Amugy nalam is ugy volt, hogy az A osztalyu JLH-t valtotta fel a B5. Epp a minap uzemeltem be ismet a JLH-t es el kell ismernem, hogy annak is nagyon jo hangja van! Amint elkeszul a 2 v. 3 utas aktiv valtos hangsugarzom elso verzioja, a kozep-magas tartomnyra tuti ki fogom probalni a JLH-t! Nalam abban a tartomanyban nagyon bejon ez az erosito. Persze a B5 is nagyon jo ... szoval majd kiserletezek es hallgatozok sokat, de tul.kepp mindket erositovel el tudnam kepzelni a zenehallgatast

Itt van néhány kimeneti jelalak a B8 ról:

Nekem hosszútávon B5 mgasai fárasztóak , több hangsugárzón is meghallgatva (ajánlott tranyókkal !).
Ezért gondoltam a B8-ra , bemutatása alapján talán ez nekem hallgathatóbb lenne .

Epitsd meg es probald ki a B8-at. Csak igy tudod meg, hogy melyik tetszik neked jobban En is kacerkodok a gondolattal, de elobb a sajat tervezesu erositomet fogom megepiteni .... bar most az is all egyeb hangsugarzos dolgok miatt

Láthatod fentebb , belekezdtem már .
Méregettem is az erősítőtőt , sajnos itt nem mutathatom meg (letiltottak) , nem pontosan azonos a bemutatott jelalakokkal , igaz még nem az ajánlott tranyókkal mértem és fázisjavító kondik nélkül , de a többi teljesen az eredeti kapcsolás szerint .
Kapacitív terhelésre meggyőzően reágál ....

Senki nem tiltotta meg. Most már nyugodtan megmutathatod, mivel feltettem a B8-on mérhető jelalakokat. (Persze én voltam a hülye, hogy azt mertem mondani nem lesz a te általad elkészített erősítő még mérve sem olyan, mint a B8 ).

Egyébként engem is érdekelnének a sanken tranyós erősítő kimeneti jelalakjai, hogy mennyire is térnek el és miben a B8 jelalakjaihoz képest.

Én úgy értelmeztem reakciód , ha tévedtem , bocs .
Akkor itt van :
Kapacitív terhelésre azért ez sem az igazi ...

Az ábrán látszik, hogy te tettél a kapacitív terhelés mellé ohm-os ellenállást. Vagy csak simán 750nF volt ott?

Hangra milyen sanken tranyókkal?

Persze 8 Ohm + 750nf , max. kivezérlésen , ez szinusz . esetén 17V eff.
Te csak kondit tettél rá , annak mi az értelme ?
Láthatod nem jött be a jóslatod , nem ég szét a gerjedéstől .
Megnéztem 1KHz -en is + kapacitív terheléssel és már ott is pici , de látható túllövést csinál ami nem jó .
Nézd meg Te is 1KHz -en is kondival , nálad még dúrvább hibát fog produkálni .
Ez már az észlelhető egy többutas hangsugáró kapacitív terhelése esetén is .
Hallgatni még nem hallgattam , próbálok a túllövésen csökkenteni ..
Szerintem ez a jelenség felelős a nekem nem tetsző magasakért .
Az lenne ideális ha kondi hatására nem jelentkezik túllövés , csak a négyszög trapézosodik kicsit .
Átfogó visszacsatolás nélkül ezt kellene teljesítenie , jó csövessel (PP + jó kimenő) ez realizálható .

"Te csak kondit tettél rá , annak mi az értelme ?"

Az sokkal jobban megszívatja az erősítőt. Ha van ohmos ellenállás mellette akkor az csillapítja a berezgést, mint veszteség.

A többi jelalakon 8Ohm-os műterhelés van.

Egyébként a 3 fokozatú összetett emitterkövetőtöl már nagyon jó jelalakok ezek. Az is ritka, hogy nem ég le kapacitív terhelésen és alapból kapacitív terhelés nélkül is szokott lenni rezonancia. Persze a hangsugárzó nem jelent közvetlen kapacitív terhelést soha és alapvetően csak hangferekvenciás jel van a zenében, tehát nem jelent az egész dolog semmiféle összefüggést a szubjektív hangminőséggel.

(Komplex terhelésen is lett vizsgálva. Ha van ohm-os komponens, ami csillapít, nincs berezgés.)

Ja ha ez már észlelhető egy többutas hangsugárzóval is, akkor a tiéddel gáz van, mert nálam a kompenzált végfok ilyet nem csinál...

Egyébként ha nincs közvetlen tisztán kapacitív terhelés, akkor sokkal jobban viselkedik ez a fajta végfokozat négyszögjelen komplex terhelésen, mint egy visszacsatolás nélküli feszültségkövető. Ez azt jelenti, hogy egy hangsugárzőn, már teljesen korrekt a viselkedése és jobb, mint a sima emitter (source) követőnek. Ez a kapacitív terheléses négyszögjeles szívatás a valóságban soha nem jön létre hangferekvencián és hangsugárzóvalterhelve. A berezgés azért van, mert a kompozit végfok törésponti frekvenciáját drasztikusan eltolja a kondenzátor és kis fázistartalékú szakaszba visz. Ez az állapot hangsugárzóval nem áll be, tehát tök lényegtelen az egész.

"Komplex terhelésen is lett vizsgálva. Ha van Ω-os komponens, ami csillapít, nincs berezgés.)"

Ezt láthatnánk ? Persze teljes kivezérlésnél !



"Ja ha ez már észlelhető egy többutas hangsugárzóval is, akkor a tiéddel gáz van, mert nálam a kompenzált végfok ilyet nem csinál..."

Hangsugárzóval nem mértem , csak feltételezés volt .

"tehát nem jelent az egész dolog semmiféle összefüggést a szubjektív hangminőséggel"

Pedig van összefüggés .

Megnéznéd, hogy a te erősítőd tisztán kapacitív terhelésnél mit csinál? Az érdekelne.

Egyébként hülyeségnek tartom ezen lovagolni, mert mondtam, hogy ez a kapacitív terhelés nem természetes állapot. Viszont a valóágban előforduló komplex terheléseken sokkal jobb a kompozit darlington.

Teljes kivezérlésnél sincs semmi különös. Miért is lenne?

Értelek .. Te értesz félre , én nem tisztán kapacitív terhelésről beszélek .
Komlpleksz terhelésre jelentkező túllövére értem.

Holnap megnézem .

Sikerült hallgatható állapotba hoznom a B5-öt. Mindkét csatorna szépen muzsikál. Elkészítettem hozzá egy IC-s hangszóróvédelmet is, ez is kifogástalanul működik szerintem, bár nem tudom igazából hogy kéne neki működni, mivelhogy még sose csináltam ilyet. Bekapcsolásakor késleltetve kapcsol, kikapcsoláskor pedig gyorsan old a relé.
Amit az erősítő hangjából rögtön kitűnt, hogy a magasakat más dimenzióba adja, mint az énáltalam eddig megszokott. Remmélem hosszú ideig hallgatva ez nem lesz zavaró.
Egyenlőre most a képen látható állapotha marad az erősítő. Idővel be lesz dobozolva. A kábelok 2,5-ös villanyszerelős kábelbelek. Már régen forrasztottam ennyit. Amikor elkezdtem nem is gondoltam, hogy ennyi munka lesz vele. A pufferkondik régi 20 éves MM 10e mikrosfarádos elkók. Majd teszek rájuk hidegítőt, meg low. ESR értékű 100-1000µF-os elkót is, csak hogy minden rendbe legyen.
A kábelezés számomra átlátható, bár fényképen nézve egy nagy pókhálónak tűnik az egész

Nem CHZ. Te érted félre ezt az egész mérési eljárást.

Sajnos fogalmad sincs, hogy mi a berezgés oka, meg hogy ez az egész egyáltalán micsoda. Hülye normáltalan méréseket végzel olyan terheléssel, ami abszolút irreális.

Közben azt hiszed, hogy a csöves jobb (vagy fetes feszültségkövető), mert ott nincs berezgés ha egy ekkora böszme kondenzátorral terheled. Ennek az okával szintén nem vagy képben.

Ez a mérés a hülye magyar hifimagazin dilije. Olvasd el majd matti otala cikkét, hogy mit is ír a komplex terheléses mérésről és nézd meg, hogy milyen terheléssel mér.

Hülyeségekről szóló hülye vitába nem fogok beleszállni. Köss az erősítő után egy megfelelő párhuzamos L-R tagot, ha ennyire zavar.

Utoljára annyit mondanék, hogy hallgasd meg az eredetit és hasonlítsd össze azzal, amit műveltél...

Többieknek:

A rezgés nem hiba. Minden erőstő kimeneőellenállása a freki növelésével nő. Ez egy szimulált induktivitásnak fogható fel. Ha a kimenetre akasztunk egy kondit, akkor keletkezik egy soros L-C kör, aminek van rezonanciafrekije. Ha az eősítő kimenőellenállása nagy, vagy egyéb csilapítás van, akkor egyre hamarabb lecseng a rezgés. Teljesen csillapított állapotban nincs rezgés. Ez az oka, hogy pl a csövik nem csinálják ezt. Tranyósoknál ezért van a kimeneten a 10Ohm/100n és a párhuzamos L-R-tag. Itt kicsi a kimenőellenállás, gyorsak az erősítők, nincs "beépíve" természetes csillapítás, mint a csövesekbe. A tranyósokba külsőleg kell beépíteni ezt.

Ez a tulajdonság tehát egy passzív LC-tag tulajdonsága, azt valósítja meg. (Az erősítő, még 680 nF-os kondival a kimenetén is jól szólna egyébként).

Ok . Feladom ..
Látom veled nem lehet normális párbeszédet folytatni , csak akkor lehetne ha hajbókolnék , teljesen egyetértenék melléfogásaiddal is .
Ügyes tehetséges fiú vagy , csak az "arcod " nagyon beárnyékolja , majd rájössz valamikor , hogy ez neked sem jó.

Ezt még tegnap megigértem , ezért megcsináltam a tisztán kapacitív terhelésre a négyszöges mérést .
Tegnap sem értettem ennek mi a gyakorlati haszna .
Gyakorlatban ilyen szitu nem állhat elő , azért mégis mutat valamit .
750nf bekötésével semmi változást sem produkált a 10KHz nyégyszögön (az eredeti B8-on igen , fentebb látható) ezért nagyobb 2,2u kondit tettem a kimenetre és ez az eredmény .

Kösz a személyeskedést, de nem vagyok rá kíváncsi, meg szerintem mások se.

Egyébként te szeretnéd mindenáron bizonyítani, hogy ez a B8 sz..r. Azt nem értem, hogy mi a ráknak csináltad meg, ha már 50x megelőlegezed, hogy úgyis sz..r lesz. Hülyéskedhetsz egy szemmitmondó szkópos méréssel, engem hidegen hagy. Innentől lezártam ezt a vitát a magam részéről, mert semmi kedvem olyasvalakivel vitázni, aki a damping faktorban meg a THD-ban hisz...


A rezonancia jelenség okát leírtam, hogy miért és hogyan jön létre. Mélyebben is belemehetek, ha valakit érdekel. Ennek a végfoknak (és minden másnak, aminek összetett emitterkövető a vége) egy szorosan visszacsatolt fokozat a vége. Az ilyen végfokozatoknak nyílt hurokban áramgenerátoros a kimeneti impedanciája, tehát egy terhelő kondenzátor letolja alacsonyabb frekvenciára a nyílt hurkú töréspontot (minél alacsonabban van, annál nagyobb a virtuális induktivitás és annál alacsonyabb a rezonanciafrekvencia), frekvencia függvényében a terhelő kondenzátor csökkenti a hurokerősítést így a csökkenő hurokerősítés az áramgenerátoros kimeneti impedanciát egyre kevésbé csökkenti és létrejön a virtuális induktivitás. Ez a kondenzátorral egy rezonanciát okoz, ami jóval a hangfrekvenciás sáv felett van így nem szól bele a hangfrekvenciás átvitelbe. Ez négyszögjelen tranziens hibát okoz, mivel a négyszögjel széles spektrumában benne van a rezonanciához közeli frekvencia is és ezt kiemeli a rezgőkör, de ez az egész létre sem jön, ha nincs ekkora értékű közvetlen kapacitív terhelés a kimeneten.

Az én tapasztalatom, hogy ez semmiféle kapcsolatban nincs a hangminőséggel és már régóta nem foglalkozok vele. Van egy régebbi tervezésű erősítőm, ami 20Khz-es négyszögjelet tökéletesen rátol egy 2µF-os kondenzátorra (nagyobbal nem mertem kipróbálni ), nem is rossz a hangja, de messze elmarad ettől.

Az elméleted ott dől meg, hogy a csövesek is csinálják a berezgést...
Meg a megfelelően tervezett félvezetős sem...

A kimenetre akasztott RC tag az esetek többségében nem sok vizet zavar amúgy...

Azt a hülye HFM-et meg legalább olvasd el. Ha már szidod. A vége felé csináltak komplex terhelésű méréseket. És bezony elég jól korrelált a mérésekkel az auditív tapasztalat.


Üdv: DDL

Má nemazé...

De leírtam azt is, hogy mikor csinálják a csöves/tranyósok és mikor nem. A csöveseknél is persze ugyanígy létre tud jönni a dolog, főleg, ha van visszacsatolás. (ott persze a trafó okoz kellő fázishibát) Azt is leírhatom, hogy kell megoldani, hogy ne legyen berezgés. Nem nagy kunszt.

A B5-nél meg a B8-nál nem az volt a fő tervezési szempont, hogy egy kondenzátorra toljanak négyszögjelet. De van néhány általam tervezett végfok, ami tökéletes négyszögátvitelt tud bármilyen terhelésre.

Elméletekről meg szó sem volt. Nincs minek megdőlnie.

Ezt a "csöveseknél azért nem fordul elő" -dolgot tényleg nagyon "elfogalmaztam", mert ott fordul elő csak igazán sűrűn az említett negatív visszacsatolásból adódó rezonancia jelenség. Szóval ez a dolog akkor lép fel, ha a kondi beiktatása akkora fázishibát okoz, hogy a visszacsatoló hurok induktív jellegű kimeneti impedanciát hoz létre.

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne kondenzátor ügyben!
Az a bizonyos 100-1000µF -os low ESR értékű kondenzátor, az milyen legyen? Korábban már volt erről szó. Állítólag a számítógép tápegységekben van ilyen. Én kiszedtem jópár darabot régi bontott tápegységekből. A képen jól láthatóak. Ezek szerintetek jók lesznek erre a célra? Mindegyikből 2-2 db volt egy tápegységben.
Esetleg ismeritek ezeket a márkákat?
Minden választ szívesen fogadok.

Vendel

Félig meddig témaidegen, de mágis csak B5 "tartozék".
Nincs lehetőségem fémdobozzal "csomagolni" az erősítőt, ezért fadobozos lesz a külcsín.
Hétvégén megcsináltam a dobozt, saját kezűleg, otthoni technológiákat használva (azért van egy kis műhelyem, néhány géppel)
Az üres, és festetlen, de egyébként kész dobozról néhány fotó. A készen túl, még (valamikor) kap egy díszelőlapot is, szintén fából, de ez még a jövő zenéje
Terv szerint kékre fogom pácolni, és egyetlen kék led lesz az előlap közepén.
Alkotó

Jo lesz a doboz! Mondjuk egyeni izles kerdese, hogy ki milyen szinure kesziti el a dobozat, nekem speciel a kek szin nem jon be ha erosito dobozrol van szo. En epp a jelenleg kek szinu dobozomat (amiben szinten B5-os erosito van) fogom feketere festeni

A bekapcsolast jelzo LED nalam is kek szinu, de valoszinu le fogom cserelni, mert idegesitoen fenyes es vhogy nem is illik igazan az erositohoz (legalabbis nekem kevesbe tetszik).

Többen kértétek újra, de
ITT van. Ebben van nyákterv is, LAY formában, amit lehet a jelfogóhoz igazgatni.

Alkotó

Naqyon frappánsan és ötletesem megoldottad a dobozolást .De az árnyékolás ennél az erősítőnél nem számit ? Egyébként látom félig meddig telített borovi fenyőt használtál föl a feladatra? Ezzel csak az lessz a probléma hogy ez alapból már zöld . Ha kékre akarod festeni akkor előzőleg érdemes egy hulladékon kipróbálni hogy milyen szin kerekedik ki belőle . Gratula nagyon szép munka

Egyenlőre úgy tűnik, hogy ez a B5 fémdoboz nélkül is egész jól viselkedik, legalább is nálam. Amire nagyon érzékeny, az a bemenete. Ha csak közelítettem hozzá az ujjamat, már rögtön megjelent a hangszórón a zaj. Illetve a hűtőbordákat megérintve lehetett némi brummot hallani. De a bordákat a földpontra kötve ez is kiküszöbölhető. Ha jó a kábelezés egész hálásan viselkedik fémház nélkül is. Gondolom a fémdoboz lenne a legjobb megodás, de néha a szükség mást hoz. Emlékszem az első erősítőm amibe egy OC1071-es tranzisztor erősített, egy nagyméretű gyufásskatulyába lett beépítve. hogy én annak mennyire örültem

Szia!

A dobozomnál leragadva, erősen elkanyarodunk az elektronikától, de talán ez is része a projektnek, és talán lehet okulni belőle.

1. Mikor a festés, és annak színe miatt aggódtál, talán még nem is selytetted milyen élő problémát feszegetsz. A TELIFÁT, és a borovit azt eltaláltad (az oldalak ebből vannak), én ott dolgozom, ebből tudtam választani. A tető és fenéklap viszont natúr rétegelt lemez, aminek nyírfa a külső rétege. De mint a fotó is mutatja, nem a fafaj a probléma, és nem is a telítettség léte vagy hiánya. Mellékeltem egy képet a színmintáról, ami festés közben a kezemre ragadt, és onnan semmilyen oldószerrel, és semmilyen egyéb módon sem tudtam eddig leszedni. továbbá egy másik kép az eredményről.
Az üvegben és az ujjamon még szép kék festék, a dobozon meglilult (mégegyszer írom MEGLILULT!!!!). Mikor reggel megláttam azt hittem megzavarodott a látásom, de csak én zavarodtam meg az eredménytől. Mikor festettem, vizesen még szép kék volt, aztán meg lila is lett, és foltos is.
Akinek van bármilyen épeszű magyarázata erre, az próbáljon megnyugtatni, hogy nem velem van a baj.

2. Árnyékolás. Elég bonyolult kérdés, főleg azért mert hozzá párosul az érintésvédelmi témakor is. Ha már fémház, akkor azt illik "kiföldelni", de erre csak rossz, vagy kevésbé rossz lehetőségek vannak. Minden szempontból egzakt nem létezik. A kettős szigetelésű kialakítás azért nyújt közel hibátlan módszert, de az is csak akkor igaz, ha a lánc többi tagja is hasonlóan van kialakítva, vagy legalábbis a két fémdoboz nincs egymásra rakva.
De vissza az árnyékoláshoz.
A végfokokat gyakorlatilag teljesen indokolatlan árnyékolni. Ha a bemenetük le van zárva egy ideális impedanciával, akkor nem szednek össze zavarokat, és nem is sugároznak ilyesmit magukból. A hűtőbordát viszont mindenképp "hidegíteni" kell (több jó elmélet is van, hogy hogyan, mikor hová kell kikötni). Ez is csak a biztonságos működés miatt kell, mert a nagy fémtömeg már szedhet össze zavarokat.
Hogy mondjak egy példát igazolásképp, az aktív hangfalak, házimozi erősítők, és a szubládák is fém-dobozolatlan erősítőket rejtenek magukban az esetek többségében. Itt nincs akkora erősítés, ami indokolná az árnyékolást. Ha pl. megnézel egy régebbi keverőt vagy egy koncert keverőpultot (szinte mindig fadoboz), akkor ott is csak maga a mikrofonerősítő modul kap egy kis "fémsapkát", a többi rész meg ott lifeg szabadon.

Alkotó