Mint írtam, 6 ohmos volt a doboz, az erősítőnek meg volt 4 és 8 ohmos szekundere. Ez így egyik esetben túl a másikban meg alul illesztés. De én kipróbáltam 4 ohmon is mert át tudom kötni a dobozaimat 4 ohmra is, és tényleg sokkal rosszabbul szólt úgy. És azért, mert lógott a szekunder egyik fele a levegőben, más okot nem nagyon tudok elképzelni.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni: gyarapítom a gyüjteményem egy kazettás deckkel, amit USA-ból hoztak be és 120 voltos. Mindjárt arra gondoltam hogy veszek majd hozzá egy adaptert amivel használnám, viszont az eladó ajánlotta hogy neki van bevált ismerőse aki át tudná tekercselni a készülék saját tápját itthoni feszültségűre és így zajmentesen használható lenne a készülékben.
Mit ajánlanátok, melyik lehetőséget válasszam? Azt még nem kérdeztem hogy mennyiért csinálnák meg, ha adapter is megfelelne, milyen árban, áramerősségűben gondolkodjak?
Köszönöm szépen.

Szia!
Csak egy teszt verzió... ha van vagy könnyen találsz egy olyan 230-as trafót, aminek a primerje középen meg van csapolva és legalább 2-3x akkora teljesítményű, mint a deck ( biztos rá van írva hátul ), akkor a 115 voltos részről tesztelheted vagy akár járathatod is..

Éppen pár napja (vagy hete) keresett valaki 230/110V -os transzformátort talán az elektronikában kezdők topikjában. Kb 7-10EFt volt a legolcsóbb kb 100W -os ami egy magnónak elég is.
Másik út, hogy veszel egy 230/xV -os trafót, amilyenre az elektronikának szüksége van. Ezt bármelyík villanyszerelő is beszereli, ha nem értesz a cseréhez. A primer újra tekerése a leg macerásabb szerintem, főleg ha a trafó még impregnálva is van.

Az az adapter valószínűleg egy triak-os fázishasító, mint ilyen, lehet hogy nem a zajszegénységéről híres.
Ha lenne tipusa a készüléknek, akkor okosabbak lennénk, mert:
- Lehet hogy át lehet állítani "európai" táplálásra.
- Lehet hogy kell neki a 60 Hz, mert arról megy valamelyik motor, vagy óra.
- Lehet hogy csak ráböknénk, hogy így...

Köszönöm mindenkinek.
Szerintem maradok egyenlőre az adapternél, aztán majd ha szét lesz szedve mert a mechanikát, potmétereket rendbe kell rakni, meg lesz oldva normálisan a táp is.
AIWA AD-6800 a tipus.
Háta.
Belül

Üdv. nem kell semmiféle adaptert, átalakítót venni hozzá, mindössze át kell tekercselni, a hálózati trafó,primer tekercsét..
úgy látom a képen, rendesen le van lakkozva, és elég régi kb.90es évek eleje,gyártású.
vagyis nem lehet szétszedni, hogy ne törjön szét a csévetest.
megoldás tenni kell bele, egy régi Aiwa R-450- es vagy hasonló szabványos feszültségű 20-25W-os trafót, aminek a primerje 220Volt-os gyárilag.
elektroműszerész

ez hülyeség, elektronikus vezérlésű, benne minden, dc.stab.tápról megy.

Szia!
A középmegcsapolásos primer már autotrafónak minősül, így dupla teljesítményt tud leadni, mint a saját szekunderén.

Ezt hogy kell érteni?

Kis túlzással.
A középmegcsapolásos primer már autotrafónak minősül, így nagyobb teljesítményt tud leadni, mint a saját szekunderén.

Sajnos gyorsan rávágtam a kétszeres teljesítményt, de ez csak akkor lenne igaz, ha eleve autotrafónak tekertük volna. Normál 100VA osztott primerű trafó esetében csak 100VA vehető le a primer felénél.
Levezettem az áramviszonyokat, és bizony nem jött ki dupla terhelhetőség.
A lónak négy lába van, még sem transzformátor.

Bár ha azt nézzük hogy a szekunder nem melegíti a csévét, akkor valóban nagyobb lehet a megcsapolásról levehető teljesítmény mint amire a szekunder képes.

Ha már szőrszálat hasogatunk, akkor a "felső primer" tekercs melegszik jobban, mert a terhelő áram is, és a másik tekercs árama is átfolyik rajta. Tehát az ő melegedése határozza meg végülis a teljes terhelhetőséget...

Üdv. Mennyi időre érdemes terhelni egy trafót ahhoz, hogy értékelni lehessen a tekercs, illetve a mag melegedését? A felhasználás jellege nem folyamatos üzem, illetve nem folyamatos terhelés (erősítő). 500VA körüli trafó, de nem vagyok tisztában a teljesítményével. 15perc alatt, 5,25A és 88V mellett (~460W), 35 fokos lett a vas, a tekercs pedig 40. Természetesen rezisztív terheléssel.

Az nem "melegedés"..

Hát ez nem volt valami informatív válasz. Te minek nevezed azt, amikor valaminek növekszik a hőfoka? Azért ha jól gondolom, ebből az infóból is lehet következtetni arra, hogy hol van a trafó által leadott teljesítmény felső határa.
Egyébként ez egy ~24mm2, EI elrendezésű trafó. Számomra meglepő módon hegesztett a mag, pedig egy Onkyo erősítőből származik. Egyébként 85V alapjárati feszültség mellett leadott 76,2V/8A-t is, de azt csak rövid ideig próbáltam.

Most kezdték csak hegeszteni, néhány évtizede...

Lehet, de én csak a nem folyamatos üzemre tervezett készülèkek esetén találkoztam velük, mint például a mot, vagy a hegesztő trafók...

Bármennyire is szeretnénk tizedes pontosságú számot mondani, ez nem fog menni. Nem Amperekről, nem Wattokról kellene tárgyalni hanem termelt hőmennyiségről és elsugárzott (vezetett) hőmennyiségről.
Ha ez utóbbi kisebb mint az előző, akkor túlmelegszik a trafó.

Még ifjú koromban úgy tanultam, hogy a tekercselő huzal 2,55A/mm2 áramsűrűséggel terhelhető. A vas magok maximális gerjesztése is táblázatban volt összefoglalva, ezért ebből ki lehetett számolni a minimális menetszámokat. Utána ebből pedig, hogy milyen vastag huzal fér el az ablakban. Hatásfok számolás (szinte minden vasmagméretre 85% volt megadva), és még is volt a kivehető teljesítmény.
Nos így építettem erősítőt. A trafó egy fokot sem akart melegedni. Azt hittem ez így normális, és ha egy picivel is jobban terhelném az leégne.
Majd kiigszítottak, hogy ez nem így van. Ott van a Csehszlovák pillanatforrasztót például. Az túlgerjedutett vason vékonyka huzallal van tekerve. Az én számításaim szerint nem is működhetne, de generációk nőttek fel ezt használva, és működött.

A hegesztett EI trafóknál nem kell felváltva berakosgatni a lemezeket, hanem gépsoron egy lépésben bepréseli a robot, vagy a kezelő a még tekert csévébe. Persze jobban szór kifelé, magasabb az üresjárási áramfelvétele, de gyorsabban legyártható.

Van ugye a vas és a rézveszteség, a kettőt érdemes különválasztani. Előbbi a gerjesztés nagyságától függ ami üresjáratban a legnagyobb, utóbbi meg a huzalon átfolyó áramtól ami a terheléssel együtt nő. Tehát, ha a mag melegedésére vagy kíváncsi, akkor bekapcsolod a trafót és úgy egy óra múlva megnézed hogy mennyit melegedett. Ha a környezeti hőmérséklethez képest 10-20 fokkal az teljesen rendben van. Hogy a huzal mennyire terhelehető az meg attól is függ, hogy mennyi van belőle az adott trafón (egymáson) és hogy helyezkedik el rajta. EI vas csévéjén a huzal egy szűk ablakban van, több sor huzal van egymáson, míg egy toroidnál a vas teljes felülete körbe van tekerve, ugyanaz a huzalmennyiség nagyobb felületen oszlik el, ezáltal jobban tud hűlni. És akkor ott vannak még az SMPS trafók amiken töredéke huzalmennyiség van. Azt az emlegetett 2,5A/mm² áramsűrűséget a régi hagyományos EI (M) trafókra határozták meg, de én mértem SMPS trafót úgy, hogy a csévén a primer és a szekunder közé be volt téve a hőmérő szondája, 8A/mm² áramsűrűséget engedtem meg 1 órán keresztül, és ha jól emlékszem valahol 46-48 fok körül állt meg a hőmérő.
Illetve az egész képet még árnyalja az is, hogy egy kész trafónál a vas és a huzal még kölcsönösen is melegítik egymást, na meg hogy az egész hogyan és hova van beépítve, egy zárt dobozba ahol nincs légáramlás sem nagyon, vagy egy szellősbe amiben még ventilátor is van, meg hogy folyamatos-e a terhelés vagy szakaszos, tehát sok tényezős ez az egész.

Igazság szerint nem is akarom Wattra pontosan megállapítani a teljesítményét. A lényeg az lenne, hogy ki tudja-e elégíteni a céljaimat (quad 606). Az erősítő adatlapja, amiből származik, kissé ellentmondásos, mivel említ 2x125W/8Ohm min RMS-t, illetve 2x240W/4Ohm dynamic powert, csakhogy a készülék nem enged meg 8 Ohmnál kisebb terhelést. A keresztmetszete alapján akár 600VA körüli is lehetne a teljesítménye ha nem tévedek (24mm2). Egyébként üresjáratban mindössze 180mA áramot vesz fel, ami szerintem elég korrekt a körülményekhez képest. A tömege ~5,5kg. Nem egy kis darabról van szó. A 630VA-es toroidjaim 4,7kg-ot nyomnak.

Nekem olyan emlékem van a QUAD606-al kapcsolatban, hogy a végtranzisztorok többszörözésének, és az ehhez tartozó módosításoknak éppen az a célja, hogy alacsony impedanciával is terhelni lehessen a készüléket. Ezért "a készülék nem enged meg 8 Ohmnál kisebb terhelést" feltételezést félreértésnek gondolom.
Az enyémben ilyen trafó van: Bővebben: Link
Ha tudod mire akarod használni a trafót -és elengeded a tudományoskodást-, akkor terheld meg ennek megfelelően és így nézd meg a melegedést, illetve a feszültségesés mértékét. Ha mindkettő az elvárásokon belül van, akkor megfelelő.

Elnézést, talán félreérthető voltam. Az a készülék nem enged kisebb terhelést, amiből a trafó származik. (Onkyo A-SV610PRO). Ha neked az 500VA elviszi a két oldalt, akkor valószínűleg nekem sem lesz gondom vele. A feszültségesés kb 600W (8A) terhelés mellett nagyjából 9V. Az alapjárati 85Voltról 76Volt lett.

A hegesztett maghoz képest jó a 180mA, bár én repíteném a portáról. De ez csak az én véleményem.
A mai világban a Quad 606-ot nem diszkózásra használják, gondolom neked sem ez a célod. Szerintem simán jó lehet a célodra. De!
A Quad 606 tápellátása szándékosan nem középkimenetes szekunderrel van megoldja, hogy egy végfok hiba esetén ne kerüljön DC a hangsugárzóra. Viszont sztereó rendszer esetén csatornánként független szekunder kellene.

Hegesztett vasmag ide vagy oda, én azért szeretném ezt a trafót használni hozzá, mert erre a célra lett gyártva. Bízom benne, hogy esetleg lehetnek előnyei. A Quad nem diszkózásra kell, de az egyik amiért rá esett a választásom, az a teljesítménye, illetve várnék némi előrelépést a 405-höz képest, hangminőségben is. Használni fogok hangszóró védelmet, a szekunder pedig valószínűleg közös lesz.

Ha külön lesz védelem is, akkor nem gond a közös szekunder.
A 405 utáni előrelépés elsősorban a biztonságos működésben nyilatkozik meg. Mondhatnánk, hogy a hasonló kapcsolás miatt ugyan úgy fog szólni, de ez nem igaz. A 405 nagyon határon kezelte a túláramvédelmet. Ha az áram határt feljebb tolták volna, akkor nem lettek volna a végtranzisztorok biztonságban, ha lejjebb, akkor pedig ők nélkül bekapcsolgatott volna a korlát. Sajnos így is beleszól a hangba, mivel sok hangsugárzónak van túlságosan alacsony impedancia minimuma. A606 a nagyobb kimenő áram miatt meg tudja ezeket a hangsugárzókat is hajtani, ezért vélhetően energikusabban is fog szólni.

Szia!
Reklamáltál, hogy nem informatív a válaszom..
Az, hogy növekedett a trafód hőfoka 35-40 fokra sacc fél kW felvett teljesítménynél, abban semmi különös nincs - ezért írtam, hogy "az nem melegedés", teljesen normális 15 perc alatt.
A felső teljesítmény határa pedig attól is függ, milyen üzemben használod: szakaszos vagy folyamatos.
Egyébként pedig nem 24 mm^2, hanem 24 cm^2-es szerintem a vasad.

Köszönöm a kiigazítást. A mag tényleg 24cm2. Nem is értem, hogy miért írtam mm-t Azt vettem észre a topikban leírt infókból, hogy egy ismeretlen kész trafónak meglehetősen nehéz megállapítani a teljesítményét. Nem ismertek a vas tulajdonságai, a gerjesztés mértéke, a menetszámok, stb. Maximum következtetni lehet a huzalok keresztmetszetéből, illetve a vas keresztmetszetéből....

Sajtóhiba bármikor előfordulhat, ez még csak zavaró sem volt, mert eléggé egyértelmű volt, hogy mit akartál írni.
Önmagában a vaskesesztmetszet nem határozza meg a teljesítményt, azt tulajdonképpen a vezetékek melegedése korlátozza. Annyiban mégis, hogy a tekercseknek rá kell férni...
Gyári vasmagoknál, ajánlott packet vastagságnál, a gyár táblázatosan össze szokta foglalni az adatokat, benne a "Wattot" is. Ez több szempontot figyelembe véve határozzák meg, például hogy nagyjából egyforma legyen a vas és réz veszteség, mekkora az ablak keresztmetszet, stb. De a táblázatban megadott érték sem szentírás...

Pontosan meg lehet határozni egy ismeretlen trafó teljesítményét, ha ismerjük az elvárásaidat. Környezet, megengedett melegedés, kivitel, a tekercsek primer és szekunder ellenállása, feszültségek, terhelés módja, alkalmi vagy folyamatos, elvárt hatásfok, ... Ebből nem kell minden adat minden esetben. A felsorolásban nem is szerepel a vasmagkeresztmetszet. ?. Ja, hiszen nincs is rá szükség.
24 cm2-es trafóval akár hegeszteni is lehet, ami több kW alkalmilag kivett energiát jelent.