Ezzel csak az a baj, hogy éppen ezer változót kellene valahogy képletbe foglalni.
Kezdjük mindjárt az azonos oldalon, meg a szemben levő oldalon elhelyezett mágnesek egymástól való távolságával.
Karcoltam egy ábrát. A mágnesek mérete 35 mm, egymástól ugyanannyira vannak oldalvást, ám a szemben levő ellenpár csak 20 mm-re.
A kettő között 10 mm-es tekercs-sík van, de egyelőre nincs tekercs.
Ezzel azt akartam ábrázolni, hogy így az erővonalak homogén teret alkotnak ( kb., persze)

Bocs a satnya képért,de talán látszik.
Namost, hasonló geometriával, tegyük egymáshoz közel a mágneseket.
A mágneses erővonalak nem hülyék, ami közelebb van, arra mennek.
Ezen az elrendezésen az erővonalakat úgy rajzoltam, hogy aminek közelebb szembe ( a tekercs-síkon menni), az átmegy, ami a szomszéd felé akar menni, az nem megy át.
Szándékosan drasztikusan durva a rajz, de várom az ellenvéleményeket, persze.
Tehát, ha túl sűrű a mágnes elhelyezeése a köríven, az mágnespazarlás ( szerintem, persze)

Csak még annyit:a távolság és a mágneses térerő közt négyzetes az összefüggés.

Eddig arra utaltam, mitől lehet két, azonos mágneseket alkalmazó generátor különböző teljesítményű.

De van más is, persze.Az még cifrább.
Vegyük az első , távoli mágnesekkel kialakított generátort, a tekercs belső átmérője értelemszerűen pont olyan méretű, mint a mágnes, meg a köztük levő hézag.
Ekkor a 8 erővonaltól a 0 erővonalig megy a generálás, a feszültség is így fog alakulni.

Hmm...
Annál rosszab a messze távolban levő ellenpólus, meg a szomszédomban levő közti távolság.
Amúgy ebben a négyzetes viszonyban ugyan nem vagyok tájékozott ( a fene essen a könyveimbe, mámeg könyvtárazhatok) , de ez is azt igazolja, hogy hiba túl közelre telepíteni a mágneseket.
Amúgy éppen ezt kezdem ragozni.

Ha van két egyforma mágnesed,meg egy mérleged akkor könnyedén ellenőrizheted. Tedd a mérlegre az egyiket,a másikat meg azonos pólussal közelitsd felé,közben valahogy mérd a távolságot. Elvileg fele akkora távolságon 4x akkora taszitóerő ébred.

No, akkor néked is válaszolva, az igazi szörnyűség következik:
Ha túl közel vannak a mágnesek a légréshez képest, akkor rengeteg erővonal megy veszendőbe, ugyanis, ha nem teljesen záródik a szemben levő mágnesben, akkor nem lesz erővonalmetszés, visszakanyarodik még a tekercs belsejében.
A mostani ábrámon egy hülye ideális mezőeloszlás látszik, ami a sűrűn elhelyezett mágneseknél nyilván nem jöhet létre, de a sűrűelhelyezés másik súlyos hibájára utal:
A két szomszédos mágnestéren áthaladó tekercs ( mindegy, ha a mágnes halad....:}}) egyidejűleg ellentett gerjesztést fog kapni.
Így lényegében kétszeres frekvenciájú, "tüskés" jel fog generálódni.
Ha valaki mérte szkóppal a generált jeleket, szóljon, mert akkor a hülyének látszó elmélkedésemről kiderülne, hogy tévedések vígjátéka.
De attól tartok, ez az építési tapasztalat nélküli okoskodásom megállja a helyét.

Köszönöm, ez jó, könnyen meg is csinálom.
De már csak azt kellene valahogy beilleszteni a vonatkozó képletekbe, hogy a fluxus hogyan függ a távolságtól.
Bátran elhiszem, amit mondasz, és lássuk be, még rondább a végeredmény abból a szempontból, ha nagyon messze levő mágnesek közt légmagos tekercsek lennének.

( Mondjuk minden erőtér négyzetesen szokott csökkenni, de miért pont ez jutna az eszembe, elég, ha lineárisan próbálom szemléltetni, mi a gond....:}}})

Csak a lényeg maradt le: sokkal kisebb lesz az indukált teljesítmény...:{{

Most rajzolj egy olyat ahol a tekercsek külső átmérője megegyezik a mágnesek külső átmérőjével.
[OFF]Az egész sokkal bonyolultabb annál,mintsem kisérletezés nélkül pontos eredményekhez juss. Szóval próbatekercsek és szkóp kellene[OFF]

Nem rajzolok, mert annak nincsen semmilyen értelme.
Illetve az első ábrám pont ezt jelképezte, berakom újra.
Itt a tekercs átmérője pont akkora, mint a mágneseké, és a mágnesek nem piszkálnak egymás erőterébe ( elvileg, persze)
A fizika mai állása szerint a tekercs belső átmérője ( na jó, lehet cicózni a közepessel, de nincs értelme: szóval a belső átmérője, mint keresztmetszet, illetve a mágnestér keresztmetszete játszik.
Ha a tiszta fizikát játsszuk, akkor biza a mágnestér keresztmetszetével azonos tekercs-belsőtér adja az optimumot.
Ha a tekercs nagyobb, akkor tekercsveszteség lesz a többletellenálláson, ha a tekercs kisebb, minek vettem akkora mágnest??
Mindig a dFi/ dt játszik. Na még a B is, de most geometriáról van szó.

Végül is, a kockás papír alapján, meg is lehet szerkeszteni a dolgot, nyilván teljesen hülyén fog kinézni.
De azt alapul véve, hogy a gerjesztett feszültség a fluxusvonalak számától, a sebességtől ( ez egyforna legyen mindkét esetben) , nameg a menetszámtól ( ez is legyen azonos), simán rajzolható egy elméleti mórickaábra.
De azt majd máskor...:}}

Tiszteletem a mélyebb szakmai tudással rendelkezők felé, de mivel elméletileg én is tanulok elektrotechnikát, és kapizsgálom is a dolgokat, ezét a következőkben kósza gondolataimat önteném formába, és várnék rá kommentárt.
Elgondolásom szerint, szerepet játszik a kialakuló mágneses fluxussűrűség mértékében az is, hogy a mágnesok mire vannak rögzítve. Én egy fémes összeköttetést javasolnék páronként, a szomszédos ellentétesen fordított mágnesek hátlapja között, majd ezt a másik oldalon eltolva ugyan így. Nagyon tudományosan (még) nem tudom megidokolni, de érzésem szerint így zárul az erőtér.

Sajnos szél nem fúj Sopron eme vidékén, de kísérleti ember révén szeretek kipróbálni mindent, bár az utóbbi időben szinte semmi ilyenre nincs időm sajnos.

Igazad van, kolléga, de a skicceimen mindenütt a vékony, 5 milliméter ( 1 kocka) méretű háttér a mágnesek mögött éppen a mágnesesen nagyon jól vezető anyagot jelképezték.
Trehány voltam, Mea Culpa...:}}

Ha "telibe" van a mágnesek háta, akkor ugyanez az erőtér alakul ki, csak az erővonalak egyik fele jobbra, másik fele balra megy.
Szerintem.
Ha eszembe jut, berajzolom majd valamelyik ábrámba, akkor jól látszik majd.

Szerintem jó felé tapogatózól, de had jegyezzem meg, hogy én már jeleztem, hogy a mágnesek résében az erő a rés méretétől függ. Mex megjegyzése is fontos, hogy ez az erő fordítottan négyzetesen arányos.

A tekercsek méreteivel kapcsolatban nekem is vannak kételyeim, hogy melyik az ideális, de valószínű, hogy első körben az a jó amit leírtál, mivel pont ezt használják az ilyen generátoroknál.

Viszont nekem az az egy bajom ezekkel a kialakításokkal, hogy nem tud igazi 3 fázisban működni. A 3 fázishoz alapból 3 tekercs és két pólus kell. Ha kisebb fordulaton akarnánk ugyanakkora frekit előállítani, akkor a tekercsek és a pólusok számát is növelni kell arányosan. pl. 6 tekercs 4 pólus, 9 tekercs 6 pólus stb. fontos észrevenni, hogy a mágneses pólusok az egy csoportba tartozó tekercsekhez képest mindig 120°ban érkeznek, azaz nem olyan hosszú egy pólus, mint amilyen széles egy tekercs, hanem 360°/pólus hosszúak. pl. 9 tekercs esetében 360/ 6 = 60° hosszú.
Ezt a mágnesmotorunk nem tudja biztosítani a felváltott mágnespólus forgatással. Vagy nagyon sok fázisú lesz, vagy kétfázisú, a tekercsek és a mágnesek arányától függően.

Hogy lehetne a mágneses pólusokat meghosszabítani? Én próbáltam egymás mellé tenni mágneseket úgy, hogy taszították egymást, így alakult ki a hosszabb pólus. Esetleg kereszt irányban is el lehetne helyezni a hasább mágneseket. Az egyetlen félelmem, hogy így csökkenne a hatásfok, azaz nem lenne olyan jól kihasználva a mágnesek ereje.

A másik megoldás lenne, hogy a tekercseket egymásra fedve tekerni. Ezzel a baj, hogy növekedne a tekercsek vastagsága, így a résben csökkenne a mágneses erő.

Mindent összevetve arra jutottam, hogy nem lehet igazi fázisgenerátort összehozni ezzel a kivitellel. A legjobb megoldás a kerék terheléselosztására a páros számú mágnespár és 1-el kevesebb tekercs adja, de ilyenkor annyi fázis lesz, amennyi tekercs van. Ezzel az a bajom, hogy nagyobb feszültségű generátort csak rengeteg menetszámmal és vékony huzallal lehet csak készíteni, mert nincs két tekercs, amit sorba lehetne kötni...

No igen, azt már pedzegettem ( lehet, hogy nem itt, hanem az Indexen levő rokon-topicban), hogy én inkább sok menetet tekernék, mert az áram továbbításánál fellépő veszteség is kisebb lesz.

Azon még nem is tanakodtunk ( vagy már igen?), hogy az áram folyási szöge akkus terhelésnél nagyon kicsi lesz, és ugyan az átlagáram néhány A, de nagyon kis folyási szöggel, tehát "tüskés", de nagyon.

Ezt azért merem állítani, mert egy sima tápegységben is így van, ott pedig nem akkora kapacitású kondenzátorok vannak, mint akár a leggyöszösebb akku...
Így aztán tényleg az optimális terhelés valami fűtőtest ( illetve -csoport), mert egyxúttal az optimális rotorfordulatszámot is lehet vele beállítani.
De fűtésre meg ugye banga nagy kerék kellene...:{{

Az teljesen természetes, hogy a minimális légrés a nyerő, vasmagos tekercseknél nem is kell annyira messzire tenni a mágneseket, hiszen a vasakon jobban záródik az erővonal, mint a szomszéd felé.

Csak azzal meg indulási nehézségek vannak.
Emiatt gondolom, hogy fél-hiperszil U magokkal gerjesztett generátort építenék , és ha elég jól sikerül, egész kicsi légrést lehet tartani, indulási probléma sincsen...

Már vettem is egy csomót kísérletezni, csak valahogy össze kellene végre tákolnom...

Igen, azt hiszem egyforma elképzeléseink vannak.

A fűtéshez, ha teljes egészében akarnánk kiváltani, valóban nagyon nagy kerék kéne, mert oda minimum 10kW folyamatos kellene. Az igény megvan, kérdés, kivitelezhető-e ekkora kerék(meglátjuk). De ne ebben gondolkodjunk, hanem abban, hogy ha van egyébként áramunk(hálózatunk), akkor melyik fogyasztóval tudnánk a legtöbbet spórolni. Én a melegvízre voksolnék(bojler). Van akinek ez gázzal működik, ott is érdemes lehet kiegészítő fűtést tenni a bojlerbe, mert megéri(én gázért 5ezer Ft körül fizetek havonta a melegvízre, ez évente 60ezer). Ha még lenne plusz energia(2kW feletti kerék esetén), akkor azt be lehet vinni a fűtésbe is. Sokan erre azt mondják, hogy a melegvízre jobb a kollektor. Igen, de ez nem az a topic, és egyébként is egy kollektor csak akkor melegít, ha van nap, márpedig ha van nap, akkor meleg is van, azaz ha fúj a szél, nincs melegvíz sem! (kombinálni érdemes) Na de hagyjuk a napot, lényeg, hogy a szélkerékből a teljesítményt terhelésvezérelt fűtőszálba lehet leghatékonyabban kinyerni. Tárolni is lehet a teljesítményt a melegvízben. Igez ezzel legfeljebb fűteni lehet, de az energia így jobban hasznosul.
Akinek akkuból nyert hálózati feszre van szüksége(inverterrel) annak el kell fogadnia a kisebb hatékonységot a szükség miatt.

A két irányvonal eléggé elágazik, de mindkettő életképes és fontos szerintem!

És itt jön a képbe, hogy kis, vagy nagyfeszültségű kereket érdemes-e építeni. Egyértelmű, hogy az igény meghatározza a célt. Kisfeszültséggel nincs tekercselési, tekercs sorbakötési probléma, a nagyfeszültségűvel annál inkább. Egyébként én akkura is nagyfeszes generátort építenék, és onnan tölteném az akkukat, mert a kisebb áramokat sokkal kisebb veszteséggel lehet szállítani, márpedig a generátor messze van a háztól áltlában.

Összefoglalva, fontosnak tartom tolerálni a nagyobb feszültségre való irányvonalat, törekvést és az akku nélküli teljesítmény hasznosítást!

Emiatt van 2 köbméter samottéglán, mert azt terveztem hőtárolónak.
Van hozzá egy csomó fűtőbetétem is, amivel rugalmasan lehetne a terhelést változtatni.
Persze a fene tudja, lesz-e, és mekkora kerekem, mindenesetre ha összejön a torony majdnem ingyen, az nagyot lendítene a dolgon,,,

Ez a samott se rossz ötlet! "Zöld, elektromos cserépkányha"!

Húúúú micsoda lavinát indítottam el! Nem győzöm olvasni a hozzászólásokat!

Sziasztok.
Üdvözlök mindenkit joci vagyok.
Végre találtam egy oldalt ahol még közelebb tudok kerülni a szélgenerátorom müködésének az eléréséhez.
Építettem egy 12 méter magas 2.8 m lapát átmérőjű "szélerőművet" egy sima generátorral probálkoztam ami 14V és 700W-os de az áttételen elvéreztem.

Kérdezni szeretném hogy az ilyen épített generátorral több esélyem lenne? Ezzel a neodim nevezetűvel.

Mennyit szedtél ki a generátorból és milyen módon próbáltad megoldani az áttételezést?

Fogaskoszorúval és önindító fogaskerékkel 17× áttétel de nem érte el az ideális fordulat számot. Illetve a gerjesztésit. Fúrógéppel próbáltuk és 500 ford kellene neki.

Egy olyan rendszert szeretnék ami KB.:6db 200Ah aksit tudna tölteni 2000-3000W inverter és úgy a hálózat,kivétel mosógép és villany tűzhely.

Nemrég csatoltam egy generátort. A baj vele, hogy ennek is kellene 500rpm, hogy 2kW-ot leadjon. Ezért kérdeztem hogy mekkora teljesítmény jött le a 700W-os generátorodból, mert lehet, hogy hasonló adatokra derülne fény, mint amit lehár komlett rendszerénél láthatunk. Ha ez igaz, akkor nem hozna többletet a mágnesgenerátor sem.

Végre sikerült végigolvasni utólsó hozzászólásom után írottakat! Nagyon komoly okfejtések kerültek felszinre!
Észrevételeim megnevesítések nélkül a következőek.:
A kialakítási geometria a teljesítmény szempontjából kritikus, ezt idáig is tudtam, tudtuk, de mélyebb értelmezést kapott a mágneses erővonalak viselkedése. Ezeket a hozzászólásokat pozitívumként értékelem, így egy lépéssel közelebb kerültünk a kivehető maximális teljesítmény eléréséhez!
Más. A vasmag jó dolog lenne, de amit nyerünk vele (mágneses erőtér megvezetése), azt elveszítjük indítási nyomatékban! Kérdés gondolkozott-e valaki olyan megoldáson, ami egyfajta "semleges" mágneses erővonal vezetési lehetőség lenne, lehetne?!?! A semleges kifelyezésen olyasvalamire (valamilyen anyagra, folyadék, gáz, szilárdtest) gondolok, ahol a mágneses erővonalak haladnak, de a mágnes, mágnesek nem gyakorolnak vonzást rá! Olyan jelenségre gondolok, mint pl. a mágneses vizlágyítás, vagy a gépkocsikban a (C-H ) szénhidrogének mágneses kezelése. Se a víz se a benzin nem mágnesezhető anyag, mégis a mágnes, mágneseség hatással van rá!
Lehet, hogy nem jó irányban gondolkodom!
Várom a reagálásokat!

A vasmagos kivitelnél is segít, ha egyel több mágnes van mint vasmag. Erről már többször esett szó korábban.

Ok, ok, de a felvetett kérdésre szerintem nem kielégítő válasz! A leírtakon kivül "érdekes", nem mágnesezhető anyagokban jelenkező mágneses jelenségekre hívtam fel a figyelmet! Az elöző hozzászolásomban említett jelenségeken kívül, érdekes mágneses jelenségek történnek pl. aluminiumban, szénben! Ezen jelenségek esetleges alkalmazhatóságára tereltem az okfejtéseket! Kiváncsi vagyok!