Üdv Petkow! Köszi az infót. Meg tudnád mondani, melyik szabvány írja ezt elő? Én erről csak a #475592 számú hsz.-ban említett szabványt találtam meg. Abban viszont a falban lévő rögzített vezetékekről ilyen témában nincs említés.

Milyen jó is az, amikor le van pucolva a doboz és a festésre nem sokra jön a tulaj, hogy ez meg ez kellene... Hol a doboz? Eltüntettük, mer' olyan csúnya... Hát akkor most vagy csúnyább lesz, mert ki kell kaparni, vagy nem lesz módosítás... Nem lehetne e valahogy e? NEM bammeg...

Üdv
Inhouse

Akinek festés után jut eszébe a villanyszerelés annak meg úgy kell csak nézegesse! Amúgy ha van javítószin ki szoktam javítani mert persze a dobozban is festés után ég el a kötés álltalában Sajna senki nem igen ellenőrizteti a villamos vezetékeket a lakásában mert az nem látszik csak ha baj van akkor sírnak!

Hát van valami a dologban.

Sajnos nehezet kérdezel, mert allergiám van a szabványböngészésre. Főleg most hogy folyamatosan cserélgetik hónapról hónapra és sokszor még egymással is ütköznek.
Csak annyit tudok neked mondani, hogy tervezői területen, azaz alkalmazói területen, illetve tervellenőri és műszaki ellenőri területen teljesen egyértelműen mindenki a teljes kisfeszültségű energiaellátásra értelmezi a tn-c-s érintésvédelmi rendszert és a 10 és 16 kvadrátos limitet is így alkalmazzák. Olyat senki se fog csinálni és nem is hagynák akik picit is szakszerűen dolgoznak, hogy bármilyen kisteljesítményű készülékhez, aljzathoz épületen belül a nullát és a földet közös vezetőn vezessék. A nullázást vagy a főelosztóban vagy nagy épületek esetén alelosztóban végehetik, ahol egyben az épület eph rendszerével is összeköttetésben kell lennie.
De józan ésszel is belátható, hogy érintésvédelmileg milyen butaság közös föld nullát fogyasztóra kötni. Egyrészt a közös PEN vezeték ilyenkor már árkon bokron átmenne és akár egy vékonyka 1,5-es vezeték is lehetne. Bárhol kilazul egy sorkapocs vagy megszakad a vékonyka vezeték, és máris feszültség alá kerülnek a készülékek testjei.
Másrészről meg ezer különböző potenciálkülönbség adódhat pl. a készülékek testjei között, vagy készülékek és eph ra kötött fémtárgyak között, főleg ha valaki pl. több tízméteres hosszabítóval kötözget valamit épületen belül vagy akár kültéren is.

Nincs kedvetek párótoknak összefogni, és jelen témából egy nagyobb horderejű cikket vagy akár cikksorozatot alkotni? Nem egy hétre gondoltam, felőlem akár 2-3 vagy több hónapig is húzódhat, de olyan szívesen olvasgatnék hozzáértőktől ilyen villanyszerelési cikket, ábrákkal, közérthető magyarázatokkal tűzdelve!

Idézet:
„de olyan szívesen olvasgatnék hozzáértőktől ilyen villanyszerelési cikket, ábrákkal, közérthető magyarázatokkal tűzdelve!”

Nem vagy vele egyedül, én is nagyon szívesen olvasnék róla.

Üdv Petkow!
Végre ráleltem a kérdésem válaszára. Sajnos csak az angol nyelvű szabványt találtam meg (csatolva). Ott viszont azt írják a 18. oldalon, hogy az EMC (elektromágneses zavarás) miatt nem ajánlják, viszont némely országban használatos (a 2-es megjegyzés).
Érintésvédelmileg nem kifogásolja a szabvány. A rögzített szereléseknél nincs mi kilazuljon. Elvileg a TN-C-ben a FI relék nem használhatók, ahová az kell, ott át kell huzalozni a vezetékeket. A hosszabbítóknál egyértelmű, hogy kizárólag külön PE és N vezetéket kell használni.
Mivel eredetileg Tilde kérdésére válaszoltam, aki Szlovákiában él, tudom, hogy a TN-C Felvidéken és Csehországban a lakásokban is használatos rendszer, sőt sok helyen még alumínium vezeték van. Az egy más kérdés, hogy az újépítésű lakásokban már ott is a TN-S-t ajánlják, de a régi KGST rendszerben a TN-C-t használták és a régi lakásokban megtűrik azt. Mivel Magyarország is ide tartozott, azért vetettem fel ezt a kérdést, gondoltam egységes volt ez is annak idején. Jó volna tudni, vannak-e még TN-C-ben szerelt régi lakások.
Ami pedig az érintésvédelmi felülvizsgálatot érinti, azt mindig azon szabványok szerint kell végezni, amelyek az adott berendezés megvalósításának idején érvényben voltak. Sajnos a lakosság többsége sajnálja a pénzt a felülvizsgálatra. Úgy tudom, néhány biztosító nem is köt lakásbiztosítást anélkül. Pedig azzal ki lehet szűrni a kötések lazulását, azok meglazulhatnak a kötöző dobozokban is.
Végülis ésszerűbb a TN-S használata, de ha még vannak TN-C-ben szerelt lakások, azt is szabályozni kell valamiképpen, senkit nem lehet rákényszeríteni arra, hogy szereltesse át azt, ami eddig jó volt, csak azért mert változott a szabvány. Ha pedig a szabvány azt jelenti ki, hogy azok nem szabványos szerelések, az áramszolgáltató megtagadhatja az áram szolgáltatását. El tudod képzelni mi lenne akkor?
A mellékletek remélem kielégítik Norberto és Levii igényét

Jelentős eltérések vannak/voltak a volt KGST országokban alkalmazott rendszerek között. Magyarországon sosem volt szabványos a TN-C lakóépületben! Vigyázz ezekkel a különböző EU-s site-okon megtalált szabványokkal, mert azokat az egyes országoknak harmonizálni kell és nem vesznek át mindent egy az egyben! Az EU még nem az aminek látszani akar!

A rögzített szerelések is meg tudnak lazulni, el tudnak törni és túláram hatására el tudnak olvadni....

Vannak olyan változások, amikor igenis rá kell kényszeríteni a tulajdonosokat az átépítésre , ha erre nem hajlandóak ki kell zárni őket a szolgáltatásból. Én a TN-C -t lakásban ilyennek érzem, de más területeken pl. füstelvezetők, nem lenne annyi haláleset minden évben ha ez a kényszer meglenne.

Én kötelezővé tenném 5 évente a felülvizsgálatot, amit ha nem tudsz igazolni kikapcsolnak.

-szerintem!-

Hello!

És erre szeretnél vállalkozást nyitni?
És érintésvédelmi, vagy szabványossági felülvizsgálatra gondolsz? 3 millió lakás/5év, nem rossz buli!
üdv! proli007

Pedig van benne valami. Törvényileg nem lehet kötelezővé tenni a felülvizsgálatot a magántulajdon sérthetetlensége miatt - senki nem kötelezhető idegen személy a lakásába való beengedésére, csak házkutatási engedéllyel, azt meg felülvizsgálatra nem adnak ki. Mindenki felelős a saját tulajdonáért és az azzal másnak okozott kárért. A felülvizsgálatot nem törvényileg kell kötelezővé tenni, hanem például a biztosítótársaságok tehetik feltétellé.
Amíg egy ingatlan egy egyedülálló ház, ha a hibás villamos berendezés miatt leég, legfeljebb a tulajdonosnak keletkezik kára. De mi a helyzet a lakóházak esetében, ahol egy-egy hanyag lakástulajdonos veszélyezteti a szomszédok egészségét, életét és vagyonát. Ebben az esetben nem tartom helyesnek, hogy nem kötelező a rendszeres felülvizsgálat.
A másik oldalról viszont, ahogy a TV-ben mutatják a viharkárokat és kártalanításokat, akinek van biztosítása, azt a biztosító, akinek nincs, azt meg az állam kártalanítja. Ez aztán tényleg "ösztönző" hatással van a biztosítás megkötésére. Az időjárásjósok egyre gyakoribb és nagyobb viharokat jósolnak, az állami költségvetés pedig nem a kártalanításra szolgál. Ezzel nem akartam offolni, csak szemléltetni a magyar lakosság egy részének a saját vagyonához, beleértve azok villamos berendezéseihez való hozzáállását.
Egyébként a nyilvánosan hozzáférhető helyiségekre, pl. lakóházak közös helyiségei, lépcsőházak, iskolák, üzemek, hivatalok, stb., ma is kötelező a rendszeres felülvizsgálat, a kérdés csak az, hogy mennyire tartják be.
A felülvizsgálatokat mindig az adott berendezés megvalósulási idejében érvényes szabványok szerint kell elvégezni. Felújítás esetén az aktuális szabvány szerint kell eljárni. Ez talán válasz Proli007 kérdésére is. Proli, Te megint csak a pénzt látod. Egy 10-20, vagy akár több milliós ingatlan biztonságáért néhány tízezer forint igazán nem sok áldozat. Oszd el az árát az 5 év napjainak számával, megtudod, egy éjszaka nyugodt alvás mennyibe kerül. Ha baj van, a kár lehet a felülvizsgálat árának több százszorosa is, nem beszélve a halálos áramütésről. Mindenkinek a szíve joga eldönteni, mennyit áldoz a saját vagyonának biztonságára, de a más vagyonának, életének veszélyeztetése már gondatlanságból elkövetett bűncselekmény is lehet.

Nem, én más területen dolgozom, de nem rossz ötlet! Egy pár perces mérés alapján meg lehetne állapítani, hogy rendben vannak-e a kötések és az EPH. A szabványosság is eldönthető pár perc alatt és ha egyik évben rendben volt és a felülvizsgáló leragasztja pl. az elosztót és az nem sérül nem kell újra ellenőrizni.

Értem az aggályaidat és valóban kidolgozandók a részletek, de annyi életveszélyes megoldást láttam és annyi kókler szerelőt, hogy rendet kellene tenni. A gázművek és a kéményseprők évek/évtizedek óta megoldották ezt a kérdést és ha 5 évente nem tudod igazolni a felülvizsgálatot kizárhatnak a gázszolgáltatásból. AZ elektromos áram sem veszélytelenebb.

-szerintem-

Sziasztok!
Félre értetek. Nem az a helyzet, hogy nem értenék veletek egyet, csak nem látom a megfelelő megoldást..
Magam is betonbunkerben lakom 60-ad magammal. Így elég jól ismerem az állapotokat - a hozzáállást. Sajnos, mint a társadalom minden zegzugában, itt is kupleráj van. Mondhatni "anarchia", ezért nem lehet értelmes rendeleteket hozni, végrehajtani pedig egyáltalán.
Valaha a villamos berendezéseket nagyobb tisztelet övezte, nem nyúlt hozzá akárki. Most meg a pénz az isten, és a "beavatottak" is megfeküdtek neki. Szóval itt nem szerelni akar valaki valamit hanem "megoldani". Csak akkor változik itt valami, ha a mesterségek visszaszerzik egykori becsületüket, és aki annak érzi magát, nem ad ki a keze közül csak olyan munkát, amire azt mondhatja "EZT ÉN CSINÁLTAM".
Szóval majdnem mindegy, van, vagy nincs felülvizsgálat, mert azt is pénzért készítik vállalkozók, fizetőknek.. "Majd megoldjuk" alapon.
Én nem vagyok villanyszerelő, sőt még erősáramú szakember sem, csak "erőműves". Életemben, mindössze 3 lakás szerelését végeztem el, de legjobb tudásom szerint. Így nyugodtan alhatok, és tuti, hogy a következő 100 évben nem kell hozzá nyúlni, bármit mondjanak a szabványok.. (maximum ha az igények változnak)
Amíg a szakemberek nem végeznek lelkiismeretes munkát, addig lehet itt szabályokat, szokványokat, szabványokat létrehozni, nem fog semmi változni.

Az érintésvédelmi vizsgálat nem sokat ér, annak jó eredményétől, még lehet a rendszer teljesen rossz. A szabványossági ellenőrzést, meg nem csak az elosztóra kell kiterjeszteni, hanem az összes fogyasztási pontra. És csak akkor hiszem, hogy megfelelő, ha szemmel is látom. Ez meg szinte kivitelezhetetlen.

Bocsánat, ha kötözködtem, de a hosszú évek tapasztalata beszél belőlem,nem a kötözködési szándék.
üdv! proli007

Teljesen egyetértek veled! Sosem bízom csak a mérésekben! Szeretem látni a kötéseket is.
A múltkor egy helyen két sima kapcsoló volt betéve "alternatív" kapcsolónak...... Aztán meg a tulaj nem értette meg hogy miért van az hogy ha a bejáratnál lekapcsolja a lámpát akkor a másik helyen nem tudja felkapcsolni. Belefáradtam abba hogy megmagyarázzam, és mondtam neki hogy hívja ki azt aki szerelte. 25m vezetéket kellett volna kihúznom több kötésen keresztül. Ráadásul már több kábel nem is fért volna el sehogy.

A teljes vizsgálat szemrevételezésből és műszeres vizsgálatból is áll. Ha a felülvizsgáló nem nézi át a rendszer egészét, annak nem szabad munkát adni. De szerintem a kóklerek mellett nagyon sok becsületes szakember is van, nagyon remélem ők vannak többen, azok munkáját nem szabad a pénzért szemet hunyók miatt leminősíteni. A becsületes felülvizsgálók a kisebb hibákat el szokták távolítani. A jó referenciával rendelkező szakembereket kell hívni.
Egyébként az idézettel nem értek egyet, mivel az csak akkor lehet érvényes, ha nincs minden szemrevételezve, megmérve, vagy a "felülvizsgálatot egy több km-re lévő irodából végzik", vagyis csak papírt adnak az elvégzett felülvizsgálatról. Sajnos ilyen is van, de nem szabad általánosítani. A kötelező felülvizsgálati mérések úgy vannak megállapítva, hogy kiderüljenek a hibák. Csak akkor szabad mérni, ha a szemrevételezés során nem tapasztaltunk hibát. A jogosult szakembereknek ezt tudniuk kell. Ha nem végzik el a szemrevételezést vagy minden mérést, az nem az ügyfél hibája, ezért írtam feljebb, hogy csak megbízhatót szabad hívni.

Sziasztok.Most olvastam végig ezt a fórumot(mind a 62 oldalt).Nem vagyok szaki,csak érdekel a dolog.Lenne egy kérdésem:van egy elég pici fördőszobánk(Kb. max 2×2m-es)és sajnos nem kivitelezhető a gázfűtés.Azt szeretném kérdezni,hogy lehet-e(biztonságos-e)ezeket a ma divatos álló ventillátorokat használni fűtésre.Főleg a téli hónapokban lenne rá szügség,csak nem tudom biztonságos-e(mert sokszor nagy a pára bent,bár gondolom ez pont a fűtés hiánya miatt van)Vagy tud valaki valami jobb fűtési módszert?

Én 2 módon fűtöm a fürdőszobát, mely a Tiedhez hasonló méretű.

- Van egy infra fűtőtest a káddal szemközti falon a plafon alatt a lehető legmesszebb a kádtól és a kád felé van fordítva. Tusoláskor nagyon kellemes a bőrödet simogató meleg.

- Felszereltem egy törölközőtartót és beletettem egy fűtőpatront, ezt felszereltem a másik falra. Ez egész télen megy, a törölközők hamar száradnak, nem füllednek be és van egy alapfűtés.

A Fürdőben földelés és FI "teljesít szolgálatot" !!!

Szia!

Nem jó fürdőszobába a ventilátoros fűtés, fürdés közben kellemetlen tud lenni(tapasztalat).
Szerintem fürdéshez tusoláshoz a legjobb a Dudus által javasolt infra fűtőtest magasra szerelve.
Ha nem szeretnéd felszerelni, akkor pedig olajradiátor.

A villanybojlerrel kapcsolatos kérdés áthelyezve IDE.

Felszereltem egy törölközőtartót és beletettem egy fűtőpatront, ezt felszereltem a másik falra.


Erröl egy kicsit mesélhetnél.Milyen törülközőtartót vegyek,melyikbe jó a patron,egyántalán milyen patron kell bele,és mit kell felszerelni a másik falra.Láttam már törölközőszárítót,de abba melegvíz keringett.Egyébként ez a megoldás is érdekelne,mert nem szeretek télen nedves törülközőbe törülközni,és közben tényleg lenne egy alalpfűtés is,csak sajna erről a patronos témáról semmit nem tudok.Ja és ha tudsz valami linket ahol lehet ilyesmi cuccukak vásárolni azt szívesen venném.(Infra fűtőtest is érdekel).

Ugyanaz a törölközőszárító, csak egy alsó kivezetést kivéve vakdugókat tekersz a csővégekbe. A maradék egybe pedig fűtőpatront. Sok kivitel van én olyat vettem amin van hőfokszabályzó. Egyre kell csak figyelni, hogy a törölközőszárító csőcsonkjával egyezzen a hollander a fűtőpatronon és a teljesítménye illeszkedjen a szárító méretéhez. Ha kész vagy fel kell tölteni vízzel és már használhatod is.

Van olyan közbetét, amivel bekötheted a központifűtésbe is és a patron is benne lesz. Így télen a kazán átmeneti időszakban a patron fűti.

Köszi a hozzázolást,sokat segítettél.Ha valakinek van még ötlete,írhat nyugodtan.

Utánnanéztem a törülközőszárítós témának,és nekem nagyon tetszik.Kicsit a patron szó zavart be,azt hittem ez valami "időszakonként cserélni kell "dolog(mint például a nyomtatóba a tintapatron),de rájöttem hogy nem.Lenne azonban még egy pár kérdésem.Írtátok hogy a nullát és a védőföldelést sehol máshol nem lehet összekötni a lakásba,kivéve az elosztószekrényben.Miért?Mi történhet ha például egy aljzatnál össze lenne kötve?Másik kérdésem a FI relére vonatkozik.Hová célszerű berakni:
-Rögtön az áramszolgáltató álltal felszerelt kismegszakító után
-vagy külöl minden egyes áramkör megszakítója után
Szerintem az első lenne logikusabb,mert az olcsóbb is(Mert csak 1 db kell belőle),és azért is mert védené az egész házat.Azért kérdezem ezt,mert sokan csak a fürdőszoba vagy a kinti helységeket védik ezzel,holott ha más helyre lenne bekötve akkor védenék az egész házat.

Kis méretű lakásba elegendő egy darab FI relé, amit a mért fővezetékbe kell építeni a mérőóra után és a lakás kismegszakítói elé. Ha van helyed, pénzed és időd, lehet külön FI-t tenni a vizes helyiségekbe és egy másikat a többinek.

Ha nálatok nem külön PE vezető jön az órától, hanem a lakáselosztóban van szétválasztva a PEN PE és N -re, óvatosan szereld a FI-t nehogy galibát okozz!

Az a baj, hogy a FI rögtön le fog oldani ahogy a PE és az N összeér, ha valamely fogyasztó éppen be van kapcsolva. Ha nincs FI, akkor pedig az a baj, hogy ha az összekötés előtt elszakad a nulla, akár egy rossz kötés miatt a készülékek fémházára fázisfeszültség kerül.

( PE= védővezető , N= nulla, PEN= védő és nullavezető egyben)

Szia.
-Milyen galibát okozhatok,illetve mire kell figyelni(azt írtátok hogy 30mA-es,es egyel kissebb A-ű legyen mint a főbizti,ha az után akarom rakni).
-Olvastam itt nálatok,hogy régen az MSZ szabvány szerint a három fázis rövidítése R-S-T volt.(most már L1-L2-L3).Minek a rövidítése ez a három betű.
-Ki lehet-e úgy próbálni azt,hogy nincs-e a lakásban máshol összekötve a PE és N,hogy lekapcsolom a főbiztit,leszedem a kötést az elosztótáblánál a PE és az N rézsín között,és rámérek multiméterrel szakadásvizsgálóval(ha nem sípol,akkor máshol nincs összekötve).Ha nem lehet így kivizsgálni akkor hogyan lehet?
Előre is köszi a válaszokat,bocs hogy ilyen idióta kérdésekkel zargatlak,de sok kérdés felmerült bennem miközben olvasgattam a fórumot.

HA fölszereled a FI-t és a bekapcsolás pillanatában vagy valamely áramkör terhelése esetén leold, akkor van esély arra, hogy össze van kötve máshol is. De igazából végig kell nézni a kötéseket. A multiméteres mérés nem az igazi, nem is biztonságos, ha nem tudod mit mérsz nem is pontos.

A FI terhelhetőségének minimum akkorának kell lennie, mint az óra alatti biztosítékok. Nagyobb ajánlott , kisebb semmiképp!!! A hibaáramnak 30mA -nek kell lennie és érzékelni kell az egyenáramú hibaáramot is...

Szia djpz!
Az L1-2-3 jelölésből az L betű az angol Line (vonal)szónak a rövidítése. A számok pedig a megkülönböztetésre szolgálnak. Az áramvédő kapcsoló (FI-relé)terhelhetőségének minimum akkorának kell lenni mint amekkora a róla használni szándékozott fogyasztók egyidejű árama.Olyan típust kell választani, amelynek a kioldási hibaárama max.30mA.
Igen ki lehet próbálni az általad említett módszerrel is hogy nincs-e "rejtett nullázás" (ezt a szakzsargonban így nevezik) de ha nem vagy szakmabeli, akkor ezt jobb lenne szakemberre bízni, ugyanis ha van ilyen, akkor azt ki is kellene javítani. Az MSZ 2364 nem határozza meg, hogy ilyenfajta vizsgálatot milyen eszközzel kell elvégezni, tehát tájékoztató jellegű információt a multiméter szakadásvizsgáló üzemmódja is biztosít. Természetesen megbízható eredményt csak a célműszeres vizsgálat ad.

Ha mérésről van szó akkor a nullázó hurokellenállását kell mérni erre való "hurokellenállásmérő" érintésvédelmi mérésekre alkalmas műszerrel mi egyből kimutatja a rejtett nullázást! Persze ilyen műszer nem akad minden háztartásban! Természetesen az említett módszer is megteszi! Ha meg van felrakva egy FI relé akkor le fog oldani ha van rejtett nullázó valahol!

sZIA mPIST!
Igazából nem is az 'L' betű rövidítése érdekel hanem a korábban használt R-S-T betűké!Egyébként köszi a válaszokat.

A régi jelölés értelmezése az egy jó kérdés. Ezer évvel ezelőtt -amikor ezt tanultam annyit mondtak hogy a síneknél a zöld az R fázis, a sárga az S, és a piros a T fázis. A fekete pedig a nulla. Hogy ezek a betűk mit jelentettek, nem tudom, de talán valamilyen nyelven ezeknek a színeknek a kezdőbetűi lehettek. De ez csak feltételezés.