Nekem a "végtelenített" MS 12.0 van meg amit tőled kaptam és Ge Lee "végtelenítte" amit utólag és ezúton is köszönök neki - még akkor is ha nagyon ritkán használom. Ha valamit nem tud a CM átpötyögöm, de általában az derül ki, hogy az MS sem tudja jobban, vagy abban sincs benne az az alkatrész.
A triál verziót elvileg előre lehet dátumozni installálás előtt - mondjuk 2050-ig - és akkor 30 nap helyett 30 évig fog visszaszámolni.
Az LTSpice nagyjából tudja azt amit a CM és az MS együtt, de annyira nehézkes kezelni, hogy az csak "mcc"-nek való. És még anno megbeszéltük, hogy az inkább az LT saját reklámja az alkatrészparkjához. Nekem behülyítette a CM-et ezért kitöröltem még a nyomait is.
A SONY-nál pl. biztosan nem ezeket a szimulátorokat használják, de ha el is tudnák szerezni, az biztosan annyira bonyolult program lenne, hogy annak megtanulásához már kevés a hátralévő...

VR1-gyel szerintem a kimeneti offset-et lehet kinullázni. A többit még nem néztem.

Első körben mérd meg az erősítést... 23-szorosan erősít. Az ettől eltérő erősítésű oldal a rossz. A visszacsatoló ellenállásokat nézd meg nincsenek-e megnyúlva, vagy megszakadva (R18, 19). Ha nincs velük gond, a komparátor invertáló bemenetére (IC4, 2-es lába) mérj rá szkóppal óvatosan. Legjobb ha mérőhorogba becsíptetsz egy 1k-os ellenállást, nehogy megszaladjon a vivőfreki.

Annyira azért nem bonyolult az LTSpice és alkatrészparkilag is egészen jól kinőtte magát. 2-3 hónap használat és csukott szemmel is menni fog

Igen, de sajnos - amint írtam - valami miatt összekavarodnak a CM-mel. Azóta fagyogat le szimuláció közben néha gépem amióta ez a kavarodás történt. És a CM-ben van legalább ezer szimulációm, aminek a tizede még jó lesz valamire. Nem szívesen gépelném át újra őket másikba.

Még benned bízom a Bruno féle fázis-frekvencia analízist illetően. Bruno is egyszerű szimulátort használt, ez látszik. Ha van az UcD-nek "matmod"-ja tranziens analízisben, kell legyen AC analízisben is.

Az AC analízis nem megy a szimulátorok többségében, mert valami olyasmi van, hogy a négyszögjel nem folytonos. ( vagy valami ilyesmi ) Az MS-ben biztosan nem megy és a TINA-ban sem. ( benne van a manuáljában ) A többit nem ismerem, de nehezen hiszem, hogy menne.
Pár évvel ezelőtt foglalkoztam ezzel és fel is raktam ide ( még katt nickkel ) rajzot, meg eredményeket. Valami linearizálásnak neveztem a dolgot, lényegében minden ugyanaz mint pwm-ben csak nincs benne kapcsolóelem. Az egyes fokozatoknak kiszámolható az erősítése, azokat beteszed egy matmod-ba és ugyanazt az eredményt kapod, mint pwm-ben. Persze nem fog fűrészelni az áram, hiszen analóg az egész. Nagyon szépen lehet mindent látni.
A másik megoldás, hogy a kapcsolók helyett limitert használsz, a kimenetükre meg slew-rate korlátozást teszel. Ezzel egész jól lehet modellezni még a FET-ek ki-bekapcsolási oldalmeredekségét is.
Kicsit csodálkozom, mert az első megoldást biztosan elküldtem neked privátban is. A másodikat véletlenül találtam ki, nem az AC analízis volt a célom.

Ha visszalapozol az előző oldalra, ott van minden kérdésem és válaszom...

Akkor nem értem mi a problémád? Mit jelent a 16.23-kor tett bejegyzésed?

Van problémám
Újra kiteszem egymás mellé a két szimulációt.
1. A "vivőfrekit" a komparátor és a kimeneti kapcsolóelemek együttes késleltetének összege határozza meg egyrészt. Ezt a görbét jelöli Bruno "Ph(Delay(f))"-el
2. Kevésbé, de befolyásolja a kimeneti szűrő LRC tagjának fázistolása - ami csak végtelen frekvencián érné el a -180 fokos fázistolást, ha csak önmagában ez lenne, ettől nem gerjedne be egy UcD.
3. A visszacsatolókörben lévő (oda betett, vagy be nem tett) differenciáló kondi nem szükséges a működéshez, "csak" a torzítást csökkenti és a vivőfrekit stabilizálja.

A kérdésem az, hogy Bruno szimulációjában (és nálam) mi okozza azt a kékkel jelölt Ph(Delay(f) késleltetési görbét?

Ui: csak összehozom...

Egy művonalnak ( amivel helyettesítjük a komparátor, meg a bemeneti erősítő, meg a FET-ek késleltetését ) van fázistolása. Minél nagyobb a fázistolása, annál alacsonyabb frekire tolódik a a fázismenet görbéje. Csinálj egy szimulációt egy darab művonallal, ez analóg, megy az AC analízis is.
Te valószínű kisebb késleltetésű művonalat ( transmission line - a kezdők kedvéért, hogy megtalálják a modellek között ) tettél be.

Valójában nem értem mi a problémád.
De ha csinálsz az előbbiekben körvonalazott linearizált modellt, akkor meg tudod jeleníteni külön-külön is az egyes tagok fázismenetét.

Nincs problémám (eddig).
Jól tudod, hogy a matmod-dal (művonallal, limiterrel és összegzővel) nem csinálja meg az AC analízist egyik szimulátor sem.
Tehát elő kell venni azt a gyűlölt és csontig lerágott csoportfutási időt hozzá.
Amikor ezt megtettem, KD simán lehülyézett, hogy ilyen állat nincs is és a szimulátor hülye.
Te azt mondtad, hogy keverem a szezont a fazonnal, mert a fázistolásnak semmi köze a futási időhöz, mert ez két különböző fogalom.
Az egyetemi jegyzetekben szerintem csak matematikai zsonglőrködés és ködszurkálás van erről.
Éppen tőled tudom, hogy az elektronikához elég a négy alapművelet, a többihez ott van a szimulátor, majd az kiszámolja - azért tartjuk.

Rengeteget morfondíroztam, hogy én vagyok-e hülye és mit nem értek abból amiről azt hiszem, hogy értem.
Ez most nagyon fog fájni sokaknak, de szerintem a futási idő (a törésponti frekvencia alatt nagyjából egy dekáddal) R*C szorzat és ezt mindjárt bebizonyítom.

A szimulátor szerint is t=RC, mert 1 V/A*1 As/V = 1 sec.
Vagyis 1k * 1.59 nF = 1.59 us és ekkor 100 kHz-en van a -3 dB-es pont.
Ha bármennyi aluláteresztőt sorbakötök, akkor a késleltetések összeadódnak.

(Ez a helyzet az analógnál is, csak ott van egy "leglassúbb" fokozat ahonnan 20 dB/dekáddal esik az átvitel a következő töréspontig.)
Ha több aluláteresztőt kötök sorba akkor impulzus jellel vizsgálva megjelenik a rendszerben a késleltetés, vagy más néven a holtidő fogalma/jelensége.

Kapkodok, oszt sokat hibázom...

Tényleg fáj...

Akkor nincs más hátra, csinálj egy matmodot, tegyél bele x db aluláteresztő szűröt, aztán hagy lássuk.

Már megcsináltam, kitettem, csak azt nem tettem ki, hogy, hogy csináltam.
A késleltetés 50 ns + 100 ns.
Ha ugyanezzel a késleltetéssel, ugyanezzel a kimeneti szűrővel felrajzolom a matmod-ot ugyan ott lesz vivőfreki. És Bruno sem rajzolhatta fel ezt másként... csak most jó kérdés, hogy nem merte, vagy nem akarta kitenni, hogy mit rajzolt fel.

És az a "vicc", hogy egyetlen RC taggal is működik, mert 150 pF * 1k is 150 ns.
Meg tíz db 15 ns késleltetésű aluláteresztővel is ugyanez a végeredmény.

Tudom, hogy minden alkatrésznek megvan a SPICE modellje, de írogassa be az akinek hernyótalpas a nagyanyja.
Azért keresünk CAD progikat, hogy egy felhasználó barát felületen a lehető legegyszerűbb módon, naprakész könyvtárral tudjunk szimulálni. Ha ezt egy CAD progi nem tudja, akkor felejtős, legalább is nekem.

A CircuitMaker úgy hirdeti magát, hogy ingyenes, és regisztráció után letölthető.
Erről van valam info? Hogy a jelenleg ily módon letölthető CircuitMaker az mennyire naprakész?
És az ingyenessége valódi, vagy csak mézesmadzag?

Akkor csinálj egy matmodot, amin látszik a kimenetiszűrőkör bemeneti feszültsége, a szinusz, a soros fojtó árama. A vivő legyen mondjuk 500 kHz.

Ez még mindig nem jelenti azt, hogy egy akárhány tagú aluláteresztő szűrő azonos egy késleltető művonallal.

Lányos zavaromban nem húztam "helyére" az 1-es markert és így fehér háttérrel jobban is látszik minden.
És most az is látható, hogy a (fekete) "rlc" görbe hol metszi a 180 fokot
és az is, hogy, hogyan és mennyivel nő a vivőfreki ha betesszük a diff kondit.

Akkor te inkább ne akarj használni szimulátort. Ha neked nincs affinitásod egy fél oldal bepötyögéshez, akkor neked nincs ehhez türelmed, nem is fogsz használható tudást, eredményt elérni. Biztosan nincs olyan CAD program, ami neked megfelelnek, hiszen egyik sem önműködő.

Egyébként nem ezt írtam a hiányzó modellek pótlásáról.

Az analóg matmod az AC analízist tudja megcsinálni, látod a fázismenetet és a futási időt,
a művonallal összerakott pedig a tranziens analízisre jó.
Ez a szimulátor "hiányossága", hogy nem tudja mindkettőt egyszerre.

Ezt írtam le korábban.

Az eredeti kérdésem az volt: hogyan szimulálta le Bruno a fázismenetet és a késleltetést? Így.

Használható tudásom már 40 év óta gyarapodik, és eddig nem volt szükségem szimulátorra, ha egy áramkört meg kellett terveznem. Csak a kíváncsiság hajt, mert sokan dicséritek, és tetszenek a szimulált görbék, rajzok.

De arra tényleg nincs kapacitásom, hogy egy félkész progiba én töltsem be azt, aminek benne kellene lennie.

Annyi alkatrész van mindegyikben alapból, hogy két hétig bogarászhatsz közöttük és kell hozzá idő mire megtanulod mit hol találsz meg.

Az ingyen letölthető új CircuitMakerről van infód? Te azt használod, de elég régi verziót.

Nincs új CM. Ez a CM 2000 a legutoljára kiadott verzió. Valaki megvette őket szőröstől-bőröstől. Valaki biztosan tud segíteni a letöltésben. Az enyém is krekkelt változat és vigyázok rá, mint a szemem fényére mert nélküle nem élet az élet

Akkor felesleges a szimulátorokkal foglalkoznod.

Te így látod, én meg nem.

De az is lehet, hogy egyszerűen rajzolt valamit, miután tudta, hogy működik.