Egyenlőre én se állok neki, bár csak pár egyszerű alkatrészből áll az egész. A gemkapocsból milyen formájú pályát érdemes kialakítani? És a hurkot (amit végigvezetsz a pályán) hogyan érdemes kivitelezni?

Ki az a mafla, aki laposnak tartja?!
Amikor köztudott, hogy fánk alakú.
És a középen lévő lyukon közlekednek az UFO-k.
Az UFO észlelések valódiságát meg már a Pentagon, és a NASA is hajlandó elismerni.

Még hogy lapos, meg gömb, micsoda badarság!

Én egy olyan pályát hajlítottam a gemkapocsból nagyjából, ami a rajzon van.
A kis hurok meg egy 50ohmos koax kábel belső tömör réz ere. Az elég stabil. Egy kb 2cm átmérőjű hurkot hajlítottam, kicsit kihajtva a végét kb 5-6cm hosszon, amivel fogni lehet, és a végét egy kb20-25cm hosszú vékony vezetékkel kötöttem be. Egy sodrott belső erű szalagkábelről szedtem le az egyik eret, az eléggé elasztikus, és vékony, hogy ne zavarjon.

Mint mondtam:
Végezd el a kísérletet. Vágj egy darab gumiból téglatestet, aztán különböző oldalain húzd. Melegítsd is fel (és ne várd ki, míg lehűl, mire átfordítod). Ha azonosak a körülmények, egyenlő erő kell a vonszoláshoz.
Az aszfalton gumi is súrlódik, a meleg gumi a meleg aszfalton jobban, de az ugyanolyan anyagú vékony gumi ugyanúgy -ha ugyanaz a súlya. Mindesgy a felület nagysága.

(Ezt a versenyautós témát már megválaszoltam pár hozzászólással előbb)

Ugyebár "laposföld hívők" és nem "fánk föld hívők"...

Ez a lényeg. Azonos súly (erő) és súrlódási tényező esetén.

Szerintem itt csúszik el az egész. Ti a súrlódásról beszéltek, én meg a tapadásról. Oké, téma lezárva.

Tudom jól, hogy a súrlódási erő a nyomóerőtől és a súrlódási tényezőtől függ csak, tehát, két teljesen sík test egymáson pontosan így fog viselkedni azonos körülmények között és be lehet igazolni, ebben teljesen egyet is értünk.

Amiben nem az az, hogy nem téglatestekről beszélünk, hanem gumikról. Amint a kis bicikli helyett 1 tonnát teszel a gumira, annak kis mértékben meg fognak változni a paraméterei, ezért kicsit másképp fog viselkedni, de ez még nem számottevő, hanyagoljuk is el. Plusz ami már számít, hogy az aszfalt nem sík, meg a gumi sem, rücskösek, egyenetlenek, nem csak csúszik rajta miközben gördül vagy fékez, hanem mint egy fogaskerék kapaszkodik is, be is nyomódik a gumi, részben felveszi az aszfalt alakját, így még jobban kapaszkodik. Minél szélesebb, annál több helyen tud kapaszkodni. Ez is egy oka, hogy kőkemény gumival hosszabb a fékút, laposabbal meg többet fogyaszt az autó.

Ha már azt néznénk, hogy egy szánkó talpa mennyire széles (kemény sík jégen, mert abba nem süllyed bele) ahhoz már közelebb állna az asztalon toszogatós kísérlet. Tehát összefoglalva egy szánkó pont annyit fog csúszni, ha egy biciklit teszünk rá, mintha egy autót tennénk.

Honnan tudod, hogy nem lapos ? Láttad már egyszerre több oldalról ?
Egyébként meg menj fel a YouTube -ra ! Tudod mennyi barom követője van ? Néhánnyal több vagy kevesebb, mit számít ...

Sose tanits szamarat énekelni !

- Elrabolja az idődet.
- Idegesíti a szamarat...

Amit "tapadás"-ként emlegetnek, az bizony maga a súrlódás.

Gördülés, tapadás, grip. Elég baj, ha fékezéskor a guminál fellép a súrlódás, és már csak csúszik. Ezért van a legtöbb autóban ABS.
De hagyjuk a témát, mert mint kiderült, teljesen másról akarsz meggyőzni (amiben lehet igazad), csak én kerekekről meg fékezésről beszéltem, mégpedig abban az esetben, amikor a kerék nem áll (nem blokkolt!), tehát nem súrlódásról van szó.

Kedves vagy, köszi. Szerintem innen kilépek. Pá.

Az a baj, hogy nem vagy hajlandó a kísérletet sem elvégezni (persze úgy kéne, hogy a feltételek azonosak legyenek), de még a fizikakönyvedbe sem nézel bele. Nem csúfolásként mondom, félre ne értsd.
Egész egyszerűen az a baj, hogy autósújságírói szavakat jobban (többször) láttál.
Bizony mindez a súrlódásról szól, a konyhanyelv nem segít.

Na igen az ufók.
Ti milyen tárgyat mutatnátok meg egy békés szándékkal érkező, érdeklődő ufó számára?
Én egy hagyományos multimétert, nem tudom tudná-e használni?

Szépen körülírtad, hogy h*lye vagyok. Gratulálok hozzá!
Kísérletet elvégeztem, te meg ezek szerint olvasni nem tudsz. Rá tudnád inkább hagyni az üres beszédet, le lehetne zárni a témát, ahogy már harmadjára kérem? Vagy el akarsz ide hozzám jönni, hogy egy 2 napos kurzussal meggyőzz az igazadról? Küldök vonatjegyet!

Nem az volt a cél. A biztatás volt a célom, hogy próbáld ki, és ólvass utána. Megértem én, hogy nem volt ez az életedben annyira fő dolog, hogy eddig foglelkoztál volna vele.

De az utólag hozzáírtból azt látom, nem az étdekel, hanem bánt, hogy nem győzöl.

Kulcstartót. Akkora fölösleges dolgot csak ember talál ki, hogy egyetlen kulcsra is rátesz valami fityegőt.
Egyetlen kulcs van a kocsihoz, mindig leszedtem róla. A góré kezébe került, mindig tett rá valamit, amit mindig szedhettem le.

Csak nem szeretem, ha valaki ennyire erősködik és makacs. Én máshogy gondolom, kipróbáltam, a tapasztalat mást mutatott. Nem próbáltalak meggyőzni téged! Ez a különbség köztünk.
Miért írogatsz még mindig? Élvezed? Mert engem roppant zavarsz.

Engem te nem zavarsz. Én szívesen segítettem (volna, ha akarnád)

Ne feledjük el: e fórum célja az, hogy ha tudunk valamit, azt megosszuk azzal, aki úgy tett, minthavérdekelné. Nem a személyes ellenszenvet kell kinyilvánítani, ha másként gondoljuk, nem az érveket félresöpörve személyeskedni.
Igenis, meggyőzni kell.

Igazából a fizika megkülönböztet tapadási és csúszási surlódási együtthatót. Középiskolába, fizika tagozaton egy fél évig őszültek tőle a hajszálaim. Lejtőn fel, lejtőn le, egyenesen. A többi már ezekből származtatható.

De, ha már itt tartunk a tudományoskodókhoz lenne egy egyszerű kérdésem:
Aki tanult a ferdehajításról az tanulta azt, hogy a "lövedék" milyen messzire jut a kiinduládi ponttól. Ami ugye csak a torkolati sebességtől függ.

Nevezetesen: l = ( 2 x v² x sinβ x cosβ)/g

ahol:
- l : a lövés távolsága
- v : a lövedék torkolati sebessége
- g : a nehézségi gyorsulás
- β : a lövés szöge a torkolatnál (alfa -t nem találtam )

A képletben sehol nem szerepel a lövedék tömege. Mégis ólomból gyártják a lövedékeket és nem fából ...
Lehet képletekkel, levezetésekkel előrukkolni bátran, ne fogja magát vissza senki - aki érdemben hozzá tud szólni.

Akinek nem inge, ne vegye magára ! A többiek viszont öltözködjenek már fel !!!

Ahhoz, hogy én valakinek segítsek, azt ki is kell érdemelnie. Egyébként azt érzem, ha a szent grált nyújtanám neked, te akkor is az ellentétét mondanád mindennek, olyan vagy, mint a laposföldhívők. Mondhatsz nekik bármit, meg vannak győződve a saját igazukról. Vagy mint az ember, aki a szembejővő sávban vezet, a rádióba bemondják: "Vigyázzanak, egy ba@om a forgalommal szemben megy!" - erre a sofőr: "Micsoda? Egy? Mind!"
Az ellenszemvem pedig az ilyen emberek felé irányul, nem kifejezetten feléd (de beleesel a szórásba ).

Az idézett képlet igaz - vákumban. A tömeg persze, hogy közömbös, de a légellenállás már koránt sem.

Érdekes, mert egy pingpong labdát nem fog sz tudni ellőni 100m-re sem, míg egy ugyanolyan méretű acél golyót meg igen.

Én jó kereszténynek tartottam magam mindig, de valahogy jobban hittem az iskolában a tanárnak, mint a templomban a papnak.

Ha szabad kérnem valami képlet félét, ami megállja a helyét ...

Egyébként helyes a megjegyzés, de ezt szerintem még az idetévedők ~70℅ -a is tudja, mindenféle szakirányú képzettség nélkül is.

A röppályát nem befolyásolja a tömeg, de a lövedék mozgási energiája egyenes arányban van a tömeggel.


Nagyobb tömeg vastagabb anyagon hatol át.

Pláne, hogy az a tömeg az minél kisebb átmérőjű, annál inkább. A kumulatív lőszer mm vékony jet-je irtózatos vastak páncélokat éget át, 1 db megsemmisít egy harckocsit legénységestől, lőszerestől -pár deka vékony és forró (ez is fontos) réz... (miközben kívülről sokszor csak egy égett lyuk látszik)
Egyébként Frédi csk megtréfálni akar minket, hiszen az ólom tömege semminél nem nagyobb. 1kg ólom pont akkora tömegű, mint 1kg pehely.
Az volt a vicc lényege, hogy észrevesszük-e, hogy a térfogat/tömeg arány bizony számít, hiszen 1kg ólom légellenállása sokszor kisebb, mint 1kg jég légellenálláss, a térfogatkülönbségük miatt. Emiatt az ugyanakkora tömegű ólom ólom messzebbre repül.

Azért írta, hogy "vákumban". Ott már igen.

Vákumban el tudja lőni ...

De csavarok még egy kicsit a dolgon.
Az atomfegyverek gyártásához az uránt "dúsítani" kell. Ezzel nem hiszem, hogy bármilyen titkot árultam el.
Amit viszont már jóval kevesebben tudnak, ha van dúsított urán, akkor kell lennie "szegényített" uránnak is. Mit ad isten, van is !!!
És mire használják ezt a szegényített uránt ?
Mivel semmi másra nem jó ...
Harckocsi lövedéknek ... Miért ?

Sűrűsége az ólomé 1,68-szorosa. Mint köztudott.