Igen, így is lehet.

Itt egy problémába fogsz keveredni. A korábbi UHF/VHF müszerek jelentös része analog jelekre lett tervezve, azaz az UHF/VHF csatornákban is csak az analog jelek ( szinusz közeli) szintjét mérték és abbol kiindulva számitottak valamilyen matematikai modell szerint egy teljesitményt.
Ma viszont az UHF/VHF sávban rendszerint digitális jelek vannak, söt a modulácios eljárástól függöen szinte káotikus a jeltartalom (QAM, OFDM stb). Ezeket a hagyományos müszerekkel nem lehet mérni, igy a méröellenálláson akár dupla akkora teljesitmény is megjelenhet mint amit a müszer mutat.

Nem digitális, hanem üres vivő

A teljesítmény mérés egyik legpontosabb módszere, periodikus, és nem periodikus jelek esetén a hőmennyiséggel kapcsolatos mérések, akár közvetlen, akár közvetett mérés alapon. Pl. a zajteljesítmény mérések szinte kizárólag hőmennyiség mérésen alapulnak. Ebbe beleférnek a digitális modulációk teljesítmény mérései is, pl. meg kell tudni mérni egy TV adó kisugárzott teljesítményét is.
A definíció is úgy szól, hogy a vizsgált elektromos jel effektív (négyzetes középérték) az a teljesítmény, ami megegyezik ugyanakkora DC teljesítménnyel.
Periodikus jelek esetén ez egy periódusra integrált teljesítmény.

Az üres "vivő" az eléggé periodikus, és tiszta színuszos jel, aminek azért elég jól ismerjük a paramétereit (csúcs-, effektív-, közép- értékét) ezért jól tudjuk számolni. Egy adóberendezés (spec kézirádió) mellékhullámú sugárzásának min 60 dB -el kisebbnek kell lenni a vivőnél, ez azért elég tiszta színuszt eredményez..
Pl. elég ha a műterhelésen feszültséget mérsz, a többit számolhatod.
Hővel kapcsolatos méréseknél illik megvárni az állandósult állapotot a pontos méréshez.
Ezen okból kiesik a vágyad a hőmérséklet felfutások hasonlóságára nézve. (nem is tudom mi a célod vele.

Igen ez az elmélet, sajnos a gyakorlatban alig használhato eljárás. Ezért kellett egészen más megközelitést használni a mai modern nagyfrekvenciás müszerekben.

A célom, hogy egy kínai pwr/swr "műszert" és egy ugyanonnan rendelt adó/vevőről eldönthessem hogy a valóság és a kijelzett vagy közölt értékeik mennyire találkoznak. Mivel nincs erre hitelesített műszerparkom vagy kapcsolatom, ezért marad a fizika és a találékonyság. Nincs tétje, csak a kíváncsiságom kielégítése a célom.

Gondolom nem találkoztál HP gyártmányú valódi effektív mérővel. Abban pedig két közvetettfűtésű termisztor volt hídba kapcsolva. Az egyiket a bemenő jel fűtötte a másikat a belső tápról adagolt DC. A híd kiegyenlítésekor a DC teljesítmény pont annyi, mint ami a mérőoldalon fellépett. De vannak egyszerűbb mérőműszerek is amelyek a hőhatást mér
ilyen műszerek, természetesen kisebb pontossággal.
Nem állítom, hogy más módszer nincs, de ennél egyszerűbb, pontosabb biztos nincs, és bármely hullámforma mérésére alkalmas.

Teljesen jó, és korrekt módon mér az a kínai SWR mérő. Egy feltétele van a pontos mérésnek, az állóhullám aránynak minél alacsonyabbnak kell lenni. Az ilyen SWR mérőkben diódás csúcsfeszültség mérő van, mivel szinuszról van szó, a skálát lehet effektív teljesítményben elkészíteni.

Találkoztam olyannal is, de dolgozni a modernebb müszerekkel a HPhoz képest egyenesen álom volt. ( és a különbségek a dB-k töredékében voltak) Viszont pillanatok alatt eredményt kapott a felhasználo.

Azt nem állítottam soha, hogy egy gyors számítógéppel nem lehet a vizsgált jel effektív értékét mérni (ill. számolni), hiszen egy digitális szkópban is lehet ilyen funkció.

Szia!
Ha megírod a rádiód típusát, lehet egyszerűbben tudunk segíteni. Gondolom nem digitális készülékről van szó. Ha gondolod van műszerem tudok segíteni a mérésben.
Üdv: Gábor

Sziasztok!

Nem tudom ez a kérdés itt van e a megfelelő helyen, de hátha. Adott egy Go-4 elegance 4+1 csatornás redőny távirányító, 433,42 MHz-en ASA redőnymotorokhoz. A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám kiolvasni azt, hogy az egyes csatornákon milyen kódot használ ami alapján a redőny azonosítani tudja az érkező jelet és csinálja amit éppen kell? Igazából ha valaki tisztában van vele hogy hogyan működik és leírja, az is nagy segítség.

Köszi,
P.

Nekem is van ilyen redőnyöm, ill. négy redőny egy távirányítóval.
Szerintem kiolvasni úgy lehetne, hogy szerzel egy 433 -as vevőt, és az alapsávú kimenetére egy adat analizárort, és egy szkópot kötnél.
Egyszerűbb esetben a távirányító rendszer tartalmaz egy 433 -as egyszerű adót, amit az enkóder kimenete vezérel (mint a játékautóknál) a vevő pedig egy RF vevőt, és hozzá kapcsolva egy dekódert. Az adó enkódernek van négy bemenete, a dekódernek négy kimenete.
Jut eszembe, a helyzet bonyolultabb, mert pl. az én távirányítómban lehet állítani egyenként külön külön, vagy egyszerre mind a négy.
Így már valószínűleg mikrovezérlős a megoldás.

Igen, ezért írtam, hogy 4+1, valószínűleg azonos (vagy hasonló rendszerünk van). Ami biztos, hogy az ASA rolling code-ot használ és nem lehetetlen, hogy kódolva küldi a jelet a motor felé. Itt állt meg nálam a tudomány.

Ez lenne a bolometer elve , sejtesem szerint?
bolometer homemade

Igen ez a (bármilyen) teljesitménymérés fizikai egyszerü megfelelöje.

Szia, én úgy csináltam, hogy -mivel analizátorom sem alkalmas szkópom nem volt- a PC hangkártya bemenetére vezettem az alapsávi jelet, a PC-n pedig egy "wave recorder" futott. Lehet egy bármelyik, nekem épp a Sound Forge, lényeg hogy mutassa a rögzített hang hullámformáját. Ezt szemrevételezve lejegyezhető, hogy milyen bitek követték egymást aztán jöhet a kriptográfia!

A belinkelt áramkör annyiban ügyesebb, hogy mindkét ellenállás ugyanazt a diódát fűti, így nincs a termisztorok közötti eltérésből eredő hiba. Amennyit fűt a bemenő jel, annyival csökken a másik ellenállás fűtő teljesítménye, így marad stabil a visszacsatolt kör.

SWR/PWR merővel kapcsolatban kérdeznék egy egyszerűt. Ideért amit egy hónapja vártam kis műszer, és nem nagyon értem amiket ír, mert láma vagyok. Ha a műszerre műterhelést teszek, elé pedig egy UHF kézirádiót, akkor kiírja hogy X Wattot ad ki (TX), SWR 1.01, reflektált P: 0W. Ha a műterhelés helyére a saját antennáját teszem, akkor kiírja az SWR értéket (habár ugrál eléggé, de miért?) valamint X kimenő és Y reflektált teljesítményt is. Azt gondolnám hogy X+Y ezeket összeadva illene ugyanazt kiadniuk, mint a műterhelésen X, de ez nagyon nem így van.
Közben az jutott eszembe (ahogy ezt írom), ha az antenna impedanciája nem 50R akkor simán lehet hogy ez miatt nem jön ki a matek? Na jó, most már csak elküldöm, ha leírtam
Az SWR-mérôvel kb. egyszerre jött egy NanoVNA is, azzal ha megkeresem hol 50R az antenna, akkor ott tesztelve elvileg ki kell jöjjön a fentebb írt X+Y ?

Ahol az antenna valós impedanciája 50R , ott nem lesz visszavert hullám. Az gyakorlatilag a műterhelés esete, feltételezve, hogy indukciószegény a műterhelés....

Egy antenna a legritkább esetben 50 Ω. Egy kézirádióé, pláne nem az.
Azért csalóka az a fajta mérés, amit végzel, mert ha a kézirádió kimenete 50 Ω, (amit műterheléssel láthatsz is) akkor az antenna a felcsavart állapotában "tudja" az 50 Ω -ot. Ne felejtsd, az antenna, pálca, és a készülék tömege adja ki az antennát. Ha letekered az antenna sugárzóját, és fizikailag távolabb viszed az adó kimeneti csatlakozójától, jelentősen megváltozik a helyzet. Az antenna sugárzója önmagában nem antenna, annak csak az egyik fele. A másik fele a koax, amivel rákötötted az adó kimenetére, és az SWR mérő doboza. Ez a helyzet egész más sugárzási viszonyokat teremt. Próbára készíthetsz különböző hosszúságú mérőkábeleket, akkor meglátod, mindegyikkel mást fog mutatni. Az antenna méréseknél különös gondot kell fordítani, hogy az antennát körülvevő tér reflexió menetes, üres legyen, min 10 λ távolságig.
Arról van szó, hogy amit nézegetsz, azok mind vektormennyiségek, azokat egyszerű módon nem szabad összeadni. Vektorvoltmérőt kellene használni, fázisszögeket is kell mérni.
Az a helyzet, hogy SWR mérőt csak kis reflexiós tényezőknél lehetne használni, pl antenna finom hangolásnál, mérésre csak tájékoztató jellegű.