kb. 34 cm?

Igen, ráadásul függ a hőmérséklettől, ezért aztán csak akkor érdemes zenét hallgatni, ha már állandósult a szoba hőmérséklete, mert fűtés közben gondok lesznek a hanghűséggel

Viccet félretéve, aki a végsőkig a hanghűsége gyúr, rendszerbe gondolkodva, az is mindig kifelejti, hogy a lánc végén ott van a teljesen tökéletlen fülünk. Gondoljunk csak a frekvencia menetre, ami még intenzitás függő is.

Talált, süllyedt...

De mindent ezzel a "tökéletlen" füllel hallgatunk nem csak a hifit. Meg tökéletlen szemmel látunk, meg amúgy is tökéletlenek vagyunk : )

Az a hang terjedése, de nem a hullámhossza, uraim.
Tudtommal a lambda = periodus a mai napig a 1/frekvencia, de nyugodtam megcáfolhattok. Volt már ilyen a politikában is,

A fázishiba már sokkal korábban keletkezik! Már a gondolatmenet legelején kukázhatjuk az egész problémát!!

Elsőnek is azt kellene tisztázni, hogy az előadó teremben mi az a pont ahol HELYES a fázismenet!
A karmester két fülénél?? De akkor miért nem oda teszik a felvevő mikrofonokat??
Aztán a hallgatóságnak is a karmester fején kellene csüngenie! De gyakorlatilag "szanaszét" ülnek a térben!!
Aztán ha valahogy mégis összelapátoltuk a fázishelyes felvételt, akkor a otthon zenét hallgató polgárnak is kellene egy foglalat a fejének, hogy mm pontosan ott, és úgy tartsa, ahol jó a fázismenet!!

Ezekből mi valósul meg??
De azért aggódunk a két hangszóró azonos síkba építésén!! Gratula!

Elbizonytalanítasz. Van itt éppen elég kuszaság, nem kellene ezt még fokozni.
így okoskodtam: A hullámhossz és frekvencia szorzata az a hullám sebessége. Ha ismerjük a sebességet és a frekvenciát, akkor számolható a hullámhossz. A hang kb. 340 m/s sebességgel terjed (bizonyos körülmények között). Így az 1 kHz-es hullám hossza 34 cm-re adódik.
Hol látod a hibát ebben a számításban?

Keletkezhet elötte is, ez nem is vonta senki kètsègbe.
Az élö zenében csak akkor fordulhat elö, ha más hatások is vannak ( terem, nézök, hangulat stb ), ez érvényes a felvételre is ( azaz mikrofonra).
Hogy hova teszik a mikrofonokat az megint egy más kèrdés, és az a stábon meg a hangzásvilágon mulik, a felvételen mindig a jobb ( optimális) hangzás van, nem biztos, hogy ugyanaz, mint a koncerteremben, studioban, de ezt már kitárgyaltuk.
Ráadásul a koncertteremben gyakorlatilag mindenki mást hall, hiszen máshol ül, és amugy sem tudja összehasonlitani még a szomszédja helyével sem, mig otthon a felvételt akár százszor is lejátszhatod és minden hangot egyenként kielemezhetsz.

Az a hang terjedése, de nem a hullámhossza, az 1 kHz még 340 méter után is egy kilohertz lesz, csak kb 1 másodperc mulva ér oda, de ez ugyanugy érvényes a 100 Hz hangra is.

Csak te 1 és 10 mm-es hullámhosszról írtál. Ha már a politikáról beszélsz, ugyanúgy csinálod. Próbálod a tévedésed elmaszatolni.

És szerinted mi a lambda. Kivel!

Elnézést azt hittem ez egy szakforum, és nem egy kocsmai válogatott.

A lambda? Hát egy görög betű magyarul leírva. Nyilván egyszerűbb más dolgot előrángatni a tévedésed beismerése helyett.

Most másodszor is leírod, de most sem értem jobban. Rámutatnál hol a hiba az én gondolatmenetemben.
Ha máshonnan közelítem a kérdést, akkor is 340 m/s a hang sebessége, tehát 1 s alatt 340 m-t tesz meg. Ha ebbe a 340 m-be 1000 db periódusnak kell elférni, akkor ezek közül 1 db 0,34 m hosszú kell legyen. Tehát így is 34 cm a hullámhossz (ez a lambda).

Neked van igazad, a hölgy is bő 34 centinek mérte.

Így van. Mivel a hullámhossz fordítottan arányos a frekvenciával, és a hölgy a 435 Hz-es hang hullámhosszát durván 79 cm-nek mérte, ebből ki lehet számolni, hogy az 1000 Hz-es hang hullámhossza valóban bő 34cm.

Idézet:
„A hullámhossz és frekvencia szorzata az a hullám sebessége.”

Már meg ne haragudj, ezt honnan okoskodtad ki?
A hullámhossz, és a frekvencia között szoros kapcsolat van:
f = 1 / T (f = frekvencia, T = periódus idő = hullámhossz)
A terjedési sebesség pedig anyagállandó, minden (homogén) anyagra más, és más.
Bővebben: Link

"f = 1 / T (f = frekvencia, T = periódus idő = hullámhossz)"
ebből csak az eleje igaz, a periódus idő nem egyenlő a hullámhosszal, a dimenziója is eltér T[s], lambda [m].
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1mhossz

Bocs tévedtem..

Idézet:
„Már meg ne haragudj, ezt honnan okoskodtad ki?”

Régi emlék fizikaóráról. De mint minden emlékem, ez is bizonytalan. Habár most úgy tűnik, erre jól emlékeztem.

Nem keletkezHET, hanem keletkeZIK is!!
Ráadásul úgy, hogy a hallgatónak nincs esélye ezt visszakövetni, a lehallgatásnál megfelelően kompenzálni!!
Gyakorlatilag NEM LÉTEZIK a helyes fázis!
Így ezen a téren maximum a durva fázisfordításokat kell kiküszöbölni, minden tovább igyekezet nem fog hozni érdemi javulást.

Csak mi még ott tartottunk, hogy azt a hangot elö kell állitani. Azaz még nincs a levegöben, ott már minden komponens egyforma gyorsan terjed az adott pillanatban.
De a hang egy elektromos jelböl több hangszoron keresztül keletkezik, azok mozgatják meg a levegöt, azaz azok mozgását kell szinkronba hozni, hogy valamennyi komponens egyszerre jelenjen meg a több hangszoron, és fázishiba nélkül mozgassa meg ugyanazt a levegöt. Ott már hullámhossz valoban a közegtöl függ ( levegö), de ott is milliméteres különbségek vannak ( 10 kHz kb 3 mm, 20 kHz kb 1,5 mm).
Csak egy példa.
A harangot ha megütöd valamennyi komponense ugyanazon a helyen keletkezik ( söt pontban). Ugyanezt lejátszva egy hangszoro rendszeren ott is optimális lenne valamennyi komponenst egy pontbol vagy legalább egy sikbol gerjeszteni, hogy ugyanugy mozgassa meg a levegöt, mint azt a harang tette.
A hangszoroinkon meg legalább 3 hangszoro fogja egyszerre az alaphangot, a középsö meg a magas komponenseket kigenerálni. Itt már nem lehet sem egy pontról, sem egy sikrol beszélni. És nem véletlenül van több olyan jo hangszoro, ahol bizony a csipogo fázisát is megforditják a jobb hangzás érdekében ( laboratorium tesztekkel bizonyitva).

Mérni kell a membránelmozdulást és az alapján kell szabályozni a hangszórókat Láttam régen egy pdf et amiben gyorsulásmérőt tettek egy mélynyomóra, a magasnál mondjuk már valami gyorsabb kéne mondjuk optikai. Szerintem tökéletesen értelmetlen de hogy érdekes projekt lenne az tuti

Ezt a harang dolgot már megint rosszul tudod. Nézz utána.

Mi az, hogy 3 hangszóró fogja egyszerre az alaphangot kigenerálni?
Mondjuk a 220 Hz-es zenei hangnak (a zenei hang, amelynek a felharmonikusai egész számú többszörösei az alaphangnak) az alaphangját és 1-2-3... felharmonikusát a mélysugárzó sugározza. A középsugárzó a további felharmonikusokat... és így tovább. Abból keletkezik a fázishiba ha a sugárzók akusztikai sugárzási síkja nem esik egy vonalba.
Vagy valami ilyesmi...

A hangszórók polaritását viszont a keresztváltó fázistolása miatt kell(-het) megfordítani. De ez fokszám és más egyéb függvénye ami már nem tartozik a kocsmai viták körébe.

Ez így van!
De te a harang hangját mikrofonnal fogod felvenni! Ergó a harang - mikrofon a távolsága kihat arra hogy a hangok milyen fázisban fognak beérkezni, és villamos jellé alakulni!
Már itt búcsúzhatunk a fázis helyességtől!

Mondjuk ha lézermikrofont használnánk, ami egyből a felület rezgését venné fel... de ez se jó hisz a felület különböző pontokon máshogy, más fázisban rezeg!!
Halott ügy ez...

Ha megütsz egy harangot, dobot, hangvillát, zongorahúrt... az egy gerjesztő impulzus.
Nem az ütés hangját hallod - vagy legalábbis nem ez a hangszer hangjának a lényege - hanem azt amikor rezonál maga a hangszer, vagy tárgy/hangkeltő eszköz (húr, harang, hangvilla...).
A levegőben ugyanakkora sebességgel terjednek a mély hangok is, mint a magasak.
Tehát (szélcsendben, viszonylag kis távolságban, visszaverődés mentes környezeteben) nem változik meg sem a hang hangszínképe (spektruma) sem a fázisviszonyok.

Nem a fenét !!
Folyamatosan változik a jelek fázisviszonya!
Rajzolj fel két különböző frekvenciájú szinuszjelet papírra!
Ahogy több frekvencia szól, máris lényeges lesz a távolság..

Na még egyszer:

Így már világos, hogy a hang hangsebességgel terjed?

Ebben nincs hiba!
Csak általában különböző helyeken szoktak különböző frekvenciájú hangok keletkezni, nem egyetlen tűhegynyi ponton.... Innentől bárhova teszed a mikrofont vagy a füled, más-más lesz s fázisviszony.
Pl: egy hatalmas harangot körbe mikrofonoznánk, ki lehetne mutatni, és hallani a különbséget!

Mindketten vezetők. Azt nem tudni, hogy melyikük az áramforrás.