Én is erre gondoltam. Van pár bontott 50A-es IGBT tranyóm, 270W disszipációs limittel, és kísérletezgetnék vele, de előtte rákérdeztem.

Kb. ugyanúgy működik mint FET-el. A maradékfeszültségnek akkor van jelentősége, ha számít, hogy mennyire tudod megközelíteni a "nyers tápfesz" értékét.

Nézegettem IGBT paramétereket, a maradék fesz ugyanabban a tartományban mozog, mint a bipoláris tranzisztoroké, úgy hogy egyáltalán nem vészes ez a része.
Aztán ritka az olyan labortáp, ahol ilyen LOW DROP megoldás kell.

Tokozás kérdése is. Egy TO247 tok esetében a 270W csak elméleti érték... Pontosabban rövid ideig tudhat ennyit, amíg fel nem melegszik. Az LPSU ban használt FET-nek (IRFP90N20 ha jól emlékszem) is valami 600W a teljesítmény az elméleti maximuma. Ezt a chip hőmérséklete, és a chip-től a hűtőbordáig tartó hőellenállás, és maga a borda hőmérséklete korlátozza.

Tehát inkább az a kérdés, hogy milyen tokozású az az IGBT, és mekkora a hőellenállás a chip, és a tokozás ill. a borda között. Valamint, hogy mennyire melegszik fel a borda, adott teljesítménytől.

Ha van pl. kapcsolóüzemű előszabályozás (hogy kicsi legyen a disszipáció), akkor már nem is olyan ritka.
Pl. a régebben Attila86 által közzétett tápban is 0,6...1V körüli maradékfesszel megy a FET, úgy hogy ebből még van bőven szabályozási tatománya is! Ez pl. IGBT-vel már nem menne.

Jogos, de szerintem ugyanúgy párhuzamosíthatóak, mint a fetek, vagy bipoláris tranzisztorok, ha egyedül nem boldogul.

Igen, a fetnél a nagyon alacsony csatorna ellenállás miatt ez működhet, de sem bipolárisnál, sem IGBT-nél nem lehet ennyire kihegyezni.

De nem is ez a cél.

Konkrétan mi a típusa annak az IGBT-nek, be tudnál linkelni egy adatlapot?

IRGP4750D International Rectifier gyártmány.

( Furcsa a rajzjele, én más IGBT jelre emlékeztem. Más adatlapon pl. Fairchild, nem ez a jele. )

Mit jelölhet az eltérő rajzjel, valami technológiai különbség talán?

Az adatlapon alul is más a jele a mérő kapcsolásokban.
Lehet hogy csak új szabvány?

Szerintem a jobb oldali IGBT rajzjel a korrektebb.
Az adatai alapján egyébként gyengébben teljesítene, mint az eredetileg javasolt IRFP90N20 FET, a tokozás hőellenállása több mint 2x akkora, azaz jóval kisebb teljesítmény elfűtésére képes, azonos körülmények között, mint az említett FET.
Tehát azt lehet mondani, hogy ez az IGBT jobbhijján beépíthető ugyan a tápba, de max. kb. 100W disszipációig. (tehát pl. 50V / 2A is már határeset lenne)
Párhuzamosítani akkor lehetne többet, ha össze vannak válogatva a hasonló nyitófeszültségű ill. hasonló karakterisztikájú példányok.

Aminek valamennyire lenne értelme, az olyasmi, mint a csatolt PDF-ben.
Bár ezek az eszközök elsősorban kapcslóüzemre ajánlottak (de azért analógban is működnek).

Már nincs IR, megvette az Infineon. Nem analóg és kisfeszültségű üzemre való és így nem is költséghatékony egy IGBT-s áteresztő tápegyég.

Nem akarom vele megváltani a világot, de ha már van, játszani jó.
Az meg, hogy egy tranzisztor mire van optimalizálva, az nem jelenti azt, hogy másra nem használható. Az ott számít, amikor egy kereskedelmi terméket kell a leghatékonyabbra, legmegbízhatóbbra tervezni, és akkor nyilván figyelembe veszik ezeket az adatokat is.
De minden tranzisztort, bármennyire is kapcsolónak van optimalizálva, lehet használni lineáris üzemmódban is, és ez fordítva is igaz.
Amikor kapcsoló üzemű tápegységeket terveztem úgy kb. negyven éve, a legjobb hatásfokú áramkört sima BD sorozatú tranzisztorokkal sikerült elérnem. Pedig már volt rengeteg kifejezetten kapcsoló üzemre ajánlott alternatíva is.

Ezt nem követtem, de most már értem, hogy amikor egy IR termék adatlapját keresem, miért mindig az Infineont dobja be a kereső.

Sziasztok !
Szeretnék építeni egy ( nem kapcsoló üzemű ) labor tápegységet olyan +/- 40V-osat.
Nem szeretnék nyák-ot tervezni,maratni.
Beszerezhető valahonnan ilyen legyártott panel, vagy esetleg kit ami megfelelne ilyen célra ?
Vagy valaki magán gyártásból árul ilyet ?

Keresd Alkotót

A kérdésedből nem derül ki, hogy 1db tápot építenél aminek + 0 - azaz a nullához képest +/-kimenete is van, vagy 2db egyformát aminek csak 0 és + és ezeket kötnéd sorba. Előbbiből itt a topikban csak egyetlen rajz fordult meg, még pedig az ELPS-1, utóbbiból pedig elég bő a választék.

Az előbbiből, de úgy néz ki az utóbbiból kapok panel-t.

Üdv mindenkinek!
Megépítettem az Alkotó panelterve alapján ezt a 2.4.7 tápot. Működik minden, viszont olyan nehézségbe ütköztem, hogy a kimeneti feszültséget 2,5V alá nem lehet vinni, és az IC 1. lábán is 14,3V van a rajzon jelzett 9,9V helyett. Valakinek esetleg ötlet, merre kapirgáljak?

Itt a 3. pontban olvashatsz a referencia feszültségről.

Időközben kicseréltem az IC-t egy bontottra, és az 1. lábon 9,87V van, viszont a kimeneti feszültség 1,5V alá nem vihető, ha a potméter csúszkáját a testre zárom sem. Az R7-el kéne variálni?

Elolvastam, melyet köszönök. Sajnos a kimeneti 0V finomhangolásáról nincs szó benne. Átnéztem, átmértem, az összes alkatrész a rajznak megfelelő értékű. A referencia feszültség rendben van. Tulajdonképpen jól is működik minden funkciója, attól eltekintve, hogy nem lehet leszabályozni a kimeneti feszültséget 1,5V alá. Lehet ez a konstrukció ilyen volna alapból?

Az 5 k trimmer milyen állásban van ?

Azt rövidre zárva is ott a 1,5V a kimeneten, és 5K állásban is.. Egyedül DC-off-nál megy le nullára.

Ha a P2 középső lába le van tekerve a GND állásba és a P2 jó, akkor a P4-től teljesen függetlenül ott a P2 csúszkáján (középső lábán) 0V-nak kellene lennie. Szerintem a feszültség állító poti (P2) 0-ra állítása mellett mérd végig az áramkör pontjain lévő feszültségeket a GND-hez viszonyítva, és írd be rajzba. Az LM324 tápját is. Úgy már lehet számolgatni is. Akinek ilyen tápja van esetleg így egyből kiszúrja, hogy hol van más érték, mint kellene.

Ha DC-OFF nullázza a kimenetet, és a P2 minimum nem, akkor látatlanban vagy a potméter hibájára, vagy rossz potméter bekötésre gondolnék. A DC-OFF az nagyjából azonos a Potméter minimum állásával.
Meg kell mérni minimum állásban valóban nulla feszültség van-e a potméter csúszkáján.
Kellene néhány fotó az építésről, mert azon is fel lehet fedezni, néhány részletet.

Hülyeséget írtam. DC-off rövidzárnál is ott a 1,5V

Nem tudom az IC okozhat e ilyen problémát? Sajnos egy új van még itthon, és ezt bontottam ami benne van. Az új példánnyal talán még vacakabb volt a helyzet. A DC-off-ra sem megy nullára. A tranzisztorokat ellenállásokat átmértem. A panellal nincs baj, többször átnéztem. Terhelhető, szabályozható, de az a fránya 1,5-1,6 volt a kimeneten....

Nekem 28,4V. Az áramkört egy 24V(26V) AC trafóról próbálgatom.

Nem látom az áramhatár elérését jelző LED-et.
A kimenetre tegyél valamilyen terhelést, pl. egy kisebb méretű izzót.
Mérd meg a potméter csúszkáján lévő feszültséget. Most elsősorban azt keressük, minimumra tekert állásban mennyi. Nullára számítunk.
Utána mérd a 12-es, 13-as és 14-es láb feszültségét is a minimum állásban.
Az IC tápfeszültségeit is mérd meg (4-es, 11-es láb).