Nagyon szívesen! Örülök hogy volt haszna a rajznak.

Üdv.!
Elméletben okozhatná, de szerencsére igen alacsony ezeknek az 5W-os SQP huzalellenállásoknak a hőfoktényezője. Adatlap szerint 300ppm, tehát fokonként három tízezrednyit változik az ellenállása. A gyakorlatban méricskéltem ezeket a jószágokat és piszkosul jól tartják az értéküket.
Ekkora mértékű változást nem okozhatnak azok a söntök, legfeljebb ha NTC van helyettük betéve.

A kondit lemértem, és nem változik a feszültség rajta, terheléssel, és anélkül se. ÉS az IC 12 lábát, a kimeneti pozitív, vagy negatívhoz képest mérjem?

A GND-hez képest, ami a kimeneti pozitív pont.

3V terhelés nélkül, terheléssel 3,3V

Oké. De nem a feszültség értéke igazából a fontos, hanem hogy a kimenő áram elmászásakor a 12-es lábon lévő feszültség is elmászik-e. Ezt nézd meg légyszíves!

Bár ha már így megmérted; ez is megérne egy misét hogy mi okból változik 3V-ról 3,3V-ra a feszültség a terhelés rákapcsolásakor. De ez könnyen lehet hogy mérési hiba, illetve még könnyebben hogy összefüggésben van az áram elmászásával. Mindegy, egyenlőre maradjunk az alap problémánál, az áram elmászásánál.

Egyébként milyen gyorsan mászik felfelé a kimenő áram? Mondjuk 1A-ről felkúszik 10A-ra? Ha igen, nagyjából mennyi idő alatt? Az időből talán lehet majd következtetni valaminek az időállandójára.

Hello!

Ez afféle "szegény ember labortápja" jeligével készült. A kiindulási alap az volt, hogy ha van valakinek egy 24V-os pákatrafója, azt fel tudja használni a forrasztás mellett a táphoz is. Ne legyen szükség külön trafóra, vagy segédtekercsekre. (Természetesen ennek megvannak a hátrányai is pl. hogy a referencia áram átfolyik a söntellenálláson (kb. 5mA), így a söntön van alapfeszültség ami problémát jelenthet ha árammérésre is fel szeretnénk használni.)
Így a kiindulási alapokat figyelembe véve, a feszültség 0..25V és az áram 0..3A-re adódott. (Én nem vagyok a maximalizmus híve, reális és az alkalmazáshoz szükséges ésszerű követelményeket szoktam állítani valamivel szemben.)

Amikor átterveztem a tápot (mert tetszett az alapötlet), alapvetően a könnyebben beszerezhető N csatornás Fet volt a cél. A BUZ11 ld. megfelelő hozzá, de még 3db. 2N3055-el is tud együttműködni. A referenciát is megváltoztattam. Tulajdonképpen csak a jobb hőeloszlás érdekében használtam több Fet-et párhuzamosan.

A melegedésről, sokat nem tudok mondani. Az öreg Joule-t nem lehet megkerülni. 3A közel 30V tápfesz mellett 90W, ha a tápot rövidre zárjuk. (egyébiránt ez bátran megtehető) Úgy gondoltam, tartósan nem üzemelteti az ember zárlatban, max áram mellett. Ha meg igen, akkor meg a hővédelmi kapcsoló majd leold. A képen látható bordára, forszírozott hűtés nélkül én 30W-ot kapcsolnék jó szívvel.

A táp feszültségesése terhelésre, 10mV alatt van. A dinamikus viselkedése, természetesen ennél sokkal rosszabb képet mutathat, csak a dinamikus műterhelésem hiányában nem tudtam megmérni. 25V kimeneti feszültség és 2,7A terhelőáram mellett, 0,2Veff zajt mértem.

A táp szabályozhatóságát, alapvetően az alkalmazott potik határozzák meg. Én itt két helipot-ot használok benne. Azzal, ésszerűen 1:100 arányban az áram és a feszültség beállítható.
A táp stabilitása, alapvetően a használt ellenállásoktól, a referenciától és a melegedéstől függ. A TL431 hőfokfüggése 20ppm. (A többi, a mechanikai kialakítás függvénye. A panelt célszerű függőlegesen állítani, hogy a melegedő sönt ellenállásról származó hő, el tudjon távozni. (Ezt célszerű, nem közvetlenül a panelra lapítani, mint ahogy az egyenirányító hidat is célszerű hűteni 3A-es kialakítás esetén.)

Az áramlimit jelzése illetve könyöke, 0..300mA tartományban a beállított áram 2%-a, míg 0,3..3A tartományában 1%-a körül mozog.
A feszültség jelzés, meglehetősen érdekes, ha elfogy a táp tartaléka (magasabb feszültség van beállítva, mint amit a trafó megengedne) jelzi, mert elalszik. DC-off bekapcsolt állapotában sincs jelzés. (A Led-ek helyére, csak kis áramú jó, mert az IC nem terhelhető jobban. Itt jegyezném meg, hogy a Motorola TL072-vel voltak a legjobb tapasztalataim)

A transzformátoron 2,7A terhelés mellett 23Vac feszültséget mértem, míg a pufferkondin az egyenfeszültség 28Vdc és a brummfeszültség 1Veff volt.

DC-off kapcsoló bekapcsolt állásában a kimeneti feszültség<2mV, a kimeneti áram<1uA.

Induktív terhelést nem mértem. (Ezt már tárgyaltuk hogy erről mi a véleményem) Elvileg jó tűrést kell mutatnia, mert a löket, tulajdonképpen, csak a Fet Drain feszültségét terheli. (Ha gondolod tehetsz diódákat a feszültségszabályzó IC bemenet és a két táp közé, én nem tettem.)

Ha valaki nagy pufferkondit (aksit) kapcsol a kimenetre, akkor annak töltését, a Fet parazita diódája visszavezeti a táp pufferkondijába, így az áramkör nem hibásodik meg. (Ezt kipróbáltam. Mert bár kifejtettem a véleményemet, hogy egy táp nem aksitöltő, de tapasztalatom szerint többen annak nézik.)

Hát kb. ennyi! Sokat nem foglalkoztam vele, mert nem tűnt túl népszerűnek a dolog itt a fórumon. De készült egy másik verzió is, ahol minden alkatrész már egy panelre került. Hogy ez célszerűbb. vagy nem, azt a hűtőborda mérete és kialakítása határozza meg.

üdv! proli007

Szia!
Köszi a választ ez így jól hangzik, szerintem belefogok, tulajdonképpen egy barátommal szeretnénk összedobni neki egy ilyen kisebb tápot, szétnéztem a műhelyben, jobbára minden meg is lenne hozzá, két dologban gondban lennék, az a FET, megnéztem, van BUZ-71-es fetjeim vannak, ebből kb 12db, BU508- ebből 2 db, tudom ez nem pont erre való, van MJL 21194-1db, BD249 2db,ezekből tudok gazdálkodni, igazából még a 2A is bőven elég lenne, kisebb dolgokra kell, kisérletezgetni, ledes villogókkal, ezzel azzal, a többi dolog tulajdonképp megvan, szerinted melyiket lenne érdemesebb használni?
A másik dolog az a teljesítmény ellenállás, ebből nincs 0,3 ohm, csak 0,33 ez gondot jelenthet-e?
Üdv: Doncso

Hello!

Tranyó-Fet választásnál, a trafó maradék feszültsége a kérdés. A Fet-nél van az említett parazita dióda, és párhuzamosan is köthetők, ha HEX Fet a struktúrája. Tranyóknál 3db.-ból darlingtont kell képezni, és 0,1..0,3ohm áramelosztó emitter ellenállások is szükségesek. Annak maradék feszültsége sokkal nagyobb.

A 0,33ohm nem gond. 2A esetén a feszültség rajta, 0,66V. Így a P1 áramszabályzó potméteren 2,3V feszültséget kell beállítani P3 trimmer segítségével. Azaz egyszerűbben: terhelve a maximális 2A áramot.
üdv! prli007

Ha jól értem tranzisztornál a kisebb maradék feszültség a jobb, néztem az IRFZ 44-et és ami nekem van BUZ 71-et hát igen az irfz nek a Rds-e 0,028 ohm a buz-é 0,100, szerinted ezzel akkor működne az áramkör? Jó lenne mert ebből van bőven.

Hello!
Rosszul érted. A darlingtonnál, alapból minimálisan 0,8..1V maradék van (Ube+Uce). Ha ehhez hozzá számoljuk az áramelosztó ellenállás veszteségét, (0,33ohm*1A) ez újabb 330mV. Ha töknyitva is van, akkor is 1V fölött van a maradék.
A Fet-né itt 0,1ohm a nyitott ellenállás (és ez végáramon van) akkor ha csak 1db-ot használunk is 0,2V a maradék.
De nem lőnek nyúlat vele, ha a pufferkondi feszültsége több, mint amit ki szeretnénk venni belőle. (persze egyenirányítás, feszültségesés, brummfeszültséget leszámolva)
üdv! proli007

Hoppá.. közben felmerült más probléma is. R51 R54 R55 párhuzamosan kötött ellenállásokat kicseréltem nagyobb teljesítményűre, mert terheléskor azok eléggé forróak voltak. De viszint a kicserélés után már csak ténylegesen 9A lett a kimenő áram. okozhatja ezt az ellenállások kicserlélse, ilyen módban? :O

Nem kell azokat kicserélni! Azok melegedése normális. Úgy vannak méretezve hogy üzemszerű körülmények közt elviseljék a rajtuk disszipáló teljesítményt.
A 9A-es korlátot okozhatja azoknak az ellenállásoknak a kicserélése. Ugyanis így ahogy a képen látszik, a három ellenállásnak nem ugyan akkora az értéke, mivel a lábaik ellenállása is hozzájuk adódik. Tehát elméletileg a legalsón folyik a legnagyobb áram, a legfelsőn pedig a legkisebb Az eredő ellenállásuk nagyobb lett, így elképzelhető hogy 9A-nál már lekorlátoz az előszabályozó.

Nyugodtan tedd vissza a három 2W-os ellenállást.

Ha már itt vagyunk, akkor a toroid tekercs közelében lévő 2db 0,1R 5W-osat se cseréljem ki? mert az is nagyon-de nagyon forró terheléskor...

Nem kell kicserélni! Ezek mind méretezve lettek. A 2db 0,1Ohm-on legfeljebb a táp maximális kimenő árama folyik át, ami 10A. Ez eloszlik a két söntön, így nagyjából 5-5A jut 1db 0,1Ohm-ra. Tehát 2,5W disszipálódik egy 5W-os ellenálláson. Úgyhogy bírja.
Nálam is ugyan így 2db 0,1Ohm a sönt a most épülő tápomban és tudom hogy mennyire forró tud lenni. De 60 percnyi folyamatos 10A-es kimenő áramtól nem lett semmi bajuk. Ha nagyon zavar hogy melegednek, akkor ragaszthatsz rájuk picike hűtőzászlót, én is valószínűleg így fogok tenni.

Nem, engem nem zavar, csak aggódtam, hogy nem-e lesz valami bajuk, hogy ennyire melegednek. Legalább jól befűtik a szobát!

Muszáj. Ennél kisebb ellenállást nem lehet kapni, több pedig nem fért volna a nyákra.

Hali! Megépítettem az Attila86-féle labortápegységet. Minden elsőre működött, kivéve a kijelzőt. Már sokadszorra mostam le alkohollal, de még mindig nem működik. A következő tüneteket produkálja: balról az első kijelzőn megjelenik egy 1-es, a többin semmi. Rá egy kis időre(mindig változó hosszú ez az idő) a többi kijelzőn megjelenik egy szám(többnyire 0). De ez éppen csak felvillan, utána ugyanaz, mint előtte. Szerintetek mi lehet a baj? Gondot okozhat, hogy az ICL7107 gyártója valami bóvli Wingshing(Winbond koppintás) ? Találkozott valaki ezzel a problémával?
A segítséget előre is köszönöm.
Üdv!
Kristóf

semmi baja, egyszerűen túlcsordult a műszer,
de majd jönnek az okosabbak konkrét megoldással.
Üdv

Ok, akkor most hagyom a tranzisztoros dolgot, akkor maradjunk a FET-nél, ha ezek párhuzamosan vannak kötve ha jól láttam, akkor a Rds is csökken mint a párhuzamosan kapcsolt ellenállásoknál? És ez a jó nekünk nem?

Hát ez fantasztikus. Nem működik a tápom :eek2: ..... hm.. mi lehet vele? ki-be kapcsoláskor csak 0-át mutat a kijelző, és egy szutyi voltot se ad ki.

Téves riasztás! Cinelszivóval szedtem le az ónt a nyákról, és a gomb megnyomásakor, kis óndarabkák estek vissza a nyákra, és ez zárlatot okozott. Szóval már minden jó....nade a lényeg... le kell még mérnem, hogy a 12-es lábnál, nő-e a feszültség terheléskor.... nem igaz?

Üdv.!
Valószínűleg túlcsordul a panelmérő. Ennek igazolására rá kellene mérni az ICL7107 30-31-es bábaira hogy megtudjuk mekkora ott a feszültség.
Üdv.: Attila

Nos lemértem, és a feszültség a 12 lábon mindig ugyanannyi, hiába a panelmérő egyre csak nő

És ekkor áramgenerátoros módban megy a táp?

Nincs akkora jelentősége mint gondolod,hiszen nem kapcsolóüzemben használod,hanem disszipativ,áteresztőüzemmódban. Tehát olyan mint egy változtatható ellenállás aminek az értéke mindig a pillanatnyi terheléshez igazodik. Ezért nincs értelme a párhuzamosan kapcsolt eredő ellenállásra túl nagy tekintettel lenni.Elvileg egy fet is birná,de több darabnál csökken az egyes tagokra eső disszipáció,és ez mindenképpen jó.

Rámértem: +0,3V mérhető úgy, hogy a 30-as a pozitív.

Ezt akartam hallani, köszi szépen, és persze prolinak is.
Elkezdem az építészetet. Még egy kérdés erejéig, szerinted, (oké olvastam hogy egy is elbírná) mennyit kapcsoljak azért össze hogy biztosan jó legyen, bár most gondolkozom, amit használni szeretnék az egy BUZ71, 40W-ot tud disszipálni, 24V 2A-nál ez nem kevés?
Üdv.

Amúgy az ICL7107 30-as lába miért épp a segédtáp földjére(kapcsrajzon GND) van kötve? Miért nem a kimenet földjére(kapcsrajzon 0V)? Szerintem a kimeneti feszültség viszonyítási alapjának nem a segédtáp földpontjának kéne lennie. Vagy rosszul gondolom? Javíts ki, ha valamit félreértek

De igen,kevés. Minimum 2 kell,de inkább három...