Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Rendben, köszi.
Pont az lett volna a következő kérdésem hogy hogy kell a pufferkondikat méretezni. De ezt az ökölszabályt ismerem én is hogy ahány Amper lesz a terhelés annyiszor 1000uF.
Rendben. Csak akkor azt se felejtsd el, hogy a tranyók előtt is maradjon pufferkondi,
különben ha azt kihagyod, a 100Hz -es egyenfeszből nem lesz olyan jó a szabályozás...
Bővebben: Link
Amperenként 1000µF mellett a hullámosság 10V -os marad.
Hát, én közvetlen a Graetz után gondoltam a pufferkondikat, sehova máshova. Az meg persze a tranyók előtt vannak, Vagy még máshová is kell?
Vagy akár mondhatnám azt is, ha van benned elég kurázsi, és bontható a trafód, nem gyantás, tekerd le a szekunder tekercseket, számold meg a menetszámát, és tekerj vissza a szükséges feszültségednek megfelelő menetszámokat.
És még egy, akár szétbontod vagy sem, egy harmadik szekundert is rátekerhetsz vékony drótból, a 12V segédfeszültségnek. Arra teszel egy külön diódahidat, és a negatív pólust a kimeneti testhez kötöd, a pozitív póluson meg ott van a 12V segédfesz. Természetesen ezt is biztosítóval, pufferkondikkal zavarszűrő kondikkal kiegészítve... A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Köszi a linket, tényleg igazad van. Bár én 100Hz-el számoltam a Graetz után így csak 5V a hullámzás 1000µF kondival de még az is elég sok.
Pont ezen gondolkoztam tegnap este, hogy letekerek belőle , lehet hogy ez lesz. Köszi a tippet jó ötlet.
Még egy gyors kérdés. A bekapcsolás pillanatában amíg feltöltődnek a pufferkondik kb:4-5ms -ig több mint 20A áram indul meg. Ez nem fogja kinyírni a diódákat? P1000B diódákra gondoltam. A trafó gondolom kibírja ezt a kis időt.
A diódákat amúgy nem kellene hűteni? Mert ha igen akkor más tokozásút kellene választani.
Egyetlen szekunder tekercset, (vagy esetleg párhuzamosan tekert tekercseket) kevesebb tekeréssel is lehet csökkenteni. 10-20 vékony menet rátekerésével megmérhető és kiszámolható a voltonkénti menetszám, és csak a szükségtelen menetet kell letekerni (nem az összeset le, és a szükségeset vissza)
A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Ha jól megnézed a kapcsolásodat, pont olyan, mint egy emitterkövető. Ami feszültség a bázisán, az van a kimenetén (- UEB feszültség). A bázisán kell tiszta egyenfeszültségnek lenni, de ezt a zéner biztosítja. Ha az egyenirányító pufferje elég nagy, elég az ilyen egyszerű kapcsolás.
A 12 V -ot előállíthatod ebből a tápból egy stabkockával, a feszültség beállítás mellett további szűrést is biztosít a hangszínszabályzódnak. A diódáid adatlap szerint 80 A ismétlődő, és 400/450 A egyszeri csúcsáramot bírnak ki. Nem hiszem, hogy ebből túl nagy gond lenne. De kiszámolhatod a trafó egyenáramú ellenállásából, és a pufferkondi kapacitásából az időállandót, amiből megtudhatod, hogy mennyi ideig állnak fen a csúcsáram feltételei. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Értem, ez nagyon jó, köszönöm, már alakul a rajz.
Hogy szokták hűteni ezeket a diódákat? Elég ha csak egy kis ventilátor szívja ki a meleg levegő?
Itt előttem már leírták, hogyan működik ez a (nem igazán stabil) stabilizátor, de azt tudod, hogy egy pillanatnyi rövidzárkor a szabályozótranzisztor teljesen kinyitva rövidre zárja a nyers tápot, és ettől elég valószínűen tönkremegy?
Szóval ez egy nem igazán stabil, nem rövidzárvédett stabilizátor. Pl. itt 3A-es lineáris, stabil, rövidzárvédett, túlmelegedés ellen védett stabilizátor készen kapható, pár alkatrész kell még hozzá. (Meg persze vannak jobb hatásfokú kapcsolóüzeműek is, de a lineárisnál biztosan nem kell a zaj miatt aggódni.) A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Egy 10A -es diódahíd nem fog belehalni két 2000µF bekapcsolási áramimpulzusába.
Sőt, még egy 5A -es híd is kibírja. A folyamatos terhelést ne tévedsz össze az impulzus terheléssel. Ha megnézed az adatlapját, van ott impulzusáram is. Na a bekapcsolási időpillanat pont erre vonatkozik, mert csak kis ideig áll fent ez a túlterhelés. Egyébként ha nagyobb kapacitást kell feltölteni, kb 10000µF vagy még nagyobb, akkor kis értékű ellenállást tesznek a töltőáram útjába. Jellemzően a trafó és diódahíd közé. Az értéke pár Ω értékű, hogy kis feszültségesés legyen rajta, teljesítménye pár W, ez korlátozza a bekapcsolási áramimpulzust, de viszonylag kis pufferes tápokba ez nem szükséges. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Kb. Mert lehet az a 06, akár 0,8 is. Nagyobb bázis áramhoz nagyobb feszültség is tartozik.
A kimeneti szűrőkondenzátorról. Ha a kapacitása akkora, hog kikapcsoláskór nagyobb lehet a kimeneti kondenzátor feszültsége, mint a bemeneti, akkor fordított polaritás jut a tranzisztorokra és látszólat ok nélkül tönkre megy. Ezt megakadályozandó egy kimenő árammal arányos terhelhetőségű diódát ajánlatos bekötni a C és az E közé. A polaritásnál figyelni kell a dióda katódja kerüljön a tranzisztor pozitívabb lábára. (Tudnék mesélni egy-két rejtélyes hibáról.) A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
A diódán eldisszipált teljesítményről képet kaphatsz, ha az adatlapon látható karakterisztikákat is alaposan megnézed. Ott látható, hogy egy adott áramnál mekkora feszültség esik a diódán. Figyelembe kell venni azt is, hogy a diódán nem egyenáram folyik, hanem csak a pufferkondit töltögető impulzus áram. Ennek az átlagértéke viszont megegyezik a terhelő egyenárammal. Ebből számolhatnád a diódát terhelő csúcsáramot is, stb. (egyszer tanulság céljából megérné végigszámolni, hasznodra lenne)
A kapcsolás hangfrekvenciás végerősítő számára bőven jó stabilitást ad, (ahogy előttem is írták, nincs is igazán szükség rá) esetedben inkább a feszültség beállítása a célja, hogy ne kelljen a trafódat szétkapkodni. Azért az sem ártana, ha kiszámolnád mennyit kéne eldisszipálnia az áteresztő tranzisztornak, és azt egyáltalán a meglevő körülmények között bírni fogja-e a kiválasztott tranzisztorod. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Értem, köszi. Ez jó lenne ez az IC csak nem tudom hogy oldjam meg a negatív részét ugyanígy, mert nem találtam hozzá negatív tápra való párját. A kimeneti rövidzárral kapcsolatban a pufferkondik után beraktam egy 2.5A-s biztit. Ez még a tranyó előtt van. Ha valami gáz lenne akkor megvédi a trafót és a tranzisztort is.
Régi motoros: minden okés, köszi. Epu2: köszönöm, ez jó ötlet, eszembe sem jutott. Már be is építettem a rajzba.
Háát, ezt nem is tudom hogy számoljam. Nézem a dióda adatlapját és ha 2A-al számolok akkor a diagram szerint saccra 0.7V esik rajta. Vagyis 1.4W disszipálódik ha jól gondolom. Ezt nem tudom hány C°.
A "hőellenállás a környezeti levegővel szemben" < 14K/W. Na ezzel abszolút nem vagyok képbe. Ha jól gondolom akkor talán ezt az értéket kell megszorozni azzal az 1.4W-al ami kijött? A "K" az talán kelvint jelent? Nem is tudom, 1.4W * 14K = 19.6K nem hiszem hogy ez igaz lenne ha 1 Kelvin -270C° ha jól tudom. Gondolom nem fog megfagyni a dióda ha 2A áram folyik át rajta
Megfagyni nem fog, mert add hozzá a környező levegő hőmérsékletét K (Kelvin) fokban.
De járj utána a neten. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
A K/W az ún hőellenállás. A környezeti hőmérsékletből a hőellenállások összeadásával visszaszámolhatod a réteghőmérsékletet, aminek a megengedett értéke katalógus adat.
Igen, már olvasgatok, lassan kezd összeállni a kép, köszi.
Még egy kérdésem lenne.
Ha szeretnék egy hálózati zavarszűrőt betenni a rendszerbe akkor azt gondolom a trafó elé kell rakni közvetlen a 230VAC ágra. Találtam egy pár kapcsolást (mellékeltem egy példát) és azt nem értem hogy ha jól számolok akkor itt a törésponti frekvencia 22.6kHz, de miért épp ennyi? Mi határozza meg a hálózati zavarszűrő frekvenciáját? Hogy kell ezt méretezni pontosan? Milyen "zavarok" lehetnek a hálózatban amit szűrni kell? Azt tudom hogyha lekapcsolom a villanyt akkor feszültség tüskék keletkeznek az érintkezők miatt ami a hálózatba kerül, de hogy kell ezt elképzelni? Nagyfeszültségű tüskéket kell kiszűrni, vagy egy rövid idejű nagyfrekvenciás impulzust? A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
A hálózati zavarszűrő, nem a készülékedet védi, hanem a készülékedben keletkező zavarok hálózatra való kijutását akadályozza. A kapcsolóüzemű tápoknál, nagyfrekvenciás ipari, orvosi készülékeknél kötelező alkalmazni. Szabvány előírja a hálózatra kijutott zavarszinteket a 0,009 - 30 MHz sávban. Ez egy törésvonalas csillapítás görbe, most fejből meg nem mondom a töréspontok frekvenciáit, de ha érdekel szerezd meg a szabványt. (NMHH) Ezt leginkább a rádiózavar ellen használják.
Ha gondolod beépítheted, a legjobb, ha zavarszűrővel egybeépített hálózati csatlakozót használsz. A megfelelő működéshez az árnyékolás is hozzátartozik. Analóg készülékeknél nincs jelentősége, de ha megnyugtat, építsd be. A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Akkor jó, köszi, azt hittem ezzel a magam készülékét védem. Most olvastam valahol hogy a srácnak még a hangfala is pattant egyet amikor fel vagy lekapcsolta a villanyt.
De most így jobban belegondolva egy erősítő nem nagyon kapcsolgat semmit ami ilyen rádiófrekvenciás zavarokat okozhatna.
Eszembe jutott még egy kérdés a tekercsekről. Boccs, ha túl sokat kérdezek de erre már nagyon kíváncsi vagyok. Tegyük fel hogy van egy 3.3mH tekercsem. Ezt rákapcsolom a hálózati feszültségre, akkor a reaktanciája durván 1 Ohm lesz. Ekkor 230A áram folyna a körben, (persze ezt csak jelképesen a példa kedvéért) de tegyük fel hogy csak 10A folyik mert valami egyéb fogyasztó vagy akármi még korlátozza az áramot.
Ekkor a tekercsem 10W energiát elpazarol? EZ hővé alakul, vagy mi fog vele történni? Vagy egyáltalán nem is fogyaszt semmit mert az eltárolt energiát visszaadja a hálózatnak a következő félhullámban? Arra vagyok kíváncsi hogy ha ilyen nagy áram átfolyik egy tekercsen aminek van reaktanciája akkor az akár meg is éghet? A hozzászólás módosítva: Máj 17, 2021
Sziasztok!
Pioner A209R erősítőm teljesen jól műküdik. De amikor épp csend van zavaró a transzformátor 50hz zúgása. EI magos, 2x 27V, illetve összesen 54V váltófeszültség mérhető a hármas kimenetén. (amely az egyenirányítás, stabilizálás után biztos több) Hol tudok venni egy halkabb, lehetőleg toroid trafót? Esetleg fejletteb technikájú nagyfrekvenciás táp kapható a helyére?
Ha a tekercselés Ohm-os veszteségét nem tekintjük, akkor az induktivitásnak önmagában csak meddő teljesítménye van, vagyis igen, eltárolja és visszaadja ciklikusan az energiát.
De abban a zavarszűrőben a 3.3mH a fojtó közös módusú induktivitása, a differenciális módusú sokkal kisebb.
A tekercsnek (induktivitásnak) ideális esetben reaktanciája van, de valóságban impedanciája. Az impedancia valós részén (Ohmos ellenállásán) folyó áram hővé alakul, az impedanciáján nem. (az felépíti a mágneses teret, lebontja, majd ellenkező irányban felépíti, lebontja)
Biztos ismerős a hasonló eset a kondenzátoros előtét tápokkal. A nagy különbség, hogy a kondenzátor impedanciájának kicsi a valós része, ezért az azon átfolyó reaktív áram kis veszteséget okoz, ami hővé alakul. Az induktivitás impedanciájának nagy a valós része amin a reaktív áram veszteséget okoz, ami hővé alakul. Veszteségek mindíg vannak, csak az a kérdés, hogy mennyi. Ha felrajzolod egy induktív impedancia helyettesítő képét, akkor az egy induktív reaktancia, és egy ellenállás soros kapcsolása lesz (gyakorlatilag a rézdrót egyenáramú ellenállása). Tehát vektorokkal kell számolnod egy olyan koordináta rendszerben, ahol a függőleges tengelyen reaktanciák (felfelé + irányban induktív lefelé - irányban kapacitív), a vízszintes tengelyen valós (ellenállás) értéke van. (ld vektorok, komplex számok)
Teljesen érthető minden, köszönöm szépen.
vagnerjazon: köszi neked is. Idézet: „Teljesen érthető minden” Biztos? Azért jól rágd meg, alaposan járd körül. Eléggé széles ismereteket (fizikai, matematikai) igényel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |