Én nagy híve vagyok a kapcsolós, túlfeszültség levezetős elosztónak.
Van is mindjárt három fixen telepítve:
- Ahol a kábelmodem, router, telefonközpont, stb. van.
- Ahol a TV, set top box és hangkeltők vannak.
- Ahol az asztali gép, hálózati nyomtató, stb. van.
Ha nem használom, amit lehet lekapcsolok. Tipikusan ilyen az az asztali gép és társai.
Sajnos a TV és társai nem lekapcsolhatóak, mert bekapcsolás után maguktól nem "állnak fel". Pedig kellene, csakhát az STB nem hajlandó felállni, csak ha a modemrouter is újra van indítva, és hasonló sorrendiségek vannak. Hogy tört volna le a keze a tervezőnek.
Erbe mesternek szerintem igaza van. Egy mikrosütő melegítsen, ne az időt mutassa. Ott van egymás mellett a tűzhely, az is mutatja, a mikrosütő is mutatja. Ha van egy pillanatnyi áramszünet, akkor meg mindkettőt lehet beállítani. Annál bosszantóbb meg nincsen, ha kicsit is mást mutat a kettő. Azt is tök feleslegesen.

Természetesen a bejövő hálózaton a mérő után azonnal ott van B+C túlfeszültség levezető, a FI relé mellett. Az elosztó már a "D".

Szerintem is tök fölösleges mikróba, sütőbe és hasonlókba az óra. Sajnos az újabbak nem is működnek, míg be nem állítod...

Igen, ezzel áramtalanítom a porelszívót, a fúrógépet, és a többit.
Routert, telefonközpontot, hálózati eszközöket (AP, switch, stb) és szervereket nem lehet áramtalanítani. Tehát védeni kell. Valamint napközben dolgozni is folyamatosan kell, nem kapcsolhatok le mindent, ha úgy tűnik, hogy vihar jön.

Nálunk pár éve valahol a közelben csapott be villám, de nem a hálózatba. A készülékek közül csak azok károsodtak, amikhez néhány méteres egyéb vezeték (pl. LAN kábel) kapcsolódott és ez "antennaként" működött. Tönkrement a router, a settopbox, az a TV, amelyikhez LAN kábel is csatlakozott (a másik nem), a számítógépek hálózati kártyája (a gépek többi része nem), az öntözésvezérlő (az esőérzékelő miatt.) Ezeken sajnos nem segített volna a hálózati túlfeszültségvédő, sem a fázis megszakítása.

A villám tud érdekes (nekem is van saját tapasztalat) dolgokat csinálni.

Solton az egyik monitoron meteorológia (elő vannak rá fizetve, nem az ingyenes) szokott lenni, és nem az eső miatt.
Valaki a nagy semmi közepén leszúrt egy 304 méteres fém pálcát.

TN-S esetében a 3P+NPE a megfelelő! A másik csak TN-C környezetbe megfelelő.

-Én is használok, pl. a hőszivattyú előtt, kevesebbet kell egy panelhibánál magyarázkodni a garanciális javításhoz. Van amikor a biztosító is köti a meglétéhez a biztosítást-

T3-as fokozatnak építesz be valamit?

Természetesen. Nekem egy V50 van az óránál, V20 a lakáselosztókban (szintenként van egy) és ÜSM-A a dugaljaknál vagy a fixen lötött érzékenyebb berendezéseknél. pl. kazán, hőszivattyú, rack szekrény, TV sarok....

A V50-ek már T1/T2 kombináltak leagalábbis az újak. Ezekhez akkor már nem kell a V20 T2 nem?

Nálam 4méterre van a fogyasztásmérő a főelosztótól. Sajnos a fogyasztásmérőhöz tudnám betenni csak mert 5x4mm2 vezeték jön a fogyasztásmérőtől a falban.

Mutasd meg neki ezt az oldalt, olvassa el figyelmesen. Utána álljon neki kijavítani (nem taknyolni!). Ha nem hajlandó, akkor említs meg a fogyasztó védelmet és az áramszolgáltató értesítését.
Fentebb leírták az indokokat.

Nekem nagyobbak a távolságok.

Szia!
Majdnem. mert egy 10 centis kerámia golyón áll az
a pálca!

Ez a tartalék.
Állítólag két dologtól rettegnek, ami leboríthatja az egész hóbelevancot:
- Őzikétől
- Részeg embertől

Konnektor ( video ).

Az őzikétől azért, mert a talpponthoz tud menni.

Ezeken sajnos nem segített volna a hálózati túlfeszültségvédő, sem a fázis megszakítása.
Ezeken csak a készülékek jelbemenetére szerelt túlfeszültségvédelem segített volna.

Az már 10 éve is T1+T2 volt, ugyanolyan paraméterekkel. Nem kell a V20, kivéve ha... a távolságok nagyok.
Ami inkább meggondolandó-megfontolandó az az, hogy a kombináltak azok jelentősen elmaradnak villámáram-levezetésben. Például ez a V50 villámáramban 12,5 kA-t tud pólusonként, egy jól megtermett T1-es meg 50 kA-t.

A net szerint két hengeres szigetelőn áll.

A szolgáltató kisfeszültségű hálózatán jellemzően nincs túlfeszültséglevezető.

Csak akkor kell három lépcső az említett négyből, ha az ingatlan hálózatára közvetlen villámcsapás érkezhet, ami két esetben lehetséges:
- 1. van külső villámvédelem
- 2. az ellátás szabadvezetékes
Ezen esetektől eltekintve a T2 + T3 elegendő, sőt, ha valaki valamennyit konyít a dolgokhoz, akár a T3 is elegendő lehet, ekkor a
- közelben lecsapó villám távolsága és árama, valamint a
- esetleg kialakuló vezetőhurkok maximális mérete
egy egyszerű számítás alapja.

A hiedelmekkel ellentétben villám ellen nem véd, csak a másodlagos hatásai ellen.
Kis aranyos villámok ellen véd.
Az egyszerűsített számítás szerint a villámáram fele jön a vezetékeken, ez 4 vezetős rendszernél a V50-re nézve 50 kA-es villámot jelent, amit még le tud kezelni. Ha azt nézzük, hogy a leggyakoribb a 20 kA-es villám (ezt most nem tudom, honnan veszem, de biztos valahonnan, de majd előkeresem, ha netán kéne), akkor ez megnyugtató, ha azt nézzük, hogy jóval ritkábban előfordul 200 kA-es is, akkor egyáltalán nem megnyugtató. Itt kell a józan ész, mert az átlag magyar ugye azt mondja magában, már 3 éve hiába fizetem a cascot, tehát a casconak semmi értelme.

Annyiban kiegészíteném, hogy ez így nem teljes. Ugyanis Nemcsak a villámáram számít, hanem az általa végzett munka értéke is KJoule-ban. Ugyanis erre méretezik a védelmeket. Ezért van ahol csak szikraköz van, vagy csak varisztoros védelem, ahol már konkrét KJoule értékre van méretezve a varisztor és ennek megfelelő a kategória besorolása is, hogy mennyi energiát képes levezetni, valamint vannak a kombinált varisztor+ szikraközös védelmek. Azaz nem kis, vagy nagy villám van, hanem fizikai mértékegységgel jól meghatározható, hogy mennyi az az energia amit elvégez vagy elvégzett. Sajnos ez zömében kárként jelentkezik, hiszen főként hővé, fénnyé alakul és igen gyorsan. Éppen ezért a legfontosabb a védelmi láncban maga a vas. Hiszen ha a föld felé a nagyobb energiát ha az képes gyorsan és kármentesen levezetni, akkor már csak a "maradékra" kell védelem. A villám ugyanis mindig a legkisebb ellenállást és a legrövidebb utat járja be. Persze láttam már érdekes eseteket élőben. MÁV 25000V-on jött be a villám. Végighaladt a 400Hz-es áramellátón és szépen lehetett követni az útját a berendezésekig, mert ott végigégtek a vezetékek. A legvégén néhány kidurrant IC-vel, aminek kráter volt a közepén.

Ami a villámáram-levezetőket és a túlfeszültséglevezetőket illeti, azokat meghatározott alakú hullámmal vizsgálják, azoknál elég a csúcsérték ismerete az energia kiszámításához.
Ami konkrétan a villámot illeti, annál a paramétereket tekintve persze inkább csak a gyakoriságot ismerjük. A villámnak paramétere a fajlagos energia (is), így a rombolás az függ a célba vett elektronikai eszköz elektromos tulajdonságaitól is.

Sziasztok!

Alumínum vezeték kötések újrakötésre létezik valmilyen viszonylag megnyugtató megoldás?
Oldható WAGO volt alu pasztával de kb. 4 év az elolvadt, szóval a WAGO jó de nem tartós.

Köszi szépen!

Nem réz, hanem fémszínű ötvözet, lemezes sorkapocs (Haluxvillben van,pl). Mindkét csavar alá, teljesen átdugni a vezetékeket, óvatos összecsavarás után. Tehát nagyobb sorkapocs, mint az egyes vezetékek keresztmetszete.
(Nem is értem, hogy jut eszébe bárkinek is wagózni az alu vezetéket...)

Érdemes áttanulmányozni:
Bővebben: Link

A szomszédban évek óta fent van a bojleren még nem panaszkodtak. A vezeték terhelhetőséggel nincs gond? Egyenes vezetékvéget dugtál bele? A görbe vezetékvég, még kibújni is hajlandó.

Ami a túlfeszültségeket illeti,gyakori a kapcsolási(főleg az Áramszolgáltatói hálózatokon végzett)túlfeszültség. Ez sokkal gyakoribb, mint a villámcsapások által generált túlfeszültségek.
(6-10kV). Tehát a T3 semmiképpen nem elegendő!Nálunk a riasztó tápja szenvedett ki napos időben.

A táp vizsgálata azért fontos lenne. Az új divatos berendezések 90% áramszünet után hal meg, de nem a túlfeszültség, hanem az élettartamát befejező kondenzátor miatt. Míg lendületben van, működik, de áram szünet után többé nem áll talpra, jobb esetben csak nem indul, rosszabb esetben robban. Ok a vezérlő tápfeszültségének nem megfelelő szűrése. A táp pontos vizsgálata nélkül szerintem nem szabadna a szolgáltatóra fogni.

Az MSZ HD 60364-4-443:2007 szabvány"Légköri vagy kapcsolási eredetű túlfeszültségek elleni védelem"előírásai kötelezőek,alkalmazni kell.

Oldható WAGO (221) nem alkalmas aluhoz még pasztával sem, persze hogy tönkrement...