Haladtam,készen vannak a panelek,be is kötöttem mind a kettőt.Tápfeszültségek rendben mindenhol.Gép bekepcsol,megjelent a magasabb hang csak az a baj,hogy a vasra is meg a nem vasra (réz,ezüst,stb.) is ugyan az a hang.Talaj kiszűrve,téglára nem jelez és az érzékenysége légteszten kb. 8 cm csökkent az előtte lévő állapothoz képest.A gép áramfelvétele kb. 6-8mA nőtt,de ez szerintem elfogadható.Próbáltam a pp. áramkört is,nincs siker!Átkapcsolva tűpontra folyamatosan sípol,pedig nincs a fej előtt semmi,igaz akkor is sípol,ha bármit elé teszek és mindegy,hogy mozgatom vagy sem.Most vagy kevés a pp. bemenetén a 100K ellenállás,még nem volt időm módosítani,vagy nem jó a CD4053 kapcsolója ide,többször ellenőriztem,kicsipogtattam a megbeszéltek szerint kötöttem be.A pp.-n lévő 100K trimmerre nem reagál.Asípolás akkor is megjelenik a hangszóróban,ha a pp-nek nem adok tápfeszültséget.Mellékelem a pp. kapcsolását és panelrajzát,nézzétek meg,hátha elsiklottam valami felett.
Köszönöm!

Mondom ahogy az enyémben van, majd ahogy szerintem a 4053-at kéne kötni, bár annak nem emlékszem a belsejére. Szóval. Nálam a 4066-ban van ugye 3db kapcsoló. Mindhárom kapcsoló egyik felére (bemenetére) melyek az 1-38 lábak rá van kötve közvetlenül a vevőerősítő kimenete. Mint a 4053-nál a 2-es és 5-ös lábak, meg még a 12-es lábat is oda kéne kötni ami földön van.
A 4066 két kapcsoló kimenete amik a 2-es és 4-as láb, megy R22-re és R23-ra, ahogy a 4053 esetében is a 4-es és 15-ös láb. A 4066 harmadik kapcsoló kimenete ami a 9-es láb, az megy a pinpoint áramkör bemenetére. A 4053 X kimenetét, vagyis a 14-es lábát kéne oda kötni. A kapcsolók vezérlő lábai pedig ugyanúgy vannak mint a 4053-nál, a 4066 13-as lábára megy IC2B kimenete, az 5-ös lábára pedig IC2A kimenete. Valamint, a 4066 két kapcsoló vezérlő lába egy 10k-val össze van kötve, azaz az IC2A kimenete nem csak a 4066 5-ös lábára megy, hanem még egy 10k-n keresztül a 4066 6-os lábára is.

A nyák tervezésénél figyelj oda arra, hogy az adó és a hangfrekis fokozatok táplálása csillagpontos legyen, vagyis közvetlenül menjen oda a vonal abba a forrpontba ahova becsatlakozik az akku, illetve az azt követő elkó, és ezekre a tápvonalakra ne csatlakozzon semmi más menet közben. Az a jó, ha a jelformáló rész meg a vevő is hasonlóan van kialakítva, így nem tudják egymást a tápágon keresztül zavarni működés közben.

Köszönöm a részletes leírást!
Kérlek nézd meg a csatolmányt!
A tápvezetékeket (Ut+.Ut-,GND) mind közvetlen a szűrő kondenzátorokról illetve a GND-t a be GND fizikailag azonos pontból vezettem el.

Mateatek oldalhullámain egy az ővéhez hasonló mélykeresőt építek.
A fejkábel felépítése tekintetében egy 2×1.5 mm-es hangszóró vezetékpár megcsavarva az adónak és mellé egy kéteres árnyékolt vezeték a vevőnek egy közös zsugorcsőbe ágyazva tűnik a legkivitelezhetőbbnek. Mivel az adó 15 A árammal dolgozik egy 0.4 Ohm ellenállású adótekercsre, a megszokott RG58 persze már nem jön szóba.
A másik az előerősítő kérdése. A vevőtekercs 8-asba kötött két ellentétes tekercselésű tekercs, aminek van középmegcsapolása is. A vevő az adó kiegyenlített mágneses terében van, a kimeneten semmi a kiegyenlítés miatt. Adná magát egy instrumentális erősítő, de a damping ellenállás miatt és a kiegyenlítettség miatt kétségeim merültek fel. Hisz a damping ellenállás két vége között nulla feszültség van a kiegyenlítés miatt, a vevőtekercsek középmegcsapoláához képest viszont gigászi jelnagyság, ami értelmetlenné teszi az instrumentális erősítőt. Mondjuk jó lenne a vevőkábel által begyűjtött zajokat kiszűrni általa.
Mi a véleményetek, milyen megoldást javasoltok?

Közösmódosú elnyomáshoz nem szükséges bekötni a középleágazást, hagyd szabadon egyszerűen...

két nonivertáló bemenetére a damping két oldalát, majd azok kimentét egy differenciálerősítőre?
Hova testeljem a noninvertálókat és a differenciálerősítőt?

Ha így is érvényesül a közös módusú elnyomás, akkor a fejkábel belső elrendezése sem lenne különösebben kényes.

Az én fejkábelem olyasmi felépítésű, mint a képen. Persze, ez csak bemutató kép, nem ilyenek a vezetékek vastagságai. Középen van a kéteres árnyékolt a vevő tekercsnek. Arra van "ráfonva" az adó érpárja. A keresztezések miatt talán nem szórja meg annyira az adó vezeték a vevőt.

így jó?

Az Rd felesleges! A másik kettő értékével állítsd be...

Köszi!

Teszteltem élesben. Frankó a gép. (Nem sokon múlott, hogy ezt hivatalos tanúk is bizonyítsák).
De azért még nincsen készen a gép. A szinuszos gépeknél egyszerű dolga van az embernek. Van egy adott frekvencia és azt kell szűrni. Ami annál alacsonyabb, vagy magasabb, azt nem engedni. De itt, ahol széles sávú a rendszer, nem lehet szűrőzni egyszerűen. Nem tudom, hogy helyesen fogalmazok-e, de itt bejön a gépbe a zaj a "mindenségből". Ez észlelhető, mégpedig úgy, hogy ha a gép feje a talaj síkjával párhuzamos, akkor sokkal kevesebb, mint ha a talaj síkjára merőleges. Mint egy keretantenna. Vélhetőleg, ezen ok miatt lehet a GPZ7000-ben 2 darab vevő tekercs. A két tekercs ellenkezőleg lehet vélhetőleg bekötve és a "mindenségből" származó zajok kioltják egymást. Csak az marad, amit szeretnénk.
Neki kell esnem egy dupla D fejnek. Így sem rossz, egy kis egy forintos bőven 30 centi fölött van levegőben, ha olyan az érzékenység, hogy ne zajongjon. De a zajon keresztül még 40 centiről is hallani.

Ez a dupla D tekercs dupla problémát is hordoz. Két vevő tekercs, tehát mindkettőn zaj. Ezek abban az esetben oltják ki egymást, ha teljesen ugyanolyanra sikerül megcsinálni őket. Házilag, kézi szálvezetéssel ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Az eredmény, hogy a vevő jelen nem hullám lesz, hanem szőr. Illetve még nagy hátrány az is, hogy a kétszeres kiegyenlítés miatt kétszeresen érzékeny a fej, gondolok itt a mechanikai behatásokra. Illetve nehéz is. Nem is erre indultam el.
A fémek érzékelésére szolgáló mintát eddig csak a vett jel normál feléből vettem. Az inverz jelből nem. Pedig a lehetőség ott volt, csak lusta voltam a programozásnál. Az inverz jelen a zaj is inverz, tehát kivonódik, nem szólva arról, hogy kétszer annyi mintám lett. El is múlott a gép zajossága. Ezen felül a vevőerősítő sávszélességét is kissé bekorlátoztam, hogy a nagyon magas frekvenciájú komponenseket, amik már feleslegesek, azokat kevésbé erősítse.

Én egyet tudok erre mondani , ha két tekercs ellenkezőleg van bekötve , hogy kioltsák egymást, akkor ott bizony semmilyen jel nem fog jönni.

De, a találat jele létre fog jönni, mivel a két tekercs alatt ellenkező előjellel jelenik meg a találat és az sosem fog tudni mindkét tekercs alatt egyformán ott lenni.
De viszont a zajt ugyanúgy "veszi" mindkettő.

Sziasztok kedves HE fórumtársak!

Nem merem állítani, hogy végigolvastam az összes hozzászólást ebben a topic-ban, mert egy fél élet nem lenne rá elég.
Amit olvastam, kicsit eltántorított, mert jóval profibb megközelítésben esik itt szó fémkeresésről, mint amire nekem szükségem lenne.

Elöljáróban talán annyit, hogy értem az elektronika alapjait. Azért lettem elektroműszerész majd villamosmérnök, mert nagyon szeretem az elektronikát. Nem állítom, hogy minden területén otthon vagyok, de gyakorló „vellanyos”-ként, nem nulla tudással kérem a segítségeteket.

Egy fémkeresőt szeretnék építeni, amihez igazából iránymutatásra lenne csak szükségem.

Az alaphelyzet a következő.
Megörököltem egy szalagfűrészt. Relatíve sok használt, de újra használható faanyagom van, amiket szeretnék kisebb méretekre vágni. Nyilván nem szeretném a fűrész szalag fogait gyilkolni, ezért azt gondoltam építek egy olyan fémkeresőt, amin keresztültolva a fűrészanyagot visít, villog vagy bármi más módon jelez, hogy szeget vagy csavart kell keresni a faanyagban.

Az az elképzelésem, hogy több „keresőfejet” készítek. Olyat is, amibe belefér a 150x150-es gerenda, és olyat is, amibe csak 40x40-es riglit tolok.

És most jön, hogy miért is kérem a segítségeteket.
Egy áramkört szeretnék megépíteni, ami átállítható a különböző keresőfejekhez.
Ami lényeges lenne, hogy lehessen állítani az érzékenységét. (mondjuk, a kihúzott szegek után ottmaradt rozsdadarabokra ne legyen jelzés)
Legyen a lehető legegyszerűbb, lehetőleg mikrokontroller nélküli.

Amennyiben egyszerűbb és célszerűbb külön-külön áramkört építeni minden keresőtekercs pároshoz, meggyőzhető vagyok.

Úgy tervezem, hogy különböző átmérőjű PVC csövekre tekerném a tekercseket, ezekben tolnám át a faanyagot.

Nem kérem, hogy megtervezzétek helyettem. Annyi csak a kérésem, hogy legyetek kedvesek akár csak linkekkel tanácsot adni, hogy merre keresgéljek, miből induljak ki!

Köszönöm előre is!
T

Szia!

(Aktív szalagfűrész használó vagyok. Az miatt a néhány szög miatt inkább a fűrészlap élezésébe, hajtogatásába ruháztam be. De ez itt nem volt kérdés és amúgyis OFF)
Én ilyen feladatra első megközelítésre PI rendszerű gépet próbálnék csinálni. Egyszerű a tekercs elkészítése, nem gond a talajkiegyenlítés és könnyen cserélgethető a kereső tekercs. De a megtalálandó céltárgy elég kicsi, így azt a PI gép akkor szereti megtalálni, ha kellően kis kapacitású, gyors tekercset csinálsz hozzá, hogy a jelnek minél inkább az elejéből tudjál mintát venni. Ha ezt én akarnám megcsinálni, akkor az elején pár dolog lenne, amire figyelnék:
-Nagyon kicsi kapacitású tekercs.
-Ugyanilyen kívánalom a kapcsoló FET-nél.
-Valami fáziszaj mentes mintavételezés (itt kissé bejön a mikrokontroller, de ebben kaphatsz itt segítséget)

A feladatodra kész recept nem lesz. Ez kissé "fejlesztős" projekt. Alapból egy SURF PI megépítése adhat némi kiindulási alapot.

Én kb. 10 éve totál laikusként a fémkeresôkhöz, építettem egy számlálós önrezgôs fémkeresôt. Abból indultam ki, hogy úgy mint a BFO-s játékszerek, a keresô tekercs elhangolódik fém közelében. A PIC pedig számolta hogy mennyire hangolódik el, és az eltérést indikálta egy LED-soron (tehát a változásra volt érzékeny). Volt egy kollégám, aki ebben a topikban is aktív volt annó, számára meglepô volt hogy mennyire nulláról ennyire hatékony eszközt dobtam össze. (Az akkor még létezô 1 forintost is tizenpár centirôl határozottan jelezte)
De ez csak egy "proof of concept" elektronika volt, nem készítettem belôle valós használható fémkeresôt (deszkamodell maradt).
Én nem bonyolítanám túl, elvégre a tekercs közepén megy át a fa, és vasat keres, nagyon erôs jel lesz. Szerintem.

Nem tér ki rá a cikk, pedig kiváncsi lennék hogy bukott le
LINK

Vagy dicsekedett vele, vagy volt egy jóakarója/irigye.

Hali! Annyi kérdésem lenne, hogy nincs-e valakinek olyan fémkereső kapcsrajza, amiben az alkatrészek manapság beszerezhetők/helyettesíthetők. A rádiótechnika 95/1 számában volt egy fémkereső amit elkezdtem megépíteni, de jópár alkatrész nem szerezhető be manapság, és azok tökéletes helyettesei sem.
Hasonló kapcsrajz esetleg nincsen-e mint az rt-s?

Melyik az a kapcsolás és mik a kérdéses alkatrészek?

Most ha eltekintünk a mai agyonprocesszorizált világtól és az ilyen fémkeresőktől, akkor kizártnak tartom, hogy bármelyik analóg keresőbe ne lenne beszerezhető bármelyik alkatrész. Az RT-ben nem nagyon emlékszem olyan rajzra amelyik építésének egyáltalán értelme lenne nekiállni.

https://youtu.be/Fn8qUbQC7Bo

Találtam egy videót ami egy elég egyszerű fémkereső elkészítését mutatja be az indiai csávó, aki sajnos angolul nagyon rosszul tud, így a videó eléggé érthetetlen.
Szerintetek a rádió tekercsét hova forrasztja? Mármint van ott két olyan pont a nyákon hogy AM-R, és AM-L, szemmel láthatóan oda. De amit még mindig nem értek hogy miért pont oda? Ahogy elnéztem a rádió tekercséhez volt köze a két pontnak, de nem vágom hogy a két forrasztási pontnak mi a szerepe.
A videóban szereplő fémkereső lényege egyébként az, hogy van egy egyszerű áramkör , ami ha detektál valamit, azt egy rádión keresztül tudjuk meghallgatni.. A videónak az a lényege hogy hogyan lehet egy ilyen antennaként funkcionáló tekercset odatenni a fémkeresőhöz, hogy ezt az egész konstrukciót mondjuk egy rúdra tudjuk szerelni...

A ferrit-antenna tekercsének a helyére.
A működéséből ítélve a talajra hasonló nagyságrendű találati jelet fogsz kapni, mint egy "találatra". Építsed meg, csináljad meg hozzá az adó oszcillátort az adó tekerccsel. Ujjgyakorlatnak jó lesz.
Az mindenesetre sokat mond, hogy a készítője nem produkált talajtesztet.

Próbálok javítani a fémdetektoromon. Jelenleg az a cél, hogy a vevő tekercs minél kisebb kapacitásúra sikerüljön. A vevő tekercsnek "gyorsnak" kell lennie. Ezt az önkapacitása korlátozza. Ez miatt kevés menet alkalmazható. A kevés menet miatt nagyobb erősítés kell, a nagyobb erősítés miatt több zajt termel az erősítő. Ha sikerül jelentősen csökkenteni a tekercs önkapacitását, akkor nagyobb menetszámot alkalmazhatok kisebb erősítés mellett, vagy ugyanolyan menetszám és erősítés mellett gyorsabb lesz, ami az apróságoknak jó.
A képeken az látható, hogy a tekercselő vezetéket egy lakkos szivacson húzza át a "feltekerő gép". Itt lakkos lesz, majd kb 12 perc száradás után megy az orsóra. A gép percenként 33 centi vezetéket teker föl és a lakk meg az orsó között cirka 4 méter van.

Miért kell a már lakkos vezetéket még külön lakkos szivacson keresztül áthúzni?

Hogy vastagabb legyen rajta a lakkréteg. Ez miatt a tekercsen belül távolabb kerülnek egymástól a vezetékek és csökken a kapacitás.

Mennyire kell , hogy vastag legyen? Mert akkor lehet egyszerűbb lenne kábel vezetékkel megtekerni aminek műanyag a bevonata .Az már elég nagy távolságot csinálna. Van ilyen kábelből sodrott erű is meg csak egy eres is. Régi telefon kábelezéshez használtak egy ereset , ami azt hiszem 0,5 ös belső erezetű volt.

A műanyag szigetelésű kábellel nem férek el. Ha elférnék, már az lenne. Most próbálom a 0,28-as vezetéket fölhizlalni 0,4 körülire.