Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Huhh! Pöppec! Még profi szemmel is!
 (mielőtt valaki nagyzolással vádolna, a profi szó nálam a szakmabeli gyakorlottságot jelenti, miből ered, hogy az amatőr szó nekem a nem szakmabeli-t jelent) Ja! és köszönöm!
Ezen a lengyel oldalon pontra megy a letöltés. A pontokat meg pénzér adják. Jól érzékelem?
Ha a "rapidshare" oldalra gondolsz nyomd meg a free user gombot és egy perc várakozás után letölthető.
Egyébként itt egy elég hosszú (a google fordítójának is beletört a bicskája) fórum erről a témáról, ez nekem orosznak tűnik, de mindenképp ciril betüs: Bővebben: Link
Lehet h*lye vagyok a net-hez.
http://www.elektroda.pl/rtvforum/topic1244183-0.html Én erre az oldalra gondolok, de itt nincs ilyen gomb...
A lengyel nyelv még rejtélyesebb számomra mint az orosz, de azt a linket nem is én adtam. Viszont ha kapcsolás érdekel, az fenn van az általam küldött linken #398040. De az majdnem ugyanaz mint a "Bocs" készülék csak még ennek nincs leragadásvédelme.
Variáció egy témára: Bővebben: Link
Sziasztok!
Hat ez nem semmi nekem egy akkutolto alig akart beleferni a PC tap dobozaba!!En is keszulok egy sajat variacioval de szeretnem egy kicsit szellosebbre kesziteni, hogy konnyen lehessen hozzaferni az alkatreszekhez.Innen majmoltam az otletet: MFeri
Kicsit én is lemaradtam.
Megnéztem P_I linkjét is. Nos a képek a lengyel oldalon találhatóval azonosak. A rajz viszont... mondhatni majdnem azonos a MACI vagy a BOCS rajzával. Most félretéve a szakmai ismereteimet, felteszem a naiv kérdést: Mitől jobb ezen fajta átalakító mint amikor a vasmag mindkét irányú mágnesezhetőségét használjuk? (csak a szakmai részre volnék kíváncsi, a gazdaságpolitikai részre nem)...
Hu! Szellősnek szellős, de SM szinte az egész. Erről a gyufi doboz jut eszembe. Milyen kicsi és mégis milyen nagy, ha csak néhány szál gyufi van benne?!
 Ismét a kíváncsiság... Honnét a fotó???
A tekercsek pontos elkészítéséről honnan lehetne többet tudni???? (nem tudok oroszul)
Az újabb linked is meglestem P_I.
A'sszem ezt nehéz lesz felülmúlni... Gratula a gyártónak!  Sz'tem agyalt rajta 1 kevéskét.
A foto sajat szerzemeny...kozben javitgatok invertereket de sajnos nem lehet hozzaferni dokumentaciohoz a szervizek meg ugy javitanak, hogy modult cserelnek es kesz.Ebbe a keszulekbe nem sikerult eletet lehelni de meg nem adtam fel osszehazasitom egy "Maci"fele vezerlessel!!
MFeri
Két dolgot tudok felhozni:
1; egyszerűbb, üzembiztosabb vezérlés, nem nyithatnak össze az IGBT/FET-ek biztonságosabb után építés élesztés. 2; A ferrit kétirányú átmágnesezhetősége csak addig a frekvenciáig igazi előny amíg ez a telítést mindkét irányban megközelítheti pl. +-400mT (800 mT a változás nagysága egy perióduson belül) de ha ez csökken pl +-200mT-ra egy bizonyos frekvencián az átmágnesezési (hiszterézis) veszteségek miatt, ekkor az indukcióváltozás nagysága már csak 400 mT-lesz és ekkor már a ferrit féloldalas gerjesztésnél sem megy telítésbe. Persze ez durva példa és kicsit bonyolultabb is tényleges helyzet. De a tények is az támasztják alá hogy pl. az ETD59 100A-t (2,5 kW-ot) kihoznak a forward kapcsolásból (igaz nem biztos hogy folyamatos üzemben) de a hidas megoldások a nagyobb (1,5 szer) E65-tel sem igazán tudnak 200A-nél többet elérni (én legalább is nem nagyon láttam) pedig a klaszikus elvek alapján 250-270 A-t kellene tudniuk. H megnézed a tegnap feltett könyveket ott például két pár E65 van megtekerve egy trafónak. De biztos lehet más érveket is találni pro-kontra és azt is meg lehet fontolni. Üdv.
Hogy ne csak én beszéljek ez talán érthetőbb:
Bővebben: Link a 3. illetve 4. oldal az érdekes ebből a szempontból. itt 20 kHz-re ir egy példát ahol a hidas inverter és a forward között a Bmax-nak 67%-os eltérését feltételezi, magasabb frekvencián ez a szám még kisebb lehet. És adjuk hozzá a kettős szekunder rosszab kihasználtságát (nagyobb a effektív áramok miatt majdnem másfélszer akkora az összkeresztmetszete a forward egytekercses trafóhoz képest azonos kitöltési tényezőt feltételezve) Végső soron 30-50%-ot lehet nyerni a hidas elrendezéssel a frekvencia és konstrukció fügvényében.
Igaz, pontosabban azt veteted fel mitől jobb a leggyakrabban használ forward kapcsolás, hegesztés céljára. Ha műszakilag nézzük akkor inkább inkább azt lehet mondani, hogy amenyivel kisebb teljesítményű (ugyanazzal a ferrittel) anyival egyszerűbb és talán üzembiztosabb is a felépítése. (és akkor a költségektől eltekintettünk, ami azért legtöbb hobbistánál nem elhanyagolható)
Persze a 200A feletti tartomány az már más kategória.
Litze huzal készítése:Bővebben: Link
Én is csak gagyogok oroszul,pedig,ha anno .........
 Melyik vagy milyen tekercsekre gondolsz (?),kicsit légyszi pontosíts s,ha én nem majd a társak,mindannyian,megpróbálunk segíteni.
Igazából a mellékelt képen látható kapcsolásban lévő összes tekercsről kéne infó,menetszámok,vasmag,huzalátmérő stb...
Hali!
Az 1. indokot én nem látom veszélyesnek, mivel a mai vezérlők már igen jól kezelik a DEAD-TIME nevű biztonsági hézagot. Ráadásul állítható is. A 2. indokot értem, de az agyam nem akarja elfogadni. Ennek az oka leginkább az, hogy n*10kW-os ferritmagos invertereket is láttam már testközelből, ahol a fazékmagot épp átérte a tenyerem! Amúgy meg pont a freki alacsonyan tartása és a mag alacsonyabb indukciós terhelése miatt gondoltam az ellenütemű hajtásra.
Ellentmondásnak tűnhet az előző szólásomban a " freki alacsonyan tartása" rész, mivel egy ezelőtti szólásomban pont a freki emeléséről írtam. Itt arra gondolok, hogy ha adott a mag, akkor a freki emelésével lehet növelni az átvihető teljesítményt, persze ésszerű határok között. Vannak 200kHz-es több kW-os inverterek is. Ha viszont van több mag (növelhető keresztmetszet) akkor persze marad a freki alacsonyan. Így asz'szem érthető a gondolatmenetem. Mivel azt vettem észre, hogy bárki akar építeni ilyesmit, szinte mindig a vasmag mérete a probléma, ami miatt igyekeznek rendesen túlterhelni a ferritet, a céljuk elérése végett. Szerintem...
Ha viszont (véve a fáradságot) elegendő méretű vasat kerítek, hogy a freki ne legyen túl nagy, akkor az ellenütemű kapcsolásban leadott teljesítmény nagyobb lesz, mint az egyszerűbbnek tűnő forward esetén, tehát mégiscsak kissebb vas kell. ...na ezt jól megbonyolítottam... 12óra meló után már nem is csoda...
Lapozz vissza a fórum 7.,8.,9. oldalára,ott megtalálod a leírásokat és a rajzokat is!Amit kérdezel ,az a kisebbik gépem (Bocs) rajza, kibővítve,minden rajt van és a nagyobbik (Maci) rajzát is megtalálod.Vannak panel tervek is,de nem muszáj követni.Ha mégsem találod vagy nem világos valami és tudok segíteni,kérlek szólj,de a többi társ is segít!
1; Igen, mindig vannak korszerűbb eszközök, csak azok a fránya költségek... A tapasztalat mégis az, más fórumokat is olvasgatva, hogy sokkal macerásabb a hidas megoldás elkészítése. Amúgy én mindig az egyszerűbb megoldásokat részesítem előnyben. De tényleg nem ez a kritikus.
2; Nagy teljesítményt alacsony frekvencián nem lehet kis ferrittel elérni! Nagyobb frekvencián meg nem lehet nagy az indukcióváltozás nagysága majdnem függetlenül attól hogy ez szimmetrikus vagy féloldalas jellegű. (a ferrit minőségétől függően ez már 20 kHz is jelentkezik, erről rengeteg szép diagramot lehet találni) És azt kell figyelembe venni, hogy ez az inverter szabályozása folytán kisebb kitöltési tényezővel üzemel az üresjáratnál így ilyenkor a max indukció is kisebb. De egyébként az igen nagy teljesítményű inverterek más világ: nagy frekvencia, toroid (vagy planár) mag, kis menetszámok és általában 50-50% kitöltési tényező. És azt sem mondtam-mondom hogy jobb lenne valamelyik, csak más. egy kicsit nagyobb vaskeresztmetszet kell (de nem kétszer!) ugyanahhoz a teljesítményhez. És mi az hogy jobb? Ebben az esetben szerintem az a jobb amelyik jobban hegeszt, de korrekt kivitelezés esetén mindkettő jól hegeszt, az egyik egy kicsit nagyobb ferrittel a másik egy kicsit bonyolultabb elektronikával. Üdv: P István
Ja, én is az írtam hogy: "Végső soron 30-50%-ot lehet nyerni a hidas elrendezéssel a frekvencia és konstrukció függvényében." Csak arra akartam rámutatni hogy az elméleti kétszeres teljesítmény csak a prospektusokban létezik, és már 20kHz-en sem igaz.
Én oly sokat nem "varrtam". De melyik is hegeszt jobban, vagy szebben?
Köszönöm, át fogom bújni a rajzokat,de lenne még egy kérdésem.
Még nem építettem inverteres hegesztőt,sőt semmilyen kapcsolóüzemű cuccot sem,szóval nem vagyok valami jártas -e téren , és még szkópom sincsen  érdemes belefognom ebbe a hegesztőbe? szkóp nélkülözhetetlen?
Ennek megválaszolására olyan ember kellene aki mindkétféle korrekt kivitelű készülékkel dolgozott és ért is hozzá, valamint elfogulatlan, vagy mérni kellene valamilyen szempont szerint. Erre nem sok esélyt látok.
Egyébként meg mindenki a maga lovát fogja dicsérni. Szerintem meg mindegy, ha a konstrukció és a kivitelezés is megfelelő színvonalú. Csak dönteni kell valamelyik mellett, végül mégis érzelmi alapon. én így szoktam. Üdv:
A Bocs-ról fel tudnád rakni a szükséges doksikat?
Szivesen megpróbálkoznék az utánépítéssel ha lehet. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
