték, (elvileg az ideális áramgenerátoron) bármekkora ellenálláson folyik át, az áram értéke nem változik. Szerintem ez a korlát.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2021
(#) Bakman válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Nem áramkorlátot írtam, hanem azt, hogy korlátozza az áramot (az ellenállása függvényében). Két teljesen külön dolog. rettung kérdése is ez volt, hogy korlátozza-e az áramot. Erre pedig egyszerű igen a válasz.
(#) pucuka válasza Bakman hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Úgy látom, kezd hitvitává fajulni. Legalább nekünk nem kéne téveszméket terjeszteni.
Attól, hogy felcseréled a szavakat, még ugyanazt jelentik. Áramkorlát = korlátozza az áramot. Igaz odaírtad, hogy az ellenállás függvényében. Akkor hol is van az a bizonyos korlát.
Az Ohm törvény I = U / R, azaz I = U * 1/R másképpen írva y = const * 1/x.
Ez pedig egy hiperbola. Annak nincs minimum, se maximum értéke, se inflexiós pontja, se szakadása.
Magyarul, konstans U feszültség esetén az ellenállás csökkentésével az áram minden határon túl nő, az ellenállás növelésével minden határon túl csökken.
Akkor hol a korlát?
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2021
(#) Bakman válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2021 /
 
Idézet:
„Attól, hogy felcseréled a szavakat, még ugyanazt jelentik.”
Ez most komoly? Nagyon fura ezt egy műszaki embertől olvasni.
Idézet:
„Áramkorlátozást nem a (vezeték) ellenállására értjük, hanem pl. egy tápegység kimeneti áramát korlátozzuk, hogy egy előre beállított értéknél ne legyen nagyobb.”
Egyszerűen nem is értem, hogyan jött a képbe egyáltalán bármilyen tápegység. Ez volt az eredeti kérdés:
Idézet:
„Tehát a vezetéknek van ha jól mondom áramkorlátozó képessége?”
Ha egy fogyasztóval sorba kötöm, nem lesz kevesebb a kialakult áram? Gondolom hallottál már áramkorlátozó ellenállásról...
Következő: »»   3564 / 3992
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem