pontosan!!
zöldet bármelyik feketével!

potyo, epe1104, Nagyon kösz az infót .

Hello!



De a következő módon:
- Az R ellenálláson, a zéner árama, és a tranyó szükséges bázisárama folyik át.
- A tranyó bázisárama annak függvénye, hogy mekkora a kollektoráram, és mekkora a béta (áramerősítési tényező) IC=béta*Ib
- Tehát első körben a terhelést kell tudni. Ha mondjuk az IC-k 100mA vesznek fel és a tranyó bétája ekkora kollektoráram mellett kb. 100, akkor a bázisáramnak 1mA-nak kell lenni. (Tehát az IC-k tápárama a tranyó kollektor-emitterén keresztül fog átfolyni)
- A zéner számára, hogy a zéner könyök utáni egyenes szakaszra jussunk (hogy az áramváltozása kis feszültségváltozást hozzon létre), kell az említett minimális 5mA zéneráram. Ez az 1mA bázisárammal számolva, az R ellenálláson 6mA áramot jelent.
- Azt a feszültséget is ki kell számolni, ami az R ellenállásra kerül. Ezt megkapjuk, ha a tápfeszültségből ki kell vonjuk a zéner feszültségét. Ha a tápfesz mondjuk 45V és a zéner feszültsége 15V, akkor az ellenállásra 30V jut.
- Most már az ellenállás kiszámítható. 30V/6mA=5kohm
- Tekintve, hogy a tranyó egy egységnyi erősítésű emitterkövető, így a bázisra jutó feszültségváltozás kijut az emitterére. Azaz, ha ott brumm van, akkor a kimeneten is az lesz. Ezért célszerű az 5kohm-os ellenállást két részre osztani, és a közös pontot, egy elkóval szűrni. Ez csökkenteni fogja a kimenetre jutó zajt.
- Természetesen, mivel a nyitott tranyó emitterfeszültsége kb. 650mV-al alacsonyabb mint a bázis feszültsége, a kimeneten 15V-helyett, 14,3V-ot fogunk mérni.

üdv! proli007

Hali!
epe1104-gyel együtt írunk most
A saját értékeinkkel is kb 5kohm jött ki az össz-ellenállás értékre.
Ezt kettéosztva kb két 2k7-es ellenállásra lesz szükségünk.
A kérdés az, hogy a kettő közé az ELKO-t hogy méretezzük?

Másik kérdés, hogyha mondjuk egy BC337-es tranzisztort rakunk be, akkor ebből milyen áramerősítési tényezőjűt válasszunk (ha jól tudjuk, ez a béta a hFE paraméterrel egyenlő)? Minél nagyobb a jó?
A tranyó datasheet-jét az egyszerűség kedvéért felraktuk, mellékelve

üdw

Hello!

Kétutas egyenirányítás esetén a búgófeszültség gyakorlati képlet alapján a következő módszerrel lehet számítani: Ub=1,5*It/Cp ahol az
- Ub a búgófeszültség nagysága effektív értékben és voltban
- 1,5 az konstans szorzó, egyutas esetén ez 4,5
- It a terhelő áram értéke mA-ban
- Cp a puffer kondenzátor értéke µF-ban.

A kondi nagyságát, a kívánt szűrési tényező szerint kell számítani. A 2,7kohm-os ellenálllás, és a kondi, egy váltóáramú feszültségosztót képez, melynek osztási aránya számolható.
A kondi reaktanciája Xc=1/(2*Pi*f*C)
- A 2*Pi*f nem ás mint a körfrekvencia (itt az "f" frekvencia a kétutasnál ugye 100Hz)
- C értékét Farád-ban, f értékét Hz-ben az Xc értékét ohm-ban kapjuk.

Ha kiszámoljátok, akkor egy 47µF-os/2,7kohm a szűrési tényezője (osztása) úgy 80 körül van, tehát ennyivel leossza a pufferkondin mérhető brummfeszültséget.

A tranyóknál nem kell külön mutatvány, mert 100-as bétája ma már szinte minden tranyónak van (kivétel ugye a teljesítménytranyók nagy áramon) Tehát bármely típus meg fog felelni, ami a szükséges disszipációval és hűtéssel rendelkezik. (Pd=Uc*Ic)

üdv! proli0007

Hát én szerintem maximálisan kiokosodtam a témában.
Legalábbis nekünk ennél jobb stab. nem fog kelleni!
Köszi szépen

Hej!
elmagyarázná valaki hogy mire jó a kapcsoló üzemű tápegység? meg hogy mi a különbség ő meg a sima táp között? köszi

Megpróbálom a különbségeket felvázolni. A klasszikus tápegység áll egy jó nagy súlyú trafóból, általában egy kétutas (pl. diódahíd) egyenirányítóból, és megint csak jó nagy kapacitású pufferkondenzátor(ok)ból. Ez így nagyon jól bevált a kevéssé igényes áramkörök számára, de ha stabilizálni akarjuk, azt csak magasabb tápfeszből, ún. analóg-disszipatív (áteresztő tranzisztoros) áramkörrel tudjuk megoldani. A kimeneti teljesítményre eső súly, és helyigény az ilyen tápoknál magas, és jelentős (lehet) a hőfejlődés is, mivel stabilizálás esetén a feszkülönbséget el kell "izzadni".
A kapcsolóüzemű táp úgy van kialakítva, hogy a 230V-os hálózati feszültséget egy diódahíddal egyenirányítjuk, majd pufferkondira vezetjük a feszt. Ezt természetesen nem lehet kisebb fezültséggé transzformálni, csak abban az esetben, ha valamilyen kapcsolóelem (tranzisztor-FET) a transzformátoron átfolyó áramot megszaggatja. Mivel így a trafón váltakozó erősségű áram folyik, ez a szekunder(ek)ben is feszültséget indukál (természetesen váltót), amit utána egyenirányítani kell, és szűrni. Az előnyök:
1. Elmarad a hálózati feszt letranszformáló, és leválasztó, súlyos, ipari frekvenciás (50Hz-es) trafó, helyette, a kapcsolási frekvenciának (ami több 100kHz is lehet) megfelelő méretű ferritmagos, könnyű transzformátor kerül beépítésre.
2. A bemeneten található puffer értéke nagyságrendekkel kisebb, mint a trafós táp kisfesz kondenzátora, még a nagy üzemi fesz (350-400V) ellenére is sokkal kisebb a fizikai mérete.
3. A magas kapcsolási frekvencia miatt a kimeneten egyutas egyenirányíts is megfelelő, hisz a töltőimpulzusok nagyon szaporán követik egymást, a kondenzátornak így nem kell nagy töltést tárolnia.
4. A szabályozás a kapcsolóelem vezérlőjelével történik, a kimeneti fesz figyelembevételével. Tehát, egyúttal a stabilizálás is megoldott.
5. A teljesítményre eső súly és térfogat lényegesen kisebb, a hőtermelődés is kisebb.
6. Több feszültség egyidejű előállítása is lehetséges.
Legjobb példa a PC tápegység. Előállít 5V-ot 12V-ot, és negatív feszültséget is. Ha megnézed a súlyát, akkor rá kell döbbenj, hogy egy 3-400W-os trafó bizony az egész gépnél nehezebb, nemhogy a tápegységnél. És akkor még nem beszéltünk a számos pufferkondiról, diódákról stabilizátorokról, hűtőbordákról.

Köszönöm szépen a kielégítő választ heló

Hellotok!
Nem akartam új topicot nyitni, úgy láttam, hogy ez lesz a legmegfelelőbb a kérdésemnek.
Először is kezdeném ott, hogy szétszedtem egy ősrégi nyomtatót, amiben találtam egy számomra tökéletes tápegységet. Kipróbáltam, és működött rendesen. Három kimenetet találtam rajta: 5V-os, 27V-os, 34V-os. (egy furcsaságot találtam rajta: mikor kipróbáltam, kimértem a kimeneteket, véletlenül hozzáértem az egyik hűtőbordához, ami kicsit megb***ott, utána rámértem, és 100V volt benne. Az természetes dolog?)
Ebből a tápegységből szeretnék csinálni egy labortápot. Doboz, kapcsolók, potik, minden van... Nem kell kijelzés, csak annyi elég lenne, hogy potival tudnám állítani mondjuk a 30V-os kimenetet 0-30-ig.
Szóval első kérdésem, hogy lehet e hűtőbordában 100V, és a másik, hogy hova tegyem a potit, hogy tudjam szabályozni 0 és 30 között.
Köszönöm!

Még pár kép:

Helo ! Kezdő Vagyok és azt szeretném kérdezni hogy milyen alkatrészek kellenek egy egyenáramú tápegységhez. (nem konkrét adatokkal csak úgy általában) MIt jelent a pufferelés?miért kell? Mi kell hozzá? hogyan kell egyenirányítani? A válszokt előre is köszi! Ha nagyon hülye vok bocsi!

Helo! Van egy tápegységem és az a baj hogy a feszültséget egy olyan gombbn lehet szabályozni ami nem folyamatos. Tehát h 1-2volta akarok kapcsolni akkor kettő között van egy pillanat amikor 0 volt. Az lenne a kérdésem hogy hogyan lehet a feszültséget potméterrel szabályozni? van valami ic?

Üdv gabi!

Hello!
- Ahhoz, hogy ezt a kérdésedet megválaszoljuk, ismerni kell a táp rajzát.

- Egy egyenáramú tápegységhez, elsősorban egy trafó kell, ami váltófeszültséget szolgáltat és biztosítja a feszültség elválasztását a hálózatról. (hogy meg ne rázzon)
- Majd a váltó feszültséget egyenirányítani kell, hogy az áram a továbbiakban csak egy irányba folyjon. (Ugyan is ez az egyenáram kritériuma)
- Tekintve, hogy az így kapott egyenáram lüktető jellegű (tehát egy irányba folyik, csak változó erősséggel) szűrni azaz pufferelni kell. Az áram "szüneteiben" a kondenzátor biztosítja a szükséges áramot. (mint ha egy akkumulátort töltenénk és sütnénk váltakozva)
- Ha a kapott feszültséget szabályozni (terhelő áramot korlátozni szeretnénk, szükség van további szabályzó kapcsolásra is.
kb. ennyi. és eyg kis rajz a megértéshez.

üdv! proli007

köszönöm!

Szia! Nagyon köszönöm ezt a villámgyors választ.
Igen, azt gondoltam, hogy nem sima táp, meg hogy kevés áramot kapnék. Azt hogy értetted, hogy "kissé veszélyes"? A kondit észre se vettem, hogy púpos. Köszi, nem fogok vele játszadozni.
Esetleg ha tudnál javasolni egy viszonylag egyszerű labortáp kapcsolást, olyasmi "tudásút", mint amilyet akartam csinálni, azt nagyon megköszönném! (egyszerű legyen, és 0V-tól pl. 30V-ig szabályozható legyen, kijelzés nem szükséges)

Sziasztok!

Buck Regulator-os tápegységgel foglalkozott már valaki?

Sajnos egy házimozinak végfokgyanús a hibája vagy a teljes protect rendszer a bűnös... De az a lényeg,hogy jelenleg nem tudom javítani. És szerettem volna egy másik végfokot építeni bele,de mivel a tápegységben teljesítményszabályzó van,így Képtelen vagyok levenni róla 4W-nál több teljesítményt,mert ki/be kapcsolja a +/-24V-ot.

Így a kérdésem az volna,hogy mit/milyen vezérlő jelet adjak a Buck Regulator-nak,hogy a teljes 200-300W-ot kint tartsa a 24V-on.


Amúgy a végfok,ami volt benne STA575....megépítettem külön a végfok datasheetben található áramkörét,de nem lehet elindítani.... A gyári paneljében borzalmasan torzan,de elindul. Úgyhogy tulajdonképpen szerintem végfokhiba az alap.
De nem tudok tovább jutni,ha egyszer a tápot meg nem lehet kihasználni,mert nincs mi vezérelje.


Köszi!

üdv

Fejlemény:

Ha csak az egyik oldalt terhelem le,akkor jó....akkor ott az amper....de amint átteszem a másikra is a terhelést azonnal megszűnik az amper és újra ki/be kapcsol.

Szia! Igazad van, nem a legbiztonságosabb. Közbe én is találtam egy tényleg nagyon egyszerű kapcsolást. Ez is megfelelne kisebb kapcsolások "teszteléséhez"? Mert akkor összedobom egyik hétvégén.
De még megfontolom, lehet hogy belevágok abba, amit Te ajánlottál. Majd az elektrotanárt megkérem, hogy segítsen maratni, meg ha hiányzik alkatrész, azt is tud adni, és az nagyon jó lenne. Örülnék neki.

Ennek a megoldásnak az egyszerűsége az előnye. Hátránya viszont, hogy 3A a legnagyobb kimeneti árama (azt meg is haladja). Nem lehet viszont kisebb áram leadására beállítani. Ez jelenthet nagy hátrányt is, meg észrevétlent is, ez a felhasználás módjától függ.

Hello! Kezdő vagyok és azt szeretném kérdezni hogy ha van egy transzformátorom ami 230 v ból 20 at csinál. de semmi más nincs tehát nem tápegység csak a transzformátor akkor abból építhetek dc tápegységet? Ha nem túl bonyolult lécci írjátok le hogy mi kell hozzá! de lehet kpcsolási rajz is . előre is köszi!Jah és még annyi hogy a trafó ról semmi adatom nincsen csak ez a 20 volt mert ezt lemértem!
Üdv Gabi!

Ha kiegészíted egyenirányítóval, pufferkondival, akkor igen.
Nézz körül, rengeteg tápegységrajz kering az oldalon. Felesleges lenne még egyszer bármit is felrakni.

Üdv! honnan lehet megtudni, hogy egy erősítőnek elég a pufferelés és a hidegítés vagy csak a stabilizált tápegység jó neki?

Hello!

Ha kicsi a puffer, akkor az erősítő maximálisan kivezérelve "hüppög", fuldoklik. Ez azért van, mert a terheletlenül a kondenzátor csúcsfeszültségre töltődik, terhelve pedig esik a feszültség. A "B" osztályú erősítő, pedig a kivezérlésnek megfelelően veszi fel a tápáramot. (Általánosan B osztályú erősítők vannak alkalmazásban)
Mivel a teljesítmény - állandó terhelő ellenállás esetén - (hangszóró) a feszültséggel négyzetes viszonyban van, jelentős lehet a különbség az impulzus szerű csúcs és a folyamatos terhelés között.

A hidegítés, azaz a fokozatok közötti tápfeszültség csatolásmentesítése, más kérdés. Azt legtöbb estben elég nehéz ellenőrizni, mert leginkább különböző minőségű torzítást befolyásolja, ami a dinamikával akár változhat is. Ez egyfajta pozitív, vagy negatív visszacsatolást okoz annak minden jó-rossz hatásával együtt. Szélsőséges esetben gerjedés lehet.
A puffer "hidegítése" azért ajánlatos, hogy a nagy kondi nagyfrekvenciás viselkedését javítsuk.
(Mert ugye a tápegység mind két feszültség pontját váltóáramúlag hideg potenciálnak, (azaz GND-nek) kell tekinteni. És ennek minden frekin igazna kellene lenni.)

Mind ezek ellenére nem szoktak stabilizátort tenni az erősítők tápjába. De a két teljesítményt meg szokták adni. (Még jól is néz ki a nagyobb csúcs miatt) De mivel a zene az idő átlagának csak mintegy 1/3-ában szól, a többi "csend" nem oly jelentős az esés jó kondi-trafó választása esetén.

(Egyébként is egy erősítő nem szinusz generátor, hogy állandó maximális teljesítményén járjon. Értelmes esetben, az erősítőben a hallgatási teljesítményhez képest jelentős teljesítmény tartalékok vannak, azért, hogy ha még is van egy "bumm" az is tisztán jöjjön ki. Valaha a végfoknak a zene hallgatása volt a célja, nem a hallás károsodás. De változnak az idők.)

Általában gyakorlati érték, hogy terhelő áramot számolva amperenként 2200µF már megfelelő, jó minőségű pufferelés esetén, pedig 4700µF-ot szoktak betenni.

üdv! proli007

Sziasztok
Tápokkal kapcsolatban lenne egy húzós kérdésem,
van egy fogyóelektródás hegesztőm(co2+a többi)
a gép 1 fázisu 200A-es. Kb. 80-100A-ig nincs gáz
meg kb. 3-4mm lemezig de feljebb nem tom taposni mert nem elég stabil a fesz, igy visszahül az ömledék
de inkább fel sem melegszik. Na MIT LEHET CSINÁLNI?
ja még azt hozzá hogy folytótekivel van simitogatva!

Hello!

Bocs, de számomra ez így hangzik.
"Van egy 60W-os égő a szobámban, de még így is sötét van. Mit lehet tenni?"

Nagyobb hegesztőt kell venni.
üdv! proli007

Sziasztok ha így rakok össze két tápot akkor duplája veszt bír mint ami rá van írva? Kondik 35V-osak és én 41v-ot így ráengedhetek?

Ha azonosak a kondenzátorok minden tekintetben (egyidősek is), és még kiegészíted egy feszültségosztóval is, akkor jó lesz. Köss mindkét kondenzátorral párhuzamosan egy-egy 2k2 ellenállást.

Oszt messze van-e még a messze?

Sziasztok! Én vettem egy GU4-es izzóval és egy 12v-os AC motorral felszerelt diszkógömböt. Az eredeti trafó tönkrement és vettem egy zext trafót. bekötöttem és csak világít a motor meg sem mozdul. Az eredeti trafó 10W-os volt azúj 20-105W-ig. A motor teljesítménye: 2W az égő 20W