Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, ráadásul függ a hőmérséklettől, ezért aztán csak akkor érdemes zenét hallgatni, ha már állandósult a szoba hőmérséklete, mert fűtés közben gondok lesznek a hanghűséggel
Viccet félretéve, aki a végsőkig a hanghűsége gyúr, rendszerbe gondolkodva, az is mindig kifelejti, hogy a lánc végén ott van a teljesen tökéletlen fülünk. Gondoljunk csak a frekvencia menetre, ami még intenzitás függő is. A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
De mindent ezzel a "tökéletlen" füllel hallgatunk nem csak a hifit. Meg tökéletlen szemmel látunk, meg amúgy is tökéletlenek vagyunk : )
Az a hang terjedése, de nem a hullámhossza, uraim.
Tudtommal a lambda = periodus a mai napig a 1/frekvencia, de nyugodtam megcáfolhattok. Volt már ilyen a politikában is, A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
Idézet: „Ha a hangszoro membránja nincs egy sikban a 100 Hzes hangot ado hangszoroval ( 10 mm a hullámhossz) ami rendszerint nincs, akkor már fázis hiba van.” A fázishiba már sokkal korábban keletkezik! Már a gondolatmenet legelején kukázhatjuk az egész problémát!! Elsőnek is azt kellene tisztázni, hogy az előadó teremben mi az a pont ahol HELYES a fázismenet! A karmester két fülénél?? De akkor miért nem oda teszik a felvevő mikrofonokat?? Aztán a hallgatóságnak is a karmester fején kellene csüngenie! De gyakorlatilag "szanaszét" ülnek a térben!! Aztán ha valahogy mégis összelapátoltuk a fázishelyes felvételt, akkor a otthon zenét hallgató polgárnak is kellene egy foglalat a fejének, hogy mm pontosan ott, és úgy tartsa, ahol jó a fázismenet!! Ezekből mi valósul meg?? De azért aggódunk a két hangszóró azonos síkba építésén!! Gratula!
Elbizonytalanítasz. Van itt éppen elég kuszaság, nem kellene ezt még fokozni.
így okoskodtam: A hullámhossz és frekvencia szorzata az a hullám sebessége. Ha ismerjük a sebességet és a frekvenciát, akkor számolható a hullámhossz. A hang kb. 340 m/s sebességgel terjed (bizonyos körülmények között). Így az 1 kHz-es hullám hossza 34 cm-re adódik. Hol látod a hibát ebben a számításban?
Keletkezhet elötte is, ez nem is vonta senki kètsègbe.
Az élö zenében csak akkor fordulhat elö, ha más hatások is vannak ( terem, nézök, hangulat stb ), ez érvényes a felvételre is ( azaz mikrofonra). Hogy hova teszik a mikrofonokat az megint egy más kèrdés, és az a stábon meg a hangzásvilágon mulik, a felvételen mindig a jobb ( optimális) hangzás van, nem biztos, hogy ugyanaz, mint a koncerteremben, studioban, de ezt már kitárgyaltuk. Ráadásul a koncertteremben gyakorlatilag mindenki mást hall, hiszen máshol ül, és amugy sem tudja összehasonlitani még a szomszédja helyével sem, mig otthon a felvételt akár százszor is lejátszhatod és minden hangot egyenként kielemezhetsz.
Az a hang terjedése, de nem a hullámhossza, az 1 kHz még 340 méter után is egy kilohertz lesz, csak kb 1 másodperc mulva ér oda, de ez ugyanugy érvényes a 100 Hz hangra is.
Csak te 1 és 10 mm-es hullámhosszról írtál. Ha már a politikáról beszélsz, ugyanúgy csinálod. Próbálod a tévedésed elmaszatolni.
És szerinted mi a lambda. Kivel!
Elnézést azt hittem ez egy szakforum, és nem egy kocsmai válogatott.
A lambda? Hát egy görög betű magyarul leírva. Nyilván egyszerűbb más dolgot előrángatni a tévedésed beismerése helyett.
A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
Most másodszor is leírod, de most sem értem jobban. Rámutatnál hol a hiba az én gondolatmenetemben.
Ha máshonnan közelítem a kérdést, akkor is 340 m/s a hang sebessége, tehát 1 s alatt 340 m-t tesz meg. Ha ebbe a 340 m-be 1000 db periódusnak kell elférni, akkor ezek közül 1 db 0,34 m hosszú kell legyen. Tehát így is 34 cm a hullámhossz (ez a lambda).
Neked van igazad, a hölgy is bő 34 centinek mérte.
A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
Így van. Mivel a hullámhossz fordítottan arányos a frekvenciával, és a hölgy a 435 Hz-es hang hullámhosszát durván 79 cm-nek mérte, ebből ki lehet számolni, hogy az 1000 Hz-es hang hullámhossza valóban bő 34cm.
Idézet: „A hullámhossz és frekvencia szorzata az a hullám sebessége.” Már meg ne haragudj, ezt honnan okoskodtad ki? A hullámhossz, és a frekvencia között szoros kapcsolat van: f = 1 / T (f = frekvencia, T = periódus idő = hullámhossz) A terjedési sebesség pedig anyagállandó, minden (homogén) anyagra más, és más. Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
"f = 1 / T (f = frekvencia, T = periódus idő = hullámhossz)"
ebből csak az eleje igaz, a periódus idő nem egyenlő a hullámhosszal, a dimenziója is eltér T[s], lambda [m]. https://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1mhossz Idézet: „Már meg ne haragudj, ezt honnan okoskodtad ki?” Régi emlék fizikaóráról. De mint minden emlékem, ez is bizonytalan. Habár most úgy tűnik, erre jól emlékeztem.
Idézet: „Keletkezhet elötte is, ez nem is vonta senki kètsègbe.” Nem keletkezHET, hanem keletkeZIK is!! Ráadásul úgy, hogy a hallgatónak nincs esélye ezt visszakövetni, a lehallgatásnál megfelelően kompenzálni!! Gyakorlatilag NEM LÉTEZIK a helyes fázis! Így ezen a téren maximum a durva fázisfordításokat kell kiküszöbölni, minden tovább igyekezet nem fog hozni érdemi javulást.
Csak mi még ott tartottunk, hogy azt a hangot elö kell állitani. Azaz még nincs a levegöben, ott már minden komponens egyforma gyorsan terjed az adott pillanatban.
De a hang egy elektromos jelböl több hangszoron keresztül keletkezik, azok mozgatják meg a levegöt, azaz azok mozgását kell szinkronba hozni, hogy valamennyi komponens egyszerre jelenjen meg a több hangszoron, és fázishiba nélkül mozgassa meg ugyanazt a levegöt. Ott már hullámhossz valoban a közegtöl függ ( levegö), de ott is milliméteres különbségek vannak ( 10 kHz kb 3 mm, 20 kHz kb 1,5 mm). Csak egy példa. A harangot ha megütöd valamennyi komponense ugyanazon a helyen keletkezik ( söt pontban). Ugyanezt lejátszva egy hangszoro rendszeren ott is optimális lenne valamennyi komponenst egy pontbol vagy legalább egy sikbol gerjeszteni, hogy ugyanugy mozgassa meg a levegöt, mint azt a harang tette. A hangszoroinkon meg legalább 3 hangszoro fogja egyszerre az alaphangot, a középsö meg a magas komponenseket kigenerálni. Itt már nem lehet sem egy pontról, sem egy sikrol beszélni. És nem véletlenül van több olyan jo hangszoro, ahol bizony a csipogo fázisát is megforditják a jobb hangzás érdekében ( laboratorium tesztekkel bizonyitva).
Mérni kell a membránelmozdulást és az alapján kell szabályozni a hangszórókat Láttam régen egy pdf et amiben gyorsulásmérőt tettek egy mélynyomóra, a magasnál mondjuk már valami gyorsabb kéne mondjuk optikai. Szerintem tökéletesen értelmetlen de hogy érdekes projekt lenne az tuti
Ezt a harang dolgot már megint rosszul tudod. Nézz utána.
Mi az, hogy 3 hangszóró fogja egyszerre az alaphangot kigenerálni? Mondjuk a 220 Hz-es zenei hangnak (a zenei hang, amelynek a felharmonikusai egész számú többszörösei az alaphangnak) az alaphangját és 1-2-3... felharmonikusát a mélysugárzó sugározza. A középsugárzó a további felharmonikusokat... és így tovább. Abból keletkezik a fázishiba ha a sugárzók akusztikai sugárzási síkja nem esik egy vonalba. Vagy valami ilyesmi... A hangszórók polaritását viszont a keresztváltó fázistolása miatt kell(-het) megfordítani. De ez fokszám és más egyéb függvénye ami már nem tartozik a kocsmai viták körébe. A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2022
Idézet: „A harangot ha megütöd valamennyi komponense ugyanazon a helyen keletkezik” Ez így van! De te a harang hangját mikrofonnal fogod felvenni! Ergó a harang - mikrofon a távolsága kihat arra hogy a hangok milyen fázisban fognak beérkezni, és villamos jellé alakulni! Már itt búcsúzhatunk a fázis helyességtől! Mondjuk ha lézermikrofont használnánk, ami egyből a felület rezgését venné fel... de ez se jó hisz a felület különböző pontokon máshogy, más fázisban rezeg!! Halott ügy ez...
Ha megütsz egy harangot, dobot, hangvillát, zongorahúrt... az egy gerjesztő impulzus.
Nem az ütés hangját hallod - vagy legalábbis nem ez a hangszer hangjának a lényege - hanem azt amikor rezonál maga a hangszer, vagy tárgy/hangkeltő eszköz (húr, harang, hangvilla...). A levegőben ugyanakkora sebességgel terjednek a mély hangok is, mint a magasak. Tehát (szélcsendben, viszonylag kis távolságban, visszaverődés mentes környezeteben) nem változik meg sem a hang hangszínképe (spektruma) sem a fázisviszonyok.
Idézet: „nem változik meg sem a hang hangszínképe (spektruma) sem a fázisviszonyok.” Nem a fenét !! Folyamatosan változik a jelek fázisviszonya! Rajzolj fel két különböző frekvenciájú szinuszjelet papírra! Ahogy több frekvencia szól, máris lényeges lesz a távolság..
Na még egyszer:
Idézet: „A levegőben ugyanakkora sebességgel terjednek a mély hangok is, mint a magasak.”
Így már világos, hogy a hang hangsebességgel terjed?
Ebben nincs hiba!
Csak általában különböző helyeken szoktak különböző frekvenciájú hangok keletkezni, nem egyetlen tűhegynyi ponton.... Innentől bárhova teszed a mikrofont vagy a füled, más-más lesz s fázisviszony. Pl: egy hatalmas harangot körbe mikrofonoznánk, ki lehetne mutatni, és hallani a különbséget! |
Bejelentkezés
Hirdetés |