És tényleg van benne külön kis trafó a védelemnek?

Egy egyszerü kis trafó, azt hiszem bakelitlemezjátékosbol való.

Nagyon jó amit csináltál és leírtál, csak egyetlen ponton lehet kiegészíteni. A labortáp hálózati ki és bekapcsolása nem azt az esetet reprezentálta, amikor az erősítő kimenetén a középfeszre van kötve a kicsatoló kondi ( mert az tud lengeni kétirányba is), hanem azt, mintha a kicsatoló kondi a +tápfeszre lett volna kötve és úgy figyelnénk a bekapcsolási tranzienst.

Tehát az 1-es mérésed, abszolúte jó, a 2-es is jó, csak most ezzel egy új esetet vizsgáltál. A lényeg az, hogy ha szükség van koppanásgátlóra, akkor arra azért van szükség, mert az erősítő mélyfrekvenciásan beleng a bekapcsoláskor, már ha egyáltalán beleng. A nem belengő erősítők esetén egytápos táplálásnál általában hallható koppanás nincsen.

Köszönöm. Úgy látszik, én sem fogom megúszni ezt a kis trafót, bár az én nagy trafóm csak 250 VA-es, az még annyira nem "ránt" nagyot.

Teljesen egyetértek.
Távolról sem egy "hiteles" szimulációja ez egy féltápfeszes erősítőnek. Csak az itt javasolt korábbi kisérlet (konditöltés hangszóróval) és a valós helyzet közti végtelen szakadékot akartam szemléltetni.
Érdekesség, hogy mióta ez a téma felmerült, többen is megkerestek már a kikapcsolási zavarok miatti utólagos védelem beépítési igényével. Tehát valamit ki kell nekik találnom.

Igen ezeknél a féltápfeszes erősítőknél nagyaobb gond a kikapcsolás, mint a bekapcsolás, A DoZ erősítőmön is ugyan ezt tapasztalom. Tervezem, hogy kipróbálom majd az IC-s védelemmel, a kérdés hogy elegendően gyorsan kapcsol-e a relé.

Csak egyetlen példányom van az IC-s védelemből, de annak tapasztalatai alapján nagyon profi ez az áramkör. Szinte biztos, hogy elég gyorsan fog kapcsolni.
(Inkább az a kérdés, nem túlzás e ide, egy ennyire kifinomult védelem. Ha csak a késleltetett bekapcsolás, és az azonnali kikapcsolás a cél, arra sokkal egyszerűbb megoldás is elegendő. Legalábbis gondolom, mert még nem merültem el a témában.)

Sikerült az átalakítás . Kicseréltem a tranzisztorokat, a kondenzátorokat és néhány ellenállást. Konkrétan az R38-at és az R44-et, mert azok 5.6 kOhm-osak voltak és 50 V-nál eléggé melegedtek. Most 47 kOhm-osak vannak helyettük és így is működik, viszont nincs melegedés.

Az NTC-nél is kicseréltem az R40-et 220 Ohm-ról 91 kOhm-ra, az R42 helyett van most az NTC, ami 47 kOhm-os. Egyelőre csak akkor kapcsol a hővédelem, ha pákával melegítem az NTC lábát, de majd tovább folytatom a kísérletezést. Lehet, hogy ehhez kimérem az NTC t-R karakterisztikáját .

A teljes teljesítmény-felvétel most 1.8 W, amiből 1.25 W a relé teljesítmény-felvétele, a maradék 0.55 W az áramkör teljesítmény-felvétele.

R36, R48 véletlenül maradt ki? Azokat nem cserélted nagyobbra?
Én is utánaszámoltam, és ha az eredeti áramokat kívánod megtartani, akkor:
R36=27k helyett 300k kell,
R38=R44=R46=R48 =5,6k helyett 33k kell.
Persze ha 47k-val jól működik nem számít az a kis áramkülönbség semmit.

Csak azokat cseréltem ki, amik melegedtek. Persze most, hogy jobban végiggondoltam, én nyugalmi állapotban figyeltem a melegedést, de nem csak ilyen állapot lehet. Ha életbe lép a védelem, akkor megváltoznak a viszonyok és akkor más ellenállások is melegedhetnek, tipikusan az általad említett R48. Ezt majd szimulálom egy kis elemmel, amit ráteszek a bemenetre és közben figyelem, hogy mi melegszik még.

Az R36 már talán nem okoz olyan nagy változást, de jó ötlet, köszi!

Közben gondolkoztam ezen a táplálási megoldáson, és látok benne problémát. Mivel te közvetlenül az erősítő tápfeszültségéről akarod járatni, ezért annak kivezérléstől függő "lüktetése" problémát fog okozni.
Szerintem kell a stabilizálás. Ha nem akarsz annyi hőt termelni, akkor stabilizálj az 50V-ból mondjuk 40-et a 9 helyett. Így már lesz stabil feszültséged, ezért a lüktetés nem fog a működési zavart okozni. És mivel kicsi a feszültségkülönbség, ezért nem, vagy alig fog hő termelődni.

Én hasonlóan oldottam meg az 1000W-os táptrafó indítását.Szintén 100 Ohm-mal sorba kötve a trafót.Amíg ezt nem tettem időnként levágta a 16-os kisautomatát.Viszont én nem tettem be külön kistrafót,hanem a tápból stabilizáltam 24V-ot a relés áramköröknek,így a tápellátásával nem volt gond.A késleltetési időt pedig úgy állítottam,hogy 3-4 sec a trafóhoz, 6-7 sec a hangszórókhoz.

Egyszeres tápfeszű koppanásgátló!
Látom továbbra is van kontra,hogy kell-e. Nem baj.
Át kell gondolnia mindenkinek,akit érint hogy engedi-e hogy a kicsatolókondit a hangszóró 0,2-0,3mm közötti átmérújű huzalján keresztül töltse fel mindig a rendszer.
/A további kísérletezéshez ajánlanék egy régi analóg deprez műszeres DC árammérőt sorba iktatni a hangszóróval./

Sziasztok!
Végigolvastam a fórumot, de nem találtam ilyen hibajelenséget, amit ez a Sony F117R produkál.Bővebben: Link
A letöltés link a lap alján van, érdemes begyűjteni.
Az erősítő normálisan működik kb 1/4 hangerőig, majd a védelem (upc1237) leold. A gyári rajz is sajnos hibás, mert csak az egyik végfok ofszet figyelését rajzolták be (56 KOhm), a valóságban a másik csatorna is rá van vezetve egy 56 KOhm-os ellenálláson keresztül az IC 2-es lábára. A gépkönyv szerinti feszültségek rendben vannak. A mérések szerint az IC bebillenését az ofszet láb (2) okozza, mert ha kikötöm a két 56 KOhmot vagy földre zárom a 2-es lábat, a hiba megszűnik. Lekapcsoláskor a 2-es lábon kb 20 mV mérhető, hogy mitől, fogalmam sincs, a két 56 KOhm-os ellenállások végfok felöli ez részén ez időben 0 V van. A upc1237 körében lévő alkatrészek lemérve, hibátlanok, elkók cserélve, sőt az IC is, de a hiba maradt. Jelen pillanatban leföldelt 2-es lábbal üzemel az erősítő, de ez nem egy megnyugtató, elegáns megoldás.
Minden észrevételt, javaslatot szívesen fogadok.

További kellemes napot!

Gszegesi

Hello!
Alapvetően nem tudom mi a hiba, (meg még nem is láttam ilyen IC-t) de lenne néhány hozzáfűzni valóm.
- Sajnos az IC adatlapja számomra nem túl beszédes, a 4. oldalon számomra elég kevésbé érthető lamentáció helyett a bemenetek kialakítását, vagy paramétereit részletezhették volna inkább.
- A 2. láb átlagos küszöbfeszültsége plusz és mínusz oldalon nem egyforma (Vth+2/-2), +620V illetve -170mV. Az eltérést értelmezésem szerint a 2. lábon kifolyó offset áram okozza, ez lehet az oka a 20mV offset feszültségnek. Ezt a feszültséget ejti a bemenet árama a két 56kohm/100kohm-on.
- A bias bemenő áram, a 4. oldal szerint vélhetően 12,5uA, ezt kell szolgáltatnia a bementi osztónak. A [2] szerint, ha RA és RB ellenállás (most 56k) 120kohm és a GND-re menő ellenállás 91kohm (most 100k), akkor a küszöbfeszültség kb. +-2V. Ha nincs RC ellenállás, akkor +1,24 és -1.04 a küszöbfeszültség.

- Nos én ellenőrizném a küszöbfeszültséget, úgy, hogy a hangszóróra menő 56kohm lábát leforrasztanám, és beadnák 0..2V feszültséget, ellenőrizve, hogy mikor bont le a relé. Ezt plusz és mínusz feszültséggel el kellene végezni. Akkor talán többet megtudnál róla, miért bont le. Ja, és mind két 56kohm-al, mer ha egyik megnyúlt, a másik oldalnak csökken a küszöbértéke.
Amúgy a GND-re menő 100kohm csökkentésével, a küszöbfeszültség növelhető. Nem gond, ha a hangszóróra néhány Volt kikerül, semmi baja nem lesz tőle. (erősítőnek meg akkor már úgy is mindegy.
- Meg kellene nézni, hogy a tápfeszültség aszimmetriája a kivezérlés során megmarad-e, mert ha nem, akkor ez is okozhatja a kimeneti jel DC eltolódását, mint ahogy a féloldali torzítás is. (Mert ugye, csak a szinuszos jelek átlagértéke nulla, aszimmetrikus jeleknek "hivatalból" van DC tartama. Tehát mérni kellene a 2. láb feszültségét a kivezérlés alatt és azt összevetni a küszöbértékkel.
- A C802 kondit is ellenőrizni kellene, mert ha azon váltó van, annak egyenfeszültség tartamát esetleg DC-ben nullának méred, de ha egy pillanatra meghaladja a küszöbfeszültséget, az IC meghúzhatja a relét. (Tudom írtad, hogy cserélted, de váltót akkor is célszerű lenne mérni rajta, és ha lehet szkóppal.)
Egyéb ötletem nincs.
üdv! proli007

Én is először tesztelném a védelem áramkörét. Elvenném a tápfeszt a végfoktól,hogy ha bekapcsolod,az ne kapjon se - se + feszt. Járatnám úgy a relés áramkört és ha egy idő után magától elenged a relé,akkor csak a relés áramkör a ludas. Nincs benne valami hővédelem is véletlenül?

Ha úgy nem old le a relé,akkor lehet hogy a végfokoktól vagy más áramkörtől kap valami olyan jelet,amire természetes hogy le kell oldania.

Köszönöm a hozzászólásodat, mint írtam, csak az erősítő meghajtott állapotában bont a relé. Ha elveszem a tápokat a végfoktól, csak a bekapcsolási késleltetés él, ez után rendben működik, nem bont le a relé. A tényleges hibára proli007 kollegánk tapintott rá.

Gszegesi

Köszönöm a gondolatébresztő hozzászólásodat, minden elismerésem, Te tapintottál rá a hibára. Mivel az alkatrészek hibátlanok a védő áramkörben a problémát tényleg más okozza. A javaslatod szerint (szkóp most nincs itthon csak holnap lesz) multiméterrel mérve a 2-es lábon az erősítő hajtásakor AC 120-160 mV mérhető. Így igazad lehet, hogy az említett "csak a szinuszos jelnek nincs DC tartalma" nagy valószínűséggel beigazolódott. A táp a szimmetriát vezérlés alatt is stabil marad. Holnap szkóppal végig bogarászom az erősítőt, kíváncsi vagyok, vajon generátorról szinuszos jelnél is előjön-e a probléma. Az is elképzelhető, hogy olyan frekin gerjed a cucc, amit a hangszóróban nem hallok, de ott van és old a védelem. Remélem, nem kell a STK-t cserélnem, bár nem egy végzetes összeg.

Természetesen az eredményről beszámolok.

Gszegesi

Ha gerjed az erősítő,akkor többféleképpen is észlelhető. Ha melegszik a hűtőborda anélkül,hogy meg lenne hajtva a végfok,akkor magas (akár MHz) frekvencián gerjed.Ha alacsony frekvenciás gerjedésről van szó,akkor az a hangszórón is hallatszik.
Ha jól olvastam,akkor a te erősítőd egy gyári erősítő.Akkor az ellenállás értékek áramkör szinten lettek pontosan megtervezve és gondosan tesztelve mielőtt forgalomba hozták volna. Ha több száz (ezer) db készülék megy azzal a kapcsolással,akkor nem a kapcsolással van gond.

Én azt nézném meg,hogy van-e más olyan áramkör a végfokon kívül,ami letilthatja a kimenetet és köze van a védelemhez.Ehhez egy rajz nem ártana.

Mi lenne szerinted a probléma?

Én arra gondolok, hogy egy nagyobb zenei "beütésnél" lecsökkenhet a táp, ekkor lecsökkennek a tranzisztorok vezérlőáramai és például az egyik tranzisztor, ami normál, bekapcsolt, hibamentes állapotban nyitva van, az lezár, mert a kisebb tápfeszültség miatt kisebb lesz a bázisárama is. Viszont mi van akkor, ha beteszek egy lokális puffert a védelem paneljára? A kis fogyasztás miatt az elegendő energiát tárolhat ilyen esetekre, nem?

Vagy te másra gondoltál?

Ki kell próbálni, külön vezetékkel a greatztől. Talán beválik, de hajlok rá, hogy a stabilizálás talán korrektebb lenne. Sok függ attól, mennyire "inog" valójában az a tápfesz, mekkora is lesz az a segédpuffer.
Mivel ez egy védelem, tehát fontos a megbízható működése, igyekezz minél "szakosabb" megoldást találni. (Én még nem láttam olyan védelmet, aminek ne lenne külön stabilizátora.)

Igazad lehet, ezért lehet, hogy belerakok egy 47 V-os Zener-t. Azon (és a hozzá tartozó soros ellenálláson) már akkora teljesítmény nem fog disszipálódni.

Én egyébként már láttam olyan védelmet, amin én nem fedeztem fel saját stabilizátort, pl. ebben a témában is ("Majki-féle "védelem).

Igazad van, a Majki félében valóban nincs védelem. (pedig át is rajzoltam, nyákot is csináltam hozzá, van is belőle működő példányom, mégse emlékeztem rá)
Egyik kérdés, nem okoz-e nála működési zavart a tápfesz ingadozása, a másik meg az, hogy ha stabilizálnánk, akkor még mindig helyesen működne-e a túlvezérlés közeli állapot jelzése.
Ezen a védelmen már örökre rajta marad, hogy "MAJKI-féle", de sose legyen nagyobb gondunk ennél.

Első sort elírtam. Nem védelem nincs benne, hanem stabilizátor. BOCSI!

Köszönet mindenkinek, megoldódott a rejtély. Valószínűleg hibás volt az STK IC is, mivel csak kikötött védelem mellett lehetett rátenni akkora hangerőt a végfokra, hogy hallható legyen a torzítás. Az STK csere után torzítás megszűnt, de a leoldás még mindig megvolt, csak már jóval nagyobb hangerőnél. Ismételten átmértem az ellenállásokat, minden stimmelt. Ez után ismételten átcseréltem az elkókat és lőn, csoda: a C802-es 220uf/6,3V-os elkó cseréje után kifogástalanul működik az erősítő. Igaz, hogy ez az elkó 16 V-os, de szerintem ennek a dologhoz semmi köze. Úgy látszik, hogy a fiók mélyén lapuló új elkó sem volt hiba mentes az "erősítő" szerint, pedig műszerrel mérve jó értéket mutatott.
Végül is STK=1300 Ft, upc1237=300 Ft, durván 2000 Ft-ból helyreállt a gép.
Mégegyszer köszönöm mindenkinek a segítőkészséget, főleg proli007 kimerítő, elméleti válaszát.

Gszegesi

Semmi gond, értettem .

Igen, hívhattam volna Reflex-féle védelemnek is, de már olyan sokan említették a másik nevén, hogy inkább már én is azt írtam.

Közben azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy nem is lenne baj, hogy ha bekapcsolna a védelem csökkenő tápfeszültsgénél, mert akkor nagyobb az esélye a clip-elésnek, ami szintén nemkívánatos jelenség. Szerinted?

Kettéválasztom a gondolatom, mert most már eléggé különböző dolgok próbálnak eggyé válni.
1. Lehet félreérthető voltam, de nem állítottam, hogy a ritmikus feszültség ingadozás gondolt fog okozni, csak feltételeztem azt. Mondhatnám úgy is, kissé meseszerűen, ha én egy "érzékeny" védelem lennék, nem örülnék ha a tápfeszültségem akár 10%-nyit is ingadozik folyamatosan. És itt a "hibás" működést nem úgy képzelem el, hogy csökkenő tápfesznél, egy határt átlépve üzemszerűen lekapcsol, hanem éppen a "nem tudni mi fog történni" effektus miatt aggódom. Ez bizonytalan ki-be kapcsolgátást okozhat, amivel neház eggyüt élni
2. A végfokok tápfeszültségének terhelés-változás miatti feszültség ingadozása nem ördögi találmány, amit az angyalok életének megkeserítésére találtak ki. Teljesen természetes, és számomra nem is okoz semmiféle hallható zavart. DE!! (ha kínai bölcs lennék, azt mondanám: "minden a mértéktől függ"). Ha csökken a feszültség, akkor általában ezzel arányosan csökken a maximális kimeneti teljesítmény is. Ameddig ezt nem akarjuk átlépni, addig nincs gond. Viszont érdekesebb lesz a helyzet, ha valahol a határértékhez nagyon közel keresgéljük a boldogulásunkat. Itt már elég könnyű durva torzításokban és egyéb belső védelmekből eredő vágásokba belefutni.
Ide is remekül alkalmazható az elsődleges Alkotó féle védelem: a "józan ész", és a "mértékletesség".

így már jobban értem, mármint azt, hogy csökkenő feszültségnél a hibás működés nem lekapcsolást, hanem bármi mást okozhat.

Egyértelmű igényre csináltam egy olyan védelmet, ami alkalmas az egytápfeszes erősítő ki-be kapcsolási anomáliáinak kiküszöbölésére.
Lecsupaszítottam a SANYO védelmet. Csak az időzítő részt hagytam meg. Így kaptam egy időzítőt, ami a jelenlegi beállítással kb. 5másodpercet késleltetve kapcsol, azaz ennyi időt hagy a kicsatoló kondinak töltődni, a szintén a panelon lévő két ellenálláson keresztül. Majd az idő leteltével, átkapcsol hangszóróra. Kikapcsoláskor azonnal old, tehát vélhetően nem engedi hallani a koppanásokat.

Na, mi történt?

Itt pedig egy univerzális kapcsolás:
Univ. koppanásgátló és védelem

Ez teljesen szimpatikus. Kipróbáltad már?