Szevasz!

És a mondat másik fele?
"egy glim lámpát kötsz, és annak a fényét detektálod ?"
Adtak tippet..

Üdv: Stmiklos

Sajnos az egy Agro boltból rendelt fröccsöntött műanyag cucc amin van egy LCD kijelző és ennyi a mérőműszer, van rajta egy fém lap amire rá kell tenni a villanypásztor drótot és kiírja az értékeket, ennyiből áll nem tudunk használni semmit ebből. Kellene egy full külön dolog amit feljebb is írtam, van erre vállalkozó szellemű?

A detektálás nekem azt jelenti hogy észlelem a lámpát szemrevételezéssel.. vagy nem?
De egyébként még mindig inkább egy vállalkozó szellemű szakit keresnék, aki megcsinálja ezt a kapcsolást és mi meg kint rá tudjuk akasztani a villanypásztorra, köszönöm a sok tippet de nem vagyok elektronikus, sosem leszek szóval inkább megoldást keresnék egy hozzáértő személyében.

Szia!
Nem érdemes a megépitéssel foglalkozni!
Ime -itthon;

https://www.agroelectro.hu/hu/termek/teszter-1-6-kv?gclid=Cj0KCQjw8...Lw_wcB

Az ára meg 4270FT !

Kell ledes villanypásztor teszter amit át kell alakítani optokapusra.
Kell restelhető astabil multivibrátor.
Kell mobiltelefon (ez mondjuk ingyen van) de át kell alakítani.
Kell megbízható (tartós használatra alkalmas) autós töltő.
Kell autós akku feszmérő, vagy egy komparátor kapcsolás.
Meg egyéb alkatrészek + dobozolás.

Csak az alapanyagok ára meghaladja a 20-25e-t. Ehhez még jönne a munka díj.
És még nem is biztos hogy működni fog elsőre, akkor pedig kelleni fog hibajavítás.

Ilyen esetben érdemes lehet elgondolkodni készre gyártott, tesztelt eszközön. tester gsm

Ez mind szép és jó, de ebben az egyik ledet optora kellene cserélni, és valami távadóhoz kötni, ez így magában még kevés.
Egyáltalán ha valaki vállalná, első körben a távjelzés módja a nagy kérdés, ahhoz képest az érzékelés csak néhány ellenállás, és egy opto. Csak GSM lehet, vagy van wifi is a környéken ( bár egy mezőn minek lenne? )

Raktam fel régebben egy rajzot egy működő megoldásról az érzékelésre, arra lehet pl. egy GSM-es mini riasztóközpontot vagy átjelzőt rákötni és kész. Lehet, hogy van valami rádiós megoldás is, pl. LoRa modulokkal, meg lehetne csinálni akár olyat is, hogy több helyre legyen felrakva és úgy behatárolható a szakadás helye is.
Nekem sajnos nincs időm ezzel foglalkozni, de a tervet nyugodtan nyúljátok le, már más is megtette.

Hali!
Azt szeretném kérdezni ,hogy BT152 helyett használhatok-e SCR 2N6509G-t??
Köszönöm.

Szia ilyen készüléket lehet kapni én például már láttam ilyen paraméterekkel rendelkező készüléket. Persze sajnos meg kell fizetni az árát.

Szia!
Elvileg a 2N nagyobb gyújtóáramot kér, de a diac előtti kondenzátorban biztos lesz annyi energia, hogy elég legyen a gyújtáshoz.

Hali!
Mi alapján lehet kalkulálni/számolni, hogy egy saját készítésű villanypásztor hány Joule energiát ad le?

Hello! A kondiban tárolt energia alapján. C*U*U/2

16µF kondenzátor feltöltődik 400 - 420V ra.

400V-ra feltöltve :1.28 Joule

És ebből mennyi jut a karámvezetékre, ha mondjuk 1:30-as áttételű, gyári készítésű trafó van rákötve? Ezt lehet számolni valahogy?

Nem tudom, kinél mennyire publikus, de engem is érdekelnének ilyen számítások.,

Elvileg a 30 szoros áttételnek megfelelően alakul a feszültség a szekunder oldalon terhelés nélkül, tehát 400V primer feszültségnél 12000V a szekunderen megjelenő feszültség nagysága. A kerítésre kötéskor jelentkezk a karámvezeték kapacitása, valamint az időjárás, és vegetációfüggő ohmos jellegű terhelés is, szóval nem egyszerű a dolog.. Egy részét ki lehet deríteni, legalábbis egy új telepítésű karámnál kapacitást kell mérni, a kapott értékkel már lehet számolni, hogy a pásztor által előállított teljesítmény mekkora feszültséget jelent a mért kapacitáson.

Na és ne felejtsük el a trafó szórását (csatolási tényezőjét) vas, réz veszteségeit sem.

Lefényképztem egy gyári készülék dobozát.
Kicsit olyan SUDOKU jellegű, de hosszas nézegetés után hasznos következtetéseket lehet belőle levonni.

Tehát akkor 400 v-nál 12000v a terheletlen feszültség. A karámvezeték rákötése után ez a feszültség leesik x voltra, amit a vezeték ellenállása, kapacitása okoz. Ha megmérem a vezetéken ekkor a feszültséget és tudom a kapacitás értékét, vagy a vezeték ellenállását, akkor ebből tudok számítani egy kb-i energia értéket? Ezt is a CxUxU/2 képlettel? Vagy ezt másképp?

Köszi. Igazából ebből lehet látni, hogy mennyit tud ez a pásztor. Meg aztán az sem mindegy, hogy karám vezetéknek mit használ az ember. Én horganyzott drótot szoktam ajánlani, kisebb az ellenállása is és olcsóbb is mint a villanypásztor vezetékek.

Én egy kicsit másképpen nézném meg a dolgot.
Ha veszünk egy db kondit (nagyságrendileg a pásztor energiatárolójával egyező vagy nagyobb kapacitású kondenzátort) kisütjük nullára, az egyik kivezetését a földbe leszúrt vaspácához kötjük, másik kivezetését a karámvezetékhez 5mm távolságra tesszük, egyetlen egy pásztorütést megengedünk aztán eltávolítjuk és megmérjük digitmultival a kondi feszültségét (1/2*C*U^2) és máris megvan az az energia ami kijött a kerítésből. KB üzemi (értsd: állatot megüti) körülmények mellett.
Utána a mérőkondit ki kell sütni (20-100ohm 10W ellenállással célszerű).

A metódus elvégzésének problematikájára nem tértem ki, de önmagadat sem a kerítéssel sem a mérőkondival (párszáz volt lehet majd benne, azt direktben letapizva leültet egy fél órára, az biztos) nem érdemes megrázatni.

Ja hogy úgy, gondoljam bele amit kihagyottnak éreztem. Ez csak annak problémás aki nem gondolja bele, úgy kicsit más jön ki.
Első olvasásra én ideális áttételre asszociáltam, na most ha én erre asszociáltam, akkor gondoltam más is elkövetheti ugyanezt.
És akkor utána jönnek számításba a mindenféle szórások impedanciák járulékos elemek, de nem csak kerítés oldalról, amiket felsoroltál, hanem a trafó saját járulékos elemei is (utóbbiakat nem láttam megemlítve). Pedig a trafó önmaga is elég meghatározó tényező a karámon kialakuló feszültségértéknek, gondolom hogy te is így gondoltad, csak a félreértések elkerülése végett bátorkodtam hozzátenni ezeket a gondolatmenetedhez.

Na mégegyszer: Elvileg a 30 szoros áttételnek megfelelően alakul a feszültség a szekunder oldalon terhelés nélkül.
Tehát veszteségmentes állapotot bátorkodtam szemléltetni. A hozzászólás további részében már viszont jeleztem, hogy nem egyszerű a valós állapotot kideríteni.

Értem a leírásod alapján a módszert, behelyettesítem a képletbe a mérő kondi kapacitását és a rajta mérhető feszültséget és ez alapján tudok következtetni a kimenő energiára. Viszont az utolsó szám mi akar lenni? Gyök2, 2 a négyzeten? Bocs a tudatlanságomért.

négyzet.

energia = fél szer C szer u négyzet

Én is így értettem, csak a:

A karám befolyásoló dolgait leírtad, viszont a trafó dolgait nem említetted, de lépjünk ezen túl.
A kerítés parazita elemeitől is függ meg a trafó parazita elemeitől is függ (mindkettőtől egyszerre egyidejűleg) a kimenő feszültség csúcsértéke.

Köszönöm.

Sziasztok.
Gondoltam megmutatom az én villanypásztor kapcsolásomat. Azért szeretem mert egyszerű és ha kell akkumlátorról is lehet használni olyan kevés a fogyasztása. Egy töltéssel napokig elmegy. A 12 volt 2A táp kondijairól fél percig is elcsattog. Persze itt a minimális beállításokat kell használni.
Érdekessége még hogy ha nincs kéznél bombina, 12 voltos trafóval is működik. Fél centis szikra lovaknak már elég.
A potenciométerek luxus kategória. Ha megvan hogy milyen jószágra, mekkora távon lesz használva, ellenállással belőhető.
Maximálisra állítva centis narancs szikrát ad. Sok kilométeres kerítésre is alkalmas.
Ez a sokadik munkám. Ezt egy barátomnak készítettem. Ő hozta a dobozt is.
Készítettem egy videot ami elég gagyi lett, de a lényeg látszik.