Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű tápegység
Témaindító: Rendszer, idő: Feb 18, 2006
Témakörök:
Elvileg a kondi adatlapját kell megnézni, hogy mekkora áramerősség elviselésére képes. Ez sok esetben nem szerepel rajta, csak közvetett módon (pl. tangens-delta érték van megadva párféle frekvencián, vagy pl. ESR érték). Ezért sokszor gyakorlati tapasztalatokból kell kiindulni, pl. egyszerűen ki kell próbálni, hogy mennyire melegszik az adott kondi (ha számottevően melegszik, akkor valószínűleg nem lesz hosszú életű). Többnyire MPP fóliakondenzátort használnak ilyen célra, ami egy PC táp élettartamát általában kiszolgálja, de amúgy az FKP kondenzátorok készülnek olyan célra ahol nagy áramot kell elviselni, csak azok sokkal drágábbak.
A kapcsolóüzemű (PC) táp, nagyfrekvenciás ferrit trafójának primerére gondol. Ott szokott lenni egy soros 1µF körüli fóliakondi.
Arra a kondira gondol, ami a félhíd-ra kapcsolódó primer tekercsről megy a tápfeszre. Ez valóban általában 1 uF. Ritkán 2 µF-et is láttam, de nagyobb teljesítményű PC tápokban már más megoldást használnak. Ellenben félhidas kínai hegesztőkben is ezt a megoldást látni. 4 µF-on visznek át több kW-ot. Az átvihető teljesítmény a frekvenciától függ.
Pl itt a C8? Akkor értem, bocsánat, azt hiszem eltévedtem.
Ha kicsit megcsúszik a "fél" táp és dc összetevő lenne, azt küszöböli ki.
Imti, számolj XC-t az adott frekin, a többi már az átfolyó áramtól IS függ és a minőségtől..
Szia,
Egyik topik társunk az alábbi cikkben (4. oldal) leírja az egyik fontos tervezési szempont, dU/dt ellenőrzését az általad is említett rezonáns (itt LLC) tápoknál. stab_rezo A másik ellenőrizendő az kondenzátoron levő Urms. pl. látszik, hogy a Laci által is említett WIMA MKP10 47nF/1600V kondenzátor határa 100kHz-nál mindösszesen Urms=70V. További infokat megtudhatsz a gyártóktól, a rezonáns vezérlők adatlapjábó (TI, IRF/Ifineon, ..). Az alábbi videón a film kondenzátorok teljesítmény elektronikai használatáról Film_kondik Ezen pedig a rezonáns kondenzátorok terheléséről (miért jó a terhelés megosztás) LLC_cap A hozzászólás módosítva: Ápr 8, 2023
köszönöm az infót. ez a kérdés azért merült fel bennem, mert kezembe akadt egy olyan táp ami 48 V ból csinál 380 at és itt a szekunderkörben van egy soros 22uH és egy 68nF os 1000V os kondi. mivel 1kW os táp, elgondolkodtam, hogy vajon ez a 68nF képes ennyi energát áttolni?? a freki 50kHz Szkóppal megnéztem a fetek lábán D-S a jelalakot, és annyira szép tullövés mentes, hogy csak néztem.
Szia!
Azért nem ártana arról a tápról, ill. a komplett szekunderről egy rajz. Konkrétan milyen pozícióban, hol vannak. A 68 nF, az 50 kHz és az 1 kW miatt nagyon veszteséges dolog lenne. A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2023
Szevasztok!
Kérdezném, hogy gyári kapcsolóüzemű tápegység után tehetek puffer kondit, vagy tenni kell, ha erősítőhöz kellene?
Van abban elég.
A gond inkább kivitellel, a felhasznált anyagokkal ( trafok), mert azok kisugárzása könnyen védhetetlen gond lehet egy audio készülékben. Van néhány gyári márkás PC tápegységem ( már csak a mühelyben), ha azokat bekapcsolom az egész lakásban hallani minden rádioban meg erösitöben. A jelenlegiek érdekes modon mind rendben vannak. A hozzászólás módosítva: Ápr 15, 2023
Köszönöm a felvilágosítást. Azért majd szkóppal ránézek.
Üdv mesterek!
Van itt ezen az oldalon egy töltő kapcsolás: https://lygte-info.dk/project/Charger%20UK.html A gondom az lenne vele hogy nem tudom ebbe az áramkörbe milyen tekercset kellene alkalmazni? A rajzon 100uH van a Hestore-tól szeretném majd rendelni az alkatrészeket. Ha valaki tudná esetleg hogy milyen kell bele kérném ossza meg velem. Köszönöm előre is!
Sziasztok,
Van egy panelom, amin egy SOT223-4 tokozású ONSEMI SMD tápvezérlő IC elfüstölt. SMD marking: 7075A Tudna valaki segteni, hogy milyen néven találom meg és hol tudom tudnám beszerezni? Előre is köszönöm!
Sziasztok ! Kapcsoló üzemű tápokat javítgatok gyakorlás céljából.Kétfajta hibával találkozom,amire
egyenlőre nem találom a válaszokat.Az egyik amikor a primer trafón megvan az egyenirányított nagy fesz., de a szekunder oldali trafó kivezetésein 0V jelenik meg. ( A trafó nem szakadt ).A primer oldali IC hibájára gyanakszom. A másik amikor kondik kicserélve,megjelenik mondjuk a 12V tápfesz. ,de terhelésre visszaesik 12V alá. Ezekre keresném a válaszokat.
Ez olyan, mintha autó nem indulására keresnél univerzális megoldást. Nem létezik ilyen.
Előbbi esetben nem indul a táp, aminek számtalan oka lehet, utóbbi esetben a hibás kondenzátorok miatt jó esélllyel a visszacsatolásban ment valami tönkre, vagy az IC tápellátása rossz, mert a hibás kondik miatt túl magas volt a feszültség, amit általában zener limitál és ott megnyúlhatott egy ellenállás és még lehetne sorolni a lehetséges hibákat napestig. A szaki nem attól szaki, hogy kicserél egy alkatrészt, hanem attól, hogy tudja mit kell kicserélni. Nézz utána, értsd meg a működésüket, nem kell a konkrét táphoz kapcsolási rajz elég tanulmányozni a vezérlő IC doksiját, azokban is sokmindent leírnak a működésről, például azt is, hogy mekkora tápfesz kell az IC-nek az induláshoz és mekkora a minimum tápfeszültség, amin még üzemel miután egyszer már elindult. A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2023
Értem.De pont a működésüket szeretném megérteni,mert csak általánosan tárgyalják a működésüket.Hogy a vezérlő IC lábain milyen fesz.-nek kell lennie ? Ha kevesebb, ha több az mitől lehet ? Ilyeneket nem írnak le.
Megnéztem most az IC ( LY2117) katalógus adatait.Én csak a maximális feszültség értékeket találom, meg a teljesítmény értékeket.Azt hogy a VCC.OC,IS,FB lábakon milyen fesz.nek kell lennie azt nem találom.
Hát pont sikerült valami kínai IC-t találnod nem túl alapos doksival, ráadásul az is tyúklábakkal van írva. Kezdj valami mással.
Szia!
Először a kondikat nézd át ESR-re. Utána a diódákat, nem zárlatos-e valamelyik. Ha fesz alá helyezed, és nem indul, a tápfeszültségét ellenőrizd le az IC-nek. Ha a max. feszültség 8,7V, és BJT van benne, akkor akár már 3V-on is működhet. De feszültséget kellene mérned az 1. és 5. lábakon is. Ha nincs semmi, akkor R2 és R3 ellenállásokat ellenőrizd. Ha azok is rendben vannak, akkor joggal feltételezheted, hogy rossz az IC, Bár az esetek többségében, ha az ilyenek ha tönkremennek, akkor zárlatba mennek, kinyílnak, szóval jól látható a tönkremenetelük. Persze nagyon vigyázni, leválasztó trafóval mérni, hogy nehogy baj legyen. És igaza van Debo-nak, valami jobban dokumentálttal kellene kezdeni, mondjuk az UC384X valamelyikével. Egy videó, ahol ilyennel kínlódnak: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2023
Igen.De mindig ott akadtam el idáig,hogy a primer körben van valami hiba vagy a szekunder köri hiba miatt nem indul el a primer ? A primerben meg voltak a 310V körüli értékek, a szekunderben meg ilyen 1-2V körüli értékeket találtam
Ennél az esetnék a kondikat megmértem ESR-re,jók.Biztositék van a primer körben,nem lett zárlatos. Később megmérem a javasolt fesz.értékeket és megírom.
Ha a szekunder körben csak egy kimeneti feszültség van, és azon némi feszültséget mérsz, akkor jó eséllyel próbál indulni a táp, de nem épül fel a segéd tápja. T1B, D6, C2 körben kellene nézelődni. Az ilyen jellegű hibákhoz nagy segítség egy osszcilloszkóp. Ha azzal mérnél rá a 2. lábra, egyből láthatnád, hogy mi van.
Ha a trafó primerjén DC fesz van akkor ott már nagy a baj, mert azt a vezérlő körnek kéne működtetni, azért van általában egy FET drain körébe kötve. Részben ezért van a trafó szekunderén 0V, részben meg azért, mert a trafó nem visz át DC-t, mert a szekunder tekercsben csak akkor lesz feszültség változás ha a primerben is van.
Elkót csak olyat kell cserélni aminek megnövekedett az ESR értéke, ez abból derül ki ha az ember megméri. Ilyen célra fillérekből lehet műszert építeni, a topikjában megtalálod a rajzot. A "kondik kicserélve" javítás az olyan, mint amikor elviszed az autódat a szerelőhöz, aki cserélgeti benne egymás után az alkatrészeket és az autó még mindig nem jó, mert már szinte mindent kicserélt, csak épp a hibás alkatrészt nem.
Amíg nem indul a táp a trafó primerjén normális a DC, a legtöbb modernebb IC épp a trafón keresztül tölti fel a saját pufferét az induláshoz.
Köszönöm az eddigi segítségeket,segít közelebb kerülni a megértéshez.
Nincs szkópom,csak multiméterem és egy ESR mérőm. Megmértem a diódákat,kondikat és nem találtam hibát bennük. A rajz amit betallóztam az nem a kapcsolási rajz,az gondolom csak egy felhasználási javaslat az IC-hez. Amiket mértem: 1-2 láb 326V 3. 2mV - ez egy 0.6 ohmos ellenálláson keresztül megy a testre 4. 0.4mV - ez az optocsatolóról jön 5-6 testen 7. 255mV - diódán vagy zeneren keresztül az optocsatolóra 8. 0.54V - 2.5MOhmon keresztül a trafóra Egy másik fórumon találtam valami skiccet az LY2117- ról és ott a 7-es lábon 6V-nak kellene lennie.Gondolom ezért nem megy az IC. A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2023
Itt valami félreértés van.
A korábban linkelt IC-nek egészen más a lábkiosztása. Amíg nem tisztázódik, hogy melyik IC-ről van szó, melyik lábnak mi a funkciója, nem nagyon tudunk róla beszélgetni. Esetleg rajzold vissza a kapcsolást, tegyél fel képet a tápról, és akkor lesz valami közös nevező.
LY2117
Jó lenne még egy kép forrasztási oldalról is.
Fordítva számozod az ic-t, az a 2,5 Mohm soknak tűnik, forraszd ki, úgy mérd le.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |