Hát... a negyvenvalahány éves Tektronix szkópomhoz van ilyen huncutság és még soha senki nem használta, köztük én sem. Véletlenül találtam meg egyszer, majd csodálkoztam egy ideig, hogy mik vannak, aztán én is visszapakoltam szépen mindent a helyére. Lehet, hogy majd előveszem, ha még működik egyáltalán ez az eltérítő modul, mert ezt sem használtam soha harmadik sugárként.

Meg amúgy az előfok kimenetén túllövés-mentes a négyszög, mint az utolsóként kitett szkóp fotón is látható. És már sokan ezt is megmosolyogják, hogy minek kell 15 MHz-es előerősítőt csinálni... amit én sem tudok megmagyarázni, hogy minek. Így sikerült.

Sok gond van ma ezzel, hogy most "eingang", vagy "ausgang"
Arra próbáltam finoman célozgatni, hogy egy 300 dolláros poti előtt ott van egy 1000 Ft-os Yaxley és, hogy azt kellene kihagyni a jelútból próbaképpen. Leforrasztani a Yaxley-ről egy bemenetet és fixen átkötni a potira... hogy akkor mi történik?

Ez a poti nem a 300USD-s Khozmo Egyébként meg az a Yaxley nem is olyan rossz! Próbáltam ELMA-t is, egy kisebb vagyonért, de nem tudtam különbséget találni közöttük.

Akkor most lebuktam. Vagy a képet nem néztem meg rendesen, vagy Kozmót nem láttam még soha. Mindkettő

Erröl az arányról hol találok olvasnivalót?
Érdekelne a téma, de senkit nem nyaggatnék a kérdéseimmel
Tietze Schenk könyvben, vagy a korábban említett amplifier design handbook esetleg?

Nem emlékszem már, de nem csak egy helyen találkoztam vele. Saját tapasztalatom szerint is jót tesz a hangnak, ha kis impedanciáról van meghajtva a végfok. Nekem egy JFET-es buffer van az 50kohmos poti után kötve.

Meg szabad kérdezni mely kapcsolás? Akár privátban is, ha itt nem szeretnéd, bár szerintem mást is érdekelhet.
Csak érdekelne, hogy ez hogyan jön ki: Tehát a végfokod bemenete 22k, 1:10-el ennek a tizede lenne optimális amivel beterheled a végfok bemenetét azaz ekkorát "lát" és akkor a 8.8kOhm úgy adódik, hogy egy poti szobahangerőnél 1/4 állásban van?

Mármint melyik erősítő kapcsolására gondolsz?

A forráskészülék kimeneti impedanciája legfeljebb a tizede legyen az utána következő erősítő bemeneti impedanciájának. Kisebb lehet, de nagyobb ne legyen.

Nálam 22kohm a végfok bemenete. Ezt tehát 2,2kohmról, vagy ennél kisebb impedanciáról érdemes hajtani. Egy potenciométer maximális kimeneti ellenállása a névleges értékének a negyede, amennyiben alacsony impedanciáról hajtják.

Ezek általános elektronikai alapelvek, ökölszabályok. De számolgathatsz is. Ha nagy impedanciáról hajtasz meg kis impedanciát, akkor az egy komoly feszültség osztóként szerepel, a hasznos jeled rovására. Mintha egy lecsavart potit tennél a jel útjába. Nő a zaj, romlik a jel zaj viszony.

Képzeld el egy ellenállás osztóként ahol a felső tag a kimeneti impedancia, az alsó meg a következő fokozat bemeneti impedanciája. Egyből látod az értelmét. ( értelmetlenségét. )

A Tiecze Schenk is jó, abban elég jó az alapozás, de konkrét fejezetet nem tudok mondani, nagyon régen olvastam.

Erre kérdeztem rá, hogy ezt szabad-e tudni, mi az áramköri rajz. Nekem (de már ezt itt közöltem) Nelson Pass B1 volna.

Suba53: az világos, a számszerűsített arányokat nem értettem. De arról van szó, amit te is leírtál.

Nagyjából ilyen. Csak a kimeneten van egy csatoló kondi.

Készülget a deszkamodell...

Még méregetni/hangolgatni kellett volna ezt-azt, de felülkerekedett a józan észen kíváncsiság, a "hallgassukmeggyorsanvajonhogyszól"- így hát tegnap délután bekerült a láncba az új láncszem.

Újra leírom. Egyetlen célja az volt ennek a "kísérletnek", hogy meg tudjam válaszolni (legalább) magamnak azt a kérdést - ha valami mérve jobb akkor ezzel arányosan jobban szól-e vajon?

Volt már néhány előfokom életem során, de igazából csak két említésre méltó - amik nyomokat is hagytak bennem.
Az egyik egy visszacsatolatlan - diamond bemeneti fokozat > folded cascode > kompozit komplementer emitterkövető, passzív feszültség stabilizátor, duál monó felépítés, szimmetrikus kimenet. Aki hallotta szólni úgy jellemezte, hogy olyan mintha nem lenne semmi a jelútban. Ami belemegy, az jön ki. Közel egy évig éltem vele és egyre kevésbé tetszett a hangja. Túl precíz volt, élettelen, jellegtelen, unalmas.
Aztán jött a nagy szerelmem, a PWM. Közel 900 kHz-es vivőfrekvencia, 0.004% THD, 80 kHz-re hangolt kimeneti szűrő. Ezen éreztem életemben először, hogy valami nem csak szólni tud, de zenélni is. Van benne élet és mégsem tesz hozzá semmit ahhoz ami a lemezen van. Ezt 3-4 éve hallgatom teljes megelégedéssel.
Tehát kellett elszántság és némi vakmerőség ahhoz, hogy egy új előerősítőt építsek. Ebbe mindent beleadtam amit az erősítőkről eddig megtanultam. A kapcsolás csak egy dolog... kb. olyan mintha hangdobozt akarnék építeni és meglennének hozzá a hangszórók. De ehhez még kell a keresztváltó, maga a doboz, a csillapítás, stb... Önmagában a hangszóró az semmi. Nulla. Bármit lehet csinálni belőle. Jót is és csapnivalót is.
A kapcsolásnak ugyanígy szerves tartozéka a nyákterv, a tápegység, a felépítés, a "satöbbi".
Attól nem tartottam, hogy rosszul fog szólni, de attól igen, hogy jól sem. Hogy gépies lesz, rideg, félvezetős hangú.
Meglepő, de a kedvenc lemezem kedvenc számát tettem be elsőként. Julia Stone. Egy basszusgitárral kezdődik. Amikor megszólalt a gitár tudtam, hogy "győztem". Este tízig hallgattam. Legszívesebben az összes kedvenc lemezem betettem volna egyszerre, hogy mindet halljam. Nem nagyon lehet leírni hogyan szól egy erősítő amikor "jól szól". Minden olyan, mint eddig volt. Csak a mélyek mélyebbek, a közepek közepebbek, a csend csendesebb, a beütések meglepőek. Az a legfurcsább, hogy nem lehet érzékelni a hangerőt. Még egy kicsit feljebb, meg még egy kicsit és nem akar hangosodni. Közben látom, hogy mozog az asszony szája... talán beszél, de csak látom, nem hallom. Csak a zene van, mint a PWM-ben volt, de minden kristálytiszta és varázslatos. Megszületett az új etalon előfokom. Még majd valamikor mókolok vele valamikor valamit, de egyelőre ki nem szedem az állványomból.

Leszögezem, hogy ezt hallom amit leírtam. Ebben a percben és ezen a napon. És ez az én saját hallásom, saját véleményem a saját erősítőmről. Persze elfogult, fel van nagyítva és igencsak el vagyok még varázsolva. Nem írok többé a hangjáról, a bejáratás kimeneteléről és nem megyek bele semmilyen vitába erről és ehhez kapcsolódóan.

Nagyon érdekes tapasztalat, köszönjük.

Engem azért érdekelne pár hónap múlva mi lesz a véleményed. Addigra elmulik talán kicsit az ujdonság varázs, ha valóban jó, akkor addigra kiforrja magát egy szilárd vélemény formajában is.

Ez a pwm végfok ez mit takar? Lehet erről tudni valamit, van esetleg dokumentálva valahol?

Persze. Ha lenyugszik a kedélyállapotom és valamennyire elfogulatlanul tudom kezelni a dolgokat, leírom a végeredményt.

Azt írtam: PWM előerősítő. Nem végfok.
Már elavult konstrukció, nem érdemes foglalkozni vele

Gratulálok, nagyon szép munka!

( Nem sajnálod a toroidok alá a drága nyáklemezeket? )

Köszönöm! Ez még a "deszkamodell".
A nyákot majd felhasználom valamire (még nem tudom mire) ha kiszedtem a trafók alól

Nezd, en eleg regen kovetem a munkassagod es valoban irigylesre melto az elszantsagod es kitartasod, aminek ugye eredmenye jelen esetben a szaktudas.
Ez az erosito is sok mindent koszonhet a z elobb emlitetteknek, latszik sok munka es tapasztalat van benn.
Ez jo, az talan a legjobb, amikor valaki elvezi a munkaja gyumolcset.
Csak egyetlen kerdes maradt ezek utan: a bejaratas.
Ha elsore tokeletesen szol, akkor miert? Utana rosszabbul fog, mint ahogy az altalad emlitett 'elso etalon'?
Nem vitatkozni szeretnek, foleg nem a topic-ot ezzel terhelni, de nem tudom mennyire erzed, hogy ez sokak szamara eleg nagy kerdes.

Nekem a bejáratásról megvan a saját véleményem. De ha létezik olyan vájt fülű ember, aki képes hetekre vissza emlékezni azokra a lepkefingnyi hangzásbéli különbségekre, amiket a bejáratásnak nevezett használati periódus alatt a rendszer komponenseinek fizikai változásai okoznak, akkor készséggel elhiszem, hogy történt olyasmi. De teljesen fölöslegesen kérsz erről tényszerű adatokat, mert a te hallásod nem ugyanolyan, mint annak a hallása, aki beszámol ezekről az érzetekről. Vagyis lehet hogy te nem is azt, és úgy hallod, mint ő. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha a bejáratás eredményének az érzetére vagy kíváncsi, akkor nincs mese, neked kell megtapasztalnod. Aztán vagy megtapasztalod, vagy nem. Mert ha csak vakon elhiszed hogy történik olyasmi, akkor te egy jó alanya vagy a HighEnd biznisznek.

Inkább azt a tanácsot kérd, hogy milyen konstellációban, eszközökkel tudod te is ezt önmagad számára hitelesen megtapasztalni. És ha valóban megtapasztaltad, akkor az egy magasabb szintje lehet a hallásod birodalmának.

El kellene felejteni- szerintem- a bejáródást, meg egyéb ostobaságokat.
Csinálj/csináltass magadnak egy jó hangú, minél egyszerűbb, olcsóbb zene hallgató láncot.
Már itt megakad a dolog. Sajnos

Biztonság kedvéért utána olvasok. Holnap. Mit is jelent az elektronikai alkatrészek "bejáratása"?

Nem kell hetekre visszaemlékezni. Elég ha valamit megépítesz 2 példányban, pontosan ugyanazokkal az alkatrészekkel. Majd az egyik példányt szépen bekötöd, és elkezded járatni, szigorúan műterheléssel, hogy ne is halljad a hangját.
Egy hét után hallgasd meg mindkét elektronikát és lesz közöttük különbség.

Ezek szerint te már túlestél egy ilyen kísérleten? Az ötleted tetszik, és a közeljövőben el is fogom végezni ezt a kísérletet. Úgy is terveztem, hogy építgetek pár erősítőt, semeddig nem tart megduplázni a készített darabokat. Majd beszámolok az eredményről.
És az nem csak elméleti lesz, hanem tapasztalati.

Véleményem szerint ebben nem sok szerepet kap az, hogy milyen minőségű alkatrészekből rakódik össze az áramkör. A logikus az lenne, hogy a jó minőségű darabok kevésbé változnak az idővel.
Talán még jó is ha silány alkatrészekből rakom össze, akkor nagyobb lehet a változás hatása, ha van.

Valóban gyakorlati a tapasztalat, és nem is tervezett kísérlet volt.

Az alkatrészeknél nem az a lényeg, hogy minőségiek legyenek, hanem az, hogy azonosak. Ezzel talán csökkenteni lehet a zavaró változók számát.

Szerintem onnan jött ez a fogalom, amikor a gépiparban még nem tudtak olyan tökéletes megmunkálást végezni, mint ma, ezért jellemzően a belső égésű motoroknál a gyártás után közvetlenül előírtak egy bizonyos idejű működtetést, visszafogott teljesítményen, hogy a súrlódó, kopó alkatrészek, hengerek, gyűrűk össze kopjanak a tökéletes üzemi állapot elérésére. Ez volt a bejáratás időszaka. Régi autósok még emlékeznek erre.

Az elektronikában is köztudott az öregedés fogalma. Van egy csomó alkatrész, amiknek a tulajdonságai ha nem is radikálisan, de változnak az idővel, a hőmérsékleti terheléssel.
Kondikban lévő műanyag fóliák öregedhetnek, változhat a dielektromos állandójuk, a félvezetőkben a gyártáskor alkalmazott diffúziók hő hatására tovább dolgozhatnak, a kvarcok rezonancia frekvenciája mászhat egy kicsit, meg még egy csomó paraméter hangolódhat az idővel, terheléssel. Komoly műszereknél az iparban a végső finom beállítást, kalibrálást egy klímakamrás öregítés után végzik csak el. Talán nem véletlen.

Aztán hogy ez esetleg hallható változást is eredményezhet egy viszonylag hosszabb ideig tartó öregítés során, azt nem lehet kizárni.

Az meg egy másik tészta, hogy ez a változás pozitív, vagy negatív hatású az adott eszközre nézve.

Az első katartikus élményem.
Kisebb-nagyobb mértékben mindig hallom az előnyös hatását annak, ha a deszkamodellt bedobozolom. Nem véletlenül használom ezt a vázszerkezetet, a másfeles rozsdamentes lemezeket és a fakeretet (elő-oldallapokat). De azt még én is majdnem megmosolyogtam amikor egy alumínium tömbbe bele cnc marják az elektonika helyét. Legalábbis enyhe túlzásnak éreztem... a mai napig.
Az történt, hogy a nagy kapkodásban egyszerűen elfelejtettem rácsavarozni az aljlemezt a vázra. Pedig kimértem mennyit javul az impulzusátvitel ha árnyékolva van a nyák. Mivel lusta vagyok - gondoltam jó lesz ez így is - majd a végén rajta lesz, addig meg így marad. De mégis birizgált a dolog. Jól meghallgattam azt a számot amit éppen hallgattam, oszt kiküldtem magam a lemezért, meg csavarokért, meg csavarhúzóért. Jól rászereltem vagy öt perc alatt. Azt vártam, hogy vagy hallok valami változást vagy nem, de az biztos.
Nagyon másképp szólalt meg az a szám amit az imént hallgattam. Akkora volt a változás, mintha egy sokkal jobb kábelt kötöttem volna be. Majdnem lenyűgöződtem a dolgon, de a mélyek - bár mélyebbek lettek - de elkezdtek búgni és döngeni. Mire a nóta a végére ért már ki is találtam, hogy a nyugdíjba küldött tüskéimet alápakolom az előfok mind a négy lába alá, hogy ne billegjen. A rutin meg az évek! Azonnal helyre állt minden és még szebb lett a közép- és magas tartomány, meg a sztereókép is. Azt már csak azért merem elmesélni, hogy ezek után mondanom sem kell mi került a végfok lábai alá (is). Azok is ott maradnak.

Úgy tűnik - ha nő a rendszer felbontása - egész apró módosítások is drasztikusan meg tudják változtatni a hangzást. Senki ne próbálja ki ezeket a "varázslásokat" Sokol rádión, a hifi tornyán, vagy az olcsóbb hangrendszerén, mert teljesen felesleges.

Ma megrendeltem a lézervágást. Elsőként csak a hátlapot fogom rászerelni. Most a levegőbe lóg a nyák. Az a tíz db RCA aljzat fogja mereven a hátlaphoz rögzíteni. Attól tartok az is változást fog előidézni a hangzásban és remélhetőleg jó irányba fog menni.

Még egy érdekesség... ha már itt tartok ahol nem kéne. Sokáig meg voltam győződve arról, hogy növekvő hangerőnél a végfok kezd némileg/valamennyire jól hallhatóan torzítani. (A földelt kimenetű.) Nos nem. A PWM előerősítő torzított. Ezt magam sem értem, de így is jó... mondta a székely, amikor a fia elhajolt a pofon elől és azt az asszony kapta.

A képeket csak azért mellékelem mert közben nosztalgiáztam egy keveset. Meg azért is, hogy "hogymikvannak". Egyszer voltam Budán kutyavásáron. Csak ne lenne olyan messze...

Az az alu haz valoban nagyon durva, mondjuk nekem a hangjatol fuggetlenul bejon a design miatt
Az a ket stepper tenyleg ossze van kotve a bordasszijjal vagy csak optikai csalodas?
Ilyesmi megoldason (stepper hajtotta rotary switch vagy poti) en is gondolkodtam, mert technikailag kezenfekvo, de olyan sok zavaro impulzussal jar (gondololtam), hogy felteteleztem idopocsekolas. Raadasul sok mechnikai munka.

Ki az a hippi indián a Marantz pultnál?

Tisztában vagyok a bejáratás fogalmával a gépiparban. (autóipar pl.) Régi történet, manapság már nem igazán aktuális. Nagyon pontosan gyártanak.Régi autós vagyok. Ha gondom van, reklamálhatok. És választ is kapok.
Az elektronikai alkatrészek öregedése más történet a konzum világban. Túl sok a paraméter egy szimpla -mondjuk - erősítőnél. Teljesen szubjektív a végeredmény. Halmozva jelentkezik, kinek tetszik, kinek nem. És a lényeg: Nem lehet reklamálni. Értelme sincs. Ez a zavarosban halászók terepe.

Bocs. Rossz helyre írtam. Elnézést.