Igen abban egyet értünk, hogy a kínai akárminek teljesen felesleges a minősítéséről vitatkozni.
El is mondtuk, hogy inkább olyat ne, mert nincs neki, még ha rá is van hazudva valami.

A mA meghajtás is egyértelmű. Tegyük fel ha van benne 4db 3V -os power LED és kér 300mA-t,
akkor a nyitófeszültség 12V. Az eredeti trafója egyenirányítás pufferelés után szolgáltat 15.5V-ot.

Tehát marad kb 3.5V amit el kell fűteni. Ha beírjuk a számolóba kidobja, hogy kell egy 12Ω előtét,
ami kb 1W teljesítményt fog elfűteni. Ha beteszünk ide egy 5W (vagy inkább 10W) ellenállást,
az úgy feltételezésem szerint megoldja a problémát.
(Sőt, ha 500mA -el számolok, akkor is csak 2W -nál járunk. Azt megy egy 10W -os ellenállás azért elbír.)

De persze az egyértelmű, hogy ez nem a legjobb megoldás, mert lehet oda 12V-ról működő áramgenerátoros DCDC konvertert is tenni, optimálisabb mint az előtét nyilván.

Viszont a

mondatodnál elvesztettem a fonalat, mire akarsz ezzel utalni?

Ne értsetek félre, nem akarok trollkodni, sem szavakon lovagolni, de még nyelvtannáci sem szeretnék lenni.
Szerintem a helyes megfogalmazás az, hogy a LED hosszú élete érdekében korlátozni kell a rajta átfolyó (pontosabban átengedett áramot). Egy LED képes akkora áramot igényelni, ami a fizikapéldákban is ritkán fordul elő. Viszont ehhez elvárja azt, hogy a réteghőmérsékletét olyan hőmérsékleten tartsuk, ami a megengedett tartományban van. A helyzetet cifrázza a (fehér LED esetén) a fénypor minősége, hőtűrése. A LED nem kér x mA áramot, hanem szuicid módon benyel bármennyit, legfeljebb belehal.
Tovább fokozva az okvetetlenkedésemet, felhívom a figyelmeteket arra, hogy még az adatlapok, katalógusok is elkövetnek egy csúnya ferdítést, pontosabban kerekítést. Nem csak Kínában, de Németországban, az Egyesült Államokban, de Tajvanon is.
1W LED legyen a példa, de bármekkora teljesítményről is beszélhetnék. A megértéshez szem előtt kell tartani, hogy minden LED adatlapja őszintén leírja, hogy a nyitófeszültség egy bizonyos tartományon belül változik, például a réteghőmérséklet függvényében. Ember nincs a talpán, aki követni tudja, hogy egy sorozatban gyártott félvezető elemnek mekkora teljesítményt kell(ene) disszipálni például 350 mA átfolyó áramnál, ha a nyitófeszültsége a réteghőmérséklet függvényében változik Ezért létrejött az "1W LED" kategória. Ezt markecing szempontból elég szabadon értelmezik, egy piros, zöld, kék(fehér) LED 1W kategóriába kerül, ha a megengedett átfolyó árama 350 mA közelében van, függetlenül attól, hogy valójában 0,8..1,3 W teljesítményt képes disszipálni.

Nagyon egyszerű oka van: vegyük a példád, 12V esik a 4 soros leden, 12Ohm ellenállás, 15.5V betáp, tök jól 300mA folyik. Na de ez a led melegszik. Ha chipenként a nyitófesz 100-150mV-ot csökken, máris az ellenállásra 3.5 helyett 3.9-4.1V esik és az áram máris 340mA, a kívántnál jóval magasabb, led melegszik tovább, nyitofesz csökken, áram tovább nő, hőmegfutás. Minél több soros led és minél nagyobb az áram, annál kevésbe működik ez az előtét. Illetve ha kisebb feszt.kell ejteni rajta, akkor drasztikusan nő a hőmegfutás esélye, pl ha 13V van csak és 1V esik, akkor 3R3 ellenálláson 1V 300mA, ha 4 tizeddel esik a nyitófesz, az máris 1.4V a 3R3-on, ami 424mA, a led halott rég.

Ennyire nem drasztikus a dolog. A LED-ek nyitófeszültsége sem változik ennyire, soros ellenállás nem egyenlő a halott LED-del.
LED előtt pár Ohm már megfelelő stabilitást jelent (számomra), ha a betáp stabil. Ha a LED nyitófeszültsége változik, az csak minimális áramváltozással fog járni, és kis idő múlva be fog állni egy egyensúlyi állapot! Ha ez nem így lenne, óriási problémák lennének az egész világon!

Jól van értem. De ha ezt figyelembe vesszük, akkor lehet úgy számolni, hogy a kapott 12Ω helyett,
mondjuk 10Ω+4.7Ω -ot használunk sorba kötve. Nem szükséges pont a felső határértéken járatni...

A hőemelkedés pedig kb 10-20mp alatt beáll az üzemi hőmérsékletre, onnan már nem melegszik tovább, feltéve ha nem korlátlanul nő az áram. Na de pont azért van a soros R, hogy azt akadályozza.
Tehát előbb utóbb beáll egyensúlyba ahogy Kovidivi is mondta.
Ráadásul még ott a hűtőborda is. Kb 4W -al az se lehet azért a világba forralni...

Na igen, az adatlapok. Hát én ahány ledet tartottam a kezemben, egyen sem volt pontos típusszám, tehát a beazonosítás itt már el is bukott. Szóval az adatlapokat kb a hajunkra is kenhetjük.
Maximum csak abból lehet kiindulni, hogy milyen teljesítményűnek adták el a szóban forgó lámpatestet.
És természetesen az is lehet, hogy ha 4W van ráírva, lehet, hogy nem is bír annyit, csak a felét
(főleg madeinchina termékek ugye, amit nem kell magyarázni).

És igen az is igaz, hogy a LED annyi áramot fog nyelni, amennyit én mint tervező megengedek neki, vagyis inkább a sorba kötött ellenállás, amit megfelelően méretezek, ha ismerem a paramétereket és a felhasználást. Az természetesen itt most másodlagos, hogy a hatásfok finoman szólva is pocsék lesz,
na de hát pont azért nem használnak az ilyen világítótesteknél ellenállást.

De attól még lehet, és működne megfelelően, ha a szükség úgy hozza, csak épp nem bevett módszer.

Mekkora töltő feszültség kell 3 darab sorba kötött 1,2 voltos akkumulátorhoz? Az órát kiegészítettem egy usb kábellel de az 5 volt már soknak tűnik mivel melegedett. De legalább nem halvány a kijelző.

Az áramot korlátozni kell, cella kapacitásának tizedére/huszadára. A feszültség értéke jelentéktelen, ha az áram nem túl nagy.

Hello! Igazából a NiMh és NiCd aksikat nem lehet feszültségre tölteni, de kb. az 1,35V/cella nem teszi tönkre..

Sziasztok!
Egy olyan konyhai világításom van, ahol tudom változtatni a fények színhőmérsékletét. A munkapult felett van 2 LED szalag (4000K és 6000K) valamint egy 2700K dekor szalag. Ezeket maximum távirányítani tudnám, viszont nem tudom mobillal vezérelni a többi fényforráshoz hasonlóan. Arra gondoltam, hogyha a környezet színhőmérsékletét tudnám "figyelni", akkor annak megfelelően kapcsolódnának be ezek a szalagok. 2 megoldáson tűnődtem:
1 - lenne 2db fényszenzor színszűrővel ellátva amit komparátoros kis kapcsolással figyeltetnék. (probléma: mivel a maximális fényerő változhat, így csak azt tudnám meghatározni, hogy melyik szenzoron van nagyobb feszültség, és arra "billenne" a komparátor, kapcsolva a megfelelő szalagot.
2 - vennék egy "okos körtét" kibelezném, és onnét venném le a jelet. (ezzel már a színkeverés is megoldható lenne, csak ugye abban 2700 és 6000K LED-ek vannak, nekem viszont 3 féle szalagom...)
Nincs valami ötletetek,hogy lenne célszerű megoldani?
Köszönöm!

21-42V 280mA

Igaz, de a villanykörte _nagyon_ messze volt a kádtól/zuhanyzótól. És az is kérdés, hogy az akkori "sajtó" mennyire számolt be az ilyen tragédiákról, már ha voltak egyáltalán.
Mert jó eséllyel voltak, hiszen a védőföld se volt akkoriban mindennapos, Fi relét pedig talán még fel se találták...

Lehet, hogy csak én vagyok már fáradt, de itt mégis mi lenne a cél? Mit szeretnél elérni?
Számomra ez nem tiszta, a technikai megvalósítás nyilván ettől függ...

Igen, de itt nyilván nem csúcsra van hajtva a cucc, hanem "szegény ember megoldása" alapon. Ezt nem 5 Amperrel kell tölteni, hanem... hát nyilván kevesebbel, és abban igazad van, hogy nem ártana azért érteni is ehhez...

Röviden összefoglalva ha felkapcsolok egy kapcsolót a 3 LED szalag (2700k, 4000k, 6000k) közül mindig az legyen bekapcsolva (teljes fényerővel), amelyik színhőmérsékletéhez a legközelebb állnak az éppen világító környező lámpák fényei.

Valamilyen színérzékelő modul (pl. TC34725 vagy TC230/TCS3200) és egy mikrokontroller. Egy kis kalibrálás után akár jó is lehet.

Sajnos mikrokontroller programozáshoz nem értek,valami egyszerűbb megoldásra gondoltam, például 2 fényérzékelő elemet ellátni színszűrő fóliával (piros és kék), majd ezek kimenő feszültségét összevetni.

Például találtam egy ilyen fotótranzisztort. De akár egy mini napelem is jó lehet, mert az egyből feszültséget ad.

Ha már itt tartunk, megjegyzem, hogy a fénykibocsátó egyenirányítók ( LED-ek ) fényérzékelőként is működnek. Hogy - hogy nem, de éppen azon a frekvencián ( színen ) a legérzékenyebbek, ahol egyébként világítanak. Infravöröstől ultraibolyáig kaphatók.
( Jellemzően fehér színűek bonyolultabbak, ultraibolya ( kék? ) LED van bennük fényporral, színfelismerésre kevésbé alkalmasak. )

Valóban, most, hogy így rámértem. Volt kéznél egy darab RGBW LED szalag. A fehér kivezetésén alig lehet mérni valamit, viszont a kék chip-en már jelentős mérhető mV-os feszültség jelent meg. Viszont a piroson van a legnagyobb mérhető feszültség, valószínűleg ahogy közelítünk az infra tartományhoz, annál nagyobb feszültség tudna létrejönni a LED-en. Ilyen szempontból viszont nem a legjobb megközelítés, ha kék és piros chip-et használunk. Csak pirosat kellene és valami színszűrővel ellátni.

Úgy van ahogyan mondod.
Például ezért használok én is távirányító tesztelésre egy IR LED-et, BNC dugóba applikálva.

Tovább folytatva a tesztet, a piros LED kimenetén van a legnagyobb feszültség, ha teszem fel, egy kék illetve piros színszűrőt kap a LED, akkor ebből következik, hogy minden esetben a piros szűrővel ellátott LED-en fog nagyobb feszültség megjelenni, függetlenül a fehér fény színhőmérsékletétől. Tehát ez a módszer nem működik. Akkor marad az, hogy veszek még egy "okos" égőt és a ww valamint cw chip-eket fogom kivezetni. Így a további égőkhöz illeszthető a LED-szalag.

PWM jel (1kHz) egyenáramú közép értékét szeretném PIC analóg (10 bit) bemenetével mérni.
Egy RC szűrőt tennék a bemenetre, akkor azt hogyan kell méretezni?

Nagyon függ attól, hogy milyen gyorsan változik maga a PWM jel, másrészt milyen gyors reagálást szeretnél. Még egyre kell ügyelni: ha marad egy kis hullámosság a szűrés után, jól kell megválasztani a mintavételi periódusidőt, hogy ne tudjon előállni a stroboszkóp-effektus. Ha belefér az időbe, szoftveresen átlagolni is érdemes.

Miért nem direkt a PWM jelet méred? Timer1/3/5 module with gate control, vagy újabb kontrollerekben SMT - Signal Measurement Timer.

A PWM jelnek nem csak a kitöltése, de a feszültsége is válltozik (0-5V között).

Ez érdekes. Mire jó egy ilyen? A kitöltési tényezővel lehet változtani az effektív értéket, miért kell még az amplitúdót is variálni?

PWM-el táplált fogyasztó áramfelvételének mérése.

Szerinted egy rezisztív fogyasztón (az egyszerűség kedvéért) milyen hullámformája lesz a áramnak, ha PWM hullámformájú feszültséget kapcsolunk rá?

Sziasztok!
Kondenzátor témában szeretnék Tőletek segítséget kérni.
1., Hogyan lehet ellenőrizni egy kondenzátor üzemképességét és azt, hogy megfelel-e a ráírt adatoknak, jelöléseknek?
Csak egy egyszerű digitális multiméterem (EMOS MD-210) van, amivel kapacitást nem tudok mérni, csak szakadást és egyéb alapdolgokat.

2., Mit jelentenek a kondenzátoron látható számadatok, jelölések.
Csatolok egy képet a kondenzátorról, de alább le is írom az adatait.
- "CBB60"
- "400V~10000h/cl.B"
- "450V~3000h/cl.C"
- "500V~120/20%"
- "50/60Hz 1000h/cl.D"
- "25/85/21 SO SH"

3., A kezemben van egy szaküzletből frissen vásárolt új kondenzátor. Olyan, ami a képen is van.
Ha szakadásra vizsgálom, sípolnia kell(ene) a műszeremnek egy hibátlan kondenzátor esetén?
Köszönöm, ha tudtok segíteni.