Sajnálom, azt azért még meg tudnád mondani, hogy hogyan kössem be a monitor trafót?

Végülis nem csak elektromos árammal lehet plazmát táplálni. Az erős fény pl. lézer ugyanúgy megteszi. Nagyfrekvenciával pl. mikrohullámmal szintén mozgásban lehet tartani a plazma ionjait.

Milyen lézered van? Milyen tápról mőködik? A helyedben én kipróbálnám, hogy miként szól a lézerfolt.

Minden elektronikai alkatrészboltban lehet kapni olyat (2-4 kV / x nF). Általában kék, vagy narancssárga színűek, tárcsa alakúak. PC tápban is szokott lenni néhány darab.

Itt a lézerről kis videó. Most építem hozzá meg jobban az áramgenerátort, 40A-ig. A tápja egyelőre egy 5V 30A-es tápegység, bár eléggé zúg (amit hallani a lézerben).
Bővebben: Link
Ha a levegőbe tudnám fókuszálni, akkor egy pontszerű hangszórót kapnék, de ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Esetleg YAG, vagy CO2 lézerrel lehetne nagyon kis pontba sűríteni.

A magnetronnal még nem végeztem Szereztem mikrohullámú csatornákat, csak pontosan kéne méretezni őket.

Hello én is most rendeltem meg a cuccot ugyanahhoz a plazma kapcsoláshoz mit te építettél Csak én stereot fogok építeni Jól szól különben? Mekkora sorkimenőt érdemes rátenni Van junoszty trafóm az elég neki? Milyen hangos mennyire lehet növelni a hangerőt persze,hogy szépen is szóljon? Mert akkora mélyet is teszek mi arányos neki egy kis subwofer formájában! Elektróda milyen ami bírja is tartósan? Sok ózon keletkezik?

Egy 2x10W-os rendszer magas hangszóróiként szerintem megfelelnének. Ugyanúgy kell elé hangváltó, mint egy hagyományos dómsugárzó elé, különben torzítani fog a mély hangok miatt.
Az, hogy meddig bírják az elektródák az alakjuktól is függ. Minél hegyesebb annál inkább felizzik. Viszont minél melegebb, annál könnyebben lép ki belőle a töltés. Szóval meg kell találnod az arany középutat.
A hétköznapi fémeket (acél, réz, alumínium) elektróda készítés szempontjából felejtsd el, szerintem oda a volfrám, esetleg az irídium lenne a legjobb. Amit házilag is el lehet készíteni, az egy-egy kihegyezett grafitrúd. Kicsit füstöl amíg ki nem ég belőle a bórtartalma, de utána sokáig bírja.

Jó kísérletezést!

Kösz a hétvégén vagy még ma kipróbálom!

Ha van nagyon tiszta rézkábeled, azt lehet elektródának használni egy apró bordával. Vagy veszel hegesztőboltban 1 darab 1mm-es wolfram rudat, és kettétöröd.

Lehet, hogy hülye kérdés, de ha a dióda, és a tranzisztor is 1kV-ig bírja, akkor a tápfeszültség a primeren miért max. 40V?

Szerinted a diódának és a tranzisztornak csak feszültség paramétere van? Próbáld ki, hogy ráadsz 100V-ot, de ott füstölni fog minden.
A tranzisztornak van még egy két határadata, amit nem szabad túllépni, ilyen a max CW áram, a max impulzusáram is. 40V-nál folyik akkora áram, ami a tranzisztort még nem teszi tönkre.

Ha több menetet tekersz vékonyabb huzallal, akkor növelheted a tápfeszültséget, de a hatás ugyanaz lesz.

Valahogy úgy gondoltam én is, h a menetszámon, növelve, esetleg 1 ellenállást sorba kötve. Ja és mi lenne, ha 2 tranzisztor, és 2 dióda lenne párhuzamosan kötve? Elektroncsőnél láttam ilyen kapcsolást. Az áram eloszlana, a dióda 30A-t, a tranzisztor 27A-t bír, és akkor elvileg bírná pl. 100A-ig is nem?

Nagy teljesítményű erősítőknél is használnak párhuzamosan kapcsolt tranzisztorokat. Ha 100 A-t akarsz kapcsolgatni, oda több kell mint 2 db IRFxxx vagy BDxxx tranzisztor.
Egyébként a félvezetős áramköröket érdemes legalább 2-3 szorosan túlméretezni. 100A-hez legalább egy tucat IRF540-est használnék.

Kiegyenlítő ellenállásokat kell használni, különben csak elméletben lesz azonos az ágáram.
Meg erősebb fetet kell nézni, nem kell rögtön kis fetekből 3-at bekötni.

Most kerestem fetek közt, az IRFP260N, amit külön zvs meghajtóhoz is használok szerintem jó hozzá. Kapásból 2x akkora áramot is simán elvisel, és feszültségben is 2x annyit tud. Kérdés, hogy a TL494 kimenetén tud-e kicsivel nagyobb feszültséget. Az irf540 már 7V-on teljesen nyitva van, az IRFP260N pedig kb 9V-on. Minden szempontból jobb az IRFP260N amúgy.

Szia!
Érdeklősnék, hogy tudnál-e egy kis infót adni a "nagyfesztrafóról"? Tudom: kb 5 menet primer, de mennyire vastag vezetékből? hány menetes és milyen vastag szekunder? A csévetest miből legyen? mekkora átmérőjű kell?
Ha még lennél szíves egy tápot összedobni azt nagyon megköszönném (trafókat a HEStore-ból rendelnék)
Tudom, hogy nem kevés kérdés, de elég kezdő vagyok, szóval nekem az elég nagy kérdőjel amit ti csak úgy megérzésre megmondotok.

Legalább 2,2mm vastag rézhuzal, de a sodrott rézkábel jobb, könnyebb tekerni. Csévetest nem kell. Szekunder az rajta van a sorkimenőn, de ha tekerni akarsz, akkor kb 5000 menet. Milyen tápot akarsz? Nem ártana legalább annak utánanézni, hogy épül fel egy 2utas táp. A primer oldal 10A-nél is többet vesz fel, ha nagyobb a feszültség, akkor ennél is többet, úgy kell számolni.

A TL494-nek 9V meg sem kottyan. Egyébként érdemes egy meghajtófokozatot közbeiktatni.

Bocs, de nekem a nagyfesztrafó része még nem teljesen világos... úgy érted, hogy tekerjek körül egy srokimenőt 5x és menni fog(szét sem kell szedni)?
Akkor te hogyan oldottad meg a primer táplálását?

Mi lenne ha vennél valami kezdő elektrós könyvet, hogy ne kelljen minden lépésnél megkérdezni, hogy jó-e, miért kell ezt, hogy kell ezt. A primert a magra kell tekerni, nekem egy 6kVA-es szabályozható toroid trafó volt a tápom.

Csináltam hozzá egy nyákot, még nem készítettem el, ha valakinek kell a komplett terv, felrakhatom.
Elöljáróban a beültetés: Bővebben: Link

Szia!
Még egy kérdés aztán békénhagylak...
Hegesztővel meg lehet valahogy oldani az áramellátást?
(régi típus-->a vasmag ki-be mozgatásával lehet szabályozni az áramot, kb. 48V fesz terheletlenül)

12-40V DC kell, ha 48V AC-t egyenirányítod máris majdnem 70V DC az üresjárási feszültség. Hegesztőnek pedig meg sem kottyan 10-20A, így ha rárakod, mint táp, a fet tönkremegy.

Nekem a tl494/irf540 kombináció sorkimenő trafóval mindössze 2-3A-t vett fel 15V-on, mégis szép ívet húzott.

Valamivel nem lehet lecsökkenteni a feszt?

Legegyszerűbb, ha veszel egy 24V/100VA-es hálózati trafót. 10A-es Graetz és pár 1000 µF-nyi szűrés után lesz kb. 30-32V DC.

Tekersz a magra néhány menetet (ahol a szekunder van) és megnézed, mekkora feszültséget ad. Abból már ki tudod számolni, hogy kb 10V-hoz hány menet kell, egyenirányítva pedig 14V-ot fogsz kapni, ami jó lesz. Le is lehet tekerni menetet, vagy megszakítani valahol a szekundert, és akkor a megszakítási pont és az egyik kivezetés közt lesz 10V, így hegeszteni is lehet majd vele, és tápnak is használhatod.

A TL494 mellett maradtam. Már kész van a nyák, csak hűtőborda kellene a FET-re. Lehet, hogy még ma kerítek valahonnan egyet, és össze is rakom.

Most itt tartok.