Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
movlw B'10001001'
movwf ADCON0 chanel 2-t így kell ugye kiválasztani? Az adatlapban ahol unimplemented van oda rakhatok nullát??
Nem, így a channel1-et kell kiválasztani.
Ha már pirosítasz, akkor legalább azt a három bitet pirosíthatnád, amivel a csatornát kell választani.
A bitek és a csatornák is nullással kezdődnek!
Húú, az a kijelző nagyon tuti, hol lehet olyat szerezni?
Nyílván át lehet vinni az USART jelét is IR-en, de az alapsávi megoldás nem hiszem, hogy sikeres lesz. A környezeti zavarok kiszűrésére mindenképpen valami vivőfrekis módszert kell alkalmazni, vevőoldalon pedig sávszűrőt.
Egy ilyet pl. úgy valósíthatsz meg, hogy egy 38kHz-es oszcillátort az USART kimenetével engedélyezel vagy tiltasz, és az oszcillátor kimenetét vezeted az IR LED-re. A vevőben meg használj TSOP1738-at, ami akár közvetlenül is mehet az USART bemenetére. Adó oldalon a vivővel szaggatott kimenetet akár maga a PIC is előállíthatja programmal, igaz, ekkor az USART már nemigen használható. Idézet: „Adó oldalon a vivővel szaggatott kimenetet akár maga a PIC is előállíthatja programmal, igaz, ekkor az USART már nemigen használható.” Ha beteszi a PWM láb és a TX láb közé az IR ledet, akkor szerintem használható 
Inkább a kettőt összekapuzva lehetne jó eredményt elérni, mivel az IR LED-et meg kell hajtani keményen. A gyári távirányítók nem ritka, hogy 1A-es csúcsáramokkal lökik meg az IR LED-et, de a párszáz mA teljesen általános. A nagy áramok miatt a meghajtás impulzusszélességére is nagyon figyelni kell, általában 50% alatti kitöltési tényezővel dolgoznak.
Ha ilyen jellegű áramkört építünk, akkor nagyon kell figyelni arra, hogy bekapcsoláskor a felinicializálatlan kimenetektől pont sötét maradjon az IR LED, ellenkező esetben a nagy áramtól nagyon hamar tönkremegy. Úgy gondolom, hogy mind a PWM, mind az USART kimenetet ellenállással felhúzva, és alacsony aktív állapotukat felhasználva a dolog kivitelezhető, mindössze egy NOR kapu kell a két kimenetre. A NOR kapu kimenetéről egy MOSFET kapcsolhatja az IR LED-et.
Sziasztok!
Át kell gondolni a vezérlést. A Tx alapállapotban magas, ekkor nem kell vezérelni a LED-et. (Egyes típusokban beállítható a Tx negálása.) Az infra diódát nagyobb árammal kell meghajtani, egy pic kimenet nem biztosít elég hatótávolságot. A vételnél a TSOP* kimenete az infra jel dekódolására alacsont szintre megy, ez közvetlenül jó az Rx meghajtására. Az elképzelés működik (ld. Lego Mindstorm RCX infra tornya egy 74HC132 kapukból felépített modulátort és egy tranzisztoros fokozatot tartalmaz a led ~1A árammal történő meghajtásához). A megépítésnél ügyelni kell, hogy az áram ne maradjon huzamosabb időre bekapcsolva, mert a led és a tranzisztor tönkremegy. Mindenképen kell valamilyen védelem a protokolba, mert a reflexiók és egyéb zavarok (fénycsőlámpák) miatt sok lesz a hibásan vett adat. Ha az átvitel kétirányú, akkor fel kell készülni arra is, hogy az adó a saját adását is veszi. Sziasztok
Akkor emitterkövető tranzisztorokkal megerősítve beteszi az IR ledet. Szerintem nem kell NOR kapu. Induláskor a TX láb ugye nagyimpedanciás, aztán amikor az SPEN bitet bebillenti, akkor magas logikai szintre kerül. Arra kell figyelni, hogy a hozzá tartozó TRIS bit ne legyen az SPEN bebillentése előtt nullázva. Így alapból a TX láb magas, a dióda katódja néz a TX felé, tehát csak alacsony TX esetén tud áram folyni. A PWM modulnál szintén arra kell csak vigyázni, hogy a hozzá tartozó TRIS bitet csak akkor nullázzal, amikor már a PWM be van állítva. Így két tranzisztor kell, egy PNP és egy NPN, illetve egy árambeállító ellenállás a leddel sorba, (Vcc-1,4V-Vled)/Iled alapján méretezve
És ez nem csak LED-el, hanem rádióadóval is jól működne. Kvázi Manchester kódolás.
Tegnap elcsattogtam egy ismerőshöz akinél scope-al megnéztük hogy a pic-em kasán kapja az adatokat a soros portról, és küldi is, de a max232-ő kimeneti lábán már nem jelenik meg a jel. Ki is próbáltam ha soroson jött valami, a próbapanelen kigyújtottam a d0-án lévő ledet.
Most néztem azonban a max232 adatlapját ahol input suply minimumnak 4.5V-ot ír. Keressek (van e) olyan 232-est aminek elég a 3.3V ami a pic24-nk a maximuma, vagy valahogy illeszteni kell a max232-est mert nincs belőle 3.3V-os?
Értem, amit írsz, egy próbát mindenképp megérne. Egy P-s és egy N-es FET-tel (pl. IRF-ek) egész nagy áramok kapcsolhatók. Nagyáramú IRF-ek esetén a bemeneti kapacitás (1-2nF) miatt a kimenetekkel sorosan érdemes pártíz ohm ellenállást tenni.
Nem kötözködni akarok, de BC327 és BC337 is tud elég durva áramot rövid időre, viszont ha nem folyik bázisáram, akkor kollektoráram sincs. Míg mosfetnél ha a PIC lába nagyimpedanciás lesz, akkor a gate feszültség lebegni kezd, és kinyírhatja a ledet, vagyis az egyik oldalra legalább kell egy fel vagy lehúzó ellenállás.
Létezik MAX3232, ami, ha jól tudom, a sima MAX232-nek a 3.3V-os változata, és ha minden igaz, akkor lábkompatibilis is vele. Ez biztosan jól működik a 3.3V-os logikából származó logikai jelekkel, ha jól értem a problémádat. Talán még kisebb kapacitások is kellenek neki, mint a MAX232-nek. Nézz körül az adatlapokban!
Ez igaz, nekem otthon BC639/640 van, de talán az is elviseli az 1A körüli áramokat. Az is igaz, hogy egy próbához nem feltétlenül kell ekkora áram.
Sziasztok!
Még egy apróság az infra adáshoz: 36 - 40 kHz modulálással csak 2400 Baud érhető el a TSOP minimális pulzusszám előírása miatt. Nagyobb sebességhez az 56 kHz moduláció kell. A vevőben levő AGC fokozat beállását segíti az alkalmazott protokol. Az első bájt 0x55 amiben fele ideig van, fele ideig nincs moduláció. Ez az első adatot nem veszik figyelembe a dekódolásnál. Minden további küldött adat után mindig elküldik a negáltját is. Így továbbra is biztosított az egyenlő számú modulált és nem modulált adatbit, valamint a vett adat helyessége is ellenőrizhető. BC639-640 bírja az 1A áramot és a teljesítményt, ha nem megy az adás állandóan (a küldött bájtok között várni kell). Sziaszok
Nem látok rajta semmi különbséget az enyémhez képest. Én pedig tudok vele 16F627A-t égetni, úgy emlékszem. De majd kipróbálom valamikor, csak most nincs a közelben.
Megnéztem, a kondik ugyan olyanok, az ára viszont horribilis.
Köszönöm srácok az Infókat! Életem első távirányítója lesz ez! Találtam egy-két ötletet, van ez a Propeller Clock-ban használt távirányító, de a leírásában említették, hogy elképzelhető, egy mezei TV távirányító is beleszólhat az óra működésébe!
Elég gond lenne, ha feltenném a TV fölé, és csatornaváltáskor elkezdene mást csinálni!  Köszi mindenkinek! 
A gyári távirányítók sima impulzussorozatokkal működnek, semmi közük a soros kommunikációhoz. Amik itt elhangzottak, túllőnek azon a célon, amit kitűztél. Persze ettől még működhet, csak ágyúval verébre...
Eddig egy fél szóval sem említetted, hogy 3,3V-ról akarod hajtani a MAX-ot. Ilyen eszembe sem jutott volna...
Gyengus, szilva!
HP5082 szériájú kijelző. Anno gyártotta a HP. Nem tudom hol lehet kapni, nekem egy kedve s fórumozó társunk küldte, bontottan. Itt írnak róla és az ebay-en is van. Bővebben: Link
Kicsit off, de én annyira ledöbbentem hogy itt is muszály megemlítenem amit találtam. Na ezek a srácok aztán tudnak programozni : Bővebben: Link
Köszi az infót. Sajnos nem úgy néz ki, hogy könnyű beszerezni.
Szó szerint. Nézd meg az adatlapot ha az analog bemenetek számozását kérded. A bitek számozása pedig alapja a számítástechnikának...
..... ..... .....
bit 5-3 CHS2:CHS0: Analog Channel Select bits 000 = channel 0, (RA0/AN0) 001 = channel 1, (RA1/AN1) 010 = channel 2, (RA2/AN2) 011 = channel 3, (RA3/AN3) 100 = channel 4, (RA5/AN4) 101 = channel 5, (RE0/AN5)(1) 110 = channel 6, (RE1/AN6)(1) 111 = channel 7, (RE2/AN7)(1) .... ..... ..... Az adatlapot bámulom, olvasgatom, fordítgatom ( próbálok valami értelmeset összerakni magyarul), olvasom állva, olvasom fekve....
Szia!
A Propeller óránál leírt távirányító a Philips RC5 kódot küldi. Ezen belül 32 készülék címezhető meg. Válassz olyan címet, amire nem reagál a TV, rádió, DVD, stb. Csak nincs belőlük 32. Szia. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
