Csak egy csatorna lesz,sajnos.
(a csöves GU50 PP /2x20W/ elég sok munkát,pénzt emészt fel)

A hangszórós dolgot úgy értettem,hogy mivel A-oszt. mindíg ~1,7A-t eszik az erősítő,és ugye az az 1,7A akkor is folyik valahol,ha nincs bemenő jel,(tehát a hangszóró se szól.)És az a kérdés,hogyha nincs bemenő jel,vagy nagyon kicsi,akkor is akkora áram folyik a hangszórón,mint max hangerőn?Mert ha igen,akkor a 10W-os hangfal még negyed hangerőn is leégne.

"Csak a disszipált teljesítmény állandó"
És a hangszóróra jutó nem?Mert akkor változnia kéne a nyugalmi áramnak.

A beálított nyugalmi áram nem a hangszórón keresztül folyik! A nyugalmi áram a végtranzisztorokon keresztül folyik!Ebbe a dologba szerintem egy kicsit bele kavarodtál? Úgy hogy tehetsz rá akár 10 Wattos hangszórót is nyugottan ,csak óvatosan bánj a volumennel!De irod van JLH -d akkor , ez ugyanez ?

Ki kell hogy javítsam magam de a nyugalmi áram nagyobbik része folyik a végtranzitorokon keresztül! 1.7A-t állítunk be, és ebből 1.6A folyik a végtranyó felé, a többi 0,1A meg egyéb helyekre. Kb :

És akkor ahogy növelem a bemeneti jelet,úgy növekszik a hangfalra jutó teljesítmény,és csökken a disszipált telj.?És akkor hogy van az,hogy rövidre zárt bemenetnél is van féltápfesz a kimeneten,nem ez végzi a 20W-ot,és a bemenő jel függvényében változik a jelalak,de a 20W mindíg rajta van a hangfalon.?Tényleg belekavarodtam.Bocs a sok ..... kérdésért,de mostmár nem értek semmit

Valoszinuleg az kavarhat meg teged, hogy kevered a valtakozo feszultseget es aramot az egyenfeszultseggel es arammal.

Nyugalmi helyzetben amikor nincs bemenojel akkor van egy konstans nagysagu aram ami folyik az aramkorben. Ennek az aramnak a legnagyobb resze a vegtranzisztorokon folyik, kisebbik resze a bemeno es meghajto fokozatokon. A kimeneten, azon a ponton ahol a hangszoro az erositohoz csatlakozik nincs egyenfeszultseg igy ott nincs is feltapfeszultseg!!! Ha lenne azt nem szeretne a hangszoro ... es vegso soron Te sem A kiementi csatolo kondi pontosan azert van ott, hogy a vegtranyok kozos pontjan levo feltapfeszultseget levalassza a hangszorokrol.
Namost ha jelet kapcsolsz a bemenetre, akkor a kimeneten ez felerositett feszultsegvaltozaskent fog jelentkezni. Ez a feszultsegvaltozas (valtakozo feszultseg) valtakozo aramot hajt at a hangszoron. Ezt az aramvaltozast ugy tekinthetjuk, hogy abbol az egyenarambol fedezi ami nyugalmi helyzetben folyik a vegtranzisztorokon.

Nemtom, hogy igy vilagosabb lett-e kicsit?

Ez egy számomra nagyon-nagyon szokatlan értelmezése ennek a folyamatnak. A kimeneti csatolókondiig tökéletesen egyetértünk, de utána elveszítettem a fonalat.

Alkotó

Köszi,mostmár nagyjából értem.És akkor ezek szerint a féltápfeszt a kicsatolókondi előtt kell mérni?

Nos: idealis esetben a max. kimeneti feszultsegvaltozas egyenlo a tapfeszultseggel. Hogy szemleletes legyen a pelda vegyunk 30V-os tapfeszt, ekkor a max. kimeneti feszultsegvaltozas max. 30Vpp lehet (ami a valosagban kevesebb a kulonbozo vesztesegek miatt). Ez azt jelenti, hogy csucsban 15V lehet a max. feszultseg valtozas mind pozitiv mind negativ iranyban. A feszultsegvaltozas (nem az egyenfesz!) megjelenik a csatolo kondi masik felen is es igy a hozza kapcsolt hangszoron is. Es mint tudjuk aram akkor folyik egy aramkorben amikor feszultsegkulonbseg van 2 pont kozott mert az elmozdulo elektronok igyekeznek kiegyenliteni a 2 pont kozti feszultseg (potencial) kulonbseget. Tehat a valtakozo aram a valtakozo fesz. kulonbseg hatasara kezd folyni a hangszoron.

Igy van!

Így van.

[off]Vajon másodpercre egyszerre írtuk be?

Mert perc alapján tuti!

Értem.Köszi a válaszokat.
A BD139-ek mennyire melegednek?Láttam,hogy páran géptápból bányászott bordára rakták.

Melegednek, de nem vészesen. Min. 25 cm2-es felületű pl: alulemezre kell szerelni a két BD139-et. A PC tápokba lévő kis hűtőbordák erre pont jók, de simán megfelel egy kb. ekkora alúminiumlemez is külön bordák nélkül.
Vagy egyenként valami ilyesmi.

Úgy látom,majdnem jelentős vitát váltott ki a hsz-omban feltett kérdés.lehet,h én is rosszul fogalmaztam meg,ezért mindenkitől sorry... ez semmiképpen nem volt célom!kérdésem arra irányult vna,h ugyanilyen felépítéssel és alk-mennyiséggel meg lehet-e valósítani az AB-osztályt,de erre lamalas máris megadta a választ(thank...) ezt az erősítőt tehát így kell használni/vagy nem kell használni."globálisan"értelmezve a kapcsolásnak van létjogosultsága,mert igen kisszámú alkatrésszel relatíve egy méltányolható hangminőséget szolgáltat,más kérdés,h ezt csak A-osztályban tudja művelni,ez jónéhány járulékos problémát vet(het)fel,úgymint:melegedés,szűrés,nagy táptrafó,stb.mindössze abban nem tudok egyértelműen állástfoglalni,h az A-osztályú üzemmód-mint olyan-mennyire indokolható,másképpen:a nagy fogyasztás/relatíve kis kimenőteljesítmény arányban áll-e az elérhető hangminőség-javulással?még magyarabbul:szól-e annyival jobban,mint amivel többet fogyaszt?nekem erre nézve igencsak ellentmondásos tapasztalataim vannak.(idáig...)de több,mint valószínű,össze fogom rakni-ismét-az áramkört,s ez megnyugtató választ ad majd ezen kérdésekre.

"...fölösleges összehasonlítgatni erősítőket,és hangszórókat.mindenki mást szeret,mindenki mást hall jónak." nem akarok vitatkozni,de ezt picit korrigálnám.mégiscsak össze kell hasonlítani az erősítőket ahhoz,h legalább MAGUNK SZÁMÁRA el tudjuk dönteni,melyik tetszik leginkább.nálam van tranzisztoros,ic-s,csöves és hybrid készülék is,s egy bizonyos minőségi szint felett nem tudom eldönteni,melyik szól szebben/meggyőzőbben... tkp.arról van szó,h a különféle erősítők nem csak jobban,avagy rosszabbul szólnak,hanem másféleképpen is.ha egy számegyenesen ábrázoljuk,az egyik készülék lehet,h nyolc pontot ér,a másik esetleg csak hat és felet,csakhogy ezek a számegyenesek NEM párhuzamosak egymással... ezért nem könnyű közös nevezőre hozni a dolgokat.tehát mégiscsak hasonlítgatni kell,persze,ez nem lehet rivalizálás tárgya.hisz a fórumnak sem ez a célja,ugye... :yes:

Valóban össze lehet hasonlítani, de mindenki a saját számegyenesén tud csíkot húzni. Én is voltam már úgy, hogy nem tudtam külömbséget tenni két hallott hang között. Egyszerűen mindegyiket tökéletesnek hallottam, holott más az egyiket jobbnak vélte.
Nem szeretném ha megint belemélyednénk ebbe a témába. Röviden még csak annyi, hogy egy A osztályú erősítőnek meg van a maga "varázsa". És most itt nem a hangjára gondolok, hanem az egész felépítésére. Nagy hűtőbordák meleg alkatrészek, tekintélyt parancsoló külső. Ahogyan a csöves berendezéseknek is meg van a saját lelki világuk, szerintem ennek is megvan. Kicsit különleges, kicsit más, de pont ezért szeretjük. A befektetett energi nincs arányban a teljesítménnyel, de szerintem itt ezt senkit sem érdekel. Aki ilyet épít, az nagyon jól tudja, hogy mit várhat. Ez egy ilyen "műfaj".

Értem,s tulajdonképpen osztom a véleményedet.az egészen biztos,h a két kapcs.közül a DoZ-t választom,mivel gyakorl.ugyanannyi munka(alkatrész) összerakni,de a 20W mégiscsak több,mint a 10.

Erre a kerdesre adott valasz szerintem nagyon sokmindentol fugg. El tudok kepzelni olyan A osztalyu kapcsolast ahol a hangminoseg erdekeben megeri befektetni az extra eszkozokre (hutobordak, extra homerseklet turesu kondik, stb.). Nekem azonban csak a 10W-os A osztalyu JLH-val van tapasztalatom. Probanak jo volt (ahogy mar millioszor leirtam), de nekem ettol van jobb minosegu AB osztalyu erositom is (a B5 amit en hallok jobbnak a JLH-tol es nem allitom azt hogy masnak is jobb lenne ha hallana!!!) ezert en ezzel az A osztalyu vonallal (JLH, DoZ es tarsai) nem foglalkozom tobbet.

Egyebkent a hetvegen voltam egy kis audios talalkozon ahol 2 csoves erosito, a B5, 2 fele GC (GainClone), es egy A osztalyu MOSFET-es erosito is osszehasonlitasra kerult. Az A osztalyu erosito kapcsolasa nem publikus, az az AQ1 nevu magyar audio gyarto ceg termeke es mi az elso peldanyt hallgattuk amit a kereskedo nem ad el mert az egy piciket mas mint a szeriaban keszitett erositok. A hely, a musorforras es a hangsugarzok adottak voltak, csak az erositok valtoztak. A lenyeg, hogy az emberek kulonbozo sorrendeket allitottak fel az erositok kozott viszont abban nagyjabol megegyezett a kozonseg, hogy a DIY B5-os erosito siman partiban volt az A osztalyu erositovel es tobbek jobbnak hallottak a csoveseknel is! De ebbol ne vonjon le senki semmilyen kovetkeztetest. Nehany ember volt csak ott akiknek reszben megegyezett, reszben kulonbozott a velemenyuk. Ez igy van rendjen. Es az is fontos, hogy ez az osszehasonlitasi eredmeny csak arra a helyre, idore es emberekre ervenyes. Mashol, mas hangsugarzokon, mas musorforrassal, stb. lehet hogy mas eredmeny szuletett volna.

A lenyeg szerintem a kovetkezo: aki erdeklodik az erositok irant annak erdemes megepiteni tobbfele erositot a kulonbozo topologiak es osztalyok kozul es maganak eldontenie, hogy melyik tetszik neki a leginkabb es melyikkel fog zenet hallgatni hosszu tavon. A tobbi (hogy melyik erosito milyen teszteken hogy szerepelt, ki mit mond rola, stb.) nem lenyeg. Mindenki a sajat fulenek higyjen, ne mas fulenek es szavanak

Vége sikerült meghallgatni az erősítőt. A meghallgatás alapja egy DENON DCD-1420 CD lejátszó, ennek van szabályozható kimenete és így egyszerre tudtam szabályozni a DoZ (bal oldal) és az én erősítőmet PIONEER A-400X (jobb oldal). A hangdoboz pedig YAMAHA NS-555 volt. Sokféle zenével meghallgattam az erősítőt, és mindegyiknél hallható volt a középtartomány kicsit erőteljesebb megjelenése, ez nem probléma csak engem kicsit zavart. Magashangoknál is vannak hallható különbségek ami nagyon nem tetszik, pl. a cintányér a DoZ-on ci...ci...ci, addig az enyémen cisz...cisz...cisz és sokkal élénkebb. A mély tartománnyal nincs semmi gond, az szép. Hát egyenlőre ennyi.

A hangdobozaim 6ohm-ak, ezért a kicsatoló kondi nálam 10000uF+15µF MKT. A táp 38V és 70W-os, az erősítő nyugalmi árama 1,3A, így többórás üzemnél is csak enyhén langyos a táp.

Ugyan már nem napi téma, de most jutottam oda, hogy lerajzoljam mit is jelent a féltápfesz, és hogyan lesz ebből használható hangfrekvencia.
Ez itt hangsúlyozottan és kizárólagosan Alkotós vélemény (még mielőtt valaki belekötne), de ettől persze még lehet akár hiteles is. Számomra az volt a lényeg, hogy az itt korábban, a témában elhangzottakhoz képest talán sokkal világosabb és érthetőbb legyek.
Továbbá kizárólag a főcsapásra koncentráltam, nem volt cél mélyreható elemzés.

Alkotó

A kicsatoló kondenzátor értékén mi múlik? Hangszóro impedancia kérdése, vagy mást is befolyásol. A osztályú erősítőkön eddig 2000-5000-ig láttam kicsatoló kondi értéket megadva.

Udv!

Jo a rajzod. Egy pici helyreigazitast azert leirok es ezt kerlek ne vedd kotozkodesnek, de ha mar muszakilag korrektek akarunk lenni akkor muszaj leirni. A B rajzhoz tartozo magyaraztban ez olvashato:

A vegevel van a baj, mert attol, hogy az allando kimeneti feszultsegre szuperponalodik egy valtakozo feszultseg a hangszoro cseveje es vele egyutt a membran is tud mozogni es mozogni is fog! Ket dolog van amit a hangszoro nem fog tudni elviselni (bar ez a hangszorotol es a feszultsegek nagysagatol fugg):
- az egyik az oriasi membrankiteres a pozitiv felperiodus csucsaban, de ha ezt tul is eli akkor,
- a valtakozo feszultseg effektiv ertekevel korrigalt egyenfeszultseg egetheti le a hangszorot.

A kicsatolo kondi erteke alapvetoen a hangszoro impedanciajatol fugg. Mivel alacsony frekvencian a kondenzator novekvo ellenallas mutat ezert a terhelessel (hangsugarzoval) egy frekvenciafuggo feszultsegosztot alkot (felulatereszto szurot). Minel kisebb erteku a kondenzatorod annal nagyobb impedanciat kepvisel alacsony frekvencian, igy egyre nagyobb feszultseg fog esni a kondin es kisebb lesz a hasznos feszultseg a terhelesen. Ezert erdemes nagyobb erteku kondit tenni kicsatolonak ha a terhelesed kis impedancias. De azert ennek is van egy esszeru hatara, felesleges az oriasi kondenzator blokkok alkalmazasa mert az szerintem mar nem javit semmit a dolgokon, talan inkabb ront. Van egy esszeru erteke a kicsatolo kondinak ami sztem 2200µF es 10eµF kozott van a terhelestol fuggoen.

Szia
Ha már kicsatolókondi a téma akkor azt had kérdezzem meg, hogy az elko kicsatolóval párhuzamosan kötött MKT kondinak milyen szerepe van?

A 16. oldalon valahol itt megtalálod a választ. Ennél többet nem tudok mondani. De a kérdés jogos és bennem is többször megfogalmazódott már.

Köszönöm a választ.

Tetszik a rajz, így sokkal szemléletesebb és érthetőbb a dolog.
Lamalasnak is köszönöm a magyarázatot. :papakacsint:

Érdekes dolgokat írtál,a tanulsággal egyetértek...valószínű,még egy esélyt adok ennek az erősítőnek,aztán majd meglátjuk(halljuk).

Lehet,én nem tudok olvasni a sorok között,de akkor most melyik gép is szólt jobban??ha jól értelmezem,monóban(?)történt az összehasonlítás... "a középtartomány kicsit erőteljesebb megjelenése"akár azt is jelentheti,h az erősítő sávhatárolt,vagyis alul-fölül visszafogott(abb),ezért-reletíve-a középsáv dominánsabbá válik.hmm...

Szia!

Jól közelíted a kérdést (szerintem).
Célszerű alaposan tájékozódni, és lehetőleg több véleményt is begyűjteni. Akkor van gond, ha az információk ellentmondanak egymásnak. Ilyenkor neked kell dönteni.
Ezek mellett (szintén kizárólag a saját véleményem), javaslom átgondolni, hogy mi a végső cél, amit jó lenne elérni, vagy akár túlteljesíteni. Ez lehet teljesítményigény, vagy hangminőség, de akár csak egy különlegesség építése, és még sok-sok egyéb is.
Alkotó