Bár csöves, úgyhogy nem írom OFF-nak. Hogyan növelhetem a segédrácsfeszt? Ezt bekapcsolva lenne jó, de én a kV-ok közelében nem merek nyúlkálni. Az élettartam csökkenne? [off]Vagy arra, amire a képcsőnek vége, már nem lesz ez a szabvány ? Nem akarom elcseszni a monitort. Bár nemsokára lecseréli rokonom a 24"-os monitorját...

Szerintem erre van állító trimmer. A sorkimenőn az egyik a fókusz, a másik a segédrács poti szokott lenni.
[OFF]Amelyiktől homályos lesz, az a fókusz, amelyikre a fényerő változik, az a segédrács.

Majd megnézem, ha ráérek. Bár egyedül nem akarom, majd Zolit megkérdezem, hogy nem segítene-e nem javítottam én még monitort... De ha megnézem a képcső típusát, meg a lábkiosztást, a huzalozásból majd tudom, hogy melyik poti mit csinál. [off]Köszi az eddigi segítséget, néha nagyon tud zavarni, hogy ennyire sötét a monitor.

A sorkimenőoldalán van két trimmer. Elvileg rá is van írva általában a fókusz. Amit én eddig láttam ott a felső volt a fókusz és az alsó a g2 fesz. Én múltkor takarítás közben sikeresen elállítottam a fókuszt, de sikerült visszaállítani. Lehet, hogy a g2 is elállítódott egy picit, mert kicsit fura a kép, de úgysem én használom.
Szerk.: Elvileg egy "focus" és egy "screen" feliratúnak kell rajta lennie. Neked a "screen" kell.

Addig tologattam pár jófajta vasdarabot az alábbi kicsi dobozkában (Beag EA110 doboza), mígnem úgy tűnik beleférek egy EL 84 sztereo SE-vel, EZ81 egyenirányítással, fojtótekerccsel, termetes kimenőkkel. Az erősítő integrált lesz 5 bemenettel, valószínűleg phono bemenete is lesz, ha meg tudom oldani zajmentesen (persze most még az is kérdés, hogy a látható látszólagos zsúfoltság eleve nem okoz-e gondot, félek, hogy a hálótrafó megszórja a 8K/5ohmos kimenőimet, de ez holnap talán kiderül, ha nem akkor különösebb gond nem lehet).
Lila fényhez-GU32 működésben.

Párhuzamosan kapcsolt triódákról szeretnék kérdezni:
A rajzokon a meghajtó fokozatban párhuzamosan kötik a triódákat (a'69-es Rt-évk. szerint: "a nagyobb erősítés elérése céljából...").
Közös a munkaellenállás és a katódellenállás.
Mi célt szolgál a munkaellenállással párhuzamosan kötött soros RC tag?
Egyenáramulag leválasztott, tehát a munkapontba nem szólhat bele, vagy...?

Igen, ezt a mondatot "megettem" én is. Arra gondoltam, hogy a két trióda áramát egyszerre szabályozva, kétszer akkora áramváltozást érünk el, ami kétszer akkora feszültségváltozást eredményez a munkaellenálláson. Sturbi hívta fel rá a figyelmemet, hogy nem teljesen jól vezettem végig ezt a gondolatmenetet. A triódának ugyanis az anódfeszültsége is befolyásolja az anódáramot.
A végén fogtam egy ECC-t, és méricskélésbe fogtam. A végén az jött ki, hogy a két fokozat párhuzamos kötésével csak kissé emelkedett a terheletlen erősítés. (Ha a két fokozatot egymás után kötném, nagyságrenddel nőne az össz erősítés.) A kapcsolásokban található munkaellenállás legtöbbször szintén nem indokolja a párhuzamos kötést (pl. 220k). Az ok abban keresendő, hogy ilyen esetben a fokozat kimenő ellenállása lényegesen kisebb lesz. Ez - különösen magasabb frekvenciákon - jótékony hatású a frekvencia, és fázismenetre.
A soros RC tag nyilvánvalóan az egyenáramú viszonyokba nem tud "beleszólni", csakis váltakozóáramú szempontból van jelentősége. Az RC tagnak adott - számított - frekvencián van a töréspontja, ahonnan aluláteresztő szűrőként funkcionál, vagyis egyre inkább kisöntöli a munkaellenállást. A fokozat erősítése tehát ettől a frekvenciától csökkenő tendenciát mutat. Ez a visszacsatoló hálózat helyes működése miatt lényeges, az erősítő magasabb frekvenciákon növekvő fázistolása okán.

Már többször is felfigyeltem az EC92 triódára, Mivel kerestem olyan csővet ami nem dupla. De a 25$ ára elgondolkodtatot.Mi ebben a triódában a különleges?

Azt nem tudom, de ezt a csövet régi TV-k 1. RF fokozatának használták (volt PC92-es is, az 3,15V-ról fűtött, ez meg 6,3V-ról, de csak 0,15A-ról. Ezért kellett a fűtőszállal párhuzamosan kapcsolni egy ellenállást, ami a maradék 0,15A-t "elvitte". Létezik szimpla novál trióda is. Jóval olcsóbban.[OFF]Beszélj Köbzolival.

Köszönöm a kimerítő és kora reggeli választ.
Igazából nincs szükségem nagyobb erősítéstre, csak van egy "levegőben lógó csőfelem". Ehhez Sturbi és CHZ mester is javasolta már a párhuzamos kötést, de a fellelt rajzokon eddig nem tudtam értelmezni, miért szükséges ez az RC tag.

Gyakorlatilag 1/2 ECC81-nek felel meg.

Hogy én ezt nem találtam meg elöbb...
Akkor most nem fájna az a még mindíg a levegőben lógó csőfél

Az RC tag egy kompenzáció .
Imi már leírta a lényegét .
Négyszöges 10KHz mérésnél lehetne beállítani pontosan , kimenő minősége is befolyásolja szükségességét és mértékét .

Légszerelt kivitel esetén , felhasználható az amortizálódott csőfél leváltására , van egy beépített tartalékod .

Persze, eddig is így volt, szimmetrikus csőfeleket használtam. Így a két csövet megcserélve a foglalatokban éppen a másik csőfél kerülne használatra.
Csak így egy kicsit feleslegesnek tűnik a dupla trióda használata.
Te is javasoltad, hogy kössem paralel.
Most hogy végre finisbe ért a dobozolás, tegnap mechanikusan mindkét erősítőt összeraktam, már csak a huzalozás van hátra, megint ekőkerült ez a téma.

Nagyon logikusan használtad fel , így nem is annyira felesleges . EC92 hátránya lenne a nehezebb beszerezhetőség , ez is fontos lehet .
Párhuzamos kötéssel biztos más hangot fogsz kapni , kisebb belsőellenállás és alacsonyabb impedanciáról hajtva a végcsövet . Meghallgatva dönthetsz majd , szerintem kicsit veszíteni fog "lágyságából" megfogottabb , kontroláltabb lesz , talán.

Hello
Én ezt az adatlapot találtam róla a neten.

Párhuzamosan kötött csöveknél összeadódik a meredekség (S, Ra=jelentéktelen), viszont felére csökken a belső ellenállás (Ri, váltóáramú), a cső erősítési tényezője (μ, nem erősítést jelent, mert az nyilván az anódellenállás (Ra) függvénye és követelmény rá, hogy a cső képes legyen meghajtani a vezérelt áramával az elvárásoknak megfelelően) nem változik, hiszen μ=S*Ri.
Valamelyest persze nő a feszültség erősítés is, hiszen változik Ri/Ra viszony (ha nem változtatjuk Ra-t a párhuzamosításkor), Ra nagyobb arányú lesz Ri-hez képest, mint előtte volt.
Tehát a meredekség nő (tranzisztor áramerősítési tényezőjenek megfelelő paraméter), és ez a lényeg, mert ez miatt kisebb lehet a terhelő ellenállás, "könnyedebb" lehet a meghajtás (csökkenhetnek torzítások (túlterhelésből eredők, nem arra kell gondolni, hogy leültetjük a csövet, hanem a célhoz képest tulterhelt, pl. nagyobb fázistolás magasabb frekvenciákon, nagyobb amplitúdó torzítás alacsonyabb frekvenciákon stb.)
A párhuzamos RC tag csökkenti a fokozat sávszélességét a magasabb frekvenciák felé, csökkenti a gerjedés veszélyét is ezáltal, kimenőtrafó sikerültségétől is függ az értéke, mert nem mindegy hol fordul a fázis a hurok visszacsatoló körben.

Tudna ajánlani valaki jó szakirodalmat csöves témában? Olvasgatom az elektroncső.hu-t meg kaptam egyetemi fizikakönyveket, de nem elég részletesen tárgyalja (szerintem). Főleg a gyakorlati kérdésekben vannak még sötétebb foltok. Ha valaki beszkennelné a régi tankönyvének azt a pár oldalát ami ezzel foglalkozik nagyon hálás lennék!

Köszönöm a válaszokat, és köbzolitól kérdezném, hogy megvállna e a csőveitől mert akkor átvenném.

Szakirodalomban ilyen típusú magyarázatokat nemigen lehet találni, hiszen ez így láthatóan nagyon szleng, az érthetőség volt a fő cél. Egy idetévedő villamosmérnök a kardjába dől, ha elolvassa (pl. a tranzisztor áramerősítési tényezőjéhez hasonlítom a cső meredekségét, amihez az kell, hogy a rácslevezető ellenállást a cső részének tekintsük). A gyakorlat és az elmélet nyilván telejesen egyezik, ahol bármiféle eltérés van, ott elhanyagolás vagy hiba van az elméletben.

Nagyon köszönöm Neked is a kimerítő magyarázatot.
Már március óta rágódtam ezen a párhuzamosításon (ettől fogva) időről időre előkerült, de most azt hiszem végre megértettem.

Sziasztok,
A ránézésre eléggé használt de még tökéletesen, torzításmentesen működő PCL86-jaimban is felfedeztem némi lilás ködöt sötétben a búra falánál (nem a belsejében), de mintha pár perc múlva elfogyna kb. a felére :nemtudom:
Van ilyen?

Szerintem érdekesek:
Üdv:gkariItt(egyebek mappában)

Lenne egy kacifántos kérdésem amire sehol nem találtam választ. Hogy kerül a rácson található váltakozó feszültség (jel) az anódra?

Találtam lent a pincében egy Orion Nárcisz típusú tv-t, valamelyik szomszéd rakta oda valamikor. Valaki véletlenül nem tudja hogy voltak-e benne csövek?
Neten semmilyen infót nem találtam róla.

A Nárciszban sajnos csak egy jó nagy cső van az is a képcső ! Az már a félvezetős korszakból származik .

Pedig már kezdtem reménykedni hogy szerzek pár foglalatot meg trafót.
Belenéztem de nem találtam benne egy csövet se, de reménykedtem hogy el van dugva valahol pár db, mert nem láttam bele teljesen. De nem kerülheti el a végzetét láttam benne jó nagy ellenállásokat meg kondikat, holnap szétkapom

A meghajtó és a végcső közötti csatolásmentesítésre az eddigi MKP helyett olajpapír kondit szeretnék használni. A megkívánt érték 220 nF és valamivel 250V alatt van a potenciálkülönbség.
Adott egy olyan "orosz katonai csoda" ami három lábú és 2x0,5 µF 250V-os, sőt 5%-os. Használjam ennek az egyik felét, vagy a két szélső lábat vegyem célba így kapok két sorba kapcsolt kapacitást kb. 250nF/500V értékkel. Utóbbi esetben nem járok e roszabbul, mivel két kondi is belekerül a jel útjába?
A sorban ezt követő "szimpla jószágom" már 1µF/300V-os (inkánbb 1,1 µF ) és kevésbé katonai kivitelű...

A választ megtalálod ugyanott, mint amit előbb jeleztem:a "Rádióvilág 1947"86.oldaltól érdemes a cikksorozatot átnézni.
Üdv:gkari