Köszönöm az okítást, de nem kellett volna !

Akkor kezdjük: először is nem tudom mi bajod van azzal, hogy nem egy aláméretezett vackot akarok csinálni.

Én nem fogok állandóan hegesztőket építeni, egyet csinálok, de az jó legyen ! Mi az hogy jó ?! Tudod van a 16 E -es trafós TESCO hegesztő, amelyik állandóan lekapcsol, és a 90 E -es profi trafós, amelyikkel akkor és annyit hegesztesz, amennyire szükség van. És a kettő között ég és föld a különbség ! ! ! Hát ugyan ez meg van az invertereseknél is.

Szerinted kinek gyártanak 200 E -ért hegesztőket (profi belépő szint, van 700 E -ért is nem is egy ! ), ha a 30 E -ért is tudná ugyan azt ? De nem tudja ! Mert a lehető legkisebb anyagköltségggel van építve ! Vagy is elspórolva minden, amit csak lehet ! És az eredmény ? Egy rakás kompromisszum ! Olcsó húsnak híg a leve ! Nekem az egész beruházás benne lesz 50-be, de a félvezetők ebből csak kb. 14 E. De ezt legalább bármire használhatom, akár melót is vállalhatok vele, ha úgy hozza az élet.

Akkor az adatlapok !

IRG4PF50W IGBT
Gyártói ajánlás: 100kHz (Max ! ! ! )
Kapcsolási idők
Typ. Max.
Turn-On Delay Time 29 ns
Rise Time 26 ns
Turn-Off Delay Time 110 170 ns
Fall Time 150 220 ns

IRFP460APbF
Gyártói ajánlás: High speed power switching
Kapcsolási idők
Typ. Max.
Turn-On Delay Time 18 ns
Rise Time 55 ns
Turn-Off Delay Time 45 ns
Fall Time 39 ns

Nyilvánvalóan látszik már a sima adíatokból is, hogy a fet eleve sokkal gyorsabb ! És a gyártó ist ezt emelte ki ! Vagy az se tudja ? Talán mond el nekik is !

Következmény: a fettel elérhető a 200 kHz-es működés is, míg az igbt max 100kHz-ig megy ! (rezonáns módban 200, de az nehezen szabályozható, hegesztőnek alkalmatlan) És nem több ! Hozadékkok: a fetes kevésbé fog melegedni, mivel gyorsabban kapcsol, kevésbé melegszik a kisebebb szaturácis feszültség miatt is, kb. kevesebb mint a fele lesz a disszipációja az igbt-hez viszonyítva. Hátrány: több darab kell belőle az igbt-hez viszonyítva. Előny: a magasabb freki miatt jobb a teljesítmény átpumpálás a trafón, és a fet munkapontja is távolabb kerül a kritikus tartománytól (jobban bírja a túlterhelést így). Könyebb a hőt is átvinni a bordára, mivel több félvezetőn oszlik meg, így szintén nő a túlterhelhetőségi tartomány.

Nem tudom miért reklámozod a feteket,az igbt-ék sokkal jobb paraméterekkel rendelkeznek.

Lásd be, hogy tévedtél ! Az igbt nagy áramra és kis frekvenciára való, és nagyobb C-E feszültséggel lehet előállítani nagy áramokhoz is. Amiben nem versenyezhet a fettel: alacsony szaturáció, magas frekvencia. Nem véletlenül gyártanak ma is egyre több fetet, az igbt nem veszélyezteti a létüket, a feteket ma is fejlesztik ezerrel, és rengeteg féle van és lesz.

Nem igaz hogy a hatásfokuk ilyen kevés lenne.Mérések nélkül hogy mondtharsz ilyen kijelentést.Vagy talán mérted?

Nem mértem, a rutin meg az évek ! Annyit mondhatok, hogy nem ma kezdtem, és nem is tegnapelőtt ! De adok egy bizonyítást, jó lesz így ? Olvass vissza, és rajzold fel grafikonba egy 100-120A-es hegesztő ED-jét ! 60-70A körül meredek melekedésbe kezd a göbe, na ott hal meg a hatásfok ! Folyamatosan kanyarodik a göbe az ég felé a 100A-ra (nem líneálisan ! ! !), ahogy a 100 felé széthullik a hatásfoka a semmibe ! Az aláméretezése miatt ! ! ! Ehhez nem is kell mérni, a gyártó bevallja ÖNKÉNT ! Ezek az olcsó hegesztők, ez van. Sok sok kompromisszum ! 80-100 E körül kezdődik a valódi piac. A többi az barkács.

Nem tudom miért kell valakit rögtön kritizálni, ha valami normálisat akar csinálni, nem egy futottak még kategóriájút. (De tudom, ez magyar szokás, de szokjatok már le róla ) Nekem nem jön be a TESCO feeling, én nem barkácsgépet akarok készíteni.

Az ED-ről: ED 20 % = 2 perc hegesztés, 8 perc szünet.

Nem egyeznek a nézeteink, de szerintem nem is kell, én elfogadom a tiédet is, de át nem veszem.

Üdv FREDDI

Jó reggelt mindenkinek
Egy másik helyen már feltettem ezt a kérdést , csak sajnos nem kaptam választ gondoltam itt hátha.....

Olyan megoldást keresek ami azt tudja ,hogy az ív gyújtásánál ill. a heggesztés elején nagy árammal indít utánna visszaáll egy tetszőlegesen beállított hegesztési áramra ( MIG 243 van automatizálva )
A válaszokat előre is köszönöm
Üdv fege

A FET valóban gyorsabb, de vannak és kaphatóak is gyorsabb IBGT-k is mint az IRG4PF50W (pl: HGTG20N60A4D).
A szaturációs feszültségről csak annyit, hogy az IGBT-knek 2V körül van a maximális áram közelében is. A FET-nek pedig nics szaturációs feszültége, hanem minimális csatorna ellenállása van (nagyfesz FET-nek nem is kicsi) amin nagy áramoknál jóval nagyobb feszültség fog esni mint az IGBT-én ezért amivel kevesebb a kapcsolási veszteség annyival több a vezetési veszteség.
Az IRFP460APbF-nek például 0,27 ohm, amin 8A-nél már 2,16 V esik (30A -> 8,1V).
De, kár két kiragadott gyártmányból messze menő következtetéseket levonni, pláne nem érdemes hitvitát gerjeszteni.
Egyébként nem a kapcsolóelemek (FET vs IGBT) hanem a trafó a szűk keresztmetszet, és azon diszipálódik az áram NÉGYZETÉVEL arányos teljesítmény és nagyrészt ennek a méretezésén és elkészítésén múlik a siker.
Egy 200 kHz és 3-5 kW os korrekt trafó elég nagy kihívás, 30-40 kHz amatőr körülmények között sokkal reálisabb cél.
Azt is írtad, hogy az IGBT nagy áramokra való. Egy hegesztő inverterben nem nagy áramokat kapcsolunk?

Üdv: P István

Hitvitát nem én kezdtem, csupán a véleményemet mondtam el, amit erősen megkérdőjeleztél. Részemről lezárva, én csak az álláspontom indokoltam. A fetnek csatornaellenállása van, és mint minden félvezetőn, szaturációs veszteség keletkezik rajta. De több fetnél (és magasabb frekin ) a csatornaellenállás miatt ezt jóval alacsonyabb értéken lehet tartani, mint az igbt-k nél. Ezzel már csökken itt a veszteség, kevesebbet kell hűteni. Ugyan így csökkenti a veszteséget a gyorsabb kapcsolási idő, a kettő együtt nagyon jelentősen csökkentheti a keletkező hőt (jól méretezve ). A 200kHz nem cél, 140 már elég. A trafó: osztott trafóval könyebben elkerülhető a melegedés, nagyobb felület, jobb hűlés, ezen kívül az ohm -os ellenállása is kisebb értéken tartható, ami mint tudjuk hatásfokrontó tényező, és mellesleg jól fűt is. A nagy áramok, igbt: egyszerűbben (és olcsóbban) kivitelezhető vele, de a kompromisszumok megmaradnak. Fetből több kell, drágább lesz, nehezebb a topológia, de a hatásfok és a biztonság (üzemi) nőni fog (jól elkészítve ), és emelhető a frekvencia (trafó kérdésnek és a félvezető biztonságs tartománynak, valamint a hatásfoknak (félvezetők: kisebb max. csúcs áramok, melegedés csökken) jót tesz). Teljes hidas megoldásnál 2x6 IRFP460-al minimális lesz a veszteség, könyen hűthető, és nagy a hőtehetetlenség, mivel nagy a felületük (nagy az összekötő felület, és a saját tömeg is (réz a lapkák alatt)). De több pénz, és nehezebb kivitelezni ! Valamit valamiért. Mivel csatornaellenállásuk van, ezért alacsony lesz a szaturáció is (kiseb áram/fet=alacsony max. D-S feszültség, alacsony szaturációs veszteség). Viszont a saját kapacitásokkal számolni kell a méretezésnél. Minden ami jó az életben az vagy drága, vagy bonyolult, vagy káros az egészségre ! Én a részemről lezártam az indoklást.

További jó építést mindenkinek! Üdv FREDDI

Valami lemaradt még a #385844 postból.

távolabb kerül a kritikus tartománytól (mind maximális áramra, mind túlmelegedésre) Miért is lényeges ez ? Mert a vezérlésnek/védelmeknek több idejük van a beavatkozásra és nehezebben is kerül az elhalálozás szélére. Egy határra méretezett hegesztő kritikus helyzetben esetleg elszáll,és a munkát abba kell hagyni + az alkatrész pótlás, javítás ideje, míg egy erősebbre méretezett jól megépített hegesztőn leváltanak a védelmek, utána viszont tudunk tovább dolgozni, nincs plusz költség és idő, ami sok esetben súlyos veszteség és mérgelődés lesz.

Gábor
Melyik trafót tudnám használni a kimenő trafóhoz????
Nem hiszem, hogy Ukrajnában ahol lakom, tudnák szerezni E65-ös ferrit trafót, ezért szeretném valamelyiket ami a képpeken látható felhasználni. Az egyik 2xU magból áll, a másik pedik 4xU Vasmagból áll!!!
A Tp1-est melyikből csináljam E25 vagy E30-as ból és még ha tudnál segiteni abban ha valamelyik trafó amelyiket felraktam, hogy hogyan, hány menetet, kell feltekerni.

És még a többi kép!!!
Üdv, és előre is kösz a segítségek!!

Én csak arra akartam rámutatni, hogy nincs egyedüli üdvözítő út és milyen nehézségekkel találja magát szemben az ember egy több kW-os inverter elkészítésénél.
"De több pénz, és nehezebb kivitelezni !" De mi ez ha nem kompromisszum?
Teljes hídnál nem 4 x 6 Fetet akartál írni?
24 Fet 24 x 3 nF Gate kapacitását 140 kHz-en meghajtani sem egyszerű megfelelő felfutási sebességgel.
Az én rögeszmém meg az, hogy ha lehet nem alkalmazok párhuzamos kapcsolóelemeket, mert ritkán tökéletesen egyformák és az egyik mindig többet fog diszipálni amitől szerencsétlen esetben egy-egy FET sorban elszállhat. ezért ezeket mindig erősen túlméretezik vagy ellenállással biztosítják az egyforma árameloszlást.
Gondolom litze huzallal akarod elkészíteni a trafót, ha tudsz beszerzési forrást kis menyiségre azt viszont megköszönném.

A hozzávezetések topológiáját teljesen szimetrikusra kell kialakítani, és az elvezetési utatat is jól kell kiképezni, akkor nincs gond. A soros ellenállások a elvezetésen lesznek kiképezve ellenálláshuzalból, de nem tekercselten. Ajánlott vörösréz belépő és kilépő gyűjtősínt használni. Az egész a bordára lesz építve modulszerüen. Ugyan így lesz a teljesítmény egyenirányító rész is kiképezve. A litze: nincs beszerzési forrás, készítem. Van egy csomó tv/monitor-ból bontott lemágnesező tekercsem, azokból fog készülni. Melódiás, de kevesebb pénz. És kéznél van ! Gyűjsél be magadnak, lesznek lomtalanítások, vagy a gyűjtőhelyeken. Aztán mehet a fonás ! A "több pénz, és nehezebb kivitelezni" kompromisszuma: ez egy "stabilabb", és "megbízhatóbb" és "jobb hatásfoku" kompromisszum. A hatásfokkal sok helyen spórolsz, a hálózatbó felvett teljesítmény, kiseb automatáról elmegy, kisebb hűtésigény, tartósabb üzem. Egyes hegesztéseknél nem tanácsos abbahagyni a munkát, mi van, ha nem bírja végig, mert meg kell állni pihenni ? Egy hegesztő évtizedekre készül, nem évekre, szerintem nem érdemes elspórolni 24 Fet 24 x 3 nF Gate kapacitását 140 kHz-en meghajtani sem egyszerű megfelelő felfutási sebességgel. Erre vannak kész meghajtók, már említettem, akár 10A-es csúcsárammal is. Kár építéssel vesződni. Pld.: TC4422AVOA MOSFET Driver 9A SO8 700 pénz. MOSFET Drivers A vezérléshez 10MHz-es opto is van. Az már elég gyors. A disszipáció a feteken elsztva jelentkezik, és nagy felületen tud átlépni a borda felé (a fetek össz felülete). A legjobb megoldás a bordát elválasztani, és szigetelő nélkül szerelni a feteket. A házban is jól elválasztható műanyag elválasztó fallal, a doboz oldalát pedig öntapadós műanyag tapétával lehet szigetelni (biztonsági okok).A hűtőnyílásokat a készülékházon fém szita szövettel lehet ellátni, hogy ne eshessen be semilyen fémdarab (biztonsági okok).

Még valami: soros ellenállások: 0,1 ohm x 30A = 3W. És ez is elosztva jelentkezik. Ennyi áram pedig nem is kell, tehát megoldott az eldisszipálás. (most nem részletezem, csak nagyolva írtam). A feteket lehet szigetelő nélkül is a bordára építeni, Source-ra mennek a 0,1 ohm -ok. A bordát szigetelten kell beépíteni, a házba belülről öntapadós tapétából szigetelést ragasztani, a nyílásokat pedig fémhálóval védeni.

Szia!
Az E25 mag elég lesz a Tp1 trafóhoz,arra nyugodtan megcsinálhatod.
A mellékelt képeken és csak VAS magos trafókat látok (tekercselt hiperszil magok) ezek ,sajnos,nem alkalmasak a főtrafó ( Tp2) megalkotására!Talán megoldás lehet számodra,ha régi fekete-fehér TV sorkimenő U57 ferritből próbálod elkészíteni a főtrafót.Nem ismerem az ottani viszonyokat (ez nem lenézés vagy sértő szándékú kijelentés),de talán azt könnyebb beszerezni,kibontani,kidobásra ítélt készülékekből.Ha 4-6 párat tudnál összeszedni,azzal már lehetne mit kezdeni.Nagyon sok orosz kolléga épített U57 ferritből trafót,hegesztőt és működnek.Természetesen,nem ipari,profi gépeket,de meglepően jókat,láttam vagy 20 gépet,ezekről képeket.Mellékelek képet.Amikor lesz ferrited,keress meg,beszélünk a menetszámokról.

ui:Én akkor nagyon messze lakom tőled,Magyarország nyugati felén,légvonalban 50 kilométerre Ausztriától,csak mint érdekességet mondom,hogy ilyen távolról cserélünk gondolatokat.

Látom Uraim,szép kis vita van kialakulóban,ez valahol egészséges is!Szép elképzelései vannak FREDDI kollégának egy majdani hegesztőről,annak elkészítéséről,amit tiszteletben is tartok!Egy "ipari" gép megalkotása magas mérce!Jó elképzelés a 200Khz frek.,bocs,olvasom, lement 140-re,ehhez kivitelezni egy tuti panelt,na az lesz a nem semmi.Már 60 Khz-en jelentkeznek eléggé komoly gondok egy amatőr kivitelezésben,bár megcsinálható.A sok teljesítmény félvezető párhuzamosítása sem egyszerű a teljesítmény egyenlő eloszlásáról nem is beszélve,az ide vonatkozó elképzelés jó,de nem teljes megoldás.Az IGBT-ket is lehet szigeteletlenül a bordákra fogni,csak a bordát kell szigetelten felfogatni.Én nem látok semmi előnyét a feteknek az IGBT-kel szemben,hacsak azt nem hogy nagyobb frekin lehet járatni,de a több kapcsolás miatt nő a veszteség is.Egy kolléga épített fetekből invertert,azt mondja,jobb eredményt várt,és elég sokat kínlódott mire összejött minden.Azonos bordákat használt,mint az IGBT-s kapcsolásban,a melegedés is hasonló volt,számottevő eltérés nem volt kimutatható.A sokak által használt vékony szálakból kialakított sodrat,melyet a trafó tekercseléséhez használnak,csak kényszer megoldás és ég és föld a különbség a litze javára,ez utóbbi talán arany áron lenne beszerezhető,még a gyártók sem nagyon használják hegesztőkben.A trafó kivitelezése és a félvezetők összekapcsolása,meghajtása még nem minden,kell egy beváltnak mondható kivitelű panel is,amire fel vannak rakva az alkatrészek és akkor a kimeneti egyenirányítóról,fojtóról és egyéb, a biztonságot növelő áramkörökről nem is beszéltünk.És ugye most következik a puding próbája........

Én egyenlőre egy kisebb készüléket akarok összerakni az itt már tárgyalt forward "BOCS" meghajtással EDT59-re. Néhány optimalizálással: IGBT-t már találtam aminek kb fele a kapcsolási vesztesége és nagyobb teljesítményű is úgyhogy egy pár elég belőle. A meghajtó feszültséget felemelem 15V-ra (az eredeti orosz kapcsolásban is ennyi volt) ami tovább csökkenti a veszteségeket. Az egyenirányító diódáknál nem látom értelmét shottky diódára cserélni, kisebb a feszültségbírása és a 200V-osnak meg majdnem akkora nyitóirányú feszültségesése mint az 60APU04-nek. A trafóhoz Cuzz huzalt, szigetelő anyagokat, szigetelő lakkot olcsón tudok venni egy tekercselőanyagokat árusító szaküzletben. csak a nagyobb keresztmetszetű litze beszerezhetetlen. A trafót érdemes szigetelőlakkal jól átitatni, nem csak a szigetelés miatt (bár a jó szigetelés a hosszú élet egyik titka) hanem a jobb hővezetés miatt, mert a levegőnél, ami egyébként kitöltené a réseket minden jobb hővezető.
Azt az osztott tekercselést hogy gondoltad?

És ugye most következik a puding próbája........



Nem egészen ! Jóhiszemüen benéztem ide, mert valaki kérdezett tőlem, és most a hegesztő építők minden kudarcát a fejemre olvassátok. Vakon. Nem szép dolog ! Nálam a projekt jelenleg jegelve van, mint mondtam, idő hiányában. Akkor egy kis gyakorlati téma: nekem például nem gond összeütni egy step-down konvertert, ha az kell, és nincs éppen. Adatlapok, egy tl431, fet, tekercs, tranyó, néhány ellenállás, számolgatás, és már megy is. Neked is így megy ? Vagy esetleg mesélhetnél, mennyi félvezető fogyott el kísérletezgetés közben...... A puding próbája, ugye....

Üdv FREDDI

Szerk: az osztott tekercsek: két sorosan kötött trafóra szétválasztani az egyet, ez kétszer akkora felületet eredményez, fele akkora az egy trafóra eső teljesítmény. A szórásból adódó csatolást a két trafó között a geometriai elhelyezésnél figyelembe illik venni. Persze nem egy hely anyag és súlyspórolós megoldás, de hatásos.

Már 60 Khz-en jelentkeznek eléggé komoly gondok egy amatőr kivitelezésben

Hát igen, a topológia, a csatolások, zavarvédett kivitelezés, ezek komoly gondok, bár sokan félvállról veszik, aztán jönnek a a nem működő dolgok, meg a halott félvezetők....

Kösz, de a több trafóra bontásig már én is eljutottan néhány hozzászólással előbb az U57-es ferritek hasznosítása kapcsán: kétszer három pár U57 ferriten négy tekercsre lehetne bontani a tekercselést. Ezzel később még lehet hogy teszek egy kísérletet. De most marad az ETD59.
Csak ott tartunk, hogy a trafó a kulcsa sikernek.

Lenne egy kérdésem !

Erről tud valaki valami? ALUMINIUM FORRASZTÁS

Ejnye FREDDI,nem kellett volna magadra venni,én csak leírtam dolgokat!!Az utolsó mondatom idézésével jössz nekem,mi volt abban sértő?Amikor valaki maga megtervez dolgokat és kivitelezi,általában ,utána a kipróbálás jön, nem(?),legyen az amatőr vagy profi!Neked erre talán azt kellett volna mondanod,amit későbbi leveledben,hogy bizony egy elrontott panel hazavághatja a készüléket és rá telepszik a kudarc nyomása a készítőre.Neked nem gond összeütni egy step-down konvertert,erre mondhatnám,de minek,hogy nekem meg egy hegesztőt,akár jobbat is, mint amit közzétettem!Most mesélni fogok arról,mennyi félvezetőm ment tönkre építéskor!Meg fogsz lepődni!A két gép építésénél tönkrement egy KBPC3510 hidam,zárlatos lett egy diódája,és elfüstölt egy 47ohm/10W ellenállásom a lágy indító részen,ja,és kétszer leoldott a 15A automata,ennyi!A gépeim panelját is magam terveztem,magam gyártottam le,senki nem adott a kezembe kész dolgokat.Meg is volt a puding próbája.........Működtek !Ha megmutatnám az eredeti rajzot,ami alapján én mint AMATŐR ,nekiláttam az építésnek és azt tettem volna közzé,hááát nem tudom valaki vállalkozott volna e az építésre.Senki nem olvas itt a fejedre semmit,írásaidból azt olvasom,hogy elektronikai szakmád van,talán,konkrét javaslatokkal segíthetnéd a fórumtársak munkáját,ha kérhetnénk, és nem kéne megsértődni,ez a válaszom sem azért íródott!!Kérdezhetném tőled,ha annyira jártas vagy a dolgokban ,akkor miért nem rukkolsz elő egy tuti megoldással,de nem teszem fel a kérdést,mert erre lehet sokféle választ adni,főképp azt,hogy ez magánügyed és ez így is van!A teljesség igénye nélkül az orosz,lengyel,cseh,szlovák,magyar és angol oldalakon sok százan fezsegetik a témát,sok eredményt elértek,becsületre méltó,tuti megoldás nincs!
Üdv!
Gábor

Nem kellett volna nekem semmit mondanom ! Szerintem állítsd át a fogalmazásod, és ismeretlenekel ne kezdj el lekezelően bánni! Emlékszem én az első postodra is, "itt nem épít senki, csak beszélnek". Te is emlékszel ? Akkor jó ! Én nem vagyok megsértődve, ezt talán csak te gondoltad, és a tudatalattidból jön, mert olyan megjegyzéseket tettél ami erre a lekezelésre utal. Tehát mindenki otthon kapirgáljon először.

Na de segítek én ! Egy kis olvasmány és egy kis méretező oldal tápokhoz.

Az aluminium forrasztást meg kíváncsian várom bárkitől.

írásaidból azt olvasom,hogy elektronikai szakmád van,talán,konkrét javaslatokkal segíthetnéd a fórumtársak munkáját

Szoktam segíteni, íme egy segítség A srác tápjának pontosságát oldottam meg a neten keresztül, pontos lett. Előtte nem ismertem a kapcsolását, a gyakorlatban sosem láttam. Mostanában nem igen érek rá, ezért van jegelve a hegesztő is. De ti azért építsetek, néha benézek majd (ellenőrizni, hogy jól dolgoztok-e ) Téma részemről lezárva.

Üdv FREDDI

Átolvastam a fórumot,onnantól,ahol én beléptem!
Én ilyen megfogalmazásban,ilyen kijelentést nem tettem!

"itt nem épít senki, csak beszélnek"

Egy hasonló a 2009 ,02, 8. -án a 370627 hozzászólásomban,idézem:

Itt még egy "egyszerű" inverteres gép építését sem látom senki részéről! Ettől függetlenül,lehet,de biztosan el vannak foglalva az anyagok beszerzésével,áramkörök tervezésével és kivitelezés bonyodalmaival stb.....

Az első mondatoddal egyet értek!A többit visszautasítom!Talán neked kellett volna építő szándékkal hozzászólnod a témához,leszállva a magas lóról,valami kézzel foghatót felmutatni,tudásoddal segíteni,de nem kioktatni,tanulj meg olvasni!
Én a fórumra bízom a továbbiakat!

Na az elöbb jó rá csesztem. nem figyeltem hogy időkorlátos a hozzászólás is,irtam jó kis oldalt,és nem engedte feltölteni mivel lejárt az időm.Moderátor nem lehetne egy kicsit kitolni?Néha sokat kell gondolkozni az összefüggő hozzászólásokhoz.FREDDI-nek írnám.Valami férreértés lehet,én nem a teszkó gazdaságos gépekre értettem a 30-50-60-ba kerülő akár inverterekre,hanem az otthon készülő gépekre.Nekem mind eggy hogy mennyit költessz a gépedre,csak senki nem irt róla hogy műkődött is.Én nem pont az IRG4PF50W-re gondoltam,hanem amit p istván kollégánk irt.Nem látom, be hogy tévedtem,mert több gépet építettem külömböző tipusú igbt-el.Nem a tudásodat kritizállom hanem a készterméket hiányolom.A gépek ED-jét házilag nem lehet mérni,A készülékeknél függ a hűttő borda mérete,a venti fordulatszáma,a külső hőmérséklet nagysága.Agyári adatok ezt nem adják meg.Egyébként,irg4of50w-s kivettem 150-Apert számottevő melegedés nélkül.Persze kettő párhuzamosan.

Üdv mindenkinek!

Köszönöm FREDDI-nek a linket. Nem egyszerű eset ez a lengyel oldal...
A FET kontra IGBT témához szólnék:
Én a saját tapasztalataimból kiindulva, a FET mellett állok.
Leginkább azért, mert a FET gyorsabb, és ez jóval kevesebb átkapcsolási veszteséget jelent, akár 20, akár 200kHz a freki. Tapasztalatom szerint az IGBT-k tényleg nem szeretik a párhuzamos üzemet. Az sem elhanyagolható, hogy a párhuzamos FET-ek összára nem éri el az egy darab ugyanakkora tudású IGBT árát. De ha ez nem elég, akkor vizsgáljunk meg egy apróságot. Beleteszel egy IGBT-t 40A-es típust TO247 tokkal, vagy beleteszel helyette 4 FET-et TO247 tokkal. A TO247 tok lába nem bírja el a 40A-t esetleg másodpercekig, de még a 20A-t se sokáig.
Az ipari tokozású IGBT tényleg nem olcsó.
Az üzemi freki-hez szólnék még: 100kHz felett el kell felejteni a hagyományos PWM vezérlőket, hanem úgynevezett SHIFT vezérlőt kell építeni: UC3875

És egy kis fotócsoport egy gyári készülékről.
Annyit tudtam kihámozni a belvilága alapján, hogy rezonáns kapcsolású, melyben a főtrafó szórási induktivitását használja L-tag ként. A trafó jó erősen maréknyi, de a fotókról lehet viszonyítani a méretét.

Még van fotó. Ja! ami érdekes, hogy én 40kHz körüli üzemi frekvenciát mértem!

Ez a FET vs IGBT teljesen másodlagos kérdés, lehet találni érveket pro és kontra: kisebb veszteség, egyszerűbb vezérlés, nagyobb áramok, üzembiztonság.... De teljesen mindegy hogy a 3-6 kW teljesítményből 10-50 W-tal többet diszipálunkk el, legfeljebb a hűtésre kell jobban odafigyelni. A terhelhetőség korlátja leginkább a trafó: megfelelő vas, huzal és tekercselés méretezése- kiválasztása-elkészítése. Szerintem...
Persze lehet hogy csak én érzem így, mások kapásból pár perc alatt készítenek több kilowattos nagyfrekvenciás és kis veszteségű trafókat.

Hogy a huzalon kevesebbet törd a fejed,

Szkin (bőr-) hatás

40 kHz-re a behatolási mélység 0,325 mm-re jön ki, azaz 0,6-os -nál ne legyen vastagabb egy szál a sodratból. Mondjuk fogj 0,4mm-est, és akkor aztán teljesen nyugodt lehetsz.

Te aztán nagyon leegyszerűsítve látod a világot!
A szkin effektuson már jó harminc éve túl vagyok, de azért kösz.
A nagyfrekvenciás transzformátorokban (mágneses terében) van még más is ami szintén áramkiszorítással jár a vezetőből, és a több rétegű tekercsnél fokozottan érvényesül,. Nézz utána a szakirodalomban, vagy a neten: "proximity effect".
A szkin hatásnál az elméleti behatolási mélység sem azt jelenti, hogy addig vezet és beljebb nem, hanem annál a mélységnél csökken az áramsűrűség egy bizonyos érték alá. de már előtte is fokozatosan csökken.
Az a 40 kHz is négyszögjel az ő felharmonikusaival.
A 0,3-as huzalból készült fonat is egy erős kompromisszum. (de mint tudjuk te nem kötsz kompromisszumokat...)
8-10 A/mm2 körüli áramsűrűségnél nem mindegy hogy a tekercs AC/DC ellenállásának arány 1,5 vagy éppen kétszeres. Mert mint már korábban jeleztem a tekercsveszteség jó közelítéssel a AC ellenálás négyzetével arányos.
Éppen erre akartam célozni az előbb is, hogy nagy feneket kerítünk az elektronika részletkérdéseire néhány wattal kevesebb disszipáció érdekében, de a legkényesebb egységet félvállról kezeljük, pedig bármivel is hajtod meg a trafót, akkor is a trafó (tekercselés módja, szórása, AC ellenállása, melegedése) fogja meghatározni a max kivehető teljesítményt, nem az elektronika. És éppen az alul-méretezett trafók melegedése miatt szoktak szakasos üzemet alkalmazni.

Hali !
Én csak a tapasztalatomat említettem a FETekről.
De kinek mi okoz nehézséget. Pár évig voltam lokátor javító műhelyben. Na ott aztán vannak érdekes dolgok...
De én például a trafó-méretezését, inkább a bontott kész trafók visszabontásából tanultam. Ha ismered a készülék paramétereit is, akkor teljesen tiszta, hogy mi hogy van méretezve a trafón. Teljesítmény trafót én 500kHz-ig láttam épülni. A ferritet hűteni kell, és a tekercseket leginkább rézlemezből készítették. 0.1...0.5mm vastag, és fél vagy teljes cséveszélességben. Többrétegű hagymapapír, vagy prespán szigeteléssel. Nekem például a kész berendezés csillapító RC tagjainak beállításai okoztak többletmunkát. De mondom... kinek mi a nehézkes.

A konkrét tapasztalatok mindig jól jönnek, elméleti információt sokkal könnyebb megszerezni, de hasznos gyakorlati leírások és tapasztalatok sokkal nehezebben hozzáférhetőek.
A ferrit hűtése az érdekel, mármint a ventilátoron kívül még hogyan? A rézlemezzel az a bajom hogy még nem találtam beszerzési forrást, meg inkább kisebb menetszámokhoz való, a szekundernek még mérlegelem.

Üdv: P István