Elkészült a labortápegyságem. Végül egy saját készítésű dobozban kapott helyet. Kicsit nagyra sikerült de elfér így nem probléma. A táp tökéletesen működik. Már leteszteltem és nincs vele semmi gond a hűtőborda 3A terhelés mellett kb.: 50-55°C-ot ért el ventillátoros hűtéssel.

Az előző posztban írtam, hogy elkészült a labortápom. Tökéletesen működik csak egy gond van vele, hogy nekem nem elég a terhelhatősége. Szükségem lenne egy 10-15A-t tudó labortápra. Ha valakinek van egy jó kapcsolása akkor azt megköszönném ha megosztaná.

Gondolom ahogy lehet 3 felvezetot is kapcsolasba kotni, koss, 6-8db-ot parhuzamba a megfelelo csatolasokkal / beallitasokkal. Alkoto leirasa

s ugyan annak a finomitott / kiforrotabb verzioja

Célszerű elmozdulni valamilyen előszabályzós irányba. Szerintem a publikus áramkörök közül Attila86 SPS-II. tápja az egyik legígéretesebb alternatíva.
Az áramelvárás önmagában nem elég, mellé kell tenni a feszültségtartományt is.

Én is azon gondolkodom. Csak nem 60V 10A-re csinálom meg hanem 30V 10A-esre. Mert nekem feszültségben elég a 30-35V.
Csak egy gond van, hogy Attila86 veboldala nem érhető el az utobbi időben de majd írok neki e-mail-t a panelek miatt ha az építésre kerül a sor.

Sziasztok! A múlt héten rendeltem Alkotótól labortáp paneleket amit igen gyorsan megkaptam. A kivitele igen szép, minden alkatrész helye könnyen azonosítható. A küldött levélben hasznos segítség van az összeépítéshez és az élesztéshez. Köszönöm Anti

Ez a 723-as kapcsolás miben módsul ha 30V váltót kapna? Elég egy 36V-os zéner hogy ne menjen tönkre az IC? Kb. mekkora előtét ellenállással?

30 voltos váltóból 40,.. V dc-t kapsz. 36 voltos zenerrel és max 25 mA-nél 150 ohm lenne az előtét. A zeneren kb. 0.7 W disszipálódna minimális kimeneti terhelésnél, tehát egy fém tokos, hűthető típus kell oda.
Kell még melléje egy sacc 470 µF elkó is.

Korábbi hozzászólások között olvastam, hogy mi értelme van a nagyon pontos mérésnek (ill. a pontos kimeneti feszültségnek), amikor azt a labortáp csak a kimeneti csatlakozóján tudja, de kicsit távolabb (pl. 1 méterre) a vezeték végén már más feszültség van.

A csatlakozón és a vezetékeken is jelentős feszültség esik. Ennek kompenzálására lehet pl. 4 vezetékes csatlakozása a labortápnak, és ahogy néztem némelyik konstrukció elvileg alkalmas is erre. Arra lennék kíváncsi, hogy mit mutat a gyakorlat:
- azaz használja-e bárki is 4 vezetékes módban a labortápját?
- ha igen, akkor mik a tapasztalatok, mennyire működik jól ez a gyakorlatban?

Hobbi szinten szerintem majdhogy nem felejtős a 4 vezetékes mérés. De gondolom biztos lesz aki megcáfol. Asztali multiméteren mérve viszont szemet gyönyörködtető a vessző utáni 6-8 karakter , de bizonyos idő után ugyan olyan zavaró is a le fel cikázó számértékek tömkelege. És deee tudván azt, hogy az ember pontos értéket láthat , egyfajta önelégültséggel vagy talán önbizalommal töltheti el a precíziós mérés tudat.

Én addig szoktam merészkedni, hogy a kimeneti csatlakozót tekintem mérési pontnak, azaz itt kötöm össze a teljesítmény kimenetet és a visszamérő-szálat.
Van egy olyan tápom, ahol kivezettem mind a két pontot, de ezt már a tápon átkötöttem, így azt értem el, hogy két csatlakozási pontom is van azonos potenciálhoz.
Az a baj a 4 vezetékkel, hogy kimondottan nehézkes a használata, és ha akármilyen okból megszakad a teljesítmény szál, és a mérőszál kapcsolata, akkor egy bizonytalan helyzet áll elő, amit szinte lehetetlen korrekt módon kezelni.
A kérdést az alapján érdemes vizsgálni, hogy a fogyasztó mennyire érzékeny a feszültség ilyen mértékű változására. Nálam nincs olyan igénye semminek, ami ne tudna tolerálni akár néhány 100 mV feszültség ingadozást.

Azt gondolom teljesen igazad van, főleg a nagy áramoknál .De ha valaki ép egy referencia feszt szeretne egyéb okból előállítani azért szerintem a minimum a +-10 millivolt is elég gáz lehet

Nyilvánvalóan lehet találni olyan felhasználási módot, ahol nagyon kis ingadozás is problémákat okozhat.
Éppen arra próbáltam utalni, hogy a feladathoz érdemes megoldást választani. Ha indokolt akkor legyen 4 vezetékes, de ennek valódi igénye véleményes.
Pl. Az említett referencia feszültség jó eséllyel olyan kis áramot igényel, ami gyakorlatilag nem okoz feszültségesést a vezetéken, tehát a kimeneti pontokra optimalizált megoldás szinte egyenértékű lehet a sokkal bonyolultabb 4 vezetékes kiépítéssel.

Igazad van ebben a referencia feszültségben a pontosságot illetően. Viszont ilyen esetben általában nem kell nagy áram, így az odamenő vezetéken sem esik igazából feszültség.

Nem használok négy vezetékes táplálást. Nehézkes, és nem sok értelmét látom a gyakorlatban.
Ha egy táp bemeneten pontosan akarok feszültséget állítani, akkor nem a labortáp műszere szerint állítom, hanem arra a táp bemenetre direktben egy voltmérő, és úgy állítom a labortáp kimenetet, hogy azon a ponton legyen meg a kívánt feszültség.

De ez is csak nagyon ritkán, spéci mérések esetén kell.

Pont ezt szeretném a lehetőségekhez képest a legjobban megoldani. Illetve részben már meg van oldva, tehát nem okoz gondot egyik szál megszakadása sem, de Amperenként 2...5mV hiba van a vezeték végén. Ebből kb 2x 1,5mV a krokodilcsipeszeken eső fesz (ezt nem nagyon lehet lejjebb vinni, csak kelvin csipesszel, de ez nem áll szándékomban), és kb. 2mV a tényleges hiba. Erre egyelőre csak ötletek vannak, amitől tovább csökkenthet.

Mivel a labortáp ellenállást is kijelez, jelen állapotában 5mΩ-ot mutat a két csipesz összezárásakor (tervbe van véve hogy lehessen nullázni), így négyvezetékes módban pl. nagyon jól használható kis ellenállások pontos mérésére is. Ha nem négyvezetékes módban van akkor kb 35...40mΩ-ot mutat: ennyi a két vezeték együttes ellenállása (15A-nél azért ez már jelentős feszültségesés).

Mindaddig amíg állandó áramfelvétel van ... amint válltozik a terhelés, máris válltozik az adott ponton a feszültség! Na ezt állítsd állandóan utána!

Ez igaz, de nem nagyon van a praxisomban olyan igény, hogy ennél pontosabban kellene valaminek a táplálását biztosítani.
A labortáp meg úgy sem arra való, hogy egy áramkör végső stabil működését azzal biztosítsam. Vagyis egy fedélzeti stabilizátor úgy is átveszi a funkcióját egy kész berendezésben, és azt kell az igényeknek megfelelően megvalósítani.

Ettől függetlenül valószínűleg Skorinak van egy olyan feladata, ahol ez kritikus, ezért kérdezte.

Milyen elvek szerint kezeled a 4 vezetékes állapotnál ha valamelyik polaritáson valamelyik szál megszakad?
Amiket látok ebben a témában megoldásokat, elsősorban csak a tápegységet igyekeznek védeni a meghibásodástól. De a táplált eszköz sem mellékes, ha például a visszamérő szál szakadása miatt változik a feszültség.
A többféle lehetséges megszakadás (vagy akár ezek kombinációi) miatt, talán az a leginkább ígéretes beavatkozás, ha akármelyik szál megszakad, akkor lehetőleg gyorsan DC-OFF állásba hozni a kimenetet, és jelezni ezt valamilyen módon (pl. LED).

Talán eretnekség a részemről, de én mégis elsősorban azt várom a labortáptól, hogy mint "áramkorlátozó" eszköz vigyázzon a táplált berendezésre, és szinte csak másodlagos hogy mennyire pontos a feszültsége.
Persze nem hiba ha finoman állítható a feszültség, pontosan van mérve és kijelezve, sőt ezt még időben elnyújtva is pontosan tartja mindenféle környezeti hőmérsékleten, csak nekem ezek nem annyira fontosak mint az áramkorlát léte.

Olcsó megoldás a 4 vezetékes méréshez az egy kábelben dupla rézszálas tápvezeték, aminél a tápvezeték a táplálási pontokra csatlakozó végeire (pl csipesz) szabályoz a labortáp, a labortáp kimeneti csatlakozója helyett. Ezesetben nem számít a tápvezeték hossza (ellenállása) a szabályozásba.

A labortápban (is) bármilyen vezetékszakadás, kontakhiba katasztrófához vezet(het). Például a 4 vezetékes mérésnél az egyik mérőér megszakadása, mert ilyenkor a kimeneti feszültség a maximumra kikoppanhat. Ilyen alapon gondot okoz a 230VAC, a belső visszacsatolás, a táp panelen rézvezető elégése, áteresztő elem rövidzárlata, stb, stb.
Szépen, felelősen kell bánni a tápvezetékekkel, mérőzsinórokkal, mérőszondákkal, műszerekkel, autókkal, nőkkel... ellenőrizni, karbantartani kell őket megelőzendő a tűzoltást - főleg a nőknél .

Ha én négy vezetékes táplálást akarnék csinálni, akkor mindenképpen külön csipesszel csatlakoztatnám a kontroll vezetéket. Nem biztos, hogy ugyanazon a csatlakozási ponton kell tartani a szintet, ahová a nagy áramú csipesz csatlakozik.

Valamint a kontroll ág megszakadása esetére a tápon belül egy relatíve nagy ellenállással eleve össze kötném a kimenetet a kontroll bemenettel. Ezt söntölné a kontroll vezeték, ha négy vezetékes megoldás kell.

Feltevésem szerint éppen ezt a "katasztrófát" próbálja meg valahogyan kezelni Skori.
Sajnos tényként kell kezelni, hogyha van 4 vezeték, akkor azok helyes összekötöttsége lehet elvárás, de mivel a kezelőre van bízva, ezért bármilyen melléfogás szinte "üzemszerűnek" tekinthető (akár a negatív mérőszálat is összekötheti a pozitív teljesítmény szállal).

Nem eretnekség. Ez szerintem is fontosabb az általános labortáp használat során, mint a mV pontosságú kimenet.

Jók a meglátásaid. A sense zárlata, vagy rossz helyre kötése esetén leszabályoz a táp. Jelenleg a panelen egy-egy 10Ω-os ellenállás köti össze a sense és a kimenő pontot. Így a sense szakadása esetén kb. 0,017%-al emelkedik meg a kimenő feszültség (2 || 120kΩ terheli a sense lábat). Ez sem kevés, de nem teszi tönkre a táplált készüléket.
Viszont nagyrészt emiatt a 10Ω miatt nem teljesen pontos a feszültség a vezeték végén.

Jó gondolat, de az ellenállás is egy kompromisszum..

A fix ellenállás megoldás lehet az érzékelő szál szakadása esetén. De ha a teljesítmény szál szakad meg, akkor ezen az ellenálláson akar átfolyni a kimeneti áram, amitől az valószínűleg elég. E miatt szintén valószínűleg megszakad, és így előáll egy bizonytalan helyzet.
(Proli erre a célra egy NTC-t használ az LPSU-ban)

Valóban elégne, de ha 1V feletti feszültség akar esni rajta, akkor leszabályoz a labortáp, és így semmi sem sérül. Az NTC is lehetne megoldás, de gyanítom, hogy hidegen kisebb az ellenállása mint 10Ω, ezért ez nagyobb hibát vinne be mint a jelenlegi ellenállás.

Van kétféle ötletem a megoldásra (sajnos egyik sem egyszerű), de nem akarom befolyásolni vele a fórum olvasóit, hátha valaki tud jobb megoldást.