Fórum témák
» Több friss téma |
Mivel feszültség osztó a bemenet munkapontját állítja be, gondolom hőkompenzáló szerepe van.
Egy kicsit komplikáltabb ennek az ic-nek a kezelése mint reméltem.
Szerettem volna breadboardon kipróbálni, mielőtt valamit összeforrasztanék. Nem tudom breadboardon menyire működne, egy nagyfrekvenciás árramkör, még ha nem is 200 , de mondjuk 70MHz-vel kipróbálnám? A munkapont beállítást, fontos e megcsinálni?(esetleg feljebb húzni, egy nagy ellenállással?) A diódás védelmet nem hagyom ki. A jelierősítőt nem hagyhatnám ki, de elsőre, egy egyszerű fm adó mint oszcillátor lehet hogy meg tudná hajtani a bemenetet.
A munkapont beállítást nem hagyhatod ki, úgy ahogy az adatlapon van. Nem bonyolult az sem.
A jelformáló/előerősítő nem szükséges, de vedd figyelembe, hogy az áramkörnek kicsi a bemeneti impedanciája, (a bemenete emitter, ECL, emitter csatolt logika) ami már a munkapont beállító ellenállások értékéből is látszik. Idézet: „ami már a munkapont beállító ellenállások értékéből is látszik.” Pont erre gondoltam, nem véletlenül ilyen kicsik azok az ellenállások. 
Az adatlap Fig.5 ábrán látható Smith diagrammon az osztó bemenetének impedancia diagramja. Ebből kiolvasható, hogy az impedancia kapacitív, 50 MHz -en Z=(250 - j150) Ω, és 250 MHz -en Z=(50 - j150) Ω. Körülbelül ± leolvasási hiba, ha pontosabb kell, szükséges kiszerkeszteni. Ezzel van párhuzamosan a bias ellenállások párhuzamos eredője.
A hozzászólás módosítva: Máj 25, 2021
Átalakítottam, pdf-es tesztáramkört 10-es osztóvá,
arra kérlek nézd már meg, milyen így. Vannak még nem világos pontok, de remélem nem sok idő múlva nekiláthatok a megépítésnek.
Köszönöm szépen!
 Vettem egy próbapanelt, olyat ahol csak a lyukak körűl van réz,(ennek kisebb a parazitikus kapacitása), meg jópár alkatrészt, szerintem hamarosan elkezdem, a megépítést.
Először az emitterkövetőt építsd meg, mert az ellenállások értékét csak saccoltam, nem számoltam. Lehet módosításra szorulnak.
Jujjj.... )) Hát ebben egy rakat hiba van..., ami figyelembe véve a rajz egyszerűségét nem kis teljesítmény már... ))
Idézet: „Csak ami kapásból szemet szúr..., a D3 dióda fordítva van bekötve..., el kellene dönteni, emitterkövető akar lenni az előerősítő, vagy földelt emitteres erősítő...., a bemeneti diódának antiparallel van értelme, nem így.... Tovább nem néztem ezt a remekművet...”
Kezdem, akkor az erősítővel, tranzisztorom 1GHz-s van, nem túl
nagy teljesítményű, de ide megfelel. A védődiódákat egyelőre nem építem be, de a helyet nyilván kihagyom nekik. Olyan panelt használok, amin négyszögrácsban vannak a lyukak, körülöttük réz karika. Nem a réz karikákat ónoznám vezetékké, hanem réz vezetéket forrasztanék rá.
Kis áramoknál nincs jelentősége, hogy ónozással kötöd össze a forrszemeket, vagy réz vezetékkel!
Az se gond, ha esetleg nem tömör, hanem több érből sodort vezetéket használok?
Itt arra gondolok, a magas frekvenciánál nem gond e vajon?
Ahol nem folynak nagy áramok, oda felesleges vastag vezetéket használni, sőt inkább ártasz vele, semmint használsz..., több anyag, nagyobb felületek, nagyobb szórt kapacitás....
Tulajdonképpen egy vékony, elemi szál is tökéletesen megteszi (hacsaknem mechanikailag kevés már oda?!), több nem is kell...
A diódák természetesen antiparalell diódák, úgyhogy az egyiket fordítva kell beültetni.
Az1 GHz -es tranzisztor is jó lesz.
A rajzodon a D3 diódát nem fordítva kellene bekötni?
Semmi probléma, nem zavart meg a dióda, láttam, hogy apró hiba történt.
Mondtad, hogy az előerősítő ellenállásait kissé találomra adtad meg. Mi a helyzet ezzel, találtam 300ohm,22k,1k ellenállásokat. Elméletileg ma neki is kezdhetek, ezt az erősítőt alacsony frekvencián ki is próbálhatom.
Miért nem hallottam ezekről az IC-kről ezelőtt?
  Olvastam van több típus is. A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2021
Ez egy ritka ic, nekem is csak egy darab van belőle.
ECL, Emitter Coupled Logic -al én is most találkoztam elsőnek.
Kipróbáltam ltspice-ban az előerősítőt, és feszültséget nem emel,
áramerősség bufferként működik. A jelforrás 5000 ohmos, a kimenet 200 , feszültség mégis csak kicsit esik.
Azért nem emel, mert elvileg emitterkövetőként lenne használva, de igazából se nem ez, se nem az... Ezért írtam, hogy el kellene dönteni, emitterkövető legyen, vagy földelt emitteres erősítő fokozat! Más a kettő alaptulajdonságaira nézve..., nem mindegy!
Ha kihagyod az emitter ellenállást, és a kollektorról veszed le a jelet, akkor feszültségben is erősíteni fog, cserébe kisebb lesz a bemenő impedanciája(nem biztos, hogy ez zavaró lenne) Ha viszont emitterkövetőként akarod használni(ahogy elvileg most lenne), akkor felesleges a kollektor ellenállás! Ekkor nyilván nem fog feszültségben erősíteni, de cserébe nagyobb lesz a bemeneti impedancia....
Az a "konnektor ellenállás" azért kell, hogy beálljon a munkapont valahová, ahol működik a cucc (úgy ahogy).
Ha nagy jelszinteket is át kell vinni, akkor az emitterkövető bázisát célszerű egy fél táp körüli pontra kötni DC-ben, célszerűen egy sima feszosztóval! Kis jeleknél nincs jelentősége ennek, olyankor egy párszor 10k-s ellenállás tökéletesen elég oda!
De semmi esetre sem célszerű a kollektorról megoldani, hiszen az negatív visszacsatolást okoz AC-ban is, amire semmi szükség nincs!
A dolog több sebből vérzik, már eleve onnan, hogy nem is ugyanarról a kapcsolásról beszélünk, mint amire az eredeti kérdés irányult...
Hát az elég érdekes, tekintve, hogy én konkrét kapcsolást elemezgettem, és te arra reagáltál...
Sziasztok!
Összeforrasztottam az előerősítőt, és kipróbáltam. (Igaz csak 500KHz-n) Áramerősség bufferként működik ahogy láttam. Azt nem néztem, ezt mennyire jól teszi. Megpróbálkoztam azzal is hogy a kollektorról vettem le a jelet, ekkor feszültségerősítést is produkálnia kellett volna, de nem tette. Ezt annak tulajdonítom, hogy az emiter ellenállás túl nagy, 1K a kollektor ellenálláshoz képest, ami 300 Ohm. Beforrasztottam az ic foglalatot is, ez még ilyen szépen nem sikerült soha. 10N-es kondenzátort nem találtam, de szerintem a nagyfrekvenciás részekre elég a 1N-is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
