Fórum témák
» Több friss téma |
A kapcsoló nyitott érintkezői közé kötött glimmlámpa, ami pont kiadja a 230 volt és a 170V közötti 60V-os gyújtófeszültséget.
Az is beleszólhat, de ha nincs glim, akkor is normális jelenség. Nagy a műszer belső ellenállása, nem söntöli a kialakult feszültséget amit a párhuzamos vezetékek közti csatolás okoz. Rengetegszer volt már ez téma itt, ezen a fórumon is.
A fényforrás tápegysége pedig valamilyen rejtélyes oknál fogva nem indul be ettől (lásd villogó LED-es lámpák).
Szerintem csavarjon be egy hagyományos izzót és megszűnik a jelenség.
túlfeszültség levezető helyettesítéseSziasztok! Egy A9L20600 (3p+N) túlfesz levezető helyettesíthető nulla vezető nélküli túlfesz levezetővel 3 fázisú rendszerben? Pl.: A9L15597Köszi előre is! A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2024
Ha rákattintasz az elsőnél a honlapon a 3P-re, akkor elő is hozza a A9L20300 típust, ez is cserélhető betétes. De az általad linket is megfelelő lehet.
Csak akkor használhatsz TNC hálózathoz való típust, ha a PEN szétválasztási ponttól 0,5m-en belül építed be, vagyis pont ennél az elosztóhelynél van. Legyen ez mondjuk egy homlokzati fogymérőhely és a mellette lévő zárópecsét nélküli tartalék helyek. Ha van a kertben egy fogymérőd és ott megtörténik a földelés és a szétválasztás, a házba már 5-vezetékes vagyis TNC-S rendszer jön be, akkor ajánlott a nullát is védő típust használni. Ehhez választhatsz 3+1 vagy 4+0 kialakításút.
Gyakorlati kitérő kismegszakító témában.
Van BE- és KI-menete a kismegszakítónak? Amiket itt-ott látok, ott mindig alul van egy "betáp-sín" és felül van az elvezetés. De ez előírás, vagy inkább csak megszokás?
A legújabb álláspont az, ezen témában, hogy felül kell elhelyezni a betáp sínt/fésűt, Mert ha alul van, bele tud ülni a pára.
Déjà vu: Bővebben: Link.
Én erre azt mondanám, hogy a bejövő az az álló érintkezőre kötendő. Manapság fel is van nyomtatva az előlapon a kapcsoló sematikus ábrája, hogy melyik az álló és melyik a mozgó érintkező de ahogy elnézem többnyire felül van az álló érintkezője mindnek.
"Szabvány és gyártói utasítás szerint szerelünk!"
Szabványban nincs meghatározva, mert akkor mind egyforma volna, marad a gyártói utasítás. A legtöbbnek nincs meghatározott be és kimenet, ha van az jelölve kell, hogy legyen, de nézd meg a termék dokumentációját. Mi van, ha nem a klasszikus fent és lent van, mi van, ha fejtetőn teszed a sínre, mi van ha fekvő (vízszintes) az elosztódoboz, ha oldalt áll (akkor jobb és bal fele)? A legtöbb termékre ez is meg van engedve. A jobb kialakítású (ipari felhasználásra szánt?) kismegszakító mindkét oldalon tud sínt fogadni.
Gyakorlatilag mindegy, hogy az álló vagy a mozgó érintkezőre van kötve a "bejövő". Ha esetleges mechanikai hiba miatt a mozgó érintkező nem távolodik el az állótól, a kapcsolat megmarad, áram tud folyni, mindegy, hogy fentől le vagy lentről fel. Az "irány" AC esetén fokozottan érdektelen. DC esetén más a lenyzó fekvése (ívoltás, anyagvándorlás stb.).
Én a napokban szereltem haver lakását, Schneider kismegszakítókat vettünk hozzá való villás sínnel és csak alulról szerelhető rá a sín. Felül nincs hely a csavar feje alá bedugni. Így alulra szereltem.
Mindenkinek köszönöm a választ.
Emlékeztem, hogy már volt a kérdés, de arra nem hogy én kérdeztem, és a válaszra sem. Vissza is lapoztam néhány évet, de ilyen messzire nem mentem.
A szükség néha törvényt bont és ez a "hova kötöm" dolog nem törvényszerű.
Ha meg van különböztetve a gyártó szerint betáplálás és fogyasztói oldal, azt a kismegszakítón egyértelműen jelölik.
Van olyan DC kismegszakító, aminél jelölve van hogy melyik a betáp, AC-nél még nem találkoztam ilyennel, csak ÁVK, AFDD, RCBO esetében.
Ettől függetlenül az áramszolgáltató mondjuk a mérő előtti kismegszakítókba alulról kéri a betáplálást, ha nem úgy van, át se veszi a mérőhelyet.
Bekötöttem a kismegszakítókat. Meglepve láttam, hogy két bekötési pont is van rajta. Az alsó látszólag kisebb (alacsonyabb), a felső magasabb. Arra tippelek -én így csinálnám- alulra a sínt lehet bekötni, és ha indokolt, akkor még fölé egy kábel is beköthető. Természetesen egyetlen csavar szorítja mindkét csatlakozási pontot.
Praktikusnak tűnő megoldás, a régi kismegszakítók nem ilyenek voltak.
Felülre megy a sín. Alul nagyobb üreg nyílik, amibe kábelvéget be lehet dugni. Felül ott van középen a csavar, oda villás sín mehet.
Akkor többféle típus is létezik, mert az enyémen biztosan alul van a kisebb nyílás, és felül a vezetéket fogadó.
De ez most lényegtelen, csak tetszett a dupla megoldás, ami nekem újdonság volt.
Egyenáram a konnektorbanSziasztok!Idősebbekhez szólna a következő kérdésem: A 19. Század végén amikor elkezdődött az áramszolgáltatás, egyenáramot (is) is használtak, méghozzá 2*110 V-os feszültséggel. Annak ellenére, hogy az 1960-as évekre már bőven háromfázisú váltóáram volt szinte mindenhol 220/380-al, még voltak utcák Budapesten, ahol 110 V egyenáram, máshol meg 110 V váltóáram, sőt 220 V egyenáram is előfordult. Elvileg a 60-as években szűntek meg, akkor szereltek át mindent 220/380 V váltóáramra. Tudtok erről valamilyen infót részletesebben? Nekem van egy 1960 körüli rádióm, amire még ráírták, hogy csak váltóáramra használható. A DC pikk-pakk leégette volna a trafó primerjét.
Nem tartozom az elég idősek köréhez, de nem régen olvastam ezt az oldalt. Itt említik.
És van még egy érdekes írás, igaz ez nem a 19. század, de majdnem. A magyar villamosenergia-ipar kialakulása 1878–1895 - pdf formátum Többit majd idősebbek.
Pont az áttérés menetéről nem sok adat van.
Az egyenáramú ellátás, bár az elején nagy lendülettel indult, már 1918 körül megállt a fejlődésben, onnan kezdve csak az igények kielégítésével tartottak lépést (az sem volt kis munka! higanygőzös egyenirányítókat telepítettek, 24 alállomásra, összesen 84 üvegest, utána meg motorgenerátorokat), és mondjuk a 30-as évekre már teljesen világos volt, hogy a 3x220/380 a jövő.
A motorgenerátorokról van anyagom, ott szinkrongép hajtott dinamót. Ami még mai szemmel érdekes, hogy voltak jelentős, több MWh-s ólommakkumulátor-házak, ahol tárolták a DC-t. Ugye ma pont efelé haladunk megint, csak nem ólomakkuval.
Ha még valaki tud, esetleg emlékszik valamire, írjon.
Szia!
Nem ennyire egyszerűen volt; Miskolcon 1969 lett az átállás vége De nagy kapkodás ---rohammunka ---s az ezzel járó baklövések is. volt 110 --220V dc Ac ból 110V 170V 3x127/220V 3x110/190V a végén 3x 220/380V 3x170/290V azért 42Hz-es volt.Mivel az 1940 ig leszállitott Ganz erőművek ilyenre készültek. A DIGÉP területén -Vasgyári Kórház épületeiben s jó pár magánházban még fellelhető a 127/220V Pl; Ózdon a gyári lakótelepen ez a 42Hz 1990 ig megmaradt.? ( ki-kinek , hogy mondja? ) De a korábban belinkelt pdf ben lehet ......találni. A hozzászólás módosítva: Hé, 20:04
Semmi köze az AC/DC váltáshoz, de érdekes adalék.
Apám annó volt a TITÁSZ-nál hálózatos villanyszerelő, és rádióműszerész is. Mesélte, hogy jártak hálózatot korszerűsíteni kis falukba (Tisza mentén, ilyesmi). A falu végén ugyan volt áram, de alig pislákolt a villanykörte. Aztán rászoktak kisebb feszültségű izzók használatára a fogyasztók, ami náluk némi megvilágosodást okozott, de a többieknél pont fordítva. Sarokról sarokra haladtak, úgy lőn világosság. A boltos meg nagyot kaszált, mert sorba durrantak el az izzók. Apám nagyon élvezte a dolgot, mert a rádiók is sorba füstöltek le, a TITÁSZ meg "kvázi garanciába" javította őket, mert ők okozták a kárt. A fene se akar esőben fagyban (amikor ráfagy az emberre a pufajka) oszlopra mászni, amikor bent a fűtött műhelyben lehet rádiót szerelni. Amúgy volt 110 V-os vasalóm, szerintem valamelyik fórumtársunknál lakozik már a vitrinben.
Köszi a válaszokat!
Nálam van 2 db 2X110 V-os trafó, aminek a primerjeit párhuzamosítva 110/24 V-osként, vagy sorosan kapcsolva 220/24 V-osként lehet használni, de ésszel terhelve 220/110 autotrafóként is jó. (USA-ból hozott cucc működik róla) 50-es évekből maradtak, és meglepő, hogy nagyon kis üresjárási veszteséggel működnek.
A nagyszüleimtől tudom, hogy a 70-es évek elején a Balaton körül nyaralós időszakban úgy lement a feszültség, hogy a tárcsás mosógép motorja lefulladt, ha ruha is volt benne. A tévén elhalványodott, szétcsúszott a kép. Az év többi részében viszont nem volt gond,
aztán a tévé elé tettek egy szovjet ferrorezonáns stabilizátort, ami halálpontos 220-at ad a kimenetén, de cserébe hangos, így másik szobában kellett működtetni, onnan meg átvitték a villanyt a tévéhez. Utána nemsokkal megszűnt a dolog, annyira túlméretezték a hálózatot főleg KÖF oldalon, hogy ma is az adja a gerincét amit akkor építettek. A vicc az egészben, hogy mivel a stabilizátor csökkenteni is tud, újra aktuális a használata közel 50 év pincében pihenés után. A napelemkorszak beköszöntével a 250 V körüli feszültséget már nem szivesen engedem rá a csöves cuccaimra. A hozzászólás módosítva: Kedd, 12:56
Idézet: „A napelemkorszak beköszöntével a 250 V körüli feszültséget már nem szivesen engedem rá a csöves cuccaimra.” Én (már amin van ilyen lehetőség) mindent átállítok 240 V-ra. Meg csináltam egy szépen bedobozolt Puskás trafót (nem kell nagy teljesítmény, mert csak a különbséget viszi) autótrafóként bekötve, villásdugóval és konnektorral.
Tökéletes megoldás, de én úgy tervezem, hogy amikor nincs 240-250 V, akkor egy relé kiiktatja a csökkentőt.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |