Azt nem tudom, hogy a tömítő ragasztót kell-e rakni oda a csőhöz hivatalosan, biztosításnak. De azt tudom, hogy a tömbszelencénél még tömítőanyag nélkül sem szabadna befolyni a víznek, csak önmagában meg kellene gátolnia a víz beszivárgását. Ott a tömszelence azért engedi be a párát, mert nem fekszik a műanyag borításon. Elég rossz munka, ha csak betömítette és a tömszelencét nem igazította meg.

A képet nézve a doboz tetejéről az esővíz nem folyik le a perem miatt, hanem megáll. Tehát a résnél be is tud folyni.

Szerintem a perem miatt, nincs is jól összeszerelve.

Hát...
És a cső teteje/másik vége hogy néz ki?

Méretlen oldali csövezésnek ragasztva kell lennie, a csőadapter is, tömítőgyűrűtől függetlenül. Nem csak a vízzáróság, hanem a szétszedhetetlenség miatt.

Létezik Hensel nyomáskiegyenlítő dugó,amit be lehet fúrni a szekrénybe, párásodás ellen. Ha lehetne kapni valahol...

A másik megoldást mellékelem képen. A pötty jelöli azt a helyet, ahol kis 3mm-es lyukat lehet fúrni a fedélzár fogadónyílásába, annyi lejtéssel,amit a tokmány ad. Csak a fogadónyílásig, nem teljesen át! A lyuk alsó pereme minél közelebb legyen a szekrény aljához. Azon az oldalon legyen, amerre kicsit netán lejt a szekrény. Ez szellőzést ad, illetve a befolyó vizet kivezeti, nem lesz akvárium a szekrényből.

Illetve ellenőrizni kell a kábelbevezetést a Gumon-sapkánál, hogy lefele áll-e a kábelből képzett esőhurok? A Gumon-sapka tetejének mindkét csavarja meg van-e húzva? Ha az esőhurkot sehogy se lehet annyira legörbíteni, hogy ne kunkorodjon fel, kábelkötegelővel le kell kötni a vascsőhöz. (A képen én szigetelőszalagot használtam, de még nincs felkötve a vezeték, csak azért kötöttem le, hogy felkötéskor ne kunkorodjon fel, mert már jártam így, mehettem vissza görbítgetni, mert az elműs ember nem foglalkozott vele, hogy merre tekergeti a vezetéket.)

Látom, emberünk nem hallott még csőkarmantyúról...
Mellékelem, hogy csinálom. Ami nem látszik, az hogy a csőadaptert is beragasztottam (be van, másik oldalon anya van), de a fekete tömítőgyűrű látszik. Meg az is látszik, hogy nem sajnálom a ragasztót (Crystal MS kinyomópisztolyos, mint a "sziló").

Köszi! Jó tudni.

Előírás, aki mérőhelyet csinál, annak kötelező tudnia!

Mutatok egy képet, nem én csináltam a mérőhelyet, csak megnéztem, jó-e? Hát NAGYON nem...
Ilyen gány munkát életemben nem láttam (szabálytalan szerelést leplombálva igen, de ez mindent visz). A földelést megszakította. Érvéghüvely, tömszelence sehol, gégecső körül nagy lyuk, csővég beesve. Szekrény belül, vezetékek koszosak, a tetőfogadó élek körben nincsenek letakarítva (tömítés!) Sorkapocsba a beköthető vezetékek nincsenek bekötve (kötelező). Ami nem látszik a képen, hogy a szerelőlapot úgy kellett kifeszegetnem, mert az ember piskótára nyomta a doboz oldalát a gipsszel. Az eonos ember azonnal sarkon fordul,ha nem tudja kivenni a lapot.
Ja, és a merevítő részt is megfúrta középen, amit szintén nem szabad.

És aznap én is csináltam egy mérőhelyet, mellékelem. Na valami ilyesminek kéne lennie. Az csak plusz virtus volt tőlem, hogy a gipszelést is kimaxoltam.

A mester úgy látszik képben volt. Mehettek átvenni.

Köszönöm Igyekeztem.
Ezt át fogják venni, nem gond.

A másik dobozt meg lehet újra csinálni.

Ja, és ott kettő van egymás mellett, mindkettő gány
Vehetnek másikakat, mert én ezeket nem fogom tákolni.

Majd aki így kivitelezte, annak kéne venni.

Persze, csak ez a fajta szekrény jó drága, meg nem mindig kapni, plusz ugye külön engedélyes, nem tehető be akárhova (hogy pusszantanám hátba egy szívlapáttal,aki ezt a korlátozást kitalálta...)

Sziasztok!
Családi házamban a regi fadobozos fogyasztásmérő helyben melyik túlfeszlevezetőt kell alkalmaznom?

TNC-S renszer van /3fázis/ csak az óra után tudom felszerelni. Földelő szonda is van.
Szerintem a 3P elég mivel a fogyasztásmérőben van a pen szétválasztva. Jól gondolom?

Szerintem ha onnan már külön jön "kék és a zöldsárga" és utána szereled fel, akkor sok választásod már nincsen...

Miért kell túlfeszültségvédő? Van napelemed?

Vagy csak többször van villám a környéken, mint kellene. Egy normál vidéki háztartásban szerintem jól jön néha..

Attót többet ér egy jó háztartási biztosítás csak arra kell odafigyelni, hogy az megköveteli e ezt a védelmet a lakáselosztóban.

Ilyen létezik? Azaz, hogy villamossági boltban csak külön engedélyre lehet szekrényt vásárolni? Mit tud az ilyen?

Nincs napelemem, de mostanában gyakran villámlik és id-oda be is szokott csapni. Nekem megér ennyit persze csak ha véd is. Szerinted?
Gafly hozzászólásá nekem még mindig kétértelmű. A 3P vagy a 3P+NPE kell nekem?

Nem a boltban nem lehet megvenni, hanem csak engedélyeztetve lehet felszerelni a HB1000-T-t, az OZP+-t meg ezt a fajta HB11kf-U-t.
Ha van hely az adott helyen, akkor a HB3000-U és a HB33K0-U-t kell használni (mindenhol). Társasházi csoportos mérőhelyen vagy ugyanott társasházban, de egyedi mérőhelyen a HB33k0-CS-t vagy a HB3000-CS-t lehet feltenni.
Természetesen ez igaz a Csatári-féle (és egyéb gyártók) szekrényvariációkra is.
Csoportos mérőhelyekre a gyártó összeállított szekrénykombinációit simán lehet szerelni, egyedi összeépítésnél az összeépítő szerelő válik gyártóvá, ennek megfelelően az összes megfelelőségi követelmény őt terheli, neki kell nyilatkoznia, hogy ez úgy pöpec.
Meg van szigorítva az élet...

A feszlevezetőn (vagy a mellékelt brossúrán) fel van tüntetve, melyik hálózati topológiai részen lehet szerelni, tehát a TN-S-re, vagy a TN-C-re.

Azért kell túlfeszültségvédő, mert egy csomó, drága készülék van folyamatosan standby állapotban a hálózatra csatlakoztatva. Nálunk egyszer már meghalt MINDEN ilyen egy társasházi lakásban. TV, számítógépek, set top box, stb. Nem szeretnék még egyszer ilyet.
Azóta a saját házban már van túlfeszültségvédő. Az pedig több fokozatból áll, és csak akkor véd megfelelően, ha mindegyik fokozat be van építve. Van ugye a szolgáltatónál, az óraszekrényben, a lakáselosztóban végül pedig a védendő fogyasztó előtti dugaljban. Önmagában a védelemmel ellátott dugalj nem nyújt (elegendő) védelmet.
https://www.ovill.hu/tulfeszultseg-levezeto-kivalasztasi-kisokos

A 4 elemeset. A hiedelmekkel ellentétben villám ellen nem véd, csak a másodlagos hatásai ellen.
Sógoromnál a napelem miatt van túlfeszültségvédő. 2 a DC oldalon, 2 a lakáselosztóban. A TV-t és a szolgáltató kábelmodemét a kábelTV vezetéken bejövő feszültséglökés lőtte ki.

Én azt a bejövő ponton mindjárt védőföldre kötöttem, Szerintem az osztón keresztül a meleg ér is védett. Így nincs az sem, hogy a szomszéd TV-je engem ráz az antennán keresztül. Aztán hogy az extra földelésem által keletkezett hurokba mekkora áram keletkezik villámláskor azt nem tudom. Lehet az fog pusztítani. Ezekbe az a szép soha nem is fogom megtudni.

A kábeltévére is kellene védőeszköz.

Még gyerekként (vill. szer. ip. tan.) megtanultam, ha bezárom a műhelyt, lehúzom előtte a főkapcsolót.
Többször büszkélkedtem vele, nálam éjszaka semmi nem világít, csak az antennaerősítő megy a padláson. No meg a hűtő. Sajnálatos módon bekerült a lakásba egy állandóan világító gáztűzhely csattogós gyújtóval és villanysütővel. Utálom is, mikor éjjel a szemembe világít. Amit ugye nem célszerű lekapcsolni, mert újra kell programozni az órát. Mert egy 150e.-be kerülő eszközbe nem lehet belerakni egy 200 Ft-os elemet, ami 8-10 évig gondoskodik az óráról.
Rám nem hatnak azok az energiatakarékossági tanácsok, mikor írják, hogy éjszakára, vagy ha nem használjuk, kapcsoljuk le a standby-os eszközöket. ~50 évet késtek vele.
No meg ahogy írod is, a több fokozat. Aminek a hálózati részét (elvben) biztosítja a szolgáltató. De az se véd a szabad vezetékekben indukálódó lökésektől.

Biztos, hogy valamit tesz rá a szolgáltató, mert neki is kár, ha nyáron hetente mászhatnak az emberei az oszlopokra. A másik végére meg a felhasználót kellene figyelmeztetni, felkérni, kötelezni, ... (nem kívánt törlendő ).
A mai TV-k nagy részébe még a védővezeték se megy be.