Fórum témák
» Több friss téma |
Ugye a váltóáram szinuszos. És ennek van egy maximumértéke, ez a csúcsfeszültség. Ez azonban nem azonos az átlagértékével (másnéven effektív értékével).
A képlet: Ucsucs = negyzetgyok(2)*Uatlag
Nem így igaz!
"Ugye a váltóáram szinuszos." --- yes! "És ennek van egy maximumértéke, ez a csúcsfeszültség." - yes! "Ez azonban nem azonos az átlagértékével " --- yes "(másnéven effektív értékével)." --- no A váltóáram effektív értéke a vele teljesítményben egyenértékű egyenáram nagyságával egyenlő! A váltóáram középértéke (átlagértéke) = 0 ! A felírt képlet így jó! Ucsucs = negyzetgyok(2)*Ueff
Ok, köszi a javítást! Most így utólag már látom... Nem úgy értettem az átlagértéket, mint kellett volna...
Jajj de szörszálhasogató vagy!
 De természeten IGAZAD van....(sokaknak halvány lila fingja sincs hogy mi az effektív és az átlagérték...)
Off
De mér?  Pontatlan voltam? Ugye nem? :no: Vagy talán az integrál számítás rejtelmeire is kíváncsi vagy?  Levezetem.... On
hali nekem a 12volt egyenáram.de lüktető.akkoris érvényesek ezek a képletek?(hisz ott is van csúcsfeszültség)
úgytudom szokták használni a kondenzátorokat az áram simítására.az meg hogyan van? Idézet: „úgytudom szokták használni a kondenzátorokat az áram simítására.az meg hogyan van?” Legegyszerűbb egy élethelyzettel hasonlítani a dolgot. Ülsz egy autóban, ami szlalomozni kezd...de a tested a tehetetlensége miatt nem tudja tökéletesen követni azt a pályát, amit az autó leír kanyarodáskor. Hiába vagy bármilyen jól bekötve, egy kicsit mindig mozdulsz jobbra vagy balra... Ugyanilyen tehetetlenségi alappal lehetne magyarázni a feszültség értékét a kondenzátor kivezetésein. A szinuszos feszültség ugye lüktető, ahogy írtad. A kondenzátor (főként a nagyobb kapacitásúak) energia, azaz feszültség tárolására alkalmas. Tehát mikor elérünk az első lüktetés csúcspontjához, akkor ugye feltöltődik a kondenzátor. De mikor a lüktetés folyamata a csökkenő periódusba ér, a kondi a "tárolási képessége", illetve belső ellenállása miatt nem képes ilyen gyorsan változtatni a feszültséget a kapcsain. Magyarul marad benne energia, ami ugyan csökken, de nem olyan mértékben, ahogy a lüktetés zajlik. Annál lassabban. Így történhet, hogy feszültség "simítására" használható a kondenzátor. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy tökéletesen sima lesz a feszültség a kondi kimenetein. De azért mégsem lüktetés  Itt egy kép a folyamatról...remélem, már érthető [pic]http://www.play-hookey.com/ac_theory/images/ps_sine_fw_c_filter_1.gif[/pic]
Norberto rajzán a kék hullámok a simítatlan, lüktető egyenáramot, a piros vonalak a kondenzátoros, "simítot" egyenáramot jelzik. (Ha valakinek nem lett volna világos a leírásból.)
Ha még nem világos minden, el lehetne olvasni az Egyenirányítók - tápegységek cikket.
Ha az egyenáramod színuszos váltakozóáram kétutas egyenirányításából van, és nincs szűrve kondenzátorral, akkor igen.
A középértéke ennek már nem 0! De nem is egyenlő az effektív értékkel! Uköz=0,9xUeff Ha jól végiggondolod, és van deprez és lágyvasas műszered is, saját magad is kisérletileg bizonyíthatod! Kis segítség: lágvasas effektív értéket mér, a deprez középértéket (ha egyenirányítós, váltó mérésnél csak a skála van felszorozva 1,11-el. )
Mas a problemam,de ha mar itt ez topik nem nyitok ujat.Csak a jatek kedveert megprobaltam megmerni nehany nagyobb kapacitasu kondi kapacitasat,a kovetkezo modon.Fix 1.000 mA arammal toltom a kondit,kozben merem az idot es a kondi feszultseget.A toltes ugye Coulomb mertekenysege Ampersekundum.Megszorzom a bemeno aramot az idovel ekkor megkapom az kondi teljes tolteset. Q=t*I
A toltesbol es a kondi feszultsegebol pedig kilehet szamolni a kapacitast.C=Q / U. A gondom az hogy 30-50 %-al nagyobb ertekeket kapok mint amennyi a kondira ra van irva.10-15 % elteres rendben volna de ekkora szoras biztos nincs.Mi lehet problema,mit nem veszek figyelembe,talan a szamitas elve hibas ? Peldaul 0.24 F kondira 0.355 F merek.De a kisebb par ezer mikros kondiknal is hasonlo elteresek vannak.
Csak egy ötlet: a kondenzátorba táplált áram egy része elhasználódhat a feszültségmérőben (a képlet az ideális esetre vonatkozik, a gyakorlatban a műszer belső ellenállása nem végtelen). Ha emiatt alacsonyabb feszt mérsz, akkor kisebb értékkel osztasz ami feltolhatja a végeredményt.
A másik, hogy ha jól tudom az elkóknak elég nagy szórása lehet a névlegestől, bár érdekes hogy mind felfele csal.
Gondoltam ra hogy muszer is terheli a kondit,ezert megmertem,toltes nelkul. 10 megaohmos terhelesre plusz a kondi sajat kisulese 3-5 perc alatt (ameddig maga a meres is tart ) kb 0.1-0.2 volt a feszultseg csokkenes.Ezt hozzadva a 4 voltra toltott kondinal 4.2 -vel szamolva valamennyit kozelit,de az 50 % elteresre nem add magyarzatot.
Masik pedig a szoras.Akarmelyiket mertem 240 ezer mikrostol 4700 mikrosig evjarattol fuggetlenul mindegyiket nagyobbnak mertem.Egy 10 eves kondinal ha fele annyi lenne kapacitasa mint ami ra van irva,az rendben is volna,de nagyobb biztos nem lesz.
hali
Ez egy elektrolit kondenzátor,és a 80volt azt jelenti hogy max 80v egyenfeszültségre lehet rákötni.Ha nagyobb feszültséget kőtsz rá akkor a szigetelése átüt a kondi pedig tönkremegy.Jártam úgy,hogy a kondi egyszerűen felrobbant a túlfesztől. Az elektrolit kondit csak egyenfeszre szabad kötni,és mindig csak a ráadott feszültség maximumára hajlandó feltöltődni.200v-ra 12v-tal soha nem bírod feltölteni.
Hali MindenkiNet!
A segítségeteket szeretném kérni abban hogy a következő kondenzátoroknak mennyi az értéke! Olvasgattam amit itt leírtatok, de nekem ez nem megy! lécci segítsetek... (csatolt képek)
Ez még ki maradt...
a 19-es képen a kondira ha jool tom leolvasni akkor ez van ráírva... 1000 vagy 100u nem tom érthetően kiolvsani,mert nagyon elvan mosódva... 
19.jpg: 100uF, és valszeg egy sima elkó, (piros csík = negatív) ahztán lehet hogy egy sima 100p-os fólia kondi, nemtom...
20.jpg: sztem 0,1nF 100V-ig, 10% tűrés. 21.jpg: 0,1µF azaz 100nF 22.jpg: ha 224 az írás akkor 220nF (mert 22*10000pF) 23.jpg: 47nF
Nagyon szépen köszönöm! Sokat segítettél! Amugy nemsokára elkészül a 2.1-es erősítőm tda2030a -val
 és ahhoz kellenek majd a kondik... ui:.majd felrakom a képet hogy milyen lett üdv
Szia !
Idézet: „Az első 2 szám az lesz a szorzó, az utolsó egyedüli szám pedig a hatványkitevő a tizesen. Tehát ha van egy kondid, amin 105 a jel, akkor azt először is felbontod: 105 = 10 + 5 A tizes lesz a szorzó, az ötös pedig a hatványkitevő a tizesen. Tehát 105= 10 * 10^5” Ez igaz de egész egyszerűen elég ha annyit mondasz az első két szám plusz annyi nulla amennyi a harmadik szám értéke. 105 10 + 00000 ......... 1000000 -> 1µF 102 10 + 00 ....... 1000 -> 1nF Üdv !
Szia !
Pontosabban ! B +/- 0.10% C +/- 0.25% D +/- 0.5% E +/- 0.5% F +/- 1% G +/- 2% H +/- 3% J +/- 5% K +/- 10% M +/- 20% N +/- 0.05% P +100% ,-0% Z +80%, -20% Üdv !
azért sztem az is hozzá tartozik, hogy ami kijön a szorzás eredményeként az a kondi kapacitása pF-ben.
 , mert ez ugye lemaradt... 105 -> 1000000pF = 1000nF = 1uF
Szia !
Én valóban nem irtam oda, de Norberto a #13018 hozzászólásában elég láthatóan leírta. Üdv !
Hali!
Az én kérdésem nem ide vág, de nem akartam új témát nyitni! Na szóval, hogy lehet nézetre különbséget tenni az SMD kondik között? Valamit a mérettel kell ügyeskedni, ugye? A mütyürkék nagy része pF-os, azt pedig nem méri a multim (a többi nF-os, azzal nincs gond)!:no: Előre is kössz!
Milyen célból akarod megkülönböztetni őket?
Azért kérdem, mert sajnos nincsen semmilyen szabványban előírva, hogy milyen értékű hogyan nézzen ki...ez teljesen gyártótól függ...van olyan, ami egészen fehér, van, ami halványkékes, van, amelyik, lilás, illetve barnás színezetű. Ezen tulajdonságokból viszont sajnos egyáltalán nem lehet következtetni az értékre 
Ha pl. egy 20voltos és egy 60 voltos kondit sorba kötünk (úgy mint az elemeket) akkor azokat fel lehet tölteni 80 voltra?
Ha feszültségosztó hálózatot kötsz párhuzamosan az egyes kondenzátorokkal ami biztositja az egyes kondenzátoron maximálisan fellépő feszültség magyságát akkor igen,egyébként nem. PL:20V-os kondira 1R 60V-osra 3R érték. Gyakorlatban nem szoktak különböző feszűltségértékű kondikat sorba kötni. De azonos feszültségre készült különböző kapacitásokat sem.
egyetlen egy esetben elméletileg lehet
különböző feszültségű, kapacitású kondikat sorbakötni ... mégpedik abból kiindulva hogy a oros kondikon azonos töltésmennyiség halmoszódik fel.. azaz Q1=Q2 Q1= C1*U1 Q2=C2*U2 és amit te kérdeztél ... 20 és 60 voltos kondik.. a kondik aránya : C1/C2 = U2/U1.. gyakorlatilag pl: van egy C1= 10µF 20V os kondid, és kell vele sorba egy másik kondi , hogy 80V eredő feszt kapcsolhass rá ""biztonságosan"" akkor : C2 re ugye 80-20=60 V jut... az egyenletet rendezve C2 re.. behelyettesítve C2= (C1*U1)/U2 ... C2= (10uF*20V)/60V= 3,3333 µF ot kapsz ... de ilyen csak elméletben van... sztem ne jácc vele, mert ha nem jók a kondi értékei, akkor robbanhat is... jah, ha nagyon akarsz vele jáccani, akkor a kondik feszültsége (egyenként) legyen nagyobb a tápnál... és tegyél elé (azaz sorba) egy soros n*100ohm os ellenállst, hogy ne nagy induóárammal terheld a tápot.. (töltetlen állapotban a kondi rövidzárként viselkedik.. persze csak egy pillanatig...) csá
Ha pl. 200 voltos teljesen feltöltött kondit megfogsz, akkor nem történhet semmi bajod:200V/1000Kohm=0,2mA
Szóval az nem veszélyes érték, nem? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
