Sziasztok !

Adott egy program MH ET LIVE ESP32 MiNiKit-re, ARDUINO IDE 1.8.12 a fordító, a végén ezt a hibát dobja fel. E:\aquacontrol32-master\aquacontrol32-master\aquacontrol32\webservertask.ino: In function 'bool setupMDNS(const char*)':
webservertask:673:49: error: cannot convert 'ip4_addr*' to 'esp_ip4_addr_t*' {aka 'esp_ip4_addr*'}
esp_err_t res = mdns_query_a( hostname, 2000, &addr );
^~~~~
In file included from C:\Users\Tibi HP8470P\AppData\Local\Arduino15\packages\esp32\hardware\esp32\2.0.11\libraries\ESPmDNS\src/ESPmDNS.h:46,
from E:\aquacontrol32-master\aquacontrol32-master\aquacontrol32\aquacontrol32.ino:7:
C:\Users\Tibi HP8470P\AppData\Local\Arduino15\packages\esp32\hardware\esp32\2.0.11/tools/sdk/esp32/include/mdns/include/mdns.h:649:83: note: initializing argument 3 of 'esp_err_t mdns_query_a(const char*, uint32_t, esp_ip4_addr_t*)'
esp_err_t mdns_query_a(const char * host_name, uint32_t timeout, esp_ip4_addr_t * addr);
~~~~~~~~~~~~~~~~~^~~~

cannot convert 'ip4_addr*' to 'esp_ip4_addr_t*' {aka 'esp_ip4_addr*'}

Mi lehet a gondja ?

Tibi

nézd meg a 'ip4_addr' és 'esp_ip4_addr_t' változók tipusmegadását...

Nekem az Ebay-es szenzorok mindig is hibáztak, pedig anno több helyről, külöböző ársávban is rendeltem. Mondjuk 10percenként ötször csak 0.00-t küldött vissza, sőt, a kapott érték is csak saccolás lehetett (hőmérséklet is el volt csúszva kicsit). Ha pedig összehasonlítottam más szenzorokkal, vagy akár boltban vásárolt páratartalom mérővel, ahány szerkezet, annyiféle értéket kaptam. Szóval felhagytam a DHT szenzorokkal, meg úgy általában minddel.
De szoftverben is ki tudod a hibát küszöbölni, ha a páratartalom nem 10 és 99 közötti, akkor ne frissítsd a jelenlegi értéket. Bekapcsolásnál meg 0.00 a kezdőérték. Mondjuk itt az lesz a baj, hogy egyszer behal a szenzor (nem mintha értelmes adatot küldött volna nekem vissza), akkor nem veszed észre, hogy nem mér. Esetleg beraksz egy plusz fv.-t, miszerint ha 1perc után sincs új érték, akkor szenzorhibát jelez. Minden leprogramozható.

Sziasztok! Hestore-s (zöld) ADS1115-el kapcsolatban van valakinek tapasztalat,teljesíti a 16 bitet? Néhányba belefutottam már máshonnan sajnos, ami nem.

Köszi, kipróbálom és tovább növelem a delay-t.

Esetleg nincs valami megszakítás ami időnként megzavarja a kiolvasást?
(PIC-nél futottam bele ilyen hibába. Ott le kellett tiltanom a megszakításokat a kiolvasás idejére.)

Mit értesz az alatt, hogy nem teljesíti a 16 bitet? Házi körülmények között nem olyan egyszerű olyan zavarmentes feszültséget előállítani, amitől nem "ugrál" a 16 bites felbontású ADC.

Azt értem ez alatt, hogy nem a 12 bites van-e 16 bitesként aposztrofálva , ahogy sok helyen bele lehet szaladni?

Üdvözlet.

Egy olyan programot keresek ami egy napelem teljesítményét monitorozza. Maga napelem kb 5 volt 1 amperes teljesítményű lenne maximum két amper. Létezik ilyen program ami figyelembe veszi a napelem nem lineáris működését? Merrefelé induljak el? Előre is köszönöm a segítséget.

Méred a feszültséget és az áramot, a kettő szorzata adja a teljesítményt. Milyen nem lineáris paramétert vegyen figyelembe? Írjon ki a program 100 W-ot, miközben csak 50 a valóság?

Ahogy Bakman is írta, mind a feszültséget, mind az áramot mérni kell. Nincsen csodaképlet, hogy az egyikből meg lehessen sejteni a másikat, mert a terheléstől is függ, hogy milyen munkapontra áll be a napelem, adott feszültséghez milyen áram tartozik.
Persze ha ismert a terhelés karakterisztikája, hogy adott feszültséghez milyen áram tartozik, akkor elég a feszültséget mérni. Például ha egy ideális ellenállás a terhelés, akkor ugye osztással tudjuk az áramot. De a valóság az többnyire nagyon nem ilyen.
Ha például a terhelés mondjuk egy optimalizáló, akkor az folyamatosan változtathatja a paramétereket. Például olvasmányélményeim szerint egy tipikus módszer, hogy az optimalizáló az áramot egy tartományon végigvezérli, közben méri a feszültséget, fejben felrajzolja a görbét és kiválasztja az optimálisat. Ameddig ez a mérés folyik, addig gyorsan változnak a paraméterek, majd a következő mérésig beállítja azt amit ideálisnak talál. Mivel gyorsan változik az áram és a feszültség, ezért ha esetleg rosszkor mérsz, vagy nem egyszerre méred az áramot és a feszültséget, akkor ez adhat mérési hibát. A legjobb ha az az áramkör mér, ami a terhelést megvalósítja.

A tervem az hogy egy napelemről működtetnék pár szabályozható eszközt.
Arra gondoltam hogy fogok egy napelemet megmérem a max teljesítményét(pl 5v 1A) és egy arduval figyelném hogy mennyi a teljesítménye. Ez a pici napelem csak adatszolgáltatásra lenne használva.
Majd ezzel az adattal egy ardu segítségével szabályoznék egy dimmert.
A csavar az egészben hogy később szeretném tovább fejleszteni hogy vegye figyelembe azt is hogy mennyi áramot fogyaszt a ház. Tehát a bojler/puffertartály adott teljesítménye lenne a felesleg ami jelenleg 2kw terhelhető napelem szolgáltat. Nem visszatermelős rendszerem van és szeretném minél jobban kihasználni. Van ehhez már olyan eszköz ami figyeli a napelem teljesítményét de az egyéb fogyasztókat nem veszi figyelembe. Bővebben: Link

Kicsit kusza amit mondasz, leírom az én szavaimmal, hogy jól értem-e:

* vannak napelemjeid összesen 2kW teljesítménnyel (nem mondtad meg, hogy mire vannak kötve, de egyelőre feltételezem, hogy szigetüzemű 230V-ot előállító inverterrel állítasz elő 50Hz-es AC-t)
* Melléjük teszel egy kis napelemet egy műterheléssel, és ezen méred, hogy mennyi teljesítményt ad le. Ennek a célja, hogy a nagy napelemek teljesítményét meg tudd becsülni, mondjuk úgy, hogy beszorzod egy fix értékkel, amit próbálgatással állítasz be. A nagy napelemek a kis napelem X-szerese teljesítményt adják le, ez a becslésed.
* Ezen becsült pillanatnyi teljesítmény szerint egy relésorral automatikusan kapcsolgatsz fogyasztókat úgy, hogy mindig a lehetséges teljesítmény alatt maradjanak, és a szempontjaid szerint optimálisan használják fel a napenergiát.

Jól értem, hogy ez a célod? Szerintem jó lenne, ha azt is elárulnád, hogy milyen eszközeid vannak még a rendszeren.

Véleményem szerint az inverterben jelen kell lenni az információnak, hogy mennyi a napelemek teljesítménye, és jobb lenne azt használni, mint a külön becslőt. Tehát ha esetleg van rá mód, akkor az inverterből olvasnám ki az elérhető teljesítményt. (Ahogy fentebb írtam, szerintem a jobb inverterek gyorsan végigpróbálják a lehetséges munkapontokat és így mérik, hogy mi az elérhető teljesítmény.) A másik, amit elvi problémának érzek, hogy tárolás és akksis inverter nélkül amikor felhő jön, akkor mindig le fog esni a feszültség, tehát vigyázni kell, hogy a fogyasztók ezt el tudják tűrni naponta sok alkalommal. Valójában foglalmam sincs, hogy az inverter hogyan kezeli ezeket az eseteket, tudtok erről valamit? Azt gondolnám, hogy kondezátorokban tárol valamennyi energiát, de hogy mi történik amikor elfogy, az lehet, hogy készülék függő is.

A videót addig néztem, hogy teljesítmény ellenállásokat vett elő a Hestore pakkjából a készítő. Ha jól értem, akkor fix ellenállásos műterheléssel fogja a teljesítményt mérni: ebben az a jó, hogy elegendő az ellenállásokon eső feszültséget mérni, és onnan a teljesítmény számolható a P=V*V/R képlet szerint. Szerintem ezt nem külön programként kell futtatni, hanem a reléket vezérlő program részének kell ennek lennie. Egy osztón keresztül a 0-5V tartományra konvertálod a feszültséget, ezt vezeted az egyik analóg bemenetre, amit periodikusan mérsz, a mért értéket visszaszorzod a valódi feszültségre és a képlet szerint számolod a teljesítményt és kész. Akár az Examples/Basic/AnalogReadSerial példaprogramból is kiindulhatsz, ez a PC-re átküldi a mért értékeket.

Arra vigyázz, hogy ha PC-re rákötöd az Arduinot és közben a napelemedre is, akkor a 0 ugyanaz legyen, különben az USB-n keresztül kötsz össze különböző potenciálú dolgokat. Nem tudom, hogy ez a te esetedben probléma-e, csak felhívtam rá a figyelmedet!

A mérési módszer problémája az lehet, hogy nem feltétlenül találjuk el a megfelelő munkapontot, és így a mérés fals lehet. Amennyiben szisztematikus az eltérés, akkor az korrigálható lehet azzal, hogy az átviteli függvényünk nem lineáris, tehát nem csak simán szorzunk, hanem valami bonyolultabb leképzést használunk. Erre gondoltál, hogy olyan programot keresel, ami figyelembe veszi a nemlinearitást? A becslés még ezután is hibázhat, mert eltérő napelemek eltérően reagálhatnak különböző körülményekre, például szórt napfényre, naplementére, stb.

Nem kondenzátorokban, akkumulátor(ok)ban.

Igen tényleg kicsit kusza de a pontok alapján máris válaszolok.

1. Off grid hibrid inverter. Azaz napelem aksi és hálózati áramot is tud vételezni.
2. Igen ez a tervem ahogy írtad.
3. Inkább egy vezérelhető dimmer alkalmaznék. A többi tökéletesen stimmel. Bár relé tényleg kelleni fog.

Igen ez a célom teljes mérték. Bojler lesz rajta majd egy puffer tartály lesz rajta mint fogyasztó.

Sajnos az inverter nem igazán van toppon az adatszolgáltatás terén. Minimum 1kw az eltérés az általa mért termelés és a fogyasztás közt. Pl termelt 3.9kw áramot és a mérő majdnem 6kw fogyasztást mutatott. Máshonnan nem kapott áramot. 5 percenként szolgáltat adatot. Bár a kijelzőjén rendesen mutatja az értékeket. volt/amper is megfelelő. Na meg az ISOLAR inverterre nincs igazán megfelelően ismert programnyelv.

Aksi lesz(folyamatban) de hálózat is van. Így nincs áramszünet állandóan van rajta hálózati áram. Ha meg esetleg elmegy az áram akkor az arduba be lehet építeni egy biztonsági programot hogy a pillanatnyi max termelés 70% dolgozhat. azaz 30% tartalék lenne, persze az aksi is ott van.

Igen fix ellenállással mérte és szabályozta a reléket. 8-10 pontban tudta szabályozni.

Az összeköttetésre még nem is gondoltam hogy tudom megfigyelni és változtatni. Köszi hogy szóltál erről.

Poli napelem használok. így olyan cellát is fogok venni ami mint kicsi napelem néven nevezel.
Gondolom ha az inverter 2kw áramot tud leadni a napelemekből akkor azt 100% veszek. A minta napelem meg lead 5v 1A Aztán már csak x watt jön be a napelememről akkor újra mérem a minta napelem adatait. 15-20 ilyen pont segítségével már elég jól el lehet indinai a programot a működés irányában. Gondolom én.
Lemarad a link de így gondoltam a mintavételezést.
Bővebben: Link
Hogy pontos legyen az ardu kijelzője ott lenen az inverter kijelzője mellett azt egy gyors fotó és máris megvan a pillanat.

>Inkább egy vezérelhető dimmert alkalmaznék
Arra kell szerintem figyelni, hogy milyen elven működik a dimmer, és azt szeretni fogja-e minden érdekelt fél: az inverter és a terhelés? Illetve a teljesítményt bírja-e a dimmer? Az izzókhoz használt dimmerek amennyire én tudom fázishasítással működnek és kisebb teljesítményre vannak méretezve. Ez a fűtőszálnak szerintem mindegy, de a bojler áramkörének (termosztát) már nem biztos hogy az. És az inverter sem biztos, hogy "szereti" ha a terhelés nem egyenletes a szinusz hullámain belül. Utána kell ezekenek nézni. A folyamatos teljesítményszabályozás nem mindig egyszerű feladat.

Az szerintem mindenképpen sokkal rugalmasabb megoldás, ha egy Arduino - tehát egy programozható mikrovezérlő - monitorozza a feszültséget, mint ha egy céláramkör, mert tetszőleges szinteknél tudod kapcsolgatni a fogyasztókat. De simán lehet, hogy ez a rugalmasság felesleges, majd kiderül.

Ezt a dimmer egységet néztem ki. 4000w a maxumum gondolom az 1200w már tűrhető lesz neki.
Bővebben: Link Maga a bojler 1200w hagyományos semmi elektronika kapcsolású. Bojler

Az inverter és a dimmerhez nem tudom mit szól hozzá. De gondolom nem kellene problémát okozni neki mivelhogy a szabályozható villanyok, csiszológépek(hobbi) stb megtalálhatóak más lakásokban is

Ardut kell használni mindenképp mert a rugalmasság létfontosságú. A pillanatnyi maximális termelésnek a 70-80% szeretném felhasználni víz fűtésre. Viszont ha elér egy bizonyos szintet akkor már inkább kapcsoljon le.

Mérési alternatíva, az inverterből kilépő teljesítményt méred pl egy pzem004 modullal. A termelt áram függvényében lehet kapcsolgatni a bojlert. Azt nem tudom a fogyasztásnak mekkora beleszólása van, az inverter mennyire az akkut töltse, és mennyire a hálózatra termeljen. Ha nincs, akkor felesleges tovább méregetni. A külön napelemet egy felhő simán átvágja. A másik, ha bojlert használsz energia tárolásra, azt a nap végén fel kell fűteni, vagy nem lesz fürdéshez meleg víz. A jó kihasználáshoz kevés a mérés, a jóslás is fontos ( ha egész nap süt a nap, másképp jön ki a matek, mintha csak du, vagy csak de várható termelés.) Túl sok tárolást ne várj a bojlertől, 2-3 óra alatt elkészíti a napi meleg víz igényt, utána vége. Más fogyasztó meg nem nagyon szereti a ki/be kapcsolgatást. Az elektronikát majdnem kár túlbonyolítani, a sima jól beállított kapcsolóórához képest sok megtakarítás lehet nem jön össze, max tavasszal, amikor elég hektikus a termelés.

Ha 80-85C-ra emeled a HMV hőfokát az még másnap reggel is fog tud adni melegvízet. Ehhez viszont az 1,2kW akár 5-6-7 órán át is fűtheti a vizet. Keletkezett melegvízet át kell engedni egy keverőszelepen, ami visszahűti 40C körülire, így működnek a napkollektoros vízmelegítők is. A víz hőtágulására is figyelni kell.

A bojler biztonsági rendszere gyári ahhoz nem lesz nyúlva. Egyedül csak az áram lesz variálva hogy mennyit kap. Ha felmelegszik akkor mint normális esetben lekapcsol.

De hogy off ne legyen a válaszom, ezt a videót részben néztem meg. Napsugárzás mérés amit csinál az Arduino. Bővebben: Link

Lényegében egy hasonló eszközt akarok én is. Vagy talán pont ez is kell nekem? A fényerősséghez tudok teljesítményt is párosítani. Ha ez megvan akkor már csak egy külön program kell ami már a szabályzásért felelős?

Teljes táblát elérő napenergiából és a teljes táblából érkező áram / fesz értékéből tudsz valós adatot kapni.
Ez a fél tenyérnyi cellás saccolóval felesleges játszani szerintem a Te esetedben.
Ez arra esetleg jó lehet , hogy valaki előzetes saccolást végezzen , hogy mekkora teljesítményt várhat majd ha telepíti a teljes szabad felületét.
Esetlegesen valami egyébb bio-fizikai / bio-kémiai változások hatásainak vizsgálatához nyújthat segítséget ez a sugárzási szint saccoló.

Akkor mérj le 14 panelnyi napelemet ami sorba van kötve. Jah hogy ezt az inverter is megteszi. De az adatokat nem vagy csak túl ritkán közli és még csal is? Ha nem így lenne akkor az inverterre támaszkodnék teljes mértékben elhiheted. De mikor tisztán napelem üzem után több volt a fogyasztás mint a termelés elhiheted hogy mennyire pontos is a program amit adtak vele.
Egy ardu meg azért simán ezt kiváltja csak kell neki egy megfelelő illesztés. azaz 1000 egységnyi fényél megtermel a napelem 1745w áramot. De ez nem fog érdemben változni ha 1 hét múlva újra 1000 egységnyi áramot mér mert a napelem ugyan úgy 1745w termel. Ott csak a watt és fényerő viszonyokat kell megadni.

A napelemek levezetésénél beiktatni egy arduinos áram/fesz mérést ami független az invertertől.
Akár jobb analóg hall elemes DC árammérőt alkalmazva nem is kell a sönttel bajlódni.

Sikerült elinditanom a projektet ( egy uj panel rossz volt meg jo táp kellett).
Most már csak ki kell találni hogyan lehet a legegyszerübben a primitiv geografikus ábrákat kigenerálni ( egyszerre 4 panelen 1024 LED).
Manuálisan meg tudom irni, de azokat a változokat valahogy el kell menteni, hogy váltogatni tudjak az ábrák között.

1024 elemű byte tipusú tömböket kezelni sor*oszlop és a tömbelemek tartalma éppen a szín minta 0-255 közt?
Persze amennyi minta jelenne meg annyi tömb letárolva.
(ez kissé memória zabáló)
Vagy külön szedve 4-esével a minta tömbök.(256 sor oszlop benne szín és ebből 4db)

Hmm itt már lehet esetleg kellene egy kép konvertáló programot írni , ami adott meglévő képet kissé "lebutit" felbontás és szín világban .
Aztán erre a kicsit több mint ezer pixelre átalakítva generálja a kép tömbjeit ,ami a kontrollerbe kerül tárolásra (akár külső eeprom/SD kártya) és az ott futó kiolvasó ledmeghajtó program értelmezni tud.

Szerencsére nem kell soha mind a 1024 LED és az alakzatok sem tul bonyolultak vizszintes meg függőleges vonalak 4 szinben ( egy a fekete), mert mint kiderült a LEDekben latch is van, azaz maguktol nem alszanak ki, hanem ugyanugy ki kell öket kapcsolni [RGB 0,0,0] és azt minden uj ábra esetén. ( a 16x32 pontos displayen).
Na megyek kockáspapirt keresni a LEDek sorszáma miatt.

Na a fene egye meg. A LEDek nagyon rossz sorrendben vannak a panelon. Egyáltalán nem baráti .


Ha az ember vizszintes stb vonalakat akar rajzolni ( mert az kell) a képen láthato a LEDek sorszáma egy 8x11es keretben - ha majd kész lesz akkor 16x64 keret lesz. Abban reménykedtem, hogy valamilyen matemakai funkcioval sikerül kigenerálni a LED sorszámokat, de az csak ugy ahogy a vertikális oszlopokban müködne, de vizszintesen vagy srégen már egyáltalán nem.

Hogyan lehetne ezt leegyszerüsiteni?

Létre kell hozni egy konverziós táblázatot ami a neked tetsző sorrend szerint indexelve, tartalmazza a sorszámokat. Ezután ezen keresztül lehet kényelmesen címezni a ledeket.

Ezt akartam eredetileg kikerülni…