Hát ne felejtsd el, mert én is kiváncsi vagyok rá!

Forrasztani biztosan lehet vele, de a Cink igen jól oldódik a Rézben és az Ónban is. Az olvadt ón igen gyorsan "el fogja hordani" a rézről, ne fűzz nagy reményeket az élettartamra.

A páka hegyeket olyan fém ötvözetekkel vonják be, ami az ón, ón-ólom ötvözetekben alig-alig oldódik. Ráadásul még a bevonatnak "nedvesítenie" is kell a forrasz anyagot, hogy rajta maradjon ( be lehessen futtatni). Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem kerülne egy jobb kiállású hegy több ezer forintba.
Galvanizálás közben a "pezsgés" azt jelenti, hogy nagy az egységnyi felületre jutó áramerősség. Ilyenkor az oldatból a fém rücskösen, durván válik le. A jelenség neve: beégés.

Idézet:
„A páka hegyeket olyan fém ötvözetekkel vonják be, ami az ón, ón-ólom ötvözetekben alig-alig oldódik.”

Valóban, legalább egy vas réteg még kellene a cink és a réz közé. Na majd legközelebb.

A vasréteget kihivás lesz felvinni...

Akkor nincs más hátra, nikkel réteget kell felvinni, amire egy rakás videó van youtube-on, bár most nem volt idôm belenézni, de régebben mintha ránéztem volna és nem volt nagyon elvadult kémiája.

Sátáni könyv, 73.-ik oldaltól.
De ebben tényleg hallgassunk Egri Frédi mesterre.

Vasat nem nehéz a rézre felvinni, fordítva már izgalmasabb- de nem megoldhatatlan - a feladat.
Az egésznek a titka: ismerni kell az elemek ( fémek ) elektronnegativitási sorát. Sajnos telóról nem tudok linkeket beszúrni ...
Általában vizes oldatokkal dolgozunk ezért mindent a Hidrogénhez viszonyítunk. A hidrogéntől negatívabb elemeket nem lehet vizes oldatból leválasztani, mert a leválás pillanatában a "fém" oldatba ( vegyületbe ) megy és a hidrogén válik le. ( Kicsit bonyolultabb, de legyen ennyi elég ... ) Ilyen fémek a közismert: K, Na, Ca, Mg, Fe, Li, Al, Ti, Zn, Sn stb ... Ezeket az anyagokat vízbe téve igen intenzív ( na, jó nem mindnél pl. Fe ) gáz (Hidrogén) fejlődést tapasztalunk. ( Az alumíniumot Hg(II)-Clorid -ba mártva, meg lehet bontani a stabil, teljesen zárt oxid réteget a felületen így végbe megy a reakció. Ez a titánra is igaz, de annak nem tudom mi a reagense ... )
A hidrogéntől pozitívabb fémeket lehet vizes oldatból leválasztani: Cu, Ni, Mo, Pb stb ...
A dolog azért nem ennyire egyszerű, mert a közeg(oldat) összetétele, az oldatban lévő(maradó) anionok milyensége is erős befolyással van a leválásra.
pl. az Ón elbontja a vizet. Ezt mindenki kipróbálhatja othon is, egy darab forrasztó ónt jól lesubickol ( párszor végighúzza papírzsepiben és ledörzsöli az oxidálódott felületet) vízbe dugva buborékok ( H₂ jelennek meg a felületén. Viszont a NYÁK gyártás folyamán ón-szulfát vizes/savas oldatából választják le a rézre az ónt.
Nitrátokból és kloridokból - néhány kivételtől eltekintve - nem lehet szín fémet leválasztani.
A hidrogéntől negatívabb fémeket borátokból ( a Bór-sav sói ) és tartarátokból ( borkősav sói ) szokták/lehet leválasztani. Illetve az I.A. főcsoport elemeit ( Periódusos rendszer ) Hg katódban elnyeletve, amalgám képzése közben lehet előállítani.
Visszatérve az eredeti felvetésre ...
Ha valaki felpolíroz egy darab vasat és azt réz-szulfát ( rézgálic, kékkő ) oldatba mártja, villany nélkül is kiválik rá a réz. Igaz, ez nem lesz egy iparmüvészeti darab, még csak szép se, egy darab erősebb szövet darabbal le lehet dörzsölni. ( Ugyan ez lesz az eredmény, ha villanyt használ valaki közben. ) A réz nem "épül" rá a vas fémrácsra csak ( úgy mondják ) rácementálódik. Viszont kálium-nátrium-tartarátos oldatból megtévesztő dolgokat lehet előállítani. ( A maszek NYÁK gyártónál egy vas lemezt sikerült úgy bevonni rézzel, hogy csak a mágnes "látta", hogy nem réz. )
Rezet soha nem próbáltam vassal bevonni, de valahogy úgy fognék hozzá, hogy: 100 ml akkusav + 100 ml ( legalább ioncserélt ) vizben feloldott 150 - 200 g vas(II)-szulfát, jól összekeverve. 1 dm² felületre számolva 1 - max.2 A Anódnak egy vaslemez, katód a hegy. Anód - katód felület aránya 2:1. Pezsgés a hegyen nem lehet - néhány 10 mA ( ki kell számolni a hegy felületét ! )

A nikkel-szulfát beszerzési forrását nekem is elárulhatod. A fém nikkelről ( anód ! ) ne is beszéljünk ... Arany áron lesz mindkettő !

Még valamit szeretnék megemlíteni, ha már galvanizálásra adja valaki a fejét. Valahol már leírtam, de nememlékszem hol ...
Ha szép felületet szeretnénk kapni, elengedhetetlen a munkadarab felületének igen gondos előkészítése. Polírozás, zsírtalanítás ... A galvanizálást nem szabad siettetni. Réznél ( NYÁK lap ) 45 perc ~ 20µ. 100 µ -nál ritkán szoktak vadtagabb réteget felgalvanizálni. Ilyen esetben a felület minősége erősen romlik és a féréteg homogenitása sem lesz megfelelő. Az éleknél, csúcsoknál "kiszőrösödik" a munkadarab.

Galvani kisérletekkel igazolta a róla elnevezett, velünk megtaníttatott és azóta senki által nem cáfolt összefüggést, miszerint galvanizáláskor a leváló fém mennyisége az anyagminőségtől, az átfolyó áramtól és az eltelt időtől függ.

Viszont Galvani tudós volt és nem kisiparos. Nem folytatott eladásra termelést. Neki elég volt a "lemezt" lemérni galván előtt és után. A többi már történelem ...

Miért írtam ezt le ? Sokminden elhangzik sok helyen, okosabbnál - okosabb emberek "osztják" az észt, mit hogy és miből kell csinálni ... Egy nagyon fontos dolog viszont sosem hangzik el - én legalább is soha, sehol nem hallottam megemlíteni.

Ha galvanizálni akar az ember és szép felületet szeretne, kell egy úgynevezett "fényesítő adalék" a galván oldatba. A hatásmechanizmusát én sem ismerem pontosan. A hatása viszont elképesztően látványos. Nem igazán publikus anyagok ráadásul jó drágák. ( A NYÁK gyártó 20 kg -os kannákkal vett, kannánként olyan ~75.000 Ft -ért. Kisebb kiszerelésről nem tudok, ráadásul ez csak olyan cégek részére hozzáférhető, akik ilyesmivel foglalkoznak. Vagyis a sarki közértben nem kapható ... )

A 160 l -es rezező kádba kellett 6 dl. alapadalék és 1.5 l fényesítő adalék. Az alap adalék csak a friss fürdő bekeverésekor kellett, a fényesítő adalék m² - re és A -re kellett adani. ( A gyakorlatban ez úgy ment, hogy amikor már észrevehető volt a NYÁK felületén a romlás, akkor borítottunk bele 1 - 2 dl. -t )

És a hatása: ha valaki már galvanizált magának otthon ( vagy máshol ) NYÁK lapot réz hízlalás céljából, az tudja: dm² -enként 2 - max. 3A lehet a kártyára adni, egyébként a felület el kezd "vörösödni". Ebből minden lesz ezután csak NYÁK lap nem, mert "megég/beég" a felület ( olyan lesz a felület, mint a finom polírpapír ).
Ha van fényesítő adalékunk az áramerősséggel fel lehet menni 4 - 6A -ig, és olyan lesz a felület, mint a tükör. Szó szerint, látja benne magát az ember. ( Ha tovább emeljük az áramot ez így is beég !!! )
Ez a fényesítő adalék valahogy az "áramszórásra" és az ionok felületbe történő becsapódási sebességére van hatással. Sokkal többet én sem tudok róla.
Viszont minden fürdőhőz ( ón - réz - nikkel - ezüst ) más - másféle adalék kell. ( Nem kizárt, a hatóanyag ugyan az csak így jobban le lehet húzni a termelőket ... )

Mivel elég drágák, léteznek "pótcselekvések" ...
Az alábbiakat csak rézfürdőre próbáltuk ki.
Az Azúr -ban lehetett venni - hogy most van -e, nem tudom - gesztenye őrlemény - egy filléres valami. Kinézetre olyan, mint a finomliszt, enyhén világosbarna, drappos árnyalatú. Ha valaki találkozott már víztaszító anyaggal !!! - na, ez az .
A tulaj nagy hirtelen beleszórt egy evőkanállal a fürdőbe, megpróbálta "bekeverni" - alig tudtuk leszedni a fürdő felületéről. Második nekifutásra - ezt én követtem el - 1 literes műanyag flaskába 1 ek. por, kb. 7 dl. víz jól összerázva. Na, így már működött a dolog. Nem volt olyan jó, mint a "bóti drága", de sokkal jobb, mint nélküle. 3 nap múlva az "oldat" megpenészesedet ... 3. nekifutásra megismételtem a 2. verziót víz helyett akkusavval. Így használtuk utánna addig, amég a réz fürdő el nem kezdett "kocsonyásodni" a sok gesztenyétől ...
Még egy módszert mondok, aztán be is fejezem. Ha valaki hozzájut karbamidhoz - ez volt az első mesterségesen előállított szerves anyag ( a vizelet [ pisi ] is tartalmaz ) - azzal is lehet kisérletezni.

Az a baja ezeknek a "pótcselekvéseknek", hogy egy idő után erős hatással van az alapfürdőre. Viszont beszerezhetők ...

Nekem nagyon tetszett az film, amiben a muksó rezet, nikkelt és alamónyiumot old fel konyhasó vizes oldatában - külön-külön egy labortáp segítségével - majd egy - egy darab acélgyűrűt bevon - külön-külön - rézzel, nikkellel és alumíniummal. A negyedik talán bronz lehetett, de azzal nem tudom mit akart mutatni.

Nagyszerű !

Én nem értem azt a rengeteg, idióta hajó- és olajfúrótoronygyártót, akik milliárdokat költenek a hajótest megvédésére a tengervíz korrodáló hatása miatt.
A látottak alapján olyan egyszerű a megoldás: semmi festés. A szárazdokk oldalát ki kell bélelni pár talicska alumíniummal, feltölteni tengervizzel - az már ugye egy előre elkészített só oldat, a hajótestre az egyik vezetéket, az alumíniumra a másikat és 20 perc elteltével minden gondunk meg van oldva. A hajó vizet ért része le van védve minden külső korróziós hatástól. Arról nem is beszélve, hogy 20 perc alatt 5 szakképzett festő munkás nem tud felnyitni annyi hordó festéket, amivel egy tengerjárót le lehet ápolmi ...

Ez kell neked MAGYAR, ezt nézd ! Ettől okosodsz ...

Nem Galvani, hanem Faraday nevéhez köthető az említett törvény. Bocsi, de telón nem tudok javítani ...

Mert többször meg lettem szólítva, jegyzem meg: én egy keresést linkeltem be, ami mindenkinek mást-mást mutat, hozzátéve hogy nem néztem meg a találat videókat.
Ezeknek a szakszerû levezetéseknek a Galvanizálás topikban lenne a helyük.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy én nem téged hibáztatlak a link tartalmáért !!! Ahhoz neked semmi közöd ...
Arra próbáltam csak felhívni a figyelmet, ha ez ilyen egyszerüen menne sokkal egyszerűbb lenne az életünk. Kiválás az acélon biztos, hogy van de nem jó semmire. Egyszerű "parasztvakítás" kategória ... Nélkülöz minden "tudományos" műszaki felhasználhatóságot.

5% ecetben oldott fel konyhasót. Az alumíniumra és bronzra azt írta, nem működik. A rézre és nikkelre meg, hogy igen. Ezek szerint a réz sem ér semmit így.

A puding próbája az evés !

Próbáld ki te is és meglátod ...

Elég zavaros dolgokat írsz.

Talán meg kellene állni az alkáli és alkáli-földfémek felsorolásánál, hiszen a horgany (cink), a nikkel és krómozás, ... mind vizes oldatban történik. Most nem a tűzi horganyzásra gondolok. Elég csak rákeresni a galvanizáló oldatok összetételére vagy a galvanizálás módjára (wiki...). Nincs itthon könyvem, amiből kinézhetném de úgy 40 évvel ezelőtt kísérletezgettem és sokat olvastam ez ügyben. A könyvtárakban sokminden elérhető volt.

Ha kicsit tovább olvastad volna amit írtam, akkor én magam is megemlítem a NYÁK gyártásnál az ónozást. Az ón negatívabb a hidrogénnél, mégis gyönyörűen le lehet választani a réz felületére. Amit nem vettél figyelembe, hogy egy galván fürdő nem tekinthető tisztán vizes oldatnak.
Egy ón fürdő jelentős mennyiségű kénsavat tartalmaz. Én csak azt tudom példaként felhozni, amit mi használtunk:
~ 40 - 45l fürdőhöz kell 20l akkumulátorsav és 20l ioncserélt vizben feloldva 5 - 5.5kg ón-szulfát ( valamint az említett fényesítő adalékok ). Ha megnézed milyen ionok vannak az oldatban és mennyi akkor nem kíván különösebb magyarázatot, hogy miért lehet az ónt leválasztani.

Ne felejtsük el, hogy azok a folyamatok, amiket nekünk az iskolákban tanítanak, azok zárt rendszerekre és végtelen hosszú időtartamra vonatkoznak. A valós rendszerek ettől lényegesen bonyolultabbak.

Ezek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy mely elemnek mekkora az elektron affinitása - elektron vonzó/megtartó képessége -, atom- illitve ion- sugara. Ez határozza meg, hogy ionos vagy kovalens kötés létrehozására hajlamosabb-e. De a helyzet nem ennyire egyszerű. Ahogy írtad is az alkáli és alkáli-földfémek ( I.A. és II.A. főcsoport elemei ) egyeltalán nem választható (állítható elő) vizes oldatból. Elméletileg vannak olyan vegyületek, amiket a gyakorlatban - földi körülmények közt - nem lehet létrehozni. ( Másfelé meg nem jártam ... ) Erre a legjobb példa az Alumínium-karbonát lenne, ha lenne. De nem lehet előállítani, mert a keletkezése pillanatában szétesik szén-dioxidra és alumínium-oxidra. Ezért gyártották régen a szódás szifonokat alumíniumból. A szódavíz (szénsav) nem támadta meg a tartályt.

Valahol már írtam, de leírom ujra. A vasat nagyon szépen be lehet vonni rézzel. ( Nem kell alá semmi más réteg. )
De réz-szulfát ( rézgálic, kékkő ) oldattal nem lehetséges. Viszont, ha kálium-nátrium-tartarátos oldatban oldasz fel réz-szulfátot, akkor tartós és igen jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező rezet kapsz a vason. ( pl. késsel sem lehet levakarni )

De, ha már galvanizálás ...
Vontam be - fusiba, próbaként - műanyag PET poharat is rézzel. Ha vastagabbra galvanizáltam volna a rezet - ez akár több napig is eltartott volna - ki lehetne venni a réz poharat a műanyagból. Így csak egy lehelet vékony réz fólia lett, ami szétszakadt.
Az ólom-szulfát nem oldódik se vízben, se kénsavban. (Gondolj az ólom akkumulátorra.) De létezik olyan fürdő, amivel ólom bevonatot lehet létrehozni. Ilyenkor szerves savakat kell elővenni ( pl. ólom-acetát ) és ebből leválasztani az ólmot.

A galvanizálás egy külön tudományág - egy időben sokat foglalkoztam vele. Nem csak annyi, hogy egy fém hol helyezkedik el a Pauling skálán. Sajnos egyre nehezebb beszerezni alapvető anyagokat, így egyre kevesebb lehetősége van az embereknek egyszerü dolgok elkészítésére is. Ráadásul kellenek olyan vegyszerek is - néhanapján - ha olyan helyen dolgozol és hozzájutsz, akkor van. Egyébként felejtős ...

Amit leírtál, attól még az vizes oldat. Ha nem vizes oldattal akarsz galvanizálni, ahhoz sóolvadék kell, mint pl. az alumínium elektrolízishez.

Meddő vitát nem nyitok ...

Hát... úgy 50 forrasztási pontig bírta. Valóban kellene még a vas réteg a réz és a cink közé.

Nem akartam előre elvenni a kedved. Régebben kényszerből csináltam én is ilyet, azóta van normális pákám normális gyári heggyel és máris nem kínszenvedés a forrasztás. Hozzáteszem, azok a gyári Fahrenheit hegyek is fényévekre vannak a normális minőségtől. Weller, Ersa, Metcal, JBC, a többi hegy említésre sem méltó.

Köszi az infót. Sejtettem, mert tudtam hogy az ónban oldódik a Zn.

Minap hallottam egy munkatársamtól, hogy a gesztenye őrleményt lehet venni "Gesztenyeliszt" néven BIO termékeket áruló boltokban. Nem olcsó, de kapható ...
Nem tudom ugyan az-e, mint amit a vállalkozó annak idején hozott, de elmondásra egyezőnek tűnik a két anyag ...