Ha te azt látnád,mekkora oktondiságokat követnek el a gyárak...de ezen nem vitatkozom. A számítógéptápokban valóban ilyen szürke vacakot használnak,csakhogy ezek kapcsolóüzemű eszközök.Az ilyen üzemmódban működtetett félvezetőn disszipált hőteljesítmény csak töredéke az analóg üzemnek.A szilikon alá valóban nem szükséges paszta.

"Az ALPS poti az többe kerül jóformán,mint a benne lévő trafó..."
Sajnos tudomásul kell venni,a minőségnek ára van,és egy megbízható potméter az erősítőben mindig kulcsfontosságú alkatrész lesz...
Nics igazán jó megoldás a kérdésre.A kereskedelemben kapható 300ft-os potik néhány hóhap(hét?)használat után reménytelenül recsegni kezdenek.Függetlenül attól,h mi van ráírva.(piher,stb,mind utángyártott bóvli).Az ALPS gyártmányok profik,s szinte örök életűek,viszont az áruk horribilis.Áthidaló megoldás lehet régi/üzemképtelen készülékek bontása,kis szerencsével ezekből elfogadható minőségű grafitpogácsás potmétereket menthetünk ki,melyek 10(20?)év használat után sem recsegnek.Érdekes...
Végül még számításba jöhet a 24állású forgókapcsoló,fix ellenállásokkal,ez atombiztos,de a beszerzése ennek sem egyszerű.

Olyan jó 10 éve használok mindennapos használatban a műanyagházas piher potit, még nem recseg, és jól van. Használok konthás fémházas potit is, azok is jól vannak, nekem nincs tapasztalatom a potik tönkremeneteléről ilyen szinten amit írsz.
A videoton EA6383 és RA6363 erősítőkben... na azokban recsegett a poti, mert nyitottak voltak, meg ezer évesek, és tele mentek porral, de kitakarítás után azok is működtek.
Ez csak egy ellenpélda volt, és ha van rá egy mód, én is ALPS potikat teszek a készülékekbe.

Akkor inkább veszek rendes csillámot aztán mind két oldalára hővezető paszta.
köszi

NEM KELL KIDOBNI!
Itt a bizonyíték, nem elég?!
Mellesleg most raktam össze egy TDA7294-gyel szerelt végfokot, (a panelt szerelten rendeltem, mert kb annyiban jött volna ki konyhailag is elkészíteni, hanem többe, mert semmi felszereltségem a nyákkészítéshez, az ezer éves megrajzol, kimar módszer meg elvetett nálam, de egy panelhez elég költséges lett volna foto technikát beállítani....-bocs a kis anekdotáért!)
Nos a lényeg az, hogy ilyen szürke izét adtak mellé nekem is.
Szürke izé: Teflon szalag és NEM CSILLÁM!, igen is hővezető, mind két oldal, vagy is inkább a hűtő zászló, hűtő borda tisztességesen megkenve hőpasztával, olyan fehér izé=>szilikon zsír. Kiváló! Kb. 2 hete hajtom csutkán így az erősítőt, kutya baja! Magyarázat: ha ne lenne hővezető, az IC-k már rég szénné égtek volna.

Ezeket nem kisujjból szívtam, régen dolgoztam a mávnál int műszerész, ott nem egy esetben találkoztam kapcsolóüzemű tápokban ilyen szürke izével. És egy rendkívül nagy koponya műszerész kollégám volt, akitől sokat, de sajnos nem eleget tanultam. Ő is bátran használta eme alátéteket.

Valaki segítsen már poti, előfok ügyében nagyon kérem szépen, mert az mát általam oly sokszor emlegetett TDA7294 végfok elé kellene.
Raktam be egy 50K-s potit, de már az agyvérzés kerülget, mert, hol alig szól, hol csak az egyik oldal szólt.
Már mérgemben letéptem a vezetéket róla. Három napja görcsölök ezzel a rohadt potival.

Szerintem ne szenvedj a rossz minőségű potikkal.
Rakd össze ezt a kis kapcsolást és nem lesz többet recsegés

Vagy esetleg használhatsz valami jobb minőségű helikális (sokfordulatú) potmétert is, talán azok kevésbé, vagy szinte egyáltalán nem szoktak recsegni.

Köszi a segítséget!
Dinamika vesztésre esetleg valami ötlet?
Az előbbiekben keresgéltem, olvasgattam vissza, és merült fel ez a probléma, hogy kis hangerőn agyonvágja a dinamikát. Amit valóban nem egy esetben tapasztaltam már. akár gyári erősítőknél is. Gyári ne épp egyenlő jobb ugyebár
Valami elfogadható ludnes áramkör érdekelne.
Nem kell high-end minőség, mert ilyen ketyere frontsugárzóit hajtom vele.
Bár mondjuk az egész berendezést tekintve az disingen kívül, a front sugárzók érnek még valamit. bár a mélynyomó hangszórója sem rossz!

Üdvözlet mindenkinek!
Olyan kérdésem lenne, hogy van egy kenwood erősítőm ami megy is szépem, csak ha a kocsiban jár a motor akkor a zene allatt zug. Annak fügvényében erősödik a zúgás ahogy nő a fordulatszám... Arra gondoltam, hogy a generátor ahogy tölt vissza és az zavarja be... Nincs valakinek ötlete, hogy tudnám megoldani ezt a "zavart"? Esetleg vmi kondival?
Kössz a válaszokat előre is.

Gyújtás zaját veszi fel. Én legalább is erre gyanakodok.
Azért az szégyenletes, hogy egy Kenwood-ban nincs gyújtás szűrő, mikor a legkommerszebb piaci autós rádiómagnó tápága ezzel kezdődik!

Nos most jutottam gép mellé.
A kérdés ezzel indult.
A helyes válasz tömören pedig ez lenne rá.

A hangerőszabályozás problémája nagyon sok mindenből ered. A gondot a mai technológiákkal egyszerűen orvosolhatnák a gyártók, de gondolom a "vegyél újat, és dobd el a régit, add újra nekünk a pénzed" gyártói szemlélet miatt nem is akarnak ezen változtatni.
Már volt említve a grafit rudas csuszka, amit többek közt az RFT is alkalmazott a készülékeiben. Ez nagyságrendekkel megnöveli a potenciométerek használati idejét, hiszen a szénréteg pálya nem kopik olyan mértékben mint a fémérintkező felület által. Nem beszélve arról hogy a grafit nagyon jól keni a pályát. Sajnálatosan már csak bontásból beszerezhetőek.
A másik probléma a sztereó együttfutás.
Ez gyártási pontosságot, precizitást, jó minőségű anyagokat igényelne. Egyező értékű pályavégellenállás, és az elfordulási szöggel arányos azonos értéket adó gyártmány, ami ráadásul kellő stabilitást követelne meg, a közös tengelyen lévő csuszkafelfogatástól is, jelenleg méregdrága.

A potenciométereken kívül elhangzott még a forgótárcsás fokozatkapcsolók (Yaxley) ellenállásosztóként való felhasználása is. A jelenleg beszerezhető 12 állású változat azonban túl nagy osztásközöket feltételezne. A 24 állású már jó lenne, de ez szinte beszerezhetetlen.
Kétségkívül nagyon nagy előnye, hogy az ellenállásokat akár 0,1%-os típusokból is készíthetjük. Sorolhatóak, ezért akár 5-6-7 csatornás potihelyettesítő is készíthető belőlük. Ezek miatt a hagyományos potik minden említett negatívuma kilőhető velük.
Viszont az ellenállások beforrasztgatása munka, és időigényes feladat. A helyigénye is jókora.

Ezek továbbfejlesztéseként a fokozatkapcsolókat analóg kapcsoló IC-kel, (pl.4067) vagy relékkel váltják ki, amit egy nemritkán igen összetett kapcsolólogika vezérel (pl. PIC-el)

Alternatívaként a huzalpotenciométerek is szóba kerültek. Ezek előnye a pályaellenállás egyenletesség, és a kopásállóság, tartósság. Hátrányuk a relatíve kis ellenállásérték, és hogy csak lineáris változatban készíthetőek.

No és a végén elérkeztünk a feszültség vezérelt elektronikus(VCA) ellenállásokhoz. Itt egy félvezető elem (FET) áteresztőképességét szabályozzuk feszültséggel. Ezeket különféle integrált áramkörként sok cég forgalmazza. (pl. LM1036N) Belátható előnyeikkel szemben hátrányuk, hogy beleszólnak kisebb, nagyobb mértékben a hangképbe, és zajt visznek bele. Persze a drágább típusok kisebb mértékben mint az olcsóbbak.

Hello!


Engedtessék meg egy kis kiigazítás.
- Huzalpotit lehet gyártani akár 100kohm tartományban is. De tapasztalatom szerint azért nem teszik, mert A hajszálvékony huzalt, előbb utóbb összekuszálja a csúszka. Kopása is elég nagy.
- Az tévedés, hogy csak lineáris típust lehet gyártani. Valaha általános volt a különféle karakterisztikájú potméterek. (kompenzográfok és motoros mérőerősítőkben alkalmazták) A "titok" egyszerűen annyi, hogy nem egy téglaalapú testre tekerik a huzalt, hanem a csúszka oldalán egyenes, és a szemközti oldalon akár exponenciális görbületű testre. Így szinte tetszőleges karakterisztika kialakítható, természetesen mechanikai határokon belül. A gyártása, viszont nagyobb precizitást kíván.

Arra még soha nem gondoltam, hogy hangfrekvenciás alkalmazásba ilyen potit tennék. Mert még egy precíziós helikális huzalpotira is teszek kondit. Mert még egy tápegység kapcsolásban is, tekerés közben "zajong a piszok". (Régi Remix huzalpotit maximum 3kohm-osban szabad használni)

Amit felraktál poti képeket, azok meglehetősen ősleletek, és ne is alkalmasak ilyen alkalmazáshoz.
Én sem tudnék valami friss példánnyal szolgálni, de ha jó lenne a gépem, akkor lefotóznám a fiókban heverő potit, (kb. 30éve várja a sorsát) ami egy hármas tandem 2x10kohm és 1x5kohm ellenállású, és "G" karakterisztikával rendelkezik. Szép nagy állat, a markomban épp belefér, de azért létező dolog.

üdv! proli007

Szia!
Ezt a karakterisztika megoldást még nem is hallottam!
Nekem az erősítőmben nem zajong a huzalpoti.
A képek csak szemléltetési célzattal kerültek be. A ma kapható választékból nehéz lenne feltenni ilyen típusú képeket.
Van nekem is egy tenyeres huzalpotim.
A "G" jelzés mit takar?
Üdv.

údv,a zúgást a generátor okozza,ha a plussz tápágba beiktatol egy fojtótekercset ferit maggal akkor ez megszünik.Ilyen tekercsek vannak szinte mindegyik autó magnóban,vagy az autómagnó kivezetésén szokott lógni egy kis fekete dobozka éss abban direkt erre a célra való tekercs van.

pff pont ma dobtam ki egy ilyen magnóstul eggyütt:S
eredetileg ez volt az erőlködőhöz de mivel tönkrement ezért nem volt rá szükségem helyette beiktattam egy mp3 at Igaz 3 mp3 + 1 discman megsült mire sikelült helyesen kimérni a vezetékeket

Üdv erősítősök!

Remélem nem túl off a kérdésem! A problémám az amit már a Yamaha témába is beírtam,hogy van egy Yamaha A-500-as erősítőm 4x80w-os. És vettem egy Kappa Eminence hsz mellé,láda hangváltó kész erősítőt ráteszem ami idáig tökéletesen működött sal hangszóróimmal,most már nem működik! A rövidzár védelem vagy nem tudom mi 3/4 hangerő után,a számok mély részeinél lekapcsol majd vissza majd ismétlődik az egész,még lejjebb nem veszem a kakaót vagy a basszust.
Ezt még meg is magyaráztam azzal hogy a hifi erősítő nem pa célú hsz-ra készült. De a napokba a régi ládáimmal is ugyanez a helyzet ami több házi buit is végig szólt maxon is akár. Aktív hűtést is alkalmaztam házi bulikra el ne száljon az egész.

Javaslat mit tudnék megnézni benne,vagy esetleg segítség jól lenne valami időmilliomostól .
remélem valaki válaszol is majd nem csak kötöszködik mint az előző témába.....

Lehet, hogy amit újonnan akasztottál az erősítődre kisebb impedanciájú mint amivel korábban használtad azt, és ezt nem nagyon szereti, főleg nagyobb hangerőn.

Hello!
Ha emlékeim nem csalnak, pont a karakterisztikát.
üdv! proli007
Potik

EZ IGEN!

Nagyon szépen köszönöm a kimerítő értekezést!
Nagyon sok olyan dolgot vázoltál fel, amivel bár nem szűz építő, de második projektes építőként is találkoztam már.
Csak egy példa, az általad említettekből, a pályavégi ellenállás, vagy csuszka együtt állás. Iszonyatosan bosszantó, hogy leveszem a hangerőt, és az egyik oldal még halkan tovább muzsikál, de ha nem is ennyire durva a hiba, de mondjuk ha halkan akarom hallgatni, pihenésközben, elalváshoz, mert én zenére tudok csak elaludni nem tudom a kellemes hangerőt beállítani, mert az egyik oldal már nem szól, mikor a másik oldal hangereje lenne optimális.
Persze ezt a hibát lehetne sok mindennel kiküszöbölni, pl. balansz poti, finom beállító poti, vagy ami a régi RA63XX típusú (rádiós)erősítőkben volt, egy teljesítmény csökkentő kis kapcsoló, mi egy ellenállással söntölné testre, vagy akár az előfok erősítését kapcsolná. De én igyekszem a lehető legegyszerűbb konstrukció kivitelre törekedni.
Egyébként rákerestem a poti kifejezésre a fórumon, és a találati listában benne volt a VCO-s topik is.
Nagyon nem merültem el bene, de alaposan bele olvasgattam. Ott felmerült egy ponton az SSMxxxx típusú professzionális IC-k. Egy pár évvel ezelőtti HE, vagy RT folyóiratban jó magam is olvastam ezen IC-kről, de féltem az áruktól, és nem tudtam hol szerezhetőek be.
Én ennyi pénzt nem sajnálnék érte, 2000HUF körüli árat, de akár a dupláját sem, ha tudom, kifogásolhatatlan.
Most oda jutottam, hogy lehet digi poti lesz benne, vagy spórolok egy normálisabb potira.
Ahogy te is írtad, kár spórolni ezen az elemén az erősítőnek, mert épp úgy fontos alkotó eleme az erősítőnek mint a trafó.

És valami másról. Talán tudsz segíteni, vagy érdemben hozzászólni.
Az már oly sokat említett DTA-ákat egy 150VA-s toroiddal hajtom. A Giant elektroniktól rendeltem a készre szerelt panellel együtt. deszka modellen remekül működött sőt eleinte csak a hűtőbordára volt felszerelve, a trafó és kondi légszerelt.
Az erősítő tartalmaz már önmagában áganként 10000u/63V-os kondikat, G-LUXON típúsúak. Ezt a gyártmányt nem ismerem, de nem lehet rosszabb a JAMICON vagy YAGEO gyártmányoknál.
A "légszerelt" változatot áganként még kibővítettem 1db 10000u/63V puferrel. Elég combos fémházas gréchíd egyenírányított.
Most bedobozolva kapott még +1-et, így összesen 30000u van bent. És ami aggaszt. Furán dorombol a trafó! Semmi rendellenességet nem tapasztalok, kivéve ezt. Nem melegszik semmi, sem trafó, sem kondi, sem gréc, bár azt egy gyengébbre cseréltem (műanyag házas, kisseb teljesítményű, de ide kiváló, nem mellesleg a csomagban mellékelték).
Arra mernék gondolni, hogy valami gebasz lehet a kondik körűl, mert volt már mi használatban volt, bár néhány hónaptól eltekintve, nem több ideig, és volt mi feltöltve volt, és bizony kapott egy kis sokkott, mert nem tudtam erről hogy esetleg töltve lehet, és rövidre lett zárva véletlen. Nem sok lehetett benne, max 25V, de az ilyen kisülések talán okozhatnak belső sérülést a fólia tekercsen, mi ne kívánt tranziensként vissza pofázhat a trafóra, vagy a gréc lehet a bűnös.
Érdemben mekkora kapacitást érdemes használni, mert valahol úgy olvastam/hallottam, amperenként 1000uf. Ez esetben pedig bőven elegendő lenne csak az erősítő saját puffrei.
Nagyon nem akarom szétrámolni, lehet alapból ilyen a trafó járása, de mint említettem, kisseb kapacitással, és lég szerelve nagyobb gréccel csendes volt.
Végső soron a kondik is tekinthetőek terhelésnek a tarafó felé.
Egy régebbi összeállításnál, kb 250, 300VA-s toroid, az előbb említett gréc (a combos fajta) áganként, és áganként 2x82000uf/25V kondi. Bekapcsoláskor szinte ugrott egyet a doboz olyat mordult a trafó. Sót ne is mordulás volt az, hanem olyasmi fél hang, mit mikor este kihúzza valaki a TV-t é reggel ha bedugja zörren egy nagyot a képcső.
Volt rá példa, hogy a fí-relét is lenyomta. Bár ezt most is eljátszotta párszor.
Ezt arra tudnám visszavezetni, hogy a túl nagy kapacitás érték rohadtúl megrántotta a hálózatot. mondjuk ekkora kondikat már illő előtölteni. (lágy indítás)
Addig nem akarom megbontani, amíg nem kapok érdembeli választ a trafó dorombolás okáról.

LINK_1

LINK_2

Ketten leírták a korábbiakban, mi is az a jelenség, amiért bizonyos méretű/tulajdonságú transzformátorok a bekapcsolásukkal a kisautomaták leoldását eredményezik.

Üdv!

Arra az elhatározásra jutottam,hogy megépítem ezt az erősítőt.Bővebben: Link "Figure 1a "-at
Ez valószínű működik ugye?

Ha jól vettem ki a szövegből akkor a nyugalmi áramot 100mA kell állítani ha +-35V akarom járatni.
3A biztosíték kell bele.Az ellenállásoknak fél wattosaknak kell lenniük kivéve a 0,5 ohm-osaknak azoknak 5W.
Csak az MJE3055 és az MJE2955-öt kell bordára szerelni?
Ha a BD-k helyére MJE tranyókat teszek azzal szebben fog szólni? Vagy lesz valami előnye?
Szerintetek az MJE3055 helyett jobb lenne a TIP3055 és az MJE2955 helyett TIP2955?

Heló

A BC549-est mindenképpen bordára kell még szerelni, a munkapont stabilitása végett. Továbbá érdemes a panelt úgy tervezni, hogy a bemeneti diferenciál erősítő két tranzisztort "összeforgatni" (mindkét tr. lapos fele nézzen össze) és pillanat ragasztóval összeragasztani, ezzel elkerülve a drift létrejövetelét.

Rendben.
A drift az micsoda? :eek2:
Itt melyik az a két tranyó amelyiket össze kell forgatni?
A többi kérdésemben tudsz segíteni?

Sziasztok!
Lenne egy kérésem!
Van egy jó kapcsolási rajzom de nincs hozzá leírás.
A rajzon szereplő két trimmernek nem tudom pontosan mi a szerepe és miként állítsam be!
Tud valaki segíteni?!

Nagy vonalakban (remélem nem írok nagy hülyeséget, nem tisztán emlékszek már rá)
Az erősítő bemeneténél található két tranzisztorról van szó. A két tranzisztornak ugyanolyan hőmérsékletűnek kell lennie, különben drift feszültség jön létre. (hiba feszültség)
Lényegében annyit jelent, hogy ofset eltolás jöhet létre, gyakorlatilag ez úgy jelentkezik, hogy a szinusz jel tengelye nem 0V-nál van, hanem el van tolódva. Érdemes még ezeket a tranzisztorokat párba válogatni a bétájuk alapján. (nem drága tranzisztorok, vegyél pl 10 db-ot, multiméter béta mérőjével mérd meg őket, és a két legközelebbi értékűt építsd be)
Szerintem nem kell a félvezetőkön változtatni, maximum a meghajtó tranzisztorokat cseréld ki, valami MJE típusra. (a bétájuk hasonlítson a BD-k bétájához)

okés, köszi.

Köszönöm! Kezdem kapizsgálni de nem teljesen értem!
csatolom a többi anyagot is!

Itt van a többi is!

Hello!
- A VR1-el a bemenő fokozat offset feszültségét lehet állítani. Célja, az erősítő kimeneti feszültségének nullára állítása. Kivezérlés nélkül, 0V egyenfeszültséget kel VR1-el beállítani.
- A VR2-vel a végfokozat nyugalmi áram értékét. Ezt addig kell növelni, míg a keresztezési torzítás minimálisra nem csökken. Mérés módja, hogy kis értékű 20kHz-es szinuszjelet kell a bemenetre adni. (mondjuk, hogy a kimeneti teljesítmény csak kb. 1W legyen) Így a kimenetet szkóppal vizsgálva, a torzítás mértéke láthatóvá válik. (A mérést úgy kel kezdeni, hogy a VR2 csúszkája maximálisan az R13 felé van tekerve. A mérés végeztével meg kell mérni az R31-R33-on eső feszültséget és kiszámolni a munkaponti áramot. Felmelegedett erősítő mellett.)
Ja, és használd a Válasz gombot, mert fogalmunk sics kihez és miről beszélsz!
üdv! proli007