Az. Úgy emlékszem, még a programon sem kell állítani, olyan kicsi az eltérés a kettő között. Talán a 675-ben van A/D konverter, a 629-ben meg nincs.

na én meg hiába kűzdőttem

piciny Fail.átmenetileg ledeket tettem a kimenetekre, 100 ohmon keresztül 5v-ra.gp0 ok, gp1 ok,gp2 ok, viszont a gp4 láthatóan rövidebb ideig megy át 0-ba( hogy hány ms, azt nem tudom megmondani kb a fele a többinek).
ezek után a progi nem áll le hanem újraindul, ezt egyébként max 3 szor teszi, utána leáll(fagy?), de a lábak nem maradnak 5v-on, hanem 3,8V-ra állnak be(esetleg lebegnek?).

16f628 jó helyette?

A Pic 16F628A az tuti jó. Csak az asm-ben cseréld le a 648A-as feliratokat 628A-ra és kész.

Itt van a javított verzió

Viszont át kell írnod 628-ra, azt elfelejtettem

ez a legkevesebb.. köszönöm, holnap reggel jelentkezem mire jutottam. :kalap:

Hali . Én is Norbertohoz hasonlóan a16F627, 628 -ast

ajánlom. A 16F84 felett eljárt az idő. Az előző két típus

sokkal többet tud harmad esetleg fél árért. Jobban bírja a

strapát, az esetleges első mellényúlásokat. Csak hajrá.

Bátran vágj bele.

Üdv.:

mgabesz

Te most aztán jól reagáltál egy 2005-ben feltett kérdésre

Na fasza.

Akkor én most elmennék aludni.

Azt hiszem rám fér.

Szia.

mgabesz

Hát igen, aludni nem árt néha

Na, mi a pálya?

ráéreztél ) most lettem kész.TÖKÉLETES .628-ba (A nélkül! )bele kéne tudnom égetni?természetesen miután átírtam az asm-et. mert az istennek sem megy. verify után hibát jelez, jogosan mert az ic üres lessz. mondjuk érdekes, hogy egy ilyen próbálkozás után már az ic-ből kimentett saját hex-ét (egy működő óra progi volt) sem írja vissza sem az asztali gépen sem a laptopról... reboot után sem... na ezzel tökölődöm most. ennyit az xp soros port kezeléséről. vagy az égetőm szar. ic prog 1.05d ha esetleg van ötleted...

no közben googa-tól kaptam egy kész verziót, amit próbálgatok. mindenesetre köszönöm a segítséget ! azért örülnék , ha esetleg készre hoznád a te verziódat is, a választék sosem árt. köszönet mégegyszer.

Ha még aktuális a probléma, akkor mellékelem a programot 12F675-re C-ben illetve assemblerben. Csak ez utóbbit próbáltam le szimulátorral, de a szimuláláshoz a frekvenciát (és a késleltetéseket) ezredrészére kellett csökkentenem, hogy a logikai analizátor memóriájába beleférjen. A forráskódban már a 4 MHz-hez tartozó
késleltetések vannak. Az időzítés nem pontos...

A 12F675-nél arra kell ügyelni, hogy
1. Az analóg bemenetek le legyenek tiltva (ANSEL, CMCON).

2. A GP3-as láb csak bemenet lehet (ezért azt kihagytam).

Sok sikert!

köszönöm, este lepróbálom ezt is.

works fine!

Sziasztok!

Egy 18 lábú pic 18f1320-al szeretnék vezérelni 7 db ledet egy lámpában. Ez idáig meg is volna.
A gond, hogy két analóg bemenetet is kezelni kellene:
1: 12V-os akku tápfesz figyelés
2: termisztor a heatsink közepén, hogy ne menjen 70 fok fölé, mert akkor elkezdem dimmelni.

A tápfesz figyelés nagyon fontos, mivel ez egy búvárlámpa, és jó lenne tudni hogyha pl a kb 70% áramot elhasználtam. Vagyis ne járjak úgy, hogy a sötét éjszakában egyszercsak puff kialszik a lámpa mondjuk 20m mélyen.
Úgy gondolom, hogy 20-30% maradék kapacitásnál pl jelezzen 10 villogással, 10%-nál folyamatos villogás.

Persze nem csak információul szolgálna, mivel tudom gyengíteni a fényét ha gyorsan akarna lemerülni.

A hőmérő meg azért kellene, hogy ha pl. a vízből kijövet elfelejtem lekapcsolni, akkor ne melegedjen túl, kellő hűtés hiányában. A vízben bőven elegendő hűtés van az alu házon keresztül.

Szóval lehet egy A/D csatornával 2 bemenetet méricskélni?

tápfesz figyelés: gondolom a pic előtt van egy 5V-os feszstab ic, ez jó referenciának egyben. PIC egy adc-s lábára rákötöd feszosztó kapcsolással a 12V harmadát. Így tudod mérni az akkufeszt. ha 4V alá azaz 10biten 1024/5*4= 819 alá megy a mért érték akkor az akkuban már nincs 12V.
Termisztort azt valamilyen módon szintén adcre kötöd, aztán kitapasztalod, hogy mi az a mért érték ami 70 foknak felel meg.

18F1320-ban 6 adc csatorna van, 6 lábra kötve, felváltva lehet méricskélni rajtuk természetesen.

Ezt lerajzolnád?

én nem rajzolok :feszosztó
magyarázat: feszosztóra azért van szükség mert a pic a tápfeszénél (5V most) magasabb értéket nem tud mérni, ezért ha leharmadolod a feszosztóval, akkor máris a 0 és 5 volt közé eső értékeket kapsz a 12V-ból.
: ehhez nem kell rajz, nem kell bekötnöd sehova máshova a feszstab ic-t, csak majd picbe be kell állítani, hogy a tápfeszéhez viszonyítsa a adcjébe beérkező feszeket. (mert lehetne más, külső extra pontos feszültség refereciát is rákötni)
feszültség referencia: olyan fixre, pontosan belőtt fesz amihez viszonyít az adc a mérésnél. Itt elég az a 5V, ide elég pontos az is.

Köszi mostmár értem!

Már csak az nem világos a rajzról, hogy az R1 és R2 ellenálláson keresztül záródik az áramkör, akkor mennyi áram fog ott feleslegesen vajon elfolyni?

Ha a képletet veszem akkor R1=2ohm, R2=1ohm.

Vagyis brutál áram folyik, gyakorlatilag rövidzár.

beleraksz egy 10k-sat és egy 20k-sat, és akkor az 30k. I=U/R 12V/30000ohm= 0,0004A azaz 0,4 mA.. szerintem belefér
áááá 1ohm meg 2 , az képlet nem számok, hanem változók R1, R2 egy változó lusták szépen leírni mert a 1, meg a 2 az indexbe menne. (tudod oda jobbra alulra kicsibe az R mellé)

Igazad van, marha vagyok

Köszönöm, sokat segítettél

Még talán annyit, hogy a kontroller adatlapjában meg kell nézni, mekkora az analóg bemenetre kötött ellenállás legnagyobb, javasolt értéke. Efölött ugyanis igaz, hogy a feleslegesen elfolyó áram kisebb lesz, viszont az A/D átalakítás is pontatlanabb lesz, vagy akár használhatatlan értékeket is adhat. Ha megvan ez a soros ellenállás, akkor lehet hozzáméretezni az osztó másik elemét.

igen, pont ezen gondolkoztam én is, lehet, hogy a 30k-val sokat mondtam kicsit. 2,5knál nem kéne, hogy nagyobbb legyen a 2 ellenállás összege, adatlapszerint, ha jól értelmezem. bár keveslem....

Akkor ez a 2,5K tuti?

megnéztem egy application note-t, úgy néz ki igen, 2,5k. 16F szériánál nem így volt nem, többiek?

Nem akarok nagy hülyeséget mondani, de szerintem "puhább" osztó is használható, ha egy kondenzátorral meg van támogatva az osztáspont.

Az a bizonyos 2,5 kohm-os korlát ugyanis - szerintem - sorosan és dinamikusan értendő. Belegondolva ugyanis, a cél csupán egy 25 pF-es kis kondi feltöltése néhány száz nanoszekundum alatt. Egy 25-100 nF-os kondi "röhögve nélkülözni tudja" ezt a kis töltést a mintavételezés idejére, anélkül, hogy a feszültség számottevően esne rajta.