A fogyasztásmérő nem fog hibát jelezni, hanem szépen a megfelelő regiszterekbe eltárolja a visszatáplált mennyiséget (ez a 2.8.0 azonosítójú regiszter). Ráadásul ha egyszerű, nem távleolvasott fogyasztásmérő van felszerelve, akkor betermelést is fogyasztásnak fogja mérni (ekkor betáplálás esetén nemcsak a 2.8.0 regiszter értékét növeli, hanem a 1.8.0 regiszterét is).
Ha szerződés szerint nem táplálhatsz vissza, de a 2.8.0 regiszter értéke nem nulla, akkor gond van...

Sziasztok! Sikerült már valamelyikőtöknek értelmezni, hogy január 1-től a szaldó elszámolásban milyen esetben kell teljesítmény és meddő díjat fizetni? Nálam elég szépen pörögnek ezek az órák.

Meddőért is kell fizetni? Vagy ez csak a napelemeseknél van? ( Majd kitalálják, hogy lecserélnek minden órát, hogy a meddőért is kelljen fizetni. Kénytelen leszek meddőkompenzátort csinálni, állhatok neki tekercselni. Nagyjából csak kapacitív meddőt fogyasztok.)

Na hogy ez melyik fajta, meg nem mondom. A típust már írtam ISolar SMH II 7k,
hogy Kínában mi mit jelent, meg mit írnak rá, na azt derítse ki valaki.

Ui.: Mindjárt töltök képet a készülékről is.

Kicsit megkésve bár, de törve nem, sikerült fantomakkuval bekapcsolni.
Mint látható 45-55W a nyugalmi fogyasztás kb.

Már ha olyan az óra. Az sx100 pedig csak "egyirányú"

Pdf manualt nem találtam hozzá, de nem nehéz kitalálni hogy ez hibrid, mivel oda is van írva, bekarikáztam pirossal. Erre írtam hogy ilyet én nem vennék, mert itt nem garantált a galvanikus elválasztás, mivel ha rásegít a hálózat a kimenetre akkor ott fizikai kapcsolatnak (fet vagy igbt) kell lenni. Az off grid-nél ilyen nincs, ott vagy a DC/AC konverter feszültsége van a kimeneten vagy a hálózaté, a kettő nem kapcsolódhat egymáshoz sehogy sem, mert az egyik a relé egyik érintkezőjén van a másik meg a másikon.

Ez az óra csak "szoftveresen" egyirányú. Ez az óra pont úgy működik, ahogy leírtam, a betáplálást is fogyasztásnak fogja bemérni. Ezt a felső részen, a típusszám után lévő piktogram is jelzi. A 2.8.0 értékét nem mutatja a kijelzőn, csak az 1.8.0-át, ha jól emlékszem.

Lakossági, egyetemes tarifán lévő fogyasztóknak nem kell a meddőért fizetniük.

Köszönöm a választ, megnyugtattál.

A hálózat leválasztást (és ha szükséges a visszakapcsolást is) az ATS kapcsoló megoldja.
Ezen nem aggódom.

Én meg főleg nem, de pont az a jó ebbe hogy az inverter maga is elvégzi ezt. Amikor mondjuk hajnali 4-kor elfogy az akkuból a szufla (mert előtte napon sem sok napsütés volt) akkor szépen átkapcsol bypass-ba és megy minden tovább, a fogyasztók észre sem veszik. Aztán amikor délelőtt tölti a napelem az akkut, eléri a beállított értéket az akkufesz akkor meg visszakapcsol és onnantól napelemről/akkuról megy ahogy azt szeretjük.
Havonta egyszer nézek rá, akkor is csak azért, hogy végig mérjem a cellákat. Most már javul a helyzet ahogy jön a tavasz, mert most már talán nem lesznek olyanok, hogy 3-4 napon át semmi napsütés sincs, ilyenkor már jobban meg lehet pakolni terheléssel. Most még kell építenem két elosztót és onnantól 3 hűtő meg egy mikró még pluszban rákerül, aztán majd kiderül hogy át tud-e úgy is hidalni egy teljes napot az akkum ha felhős az idő.

Az én hibrid inverterem pont ugyanezt teszi (SPH 3K). Amikor átkapcsol bypassra, relé kattanás hallatszik, szinte biztosan nem félvezető kapcsol a hálózat és a fogyasztó között. Amikor nem hálózatról üzemel, akkor a bemeneti hálózati kapcsokon nincs feszültség, emiatt visszatáplálni sem tudna. A pontos kapcsolását nem fejtettem vissza, de szerintem nem kerülhet vissza feszültség a hálózatra. Az átkapcsolásról felvett oszcilloszkóp jelalakok sem félvezető átkapcsolásról árulkodnak, ahhoz túl sokáig tartanak.
Az én inverterem annyiban különbözik Régi motoros inverterétől, hogy nem MPPT, hanem PWM (SMH.. illetve SPH...) és az enyém kisebb teljesítményű. Azt nem néztem meg, de az enyém nem tud olyat sem, hogy a hálózat rásegít a napelem vagy akku termelésre. Ha ezek energiája kisebb, mint a fogyasztás, egyszerűen leesik az akku feszültség, és átkapcsol csak hálózatra. A beállításokban sincs olyan, ami a rásegítésre utalna. Ha átkapcsolt, a napelem csak az akkut tölti.
Most újra nézve a régi képeket, az is látszik, hogy akkuról hálózatra átkapcsoláskor egy ideig 0 a kimenő feszültség. Ez szerintem azért van, mert a relé érintkező már elengedte az inverter kimenetét, de még nem érintkezik a hálózatra kapcsolódó érintkezővel.

A képek valamiért nem töltődtek fel...

Nos lenne itt egy kérdésem ami felmerült.
Létezik ez a párhuzamosító csatlakozó, amiben egy ilyen dióda van.

Érdekes mert ezen ugye semmi hűtés nincs, a csatlakozó meg ha jól látom még hőre lágyuló műanyagból is készült. (Nem tartom valami nyerő kombinációnak.) A lényeg használ e ilyen csatlakozót vagy diódát valaki? Mennyire melegszik?

Mert azon gondolkodom, merjem e betenni ezt a diódát a kötésdobozba, így megspórolok két vezetéket, mert a gondom ugye az, hogy a cső ami a pincébe megy, és le kell fűznöm két string kábelét, az négy ér, valamint még 8 szálat, és így elég szoros lesz, nem is tudom hogy beférnek e.

Viszont ha fent a dobozban közösítem a két sztringet, akkor már két vezetékkel kevesebbet kell lefűzni a pincébe.

Ui.: Azt elfelejtettem, hogy a string feszültség kb 6*42=252V lesz, kb 15A.
Egyik sor keleti, másik sor nyugati oldalon (ahogy azt már döglégy Zolee is megmondta).

Elviekben van nagyobb amperes ilyen csatlakozóba rejtett dióda de még sosem próbaltam mit is bir valójában , kivancsi lennék rá , fogog venni egy mondjuk 20A peldanyt kipróbálni.
Anno mi 35 A greazt ot tettünk be de azt kell hüteni , 450 volt meg 16 A megy át rajtuk.

Amit én használtam abban nincs dióda. A linken sem látom, hogy írnák...

Miből gondolod, hogy van benne dióda? Az invertereden nincs 2 MPPT bemenet? Sima párhuzamosítással nem igazán használja ki a két mezőt. Akkor érdemes simán párhuzamosítani, ha egy síkban van a két mező. De akkor nem is kell dióda. Kivéve, ha valamelyik időnként árnyékot kap.

Szia!

"A lényeg használ e ilyen csatlakozót vagy diódát valaki? Mennyire melegszik?"

Igen remekül melegszik -elég nahy hűtést igényel.
A 0,7---2V közötti feszültségesésXaz átfolyó árammal.(a Névleges áram felétől kb a 2V jellemző )
S nem tudod rendesen hűteni
Célszer a 2-3db párhuzamosan "

Nos én is 20A-est vettem...

Lehet keverem, vagy csak én feltételezem rosszul, hogy van benne.

Sajna csak egy bemenet van. És mint írtam napelem keleti oldal, nyugati oldal.
Tehát délelőtt a keleti adja a max delejt, délután meg a nyugati. Ezért terveztem bele diódát.

Na igen, vettem 10-et, ötösével gondoltam párhuzamba tenni.

Beletehetsz 2 komolyabb hűtött diódát a DC fogadó dobozba és onnan már 2 szálon viheted az inverterig.

Igen erre gondoltam én is, csak a melegedéssel nem számoltam én balga. Ha hamarabb felmerül,
nem ilyen tokozásút vettem volna, hanem hűthetőt. Az a baj, hogy a DC dobozba nem sok hely van.
Majd lövök egy képet holnap róla.

Az erre ajánlott legkisebb DC dobozban is rengeteg hely van.
Mindkét mezőt külön véded túlfeszültség levezetővel, vagy közösítés után együtt képzelted el?

Külön van a két csoportnak olvadóbizti, túlfeszvédő, kismegszakító. Aztán a DC leválasztó kapcsoló.
Ez után megy majd a közösítés és irány az inverter.

Ez mind egy dobozban van? Olyan a kiépítésed, hogy kötelező a DC leválasztó kapcsoló? De hiszen a közösítés már előtte is megoldható. A kismegszakító felesleges.

A nagy a DC doboz, a kicsi amiben csak a kismegszakítók vannak, oda meg már csak AC megy.
A bal alsó sarokban megy ki a DC vezeték a kapcsoló után. Van ott ugyan egy kis hely, pár dióda befér(ne), de csak hűtőborda nélkül. A hűtőbordás változat nem nagyon fér oda, persze apró bordával talán, de azért kérdeztem mennyire melegszik vajon, hogy mekkora hűtés kellhet rá.

A DC leválasztót magam miatt raktam be.

15A áram mellett még egy schottky diódát is rendesen kell hűteni. Viszont nem értem, hogy miért nem merül fel pl. MOSFET-ből készített aktív dióda használata? Persze annak meg kell tápfesz, de még azzal együtt is sokkal kevesebbet melegedne, mint bármilyen sima dióda. Vagy néhány Watt veszteség, meg egy kis hűtőborda annyira jelentéktelen, hogy nem érdemes elektronikát készíteni ilyen célra?

Annak idején 48V-os rendszerhez való tápokat is fejlesztettem az akkori munkahelyemen. A 10A-es tápmodulok párhuzamosításához készítettem aktív dióda áramkört, amí így egy SMD FET-el megvalósítható volt (jelentős veszteség nélkül), ma már talán léteznek erre alkalmas cél IC-k is.