Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
'1akkor be kell épiteni.(ha nincsen... ) 2 Az akkor nem gond 3. igen látható bilincsek + zöld/sárga vezetékek ( s Ohm mérésben azért 1 Ohm alaltti értékek lesznek) !4igen
Sziasztok!
Elnézést kérek a mórickaábráért, de így volt a legegyszerűbb szemléltetni a helyzetet, lásd csatolt kép. A kérdés az, ki hogyan kötné össze a következőket: - a mérőhelytől földkábelen érkező PE vezeték - potenciál rögzítő földelés vezetéke - EPH gerinc vezetéke - Elosztó PE sínje, ahova érkeznek még egyéb áramkörök PE vezetékei is - OBO V50 túlfesz. levezető PE és "föld" kapcsai Az épületen külső villámvédelem nincs. A kérdéses vezeték hosszok rövidsége (<0.5m) miatt feltételezem, ez inkább csak elméleti mint gyakorlati kérdés, mégis érdekelne, ki mit tart a legjobb megoldásnak. Egy lehetséges verziót én is feltöltök példának. Előre is köszönöm az ötleteket!
Hello a második rajz jó csak ne kösd sorba a lakáselosztó PE sínt a túlfesz PE kapcsával. A lakáselosztó PE sínt a fővezetéki sorkapocsról tápláld meg mint ahonnan a túlfeszt is.
A PE sínről csillagpontosan kell leágaztatni mindenhova. Az EPH csomópontra is. Oda már elég a 6 mm2-es zöld-sárga vezeték.
A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2024
Sziasztok,
Épület elektromos huzalozása esetén ( konnektorok, kapcsolók, fényforrások stb.) szükséges a védőcsövek használata ( gégecső, MÜII - es), vagy lehet dolgozni H05VV kábelekkel is védőcsövek használata nélkül? A kábelek az állmenyezetben a gipszkarton és üveggyapot szigetelés között és a falban mennének. Köszönöm!
Sziasztok!
Érdekelne, hogy a gyakorlatban a kettő között mi a különbség? Ha nézem az áramkört, nekem tök egyforma...NB-vel bekapcsolom, K segédérintkező bekapcsol, ezzel öntartásba megy a relé, majd az NKi-vel pedig kikapcsolom. Mitől ilyen vagy olyan az egyik meg a másik, mikor ugyanazt tudom csinálni velük? Ahogy gondolom, a K sorba van kapcsolva az NKi-vel mindkét esetben
a: Ha az NB zárva van, akkor az NKi és/vagy a K állapota lényegtelen, a relé meghúzva van.
b: Ha az NKi nyitva van, akkor lényegtelen az NB és/vagy a K állapota, a relé kikapcsolva van. "a" esetben az NB a mester, "b" esetben az NKi. Kb. ez van leírva szövegesen is. Gyakorlatban az utóbbi (b eset) az általánosan használt.
Az "a" változatot talán nem kellene használni.
Kis időre (NB megnyomásának idejére) akkor is meghúz a K mágneskapcsoló, ha az NKi nem ad át. A minimális biztonságot is szembeköpi...
Nem kell mindenben rémeket látni. Lehetnek olyan részegységek egy összetettebb gépben, ahol ez az elvárt logika. Nincs odaírva, hogy gépet bekapcsolni helyes ilyen logikával. Egyszerűen az öntartás megvalósításának két változata van leírva.
Köszönöm. Értem. Eddig az NB szempontjából néztem, de a lényeg ezek szerint az NKi-n van.
Leírták előttem a működéseket, én más oldalról azt mondom, hogy
-- mindkét nyomógomb egyidejű megnyomása idejére ------ az a. esetben bekapcsolt állapot lesz (a bekapcsoló gomb a "főnök", az dönti el az állapotot) -------a b. esetben kikapcsolt állapot lesz (a kikapcsoló gomb a "főnök", az dönti el az állapotot ) Másképpen az a. esetben benyomott bekapcsoló gomb mellett nem tudod kikapcsolni a b. esetben benyomott kikapcsoló gomb mellett nem tudod bekapcsolni Neked kell eldönteni, hogy az adott berendezésnél (esetleges hibánál) melyik eset fontosabb, veszélyesebb, célszerűbb stb.
Én azt gondolom, hogy ez a lényeg.
Képzeljétek el, hogy emberek kezelik a berendezéseket (bármilyen meglepő ) és, nem mindenki IQ 100, vagy éppenséggel túl magas az IQ és a saját érdekeit szem előtt tartva kitámasztja mondjuk a "ki" gombot, mert a műszakjában 20-szor volt 2 másodperc áramszünet és nem volt kedve minden alkalommal megnyomni a "be" gombot miután kiejtett a mágneskapcsoló. Majd jön a délutános kollega, aki ezt nem tudja, és a 20 másodperces áramszünet alatt belenyúl a gépbe (gondolva úgyse indul el a gép áramszünet után) és viszi a kezét, mert a délelőttös kitámasztotta a stop gombot. Tudom ilyen sose történik meg, de lásd a csatolt képet, amit én csináltam, sajnos mégis vannak ügyes emberek. Igaz ott csak azért csinálták, mert zavarta őket a folyamatos kürtszó a hibák miatt, és nem lett balesetveszély, de annak, aki ilyet épít, beköt, ezt is figyelembe kell vennie.
Hibajelzés törlését nem lenne szabad elfogadnia a rendszernek, ha a hiba bekövetkezésekor már nyomva volt a törlés gomb... Legalább egy megnyom/elenged ciklust végig kell várni. Szerintem még ISO szabvány is van rá.
A baj már ott kezdődik, hogy H07 vezetékek alkalmazhatóak az épület villanyszerelésnél. A H05 az csak csatlakozókábel lehet.
A kedves szakikat kérném, hogy oszlassuk már el a bennem lévő zavarokat.
A házunk kb 40-50 éves, aminek az elektromos hálózata még NEFH -tal lett kiépítve. A mérőszekrényben a nulla vezetők és földelések, össze vannak kötve. Azóta is így működik a rendszer, és bár többször is volt óra csere, (most már a digitális változatot tették föl) de eddig senki nem szólt hogy ez így nem jó. Pedig tudtommal ez a szabvány már nem aktuális. Az a problémám, hogy mivel konyha felújítás volt új gépekkel, (elektromos sütő, mosogatógép) teljesítmény bővítést szeretnék kérni, legalább az "ingyenes" 32A-ig. Ennek tükrében olvasgatni kezdtem, amiből a káosz származott. Ugyanis az egyik szakember szentül állítja, hogy ezt a földelési módot meg kell szüntetni, míg a másik szerint nem, sőt, az adott hálózat miatt tilos a plusz földelés kiépítése. Aztán rögtön előkerültek azok a szakik is, akik azonnal új, szabványosított mérőhely kialakítását követelnék, meg olyanok is akik nem. Most mit csináljon az átlag felhasználó? Ráadásul csak úgy, nem szeretnék feleslegesen több százezer forintot kidobni, csak mert valaki így, valaki meg úgy gondolja. Találok valakit aki a legkorrektebben és optimális költségekkel, korrekten megoldja a problémámat?
Szia.
Mármint olyan a rendszered, hogy: - utcáról bejön egy vagy több fázis - utcáról bejön egy PEN A fentiek mondjuk légvezetéken érkeznek, ebből a PEN maga a sodrony ekkor. Más megoldás is lehet. A PEN-re az elosztónál csatlakozik a helyi földelőszonda. Ebből a "csomópont"-ból indul ki a Nulla és a PE (földelés). Ha olyan a megoldás, akkor a PEN-ből szépen két külön pontra szét kell válni a Nulla és PE pontoknak. Innenntől a nulla áramköröknek a nulláról a földeléseknek a PE pontról kell indulni a lakás áramköreihez. Később nem is köthető össze. Ha van áramvédő relé, akkor annak már a Nulla pontból kell indulnia, a hozzá kapcsolt fogyasztóknak az áramvédő kimeneti pontja a nulla (meg értelemszerűen a fázis is). Másfelől ne mindenféle külön szakembert kérdezz, hanem az áramszolgáltatót, de leginkább egy áramszolgáltató partnert. Neki kell tisztában lenni a helyzettel, és a helyi elvárásokkal!. Ez alapján fogja tudni megmondani, hogy mi kell a 32A-hez. Ha a mérőhelyed, esetleg a légvezeték ami a házhoz megy (ha az van) nem megfelelő, akkor könnyen lehet új mérőhely. Légvezeték csere nem megy minden esetben egyéb módosítás nélkül. Egyébként igen, elvileg 32A jár "alanyi" jogon ingyen. Azaz 1x32A, vagy 3x10A. Az össz. 32A felett kábé 5000Ft/A bruttó összegre számolj mint hálózatfejlesztési hozzájárulás.
Szia!
Ez "direkt szürke zóna" mindennél nagyobb ködösitéssel. "Most mit csináljon az átlag felhasználó?"===fizessen !! Rá ezt a szerepet osztották.
"Pedig tudtommal ez a szabvány már nem aktuális."
Ez egy fura megállapítás. Mivel a korabeli előírások ugyan már vissza lettek vonva, csak az elv meg ugyanaz. Amit régen NEFH-nak hívtak, az ma a TN+EPH+csatlakozási pont földelés, alapesetben ez "a" hibavédelem módja a közcélú hálózatra csatlakozáskor. Én azt javasolnám, inkább azt kéne körbejárni, hogy milyen technológiával, milyen szerelési elvek mentén van megvalósítva a mérőhelyed. Arra gondolok, hogy például volt időszak, amikor konkrétan a nullázást, a földelést és a védővezetővel ellátást szokásosan úgy valósították meg, hogy volt egy doboz, ahová feljött a földelés, innen indultak a védővezetők, és a mérőtől jött át ide egy nullavezető(höz csatlakoztatott vezető), és ez az egész egy marokvastag összesodrás volt. És volt, amikor ezek a villamos kötések normálisan elosztótábla védővezető sínjén valósultak meg, csavarok alatt. Utóbbi esetben azt javasolnám, karbantartás után hagyd így. Kivéve persze, hogy ha nincs ÁVK, avagy ÁVK-k, mert az meg nagyon jó a család egészsége szempontjából. Ha viszont ÁVK kerül beépítésre (ami tehát "magában" nem kötelező, csak nyomatékosan javallott), akkor már az egészet a most érvényes előírások szerint javasolt átépíteni - mivel az elfogadott álláspont az, hogy 10 %-nál kisebb változtatás esetén nem kell, az ÁVK beépítés meg ennél több. Akik a földelésekről mondtak értelmetlenségeket, azoknak köszönd meg a tanácsot, és keress mást. A mérőhelynél a földelés (családi házat feltételezve) annál jobb, minél kisebb az ellenállása, stb. Persze, ha a bővítés miatt előírják a szabványosítást, akkor meg nem merül fel a "mit tegyek" kérdése. A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2024
Johnycorp -nak.
A ház előtti légvezetékről két vezeték jön be, gondolom a fázis és a nullával egyesített földelés. Külön földelés nincs és ÁVK-sincs. Egy fázis van, jelenleg 20A. Nem "mindenféle" szakembert kérdeztem, hanem kifejezetten bővítési jogosultsággal rendelkezőket, de az egyik ezt mondta, a másik meg azt. ötfelezős-nek. A mérőhely még a régi falba süllyesztett fa dobozos. A ház könnyűszerkezetes, így a mérőhely az alagsor tégla falába van beépítve, ráadásul a ház hátsó végében. Talán ezért fogadták el annak idején, hogy a méretlen vezeték a tűzfalon keresztül, a padláson csőben fut végig és onnan a mérőszekrénybe, de ez már így is marad. A nullák és a védőföldek egyszerűen össze vannak kötve a mérőszekrényben elhelyezett kötődobozban, ahogy írod, marokvastag sodrással. Ami még zavar, de az a bővítésnél kijavíttatható, hogy a mért ág mindössze két szál 2,5mm-es alu (~5mm2) vezeték, azokra vannak a kismegszakítók rákötve.
Szia! Ha bővíteni szeretnéd, csak szabványosítással lehet ( legalábbis E.on területen). Új mérőhely, földelés, tetőtartó ( vagy földkábel) . A régi ( ma már nem szabványos) szekrényben semmit nem csinálnak, csak javítanak, kismegszakítót cserélnek, de csak ugyanakkorára.
Felénk csak annyi történt bővítésnél, (démász) Maradt a fa szekrényben az óra, csak egy szabványosan kialakított AVK-s bekötést + új földelést kértek. ( meg a tetőtartónál egy csavaros összekötést.) Kellett hívni egy szakértőt, aki pecsétes papírral igazolja, hogy a hálózatod megfelel, ha nem miért nem. Ezt megmondja 10-20e ft ért...Aztán annak függvényében már szerintem sok gondolkodni való nincs.
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2024
Azért nem nagyon értik szerintem miről beszélsz mert folyamatosan védőföldeket írsz. Abból általában 1 van a földelés, de most meg azt írod hogy nincs földelés. Most akkor van vagy nincs? A bejövő az elvileg a PEN lenne amit földeléseknek hívsz azok meg a védővezetők amik földelőcövek nélkül szerintem már akkor is szabálytalan volt amikor csinálták.
Mondjuk baj esetén úgyis arra fog folyni az áram, nem a jóval nagyobb ellenállású földelés fele ha lenne, kivéve ha PEN szakadás van.
Szerintem értik. Azért írtam többes számban, mert az azok már a lakás belső hálózatának gerinc, nulla és védőföld vezetékei, amikből több is van. Ott futnak össze a mérőszekrényben, ott vannak összekötve a bejövő vezetékkel.
Na itt az én problémám, mert úgy tűnik, hogy ez is úgy működik, hogy hol ki mennyit akar szakítani. Nem egyszer hallottam már különböző kritériumok szerint kivitelezett bővítésről, még ugyanazon szolgáltatói területen is.
Olyanról is van tudomásom, hogy a szerelő új mérőhelyet akart kialakíttatni, de e megrendelő megreklamálta és elfogadták a reklamációját, azzal az indokkal, hogy nem kötelezhető a fogyasztó indokolatlanul nagy nagy költségekbe. Márpedig egy új mérőhely kialakítása nem két forint. Mindegy, kihívom a regisztrált szerelőt, aztán majd meglátjuk, legfeljebb kevesebb munkája lesz. Mert az biztos hogy új mérőhely kialakításába nem megyek bele.
Sziasztok!
Regisztrált szerelőktől kérdezném E-on területen/Somogy/, hogy mi van abban az esetben ha a plombált mérőhelyen B16-os kismegszakító van, de az E-on rencerében B10 szerepel és plombabontást és visszaplombálást kér a regszerelő mért vezeték csere miatt. Melyiket teszik vissza a B10-et vagy a B16-ot?
Vagy kérsz B25-öt bővítésként azt mindegy....Valaki mintha azt mondta volna, azzal még nem variálnak...
Még fadobozos a szekrény nem lehet rá bővítést kérni.
Pár éve, ELMŰ területen nekem 25A-ig minden probléma nélkül megadták volna a bővítést a faszekrényre.
De inkább a 32A-t választottam új mérőhellyel, amit a külső falra szereltem fel.
Jaja, ha már egyszer hozzá kell nyúlni.
Mostanság az 1 x 32 A sem rettenetesen sok.
Nem mindenki akar többet csak annyit szeretne ami van, de az ne csökkenjen mert régebben két sörért nem hivatalosan nagyobbat tettek oda a régi tulajnak.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |