Olvass egy kicsit vissza ebben a topikban és a lézer gravírozás topikban. A nevemre keresve. Sok kérdésre fogsz választ kapni. A Positiv20 használatára is.

tipp.
Alumíniumra alkalmas festék használata.
Nem biztos hogy a fekete szín a legjobb. (a korom színezék nem pattog le)
Positív20 -nál UV szűrő fólia vagy takaró kupak használata, mert oldalra is jelentős UV sugároz a lézer.

Szia!

Köszönöm a részletes választ ezt komolyabban át kell tanulmányoznom. Látom te ebben sokkal előrébb vagy.
AMi még érdekes lehet: A resin-es 3D nyomtatók levilágító egységét időről időre cserélni kell. Gyakorlatilag egy LCD kijelző UV fénnyel. Gyakorlatilag a fotóeljárásból a filmet és a levilágító egységet lehet vele megspórolni, amit a képernyő mutat az lesz a NYÁK-on. Ez az a másik aminek még jobban utána kellene néznem, mert szerintem ez a "digitális írásvetítős" módszer se lehet rossz.

Ennek én is szeretnék utána járni (bár nem resin nyomtatóm van, de emiatt gondolkozom egy beszerzésén, akár egy hibásat aminek a releváns része működik). YouTube-on láttam már ilyen videókat és elég jó eredményt értek el vele, azért egy 4,8,12K-s felbontással szerintem nagyon szépet lehet alkotni és egy pillanat alatt le is világítja.

A kijelzőt lehet külön kapni, mert élettartamosak. Ergo egy idő után cserés.

Oh köszönöm, akkor az úgy lehet olcsóbb is.

Ráadásul nálunk a cégnél van külön 3D labor, ha megkérem a srácot hogy a resin-t magát takarítsa el, és csak világítson egy percet, lehet napokon belül tudok mondani valami újdonságot is itt.
Egy youtube videóban azt láttam hogy a resin-es 3D nyomtatónál a panelt rézzel lefelé kétoldalas ragasztóval rögzítették, ott ugye minden fejjel lefelé készül.

A cserekijelző is érdekes dolog, mert a meghajtása gondolom LVDS, vagy x bites RGB.
Lehet úgy érdemes nekifutni, hogy egy imert márka weblapján a service-support-ot megnézni.
Akárhogy is, holnap megkérdezem a 3D mérnökünket mit tud ezekhez hozzáfűzni.

Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre

A 3D mérnök adott egy kijelző típust. Azt mondja az olcsóbb resines nyomtatókban van UV lézer ami pásztáz, a drágábbakban van áttetsző TFT ami maszkol. Ezt a típust adta meg példaként.

Masking TFT

Nagyon sokszor az visz a málnásba, hogy a megfelelő (angol) kifejezést nem tudok. Egyenlőre nekem úgy tűnik,hogy itt Light Curring Display a kifejezés amivel tovább kell kutakodnom.

Csak a puszta kiváncsiság miatt kérdezem.
Ez az egész procedura nem bibelődés az eredményhez képest ?
Vagy ahhoz képest, hogy ugyan ezt az eredményt töredék idő alatt is el lehet érni ?
A végeredményről szól, vagy az odavezető út a lényeg ebben a történetben ?

Igen, ez mind jó kérdés.


Ez a procedúra egyszeri. Ha egyszer megvan minden paraméter, akkor:
Befújod a nyákot, beteszed a lézer alá, végigmegy, marathatsz.
Persze P20 esetén is hasonló. Befújod, ráteszed a filmet, levilágítod, marathatsz, de ott is kell azért elsőnek bíbelődni. Itt a DPI-t határozod meg, fókuszt állítasz, ott meg levilágítási időt tesztelsz.


Ez sok dolog függvénye. Nekem pl. egy P20-at soha sem sikerül normálisan felvinni a nyákra, vagy az levilágításnál rontok el valamit, vagy a filmem nem jó, 2-3 alkalommal csinálva meg már több idő nekem. Ezek persze kiküszöbölhetőek gyakorlattal, figyelemme, de a lézer számomra azért jó, mert kevesebb hibalehetősége van, konzisztens minőséget kapok belőle. Egy 100x100-as nyák nekem lézerrel 10-15 perc alatt megvan, ez nem sokkal lassabb, mint a levilágítás, előhívás, stb.


Az esetemben mind a kettő. Rettentően szeretek kísérletezni, ahogy látszik ezért is próbálnék ki egy resin nyomtatót levilágításhoz. Ott pl. az út. De amikor meg kell egy nyák, és alig van időm, mert ez csak hobbi, akkor szeretem, ha elsőre sikerül minden, akkor is, ha pici lassabban készül el, mert többször csinálni nem kellemes.

Egyébként lézert csak ritkán használok, ha valami nagyon finom rajzolat kell, vagy nagyon kedvem van hozzá. Egyébként lemarom a 3018-al a NYÁK-ot. Számomra az a legegyszerűbb. Nincs se előhívás, se marás, se festékezés, se semmi. Beteszem a nyákot, elindítom, kiveszem, kimarva, kifúrva és boldog vagyok vele, lehet forrasztani. Csak persze vele feltétlen tudok 0,1mm-es meg az alatti pontossággal dolgozni, mert hát nem erre való így gyárilag.

Én DRY fóliát használtam , a felvitele volt kb 1 perc a levilágítás 45s és már lehetett előhívni . A P20 sajna nem "kézbentartható" a rétegvastagság a száradási idő és még vagy 3-4 külömböző dolog határozza meg hogy mennyi az optimális levilágítási idő , így minden nyáknál külön kísérletet igényel a levilágítás .

Igen, azt én is szeretem, nagyon jó, nagyon stabil eredményt ad, felvinni se olyan vészes egy kis gyakorlás után már sima ügy, az egyik, ha nem a legjobb megoldás.

Az egyéni körülményeim miatt nem optimális számomra, mert nálam sajnos olykor hosszú hónapok telnek el mire oda tudok jutni egy picit, hogy ezzel foglalkozzak, van, hogy akár 8-10 hónap is eltelik, addigra mindig kipurcan a fóliám, mert nem jól tároltam, vagy csak magától, vagy bármi. Hűtőbe elvileg sokáig eláll, de az nem engedélyezett itthon. Ekkor rendelek újat, majd megint kipurcan mire alkotnék valamit.

Ha belaminálsz 3-4 A/4 es nyákot az egy zárt dobozban hónapokig eláll , mindig akkorát vágsz belőle amekkora kell ...

Áh értem. Én tekercsbe tárolom a fóliát, becsomagolva, dobozva. Na így ebben a formában mindig belilul a kis mocsok. Megpróbálom ezt a módszert, hogy előre laminálok. Köszönöm szépen az ötletet!

ok, köszi a választ, a kisérletezős kedvet értem is.
Ha minden passzol, nagy különbségek valóban nincsenek.
Mellékesen
dry fólia kb 5 éve van a hűtőben, kifogástalan minőségben. / sem nem büdös, sem nem mérgező plusz fekete fóliába van csomagolva.

Ettől függetlenül értem, nem mindenki szereti a hűtőjében azt ami nem ennivaló.

Igazad van, és nem is.
A bíbelődés része a hobbinak.
A másik fele, hogy már 10x kész lett volna, ha a JLCPCB-től megrendelem 4$ +20$ postaköltségét.
Ma már gyakorlatilag semmi nem éri meg mert a legkomplexebb breadboard rendszerű Dev nyákokat is meg lehet venni fillérekért, és a kész áramkörhöz semmi más nem kell csak egy raszteres minőségű kézzel (is) rajzolható alaplap és kész.

Lehet nem fog sikerülni. Biztos hogy (nekem) nem fogja megérni. Teljesen biztos. Ám már az hogy az elmúlt két hónap alatt sok sok kihagyással de rengeteget tanultam a CNC-ről, a CAM-ről, (SolidCAM, FlatCAM, LaserGRBL, LightBurn) az már felbecsülhetetlen (számomra).

Már írtam a másik nyákos topicba, hogy 4,91dollárért jött postával együtt. 10hó 30.án rendeltem csütörtökön(11.09.) itt volt, úgy hogy feketébe kértem. A zöld szerintem hamarabb meglett volna.

Sziasztok.
Ki hogy védi a nyákokat a párától? Fóliasátorba kellene egy kettő elektronika, de nagyon nagy pára van benne. Cseppenő víztől védve lesz, de a pára ellen nem tudom mi a jó megoldás.
Ötlet esetleg?
Köszönöm előre is.
Üdv.

Ha kínában gyártatod akkor már a nyák forrmaszkal védve lesz , viszont ha megoldható akkor a dobozolt cuccot öntsd ki elektronikai kiöntőgyantával .Bővebben: Link

Szia
Túl sok a csatlakozó, nem tudom kiönteni, valami spray alapú nincs esetleg?

Szigorúan IP65 vagy magasabb védettségű doboz, tömszelencékkel vagy vízmentes csatlakozókkal. Nem csak a NYÁK-ot eszi a korrózió hanem a csatlakozókat és a vezetékeket is. Ha valamilyen kijelző miatt láthatónak kell lennie a panelnek, akkor átlátszó/sötétített fedelű doboz.

Van De így a csatlakozók fognak lepárásodni .

Veszel egy rendes IP65 dobozt, kábeleket tömszelencén át vezeted be és kész.
Nem fog lepárásodni, se derékig állni a vizben.
Nem kell túlgondolni, nem ez lesz az első elektronika nedves környezetben.

Kipróbáltam a fekete színű MOTIP festéket. (lásd. Ahová a válasz link mutat)
Bevált, de inkább nem maratom le a látható okból. A lézer pötty egyik irányban szélesebb és ez már meghiúsította az elképzelésem. Az alkalmazott paraméterek megtalálhatóak a hozzászólásaimban ebben a topikban és a lézer gravírozós topikban. Az eredmény szép tiszta festék eltávolítás, bármiféle tisztítás nélkül !
Az áramkör egy 80 pin számú PIC mikrovezérlőre készül. A lábtávolság 0.5mm ! Sajna a kép nem lett éles, bárhogyan is próbálkoztam.
Megmértem a lézersáv szélesebb részét. kb.0.25mm

Üdv!
Nem tudni milyen programot használsz de ha van benne túlpásztázás beállítás azt engedélyezve akár automatikusan is beállítja magának az értéket . LightBurn-ban van ilyen de ebben szerintem jobb eredményt adna az Offset Fill beállítás ahogy a képen látszik a lézer útja körbehalad a vezető sávok mentén. Még nem próbáltam nincs még festékem de gravírozásnál szépen látszik a különbség.

Szia!
Pontosan, a lézer pöttye valóban nem szabályos kör, vagy négyzet, hanem vagy ellipszis, vagy téglapat. Minden abba az irányba kell vele gravírozni, amely felé keskenyebb.
a 0.25mm elég nagynak tűnik, azzal nehéz szép eredményt elérni, nem lehet jobban fókuszálni a lézert, hogy maximum 0,08-0,1mm legyen?

Nekem az offset fill nem jött be, mert nem volt 100%-os a fedése mindenhol, ezért hagyott maga után nyomokban festéket.

Őszintén. Nem tudom. Ez a Variometrumban kapható lézer modul. Lézer modul
A leírását az oldalon nem tudom értelmezni:
- Fókuszálható (20-100mm)
- Lézersugár átmérő (G-2):
F/30mm= 0.1x0.1mm
F/55mm= 0.1x0.25mm
F/80mm= 0.1x0.4mm

Az egyik irányba mindig 0.1mm a mérete a fókusztól függetlenül?

A sávok közötti távolság 0,01mm-re lett beállítva a tervező programban. Éppen azért, hogy a lézer minél kevesebbet vigyen le. A gravírozás úgy történik, hogy a lézer egyszer megy körbe a sávok mentén. Figyeld meg a méreteket. 80db. láb 0,5mm lábtávolság ! Itt a lézer pont mérete a gyenge pont.

Na ez valóban érdekes. nekem az lenne logikus, hogy mind a két oldal csökken/nő. Az enyémnél úgy van (bár az neje).