Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Még néhány kép.
Igen, sajnos tegnap a skiccem valahogy lemaradt, ezuton pótolom...
Köszönettel: 6c4c
Ez elvileg működőképes. Zener az valóban nincs benne, de soros ellenállás sem, ami a zenert védené a túláramtól. A pnp tranyó a gate kisütését végzi, hogy gyorsabb legyen a zárás, a második dióda (a pnp nyitási előfeszítése záráskor) és az első 470 ohm ezért van. Ha gondolod tegyél egy 1 ohm -ot sorosan a tekercs után, és egy 15V-os supressort a gate -re. De legjobb lenne előtte egy szkópos mérés (meg utána is
 ) szimulált terheléssel és teljes üzemi tartományban mérni, hogy milyenek a gate feszültségek. A szimulált környezet azért kéne, mert csak így látható az igbt belső kapacitásainak hatása. Ez úgy hozható létre, ha bekötöd puffer és test közé egy soros ellenállással és ezen mérsz, így adottak a feszültségen létrejövő belső kapacitások hatásai. Ez csak javaslat, te döntesz. Én nem felelek egy elkötésért sem. 
Az előző levelemben mutatott linkre kattints,ott az 5. oldalon legalul, deca_mos_168.djvu,van hasonló meghajtás,lehet,hogy éppen a géped rajza (?),nézd meg.
Itt is érdemes nézelődni! 2004-2009-ig felrakott rengeteg dolog,alul lehet választani.
Bővebben: Link
FREDDI és erdgab nagyon sokat segítettetek!!!
Köszönöm a leírást és a rajzot, ami teljesen stimmel az én gépemhez! Köszönettel: 6c4c
Üdv!
Hát, feladtad a leckét az biztos, de sajnos igazán nem találok a Merkle E153DC inverterhez semmit... Nagyon sok jó dolog van a linkeken! Köszi... Üdv: Csabee
Nézelődtem kicsit,én sem találtam hozzá semmit,de talán a Colt1300 vagy a Xenta100 hasonlít némiképp a gépedre.
Szia Csabee!
Az en gepembe IRG4PC50W voltak, viszont a dioda ami kiegette a panelt az nem hutobordara szerelt TO220 tokozasu hanem DO27-es. Sajnos nekem sincs rajzom hozza es a netten sem talaltam hasonlot,viszont en is elkovettem egy oriasi bakit a trafo rogzitesenel (fembilincs!!) amiert vegul a gep az Ergus szervizebe kerult ahol tenyleg profi modon megjavitottak.Tanacsot az eleszteshez csak annyit adhatok, hogy miutan beultetted az uj alkatreszeket mindenkepp egy 220 V/100 W egovel sorbakotve inditsd el a gepet.Persze ne probalj hegeszteni vele igy,ahoz direkt 220V kell ego nelkul.Rendes mukodes eseten az ego felvillan majd kialszik es tovabb halvanyanvorosen izzik a wolfram.Ha teljesen egve marad akkor meg baj van (a kimenet ne legyen rovidre zarva!!!) meregess tovabb hid, kondi, rele,segedtrafo kornyeken! Udv MFeri
Szia !Javitottam ilyen gepet de szerencsere egyszerubb hibaja volt, itt egy termisztor volt elszallva... a mellekelt foton bejeloltem az alkatreszt.Nalunk panelcserevel javitjak ezt a gepet a ket panel 200-200 EUR!!
Udv MFeri
Üdv! Éppen erre voltam kíváncsi, hogy milyen az IGBT!
Akkor ezek szerint sikerült nekik az eredetit beszerezni... Anno, mikor javították (állítólag) 40eft volt és csak külföldről tudták beszerezni... Szerencsére már nem vészesen drága! Azért azt mégsem értem, hogy ilyen védelmek mellett hogyan tudtak elszállni és legfőképp, mitől??? Na, majd rájövök... Találtam kapcsolást a nagy keresgélésben és sok hasonlóságot találtam a merklével... PL:az igbt vezérlés csontra megegyezik...Bővebben: Link
Bocsi kogy közbeszólok, én nem szoktam a hálózati kört feléleszteni a javítást követően azonnal. Először a vezérelőkörnek adok külső tápfeszt tápegységről, majd ha ott minden OK(jelalakok, jel homlokmeredekség,frekvencia,kitöltési tényező,feszültségek a szkópon nézve stb...)akkor kezdem a hálózati élesztést szabályozható torroidról.
A szabályzókör ekkor még mindig külső tápról megy! Ha ez is hibamentes(néhány tíz mA nyugalmi áram),akkor jöhet a direkt hálózati fesz. Meg lehet kímélni ezzel a módszerrel egy csomó félvezetőt,és újbóli javításra fordítandó időt.Az égőn keresztüli táplálás a végfokot kíméli ugyan,de nem ad lehetőséget a hiba felderítésére,mivel a vezérlőkör tápfeszültsége sem épül fel.
Nagyon jol csinalod, hogy beleszolsz legalabb tanulunk belole elvegre ezert van ez a topik.Sajnos en nem rendelkezem ilyen muszerezettseggel de sikerult mar nehany keszuleket megjavitani ezzel a modszerrel de az is lehet csak szerencsem volt,hogy nem szallt el meg egy felvezeto sem elesztes kozben.Szerinted igy miert nem mukodik a segedtap?
MFeri
Az inverterek alapvetően kétféle segédtáppal rendelkeznek. Az egyik,a hagyományos trafós segédtáp,amely a betáplálás zajvédő szűrője után van leágaztatva. Itt egyszerű az eset, a külső tápot ennek a trafónak az egyenirányítója után után kell bevinni,és már tesztelhető is a vezérlés az utolsó alkatrészig. A legtöbb profi gépen van erre kialakított tesztcsatlakozó.
A másik az ellenállásos feszültségosztó,ez már a szűrőkondenzátorokról kapja a naftát,így ahhoz,hogy a vezérlőkör korrekt módon beinduljon,a kondenzátoroknak,legalább 150-180V-ig fel kell töltődni. Ha a gép vezérlésével valami bibi van,de még nincs FET vagy IGBT zárlat,(ilyen eset pld.ha a meghajtókör frekvenciája lecsökken kondihiba vagy akár becseppent víz,vagy páralecsapódás miatt)akkor a gép a beindulás pillanatában lerántja a kondik feszültségét,a gép vezérlés nélkül marad. Ha égőn keresztül táplálod az ilyen gépet, akkor minden éledéskor az izzó felvillan,majd elalszik,és ez ismétlődik.Ha a gép előtöltő ellenállása leégett,szinte biztos hogy az első hiba a vezérlőkörben alakult ki,a végfok halála csak következmény.Ha egy ilyen gépet izzón keresztül táplálsz javítás után, sosem fogod tudni ellenőrizni a vezérlőkört, mert mire ellenőrizhető lenne már nincs is tápfeszültsége. Ezért alkalmazom én az imént vázolt módszert.
Bár a képen nem látom a bejelölt alkatrészt,azért köszi az infót.Az ismerős hallani sem akar ennyi pénzről,mert ugye a gépnek a másik panelon is vannak halottai.Talán néhány alkatrészét (főtrafó,fojtó,kábelok) még fel lehetne használni,próbálkozok boltolással majd.
Tenyleg nem latszik....megszerkesztem ujra egy "kicsit" vastagabb vonallal.
MFeri
En meg nem talalkoztam ilyen feszultsegosztos segedtappal.Koszonom a valaszod kiolloztam es elmentettem, valamikor meg szuksegem lehet ra.
MFeri
Üdv mindenki!
Azt szeretném kérdezni, hogy a Te merklédben az igbt-k és a köztük a két dióda el van-e szigetelve a bordától? Még egy kérdés, a vég diódákat lelehet valahogy ellenőrizni kiszerelés nélkül??? Jónak tűnik de nem vagyok biztos benne... Köszi...
Egy masina rajza,itt olyan táp van.
Holnap megnezem,a vegdiodakat kimerheted a panelban a ket oszlop teljesen egyforma (ohmikusan) kell, hogy legyen.Ha nem igy van "hunyo" van kozottuk.
MFeri
Szia Gábor!
Látom a háttérben azért dolgozik a "nép"agya a feszültségvédelem terén. Ez nagyon pozitív dolog.  Az általad ajánlott linken található áramkört átnéztem, első ránézésre jónak tűnik,két dolog kivételével.A felső ágban található 7,5kOhmos R1-el jelölt ellenállás funkciója tiszta, ez egy előtét ellenállás a stabkocka elé. Amit nem értek: 1.Ellenben az alsó ágon található R9 ellenállás,amely úgyszintén 7,5kOhm 25W-os,-számomra érthetetlen hogy mi lehet a funkciója. Ha kisütő ellenállás vagy potenciál kiegyenlítő lenne a kondik soros kapcsolása miatt,akkor a felső ágon miért nincs? 2. A pufferkondenzátorok sorosító ágában az S7 kapcsoló funkciója nem tiszta,ugyanis ha ezt a kapcsolót bontjuk,akkor a C2 kondenzátor(amelynek negatív kivezetése az áramkör testpotenciálja) töltése az R12-R11-D4 diódán keresztül kapcsolatba kerül a graetz híd negatív feszültségével addig,amíg a CR2 relé nem ejt el. Szerintem a Q2 FET-et is visszabillenti a C2 kondi töltése. Ez viszont szerintem igencsak elbillenti a bázisnak tekinthető testpotenciált, bevallom,nem értem ezt a logikát. E-két dologtól eltekintve az elv jó, működőképesnek tűnik. Kíváncsi lennék rá,vajon milyen gépben lehet?
Megnéztem ezt betáprendszert lágyindításhoz, de nekem nem nyerte el a tetszésemet. Már régebben sem szimpatizáltam vele amikor egyszer néztem. Bonyolult, és szerintem feleslegesen. Ez eleve szimetrikus háromfázisu betápot használ, amit én nem szívesen építenék, mivel így már eleve korlátozza a használhatóságot (pedig nekem van háromfázis, de nem köthetem a hátamra, ha máshol kell hegeszteni
) Szerintem már megszületett itt a forradalmi újítás inverteres témában (egy fázisra), csak esetleg nem vette senki észre ! A relé helyettesíthető igbt-kel vagy fet-ekkel, amivel egy fázishasítós feszültségszabályzót is létrehozunk egyszerre, túlfeszültség védelemre. Ez tulajdonképpen hasonlóan működik, mint a tirisztoros, viszont nem feszültségen gyújt, hanem 0V-nál, és a megengedett maximum indítóáramnál egyszerüen leold, minden bemeneti félhullámnál, folyamatosan ismételve a puffer teljes töltődéséig, amikortól kezdve folyamatosan bekapcsol. Ezután csak akkor lép újra fázishasítós üzembe, amikor a feszültség kezd túl magas lenni. Viszont a hegesztést ez miatt le sem kell majd tiltani. Egy tirisztoros rendszernél jóval egyszerűbben szabályozható, mivel itt nem "előre" kell szabályoznia a vezérlésnek, hanem a határérték elérésekor leoldania, hogy a puffer ne töltődjön túl. Érdemes lenne ezt az új rendszert kifejleszteni szerintem. Nem én találtam ki, az ötlet itt született a fórumon, és szerintem életképes, egy próbát megérne.
Az általad vázolt elképzelés megvalósításáról van valami alapdokumentációd amiből el lehetne indulni?
Ha igen, kérlek tedd fel ide.
Elképzelésem van, én azt hittem hogy ezeket más is meglátta. Rajzom vagy doksim nincs, hiszen most született az egész, legalább is én még nem hallottam róla. Viszont vázolni tudom a vezérlést, ez sem sokkal bonyolultabb, mint hiszterézises figyelést alkotni (mellesleg az is kell hozzá
). A cucc a segédtápról megy, kell egy nullátmenet figyelő, erről egy indítójel egy bistabil multivibrátorra. Az áramot figyeli egy komparátor, pld. 15-20A-nál lekapcsolja, félszinusz végéig így is marad (fordított mint egy tirisztoros, ez a félhullám elejétől van nyitva). A következő nullátmenetnél reset, indítás (bistabil nyitásba vezérel), áramfigyelés lekapcsolja amikor elérte az értéket. Így gyakorlatilag feltelik a puffer, az inverter eközben tiltva van. Feltelve fixáljuk a nyitást és engedélyezzük a meghajtást (inverter). És ekkor kapcsoljuk rá, hogy maximális feszültség felett szintén elvegye a betápot adott feszültség felett, ami félhullámonként újra indul. Ezzel gyakorlatilag maximalizáljuk a feszültséget (fázishasításos szabályzás igbt vagy fettel) a pufferen, miközben a lehető legkevesebb teljesítményt vesztjük el. Persze szép nagy puffer ide is kell, és a hálózati terhelés sem éppen ideális, ez biztos. Egy jó többcsatornás diagrammal azonnal érthető, de ezt most nincs időm megrajzolni.
Mint már egy korábbi hsz.-ban irtam, gyári gépben eddig csak tirisztoros szabályozással(?)találkoztam,de szerintem az is csak előtöltés körben volt fellelhető.
Az általad vázolt formával még nem találkoztam,de kíváncsivá tettél. Első gondolatom az volt,hogy a vezérlése a kapcsolóeszközöknek nem lesz egyszerű.
Szia!
Az elgondolás alapvetően jó! Innen már csak egy lépés a PFC... Idézet: „Innen már csak egy lépés a PFC...” Gondolod ? Szerintem nem, mivel a PFC a teljes bejövő tartományt (értsd: teljes félhullámból kivehető energia) igyekszik használni, ez viszont csupán részlegesen. Ez tulajdonképpen semmi más, mint a tirisztoros szabályzás igbt/fet-re adaptálása. Előnye ugye, mint már írtam, hogy nem előre kell kikombinálni a begyújtási szöget, mint tirisztornál, tehát egyszerűbben kézben tartható. Alapvetően kiváltható lenne vele a relé és a lágyindítás (ez is az), mellékesen pedig alkalmas eszköz a túlfeszültségtől való védelemre, tehát kiterjeszti a használhatóság körét. Mint írtam nem kedvez a hálózatnak a terhelés, de ez csak amúgy a pufferek töltése idején (tehát a lágyindítás szakasz) lép fel, a túlfeszültség szabályozás pedig agregátoros üzemre való. Normál használatban folyamatosan be van kapcsolva. Mint minden kiegészítés, ez is költségnövelő, tehát nem csodálom, hogy nem elterjedt megoldás. mpisti: Idézet: De nem is bonyolult. Nullátmenet jel, és egy rövid "reset" képezve belőle. A ki és bekapcsolt állapotokat lehet tárolni bistabil multivibrátorokban. Ezek lehetnek sokfélék: műveleti erősítő, komparátor, digitális kapuk. Maga az érzékelés mindenhol analóg (az U és I), tehát nem kell bajlódni a fázisszögekkel, automatice beáll ahol jó neki. Néhány egyszerű tiltást kell megvalósítani, pld. puffertöltés alatt nem indulhat az inverter (már mint hegesztés üzemben). Nem két tranzisztor, de nem is egy bonyolult szörny a vezérlése. „Első gondolatom az volt,hogy a vezérlése a kapcsolóeszközöknek nem lesz egyszerű.” Mellesleg néhány kapcsolóeszköz kell párhuzamosan, már csak a disszipáció korlátozása és a nagy elérhető impulzusáram miatt is. Egyszerüsítve ez egy vezérelt egyenirányító csupán, együttműködve az inverterrel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
