Bekapcsolod a feliratot és ahhoz a magyar fordítást és nagyon bénán, de ki lehet belőle hámozni némi értelmet.

Értem, így már könnyebb. Milyen mérőzsinór kell hozzá? A mostani BNC+ krokodil csipeszes föld és horgas mérőzsinór úgy látom nem hozzá való.

Azt nem tudom, nem ismerem.
Annak idején én is készítettem hangkártya szkópot. 96kHz-ig alapdolgokra jó, de nagyon nem olyan, mint egy "rendes" szkóp. Sokat szemeztem kézi szkópokkal (Owon, Hantek, Fnirsi,...), de a kicsi kijelzőt mindig utáltam, és most már a szemem se elég jó hozzá. Végül egy Hantek DSO2D10-est vettem Aliról 2 éve és árához képest egész jó dolgokat tud. Van pár nyűgje, de nem vészes. 100e alatt lehet manapság megvenni. 140e-ért már lehet alap Rigol-t vagy Siglentet venni. Egy olyan öreg csotrogánnyal nem kínlódnék.

Mihez kell a gépkönyv? Sok csoda nincs benne, ez egy nagyon alap szkóp, de neked elsajátítani az alapokat teljesen jó feltéve ha működik. A hangkártyás "szkópnál" ezerszer jobb és a tudása is nagyobb. A fotó alapján majdnem az összes gomb egyértelműen azonosítható funkciójú. Maximum a felső sorban a pirosak közül a két középső kicsi ami nem egyértelmű, az egyik a trigger szint lesz, a másik meg tippem szerint nagyítás. De ki kell próbálni és azonnal kiderül.
A csatlakozók szerintem banánaljazatok sima banándugó -> krokodilcsipesz kábel kell hozzá ebből adódóan túl magas határfrekvenciája nem lehet max 1-2MHz szerintem, de az időosztás gomb állásából is lehetne tippelni, csak pont nem látszik mi a leggyorsabb állás.

Nen, nem jó a BNC-s . Banán dugós, ami elég szokatlan egy szkópnál, de valószínűleg a képességeinek pont megfelel. Ez ha jól értem, ingyen van neked. Pont jó lesz elsőre. Csinálsz hozzá "mérőzsinórt" és kipróbálod.

Lehet rajta automatikusan generált, angol nyelvű felirat.

Anno a francia nemzeti oktatásban sokat használt szkóp, könnyen kezelhető, az előlap jól kidolgozott, különböző színű gombokkal a hibák elkerülése és a funkciók jól elkülönítése érdekében. Bemenetek Ø 4 mm biztonsági banánaljzatokon keresztül, kettős szigetelésű, teljesen Franciaországban tervezték és gyártották kifejezetten oktatásra, „didaktikus ergonómiával” van felszerelve a 8 x 10 cm-es, belső rácsozattal ellátott képernyőjének, a funkciók színkóddal történő azonosításának (a tanulók általi jobb kezelhetőség érdekében).

Szia!
Csatoltam képet a nem látszó gombokról, meg kellett egy kicsit takarítani az előlapot, majd kap alaposabb takarítást is. Az lenne a kérdésem, hogy ehhez ha nem tudok mérőzsinórt venni, akkor hogyan készítsek? Gyári multiméter zsinór nem jó, mert a képen látható zajt okozza.

A szkópod bemenete úgy látom szabvány 1Mohm.
Meg kellene próbálnod egy kínai szkóp mérőzsinórral, akár úgy is, hogy egy bnc-banándugós átalakítót közéiktatsz.

Szia! Igen, így már a kalibrálást el tudtam végezni, bár tényleg elég szabados volt a magyar nyelvű fordítás. Kalibrálás ok, aztán - ha lesz mérőzsinór - akkor mérek vele egyszerűbb jeleket. Szkópzsinórt kellene csinálni, mire figyeljek? Megpróbálom még megkerestetni az eredetit, bár nem sok esély van rá, mert szerintem elhagyták. Alig használt egyébként a műszer, iskoláé volt valóban - a hátsó címkék alapján - de raktárban porosodhatott, mert nem értettek hozzá

Köszi! Annyi kérdésem van még, hogy ott jobb felül az a fekete tekerőgomb (a fehér főkapcsoló alatt) az milyen célt szolgál? Az van alá írva, hogy "fókusz". A kalibrált képen a vízszintes jel mint egyenes nem párhuzamos a képernyő vízszintes rácsozatával. Lehet azt valahogyan állítani, esetleg a fókusz gombbal? Vagy az a műszer hibája?

Az időalap gomb legkisebb állása volna érdekes, a fotó alapján nem tudom eldönteni, hogy a 2µs a legkisebb állás?
Amit mértél zavart az a hálózati 50Hz, nyitott bemenetek esetén akár rendben is lehet, hol állt ekkor a V feliratú kapcsoló? Mivel a szkóp bemenete 1MΩ így ha nincs csatlakoztatva a mért áramkörbe akkor zavart tud összeszedni, a drága profi műszer is ilyen zavart mér gyàri szondával is ha az érzékenyebb állások a van kapcsolva.
Valahol van egy nagyon jó magyar szkópleírásom ha este hazaértem megkeresem.

A fókusszal a rajzolt vonal vastagságát lehet beállítani, addig kell tekergetni amíg a legvékonyabb lesz a rajzolat.

Általában ha kívülről nem, akkor belül a panelen van "Rotate" felirattal trimmerpotméter, ezzel állítható. Illetve olcsóbbaknál nincs erre lehetőség. A ks. cső első részén a cső nyakán ha van tekercs csövön körbetekerve sok menettel, akkor lehet ezen a szkópon állítani, ez a tekercs erre van. De van tekercs nélküli sugárforgatás is, pld.: EMG szkópoknál.

Valoszinü inkább 1 us lesz az.

A szkoppal mindig ugy kezdjük a munkát, hogy rövidre zárjuk a szondát( szondákat) , esetedben a két banándugot, és beállitjuk a képet, egy csatorna esetén a képernyö közepére a vizszintes vonalat. Ha 2 csatorna van (két szonda vagy 4 banándugo) akkor két vizszintes vonalat az egyiket egy vagy 2 osztással a középvinatól lefelé a másikat meg egy vagy 2 osztással felfelé.
Igy világos lesz az állás és egyszerü lesz a mérés értelmezése.

Itt van lehetőség a csatorna "0-ra" kapcsolására is.

Az jo, de az nem okvetlenül azonos eredményt ad mint a szonda rövidzárása. Mérések közben eleg gyakran kell megbizonyosodni, hogy jot mutat a szkop és olyankor a legegyszerübb összeérinteni a szonda csucsát a testtel vagy a másik polussal stb. A nulla kapcsolo inkább azt jelenti, hogy azt a bemenetet nem használjuk.

Én úgy gondolom, hogy mérés közben a nullvonal helyének megállapítására szolgál.
Az YA YB gombokkal kilehet kapcsolni a csatornát. Amit említesz, akkor hasznos, ha kis jeleket vizsgálva a zajok forrásának tisztázása a cél, ami jöhet a GND vezetéken is. (Kapcsolóüzemű tápoknál megszokott jelenet.)

Nem a 0 kapcsolo arra van, hogy bizonyos méréseknél kikapcsold azt a bemenetet ( pl ha triggerelsz vagy Lissajous képeket stb használsz). Ilyenkor a szonda ott marad ahol kell, de kikapcsolod az adott mérésböl az egyik vagy a másik csatorna jelét és annak a következményeit.
A sugár “nullázását” mindig a szondán keresztül kell elvégezni, mert akkor valoban a méröcsucson levö jel abszolut értéke jelenik meg a képernyön a szonda veszteségeivel stb kompenzálva ( pl DC méréseknél).
S te mondod, hogy a GND vezetéken jövõ jelek hatásait is kizárod, amit a 0 kapcsoloval nem.

Akkor ezt a Tektronixnál biztos rosszul csinálták meg, mert ott az Y erősítők bemenetét zárja az AC/DC/GND kapcsoló a GND-re. Semmi köze nincs a szondákhoz. Egyébként, amit te mondsz, hogy a szondák tulajdonságait kompenzálva, azt hogyan csinálja, ha a kapcsoló a készüléken belül van?
Nem rég javítottam egy 465-öst, itt a doksija. A vázlatos felépítésén is láthatod, hogy az Y erősítő bemenetét zárja a GND-re.

Én soha nem mondtam, hogy a kapcsolo zárja rövidre a szondát,, hanem a bemenetet ami ugye lényeges különbség ( olvasni és érteni kell a szöveget es nem ujabb buta vitát inditani.).
Éppen az ellenkezöjét mondod amit irtam.
Ha a szonda hegyét nyomod a GND- hez az kompenzálja a szonda esetleges veszteségeit es ebben proli kollegával meg is egyeztünk felesleges kibickedned.

" Ha a szonda hegyét nyomod a GND- hez az kompenzálja a szonda esetleges veszteségeit es ebben proli kollegával meg is egyeztünk felesleges kibickedned."

Feltéve, ha nem mondjuk egy kapcsi táp környezetében csinálod ezt. Mert a szonda is összeszedhet zavart, amit látsz is az ernyőn.

Egyébként, visszavehetnél a közönséges stílusodból...

Most ennek mi köze a témához?
Sokkal bonyolultabb cuccokkal dolgoztam és szedtem össze a talasztalatokat sok Tektronix szkoppal, mint egy kapcsitáp.
És hidd el az a jo praxis, hogy a szonda hegyét a mérés elött odaérinted a GNDhez ( ahol a szonda másik polusa - krokodil sipesz van. Ha nem jelenik meg az egyenes vonal ott ahol kell, akkor utánna kell nézni mi a gond, nem jo a GND kapcsolat vagy vacak a szonda.
Még valamit.
Általában az a jo szonda amiben van 1:10 oszto is van. (A Tekben a szondán kapcsolhato, de még a 100 dolláros Frinsiben is ) . Mindig a bekapcsolt osztoval kell mérni, csak nagyon kevés esetben kell az 1:1-es szonda, ami akár a mért áramkört is befolyasolhatja. Ráadásul akár pontosan egy kapcsitápban meg nagyfeszültsegü berendezésekben veszélyes az 1:1-s szonda, mert a nagyfeszültség egyenesen a bemenetre jut ami nem biztos, hogy kibirja.

Ezért a kollegának sem lehet ajánlani a banándugos mérökábeleket
Lehet kapni speci redukciot,, amit be lehet dugni a banánhüvelyekbe és a másik oldalon egy BNC aljzat van. Ahhoz vegyen egy átkapcsolhato tisztességes szkop szondát. Az ö szkopja nem fog automatikusan átkapcsolni, de a szonda igen igy csak át kell számolni a mért értéket.

Bocsánat kérés helyett megint nekem jösz. Miért kellene visszavennem a stilusbol, ha te még azt sem érted, amit olvasol, de egyböl neki mész a másiknak?

Félreértitek egymást. Massawa azt mondja, hogy mivel a szondával együtt képez egy mérőegységet a szkóp, ezért kell szondával együtt "nullázni", azaz vonalat beállítani nullára. Ezt valóban így kell.
Ilyen zavarsugárzó nem való ilyen helyre, akkor már a mérésbe is bezavar.

Köszönöm a kioktatást, 48 évnyi mérnöki fejleszőmunka után, végre értékes hozzászólásodnak köszönhetően megtanulhattam, hogyan kell mérni egy szkóppal.

Egyébként, miért kevered bele a 10-es osztót? Nem erről volt szó.

A kolléga teljesen kezdő. Egy szkóp bemenet biztosan védett néhány 100V-ig. Kizárt dolognak tartom, hogy egy kezdő több száz voltos méréseket akarjon csinálni. Nem kellene ezt a témát túllihegned.

Csak 3 okbol.
1. A 10es oszto biztonságosabb
2. Azzal a szondával lehet dolgozni, mert van tühegye is meg akasztohorog is rajta
3. Meg már volt rola szo, hogy BNC bemenet jobb lenne.

A 10-es osztó elsődleges célja nem a nagyobb feszültségszintek mérését szolgálja, hanem hogy az oszcilloszkóp névleges sávszélességén tudjál mérni. Például egy 150MHz-es szonda 1:10 állására vonatkozik a 150 MHz-es sávszélesség. 1:1-es állásban pedig ennek a töredéke, például 20 MHz.
Hiába van 100MHz sávszálességű szkópod, ha 1:1 állásban a szonda korlázotta azt 20MHz-re.

Idézet:
„egy kapcsitápban meg nagyfeszültsegü berendezésekben veszélyes az 1:1-s szonda”

A szokásos kapcsoló üzemű tápok nem nagyfeszültsegü berendezések. A 230V hálózati feszültség szabvány szerint kisfeszülségnek minősül. A nagy feszültség 1000V AC vagy 1500V DC felett értendő.

Tudtam hogy bele fogsz kötni, hogy mi a nagyfeszültség meg mi nem. A szkop bemenetere mar 250 V is sok.

Ennyi

Én ezt inkább pontosításnak nevezném, mert sokan járnak ide, akik innen tanulnak meg dolgokat. Irjuk inkább pontosan, hogy azt jegyezzék meg és ne a sok pongyola megnevezést. Ennyi.