Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
Két legújabb cikk képe nagyon jó így egymás felett
 Boldog Karácsonyt!
Kedves Barátok és Kollégák!
Végzős könyvtároskétn tagja lettem a Katalistnek. Igaz, hogy két hete vagyok csak olvasó, de nagyban tágította a világképemet. Kedves (személyesen) ismeretlen kollégám, Gondos Gábor sorait fussátok át, megéri! Egyzser olvastam az írását, mégis nagy tiszteletet váltott ki belőlem. Annyiszor vitatkoztunk a társadalomról, tegnap és tegnapelőtt is fellángolt a téma. Ez nem fogja lezárni, de némileg rendezheti a sorokat. Kérlek Benneteket, olvassátok át figyelemmel, és gondolkozzatok el azon, amit mond! Érdemes! Idézet: „Tisztelt Lista, tisztelt Szerkesztőség! Köszönöm Pintér Lászlónak, hogy felhívta figyelmemet a cikkösszeállításra. Engem is foglalkoztat a könyvtár és a társadalom jövője. El is olvastam ezt a válogatást is, amiben szó van csúcstechnológia felhasználásával történő olvasásról, meg elszegényedett nyugdíjasokról, és munkanélküliekről, akik egyre többen keresik kilábalásukat, vagy vigaszukat az amerikai könyvtárakban. Szeretném ezeket a jelenségeket egy rendszerbe, értelmezési keretbe összefűzni, mert a cikkek különálló jelenségekként tárgyalták ezeket. A gazdasági racionalitásnak becézett furcsaság, amire a döntéshozók gyakran hivatkoznak egy téveszme http://epa.oszk.hu/00700/00721/00005/sen.html. Ez a paradigma arra készteti az ipari/gazdasági szereplőket, hogy egyre nagyobb profitot termeljenek részvényeseiknek/tulajdonosaiknak, miközben nem veszik figyelembe a természeti korlátokat. (Nem lényegtelen, hogy száz éve még senki nem beszélt ilyenfajta gazdasági növekedésről!) Ezért egyre újabb termékeket találnak ki, hogy azokat eladva nagyobb legyen az osztalék. Így jönnek létre pl. a tantuszos utcai telefonok, majd a pénzérmés telefonok, a kártyás telefonok, az otthoni telefonok, a személyhívók, a mobiltelefonok, az i-podok és egyéb új, a maguk nemében lenyűgöző technikai fejlesztések. Az előbb felsorolt telefonokon első sorban beszélni szoktunk mégis mindig cserélgetjük őket (persze minden új tud valami többet is). A létrejövés mellett viszont avulás is van. Ezért érdemes átgondolni, hogy az előbbi kommunikációs eszközökhöz szükséges hálózat megtervezése, reklámozása, eladása, be és kicsomagolása, szállítása, kiépítése, lebontása mennyi energiát, és anyagot igényel, majd mekkora mennyiségű hulladékkal jár. Ezt mind a végtelennek képzelt természetből vesszük el, amelyet pedig nem az. Ebből lesz a körynezetszennyezés, miközben ámultan mondjuk, de hát én csak a barátnőmmel szeretnék beszélni. Ezek a hulladékká válási folyamatok az én életemben lezajlottak, még emlékszem, amikor egyre szaporodtak a piros telefonfülkék az utcákon, majd amikor elkezdtek fogyni. Én már értesülhettem arról is, hogy a mobiltelefonokhoz elengedhetetlen tantál nevű fém bányászatához pl. egy kongói nemzeti park gorilláinak már 2/3-át kiirtották. http://www.nol.hu/ajanlo/20090905-tobb_mobil__kevesebb_gorilla Mivel úgy tudjuk, hogy a versenyhelyzet miatt nincs választásunk, illetve a telefonreklámban ezen eszköztől boldoggá vált embereket, s nem pedig élőhelyüket vesztett, döglött gorillákat mutogatnak, nem foglalkozhatunk a kérdés etikai vonatkozásaival. Ezt tiltja az illem, az érvényben levő mítosz iránti odaadás. V.ö. tek.bke.hu/~kornel/zoldalap/jonas.pdf De a higanybányászat, vagy a cianidos aranykinyerés emberjogi, környezet és egészségkárosító hatásairól is lehetne hasonló módon szólni. Ugyanilyen tárgysorozatokat le lehetne írni a zenehallgatással kapcsolatban is, hanglemez, szalagos, kazettás magnó, DAT, CD, DVD, mp3 lejátszó, stb. Itt az tűnik számomra pazarlásnak, amilyen gyorsan át kell állni az egyikről a másikra. Tegyük fel hogy van olyan ember, aki gyűjteményét beszerzi lemezen, majd CD-n, de már jön ki az extráktól zamatos DVD is, ez viszont túl nagy, tehát mp3-ban is kell. Ez mind tárhely, energia, anyag és hulladék. Nem tudom, hogy pl. egy jó lemezjátszó hangminőségénél annyival többet kapunk-e a legújabb lejátszóeszköz segítségével. De ha van is néhány százalék előny, - nem ezek a termékek magukban, hanem - az a rendszer, ami ezeket az új eszközöket előállítja, túl nagy károkat okoz, s erről kevésbé esik szó. A könyv és elektronikus dokumentum összehasonlításában arra is szoktak hivatkozni, hogy a papírhoz fákat kell kivágni. De azért nem felejtjük, hogy a több száz éves könyvek is olvashatók, s ha egyszer elporladnak, akkor sokkal könnyebben lesz belőlük valami élő, mint egy elektronikus adathordozóból, mondjuk egy winchesterből, amelyet a felhasználó nem mellékesen pár év alatt kinő & kidob. S persze, a RAM-ok nem növényekből készülnek, de egy elhasznált elektronikai eszköz eldobásával sok veszélyes anyag kerül olyan helyre (kert vége), ahol azelőtt nem volt (mert mondjuk érc formájában a föld alatt csücsült). Az egyre problematikusabbá váló, könyvtárban lézengő tömegek egy jó része olyan ember, akire a gazdaság működésének fenntartásához egyszerűen nincs szükség (ld. tittytainment in: A globalizáció csapdája : támadás a demokrácia és a jólét ellen / Hans-Peter Martin, Harald Schumann ), nos ők pont azért szükségtelenek, mert többek között egyre jobb gépekkel állítjuk elő a betűket, szavakat hordozó anyagokat, eszközöket és az összes többi, boltban kapható terméket. Közben úgy okoskodunk: annál gazdaságosabb, minél kevesebb élő munkával jár egy termék előállítása, annál több a haszon. Ez szűk önmagában, laboritóriumi sterilségében igaz, illetve hát rímel egy régi ígéretre, mely szerint a gépek majd felszabadítanak a munka terhe alól- de azok, akik ma kikerültek a munka világából, nem annyira szabad emberré váltan foglalkoznak szellemi épülésükkel és élvezik szabadidejüket, hanem inkább feleslegesnek érzik magukat és éhesek is néha. Viszont ha a termelő érdekeitől kicsit eltávolodva tekintünk erre az egészre, akkor láthatóvá válik egy másik értelmezés: az elektronikus dokumentumok környezetterhelése és társadalmi kára nagyobb, mint a könyveké - erre közvetlen bizonyítékom nincs (köszönöm, ha valaki küld ehhez adatot), de egyrészt az előállítás szociális vonatkozásai, másrészt az, amilyen sebességgel az egyes hordozók avulnak el (az e-book olvasóknak is biztos van már néhány generációja), illetve az egyre nagyobb szerverházak, és a felhasználó oldali számítógépek anyag és energiaigénye nő - biztos vagyok benne. (Nyilván nem pusztán az e-bookokról szólok itt, hanem a rendszer egészét igyekszem jellemezni) Örülök, ha valaki kijavít. (Az elektronikus betűszolgáltatás nagy előnye, hogy egyszerre oda tudom adni sok felhasználónak, nagy hátránya, hogy egy, a pillanatra kihegyezett paradigma része, így távlatokkal nem foglalkozik.) A helyzet persze ördögi, hisz a felfokozott gazdasági versenyhelyzet miatt sok ember lépéskényszerben van, nem akar úgy leszakadni, mint akiket az utcán lát, és hogy versenyképes maradjon- gyorsan kell információhoz jutnia. Ez ösztönzi az információhoz jutás gyorsulását. Vagy inkább csak divat lenne ez is? Amit következetesen figyelmen kívül hagynak, hogy az a kőolaj, ami többek között az elektronikus dokumentumszolgáltatást mozgásban tartja- annak gazdaságosan kitermelhető készletei (EROEI mérőszám) sokkal gyorsabban fogynak, mint azt a kőolaj üzletben érdekeltek hangoztatják- s ezzel a megnyugtató véleményükkel túlságosan lassítják is a megújuló energiaféleségekre történő átállást. Ez azt jelenti, hogy ha nincs szerencsénk, akkor lesz egy olyan időszak az elkövetkező években, évtizedekben, amikor MÁR túl drága és kevés lesz a kőolaj és nukleáris erő ahhoz, hogy közlekedjünk, szállítsunk, internetezzünk, vizet pumpáljunk, szövegfelismertessünk stb. és MÉG túl kevéssé lesz kiépítve a megújuló energiaforrást felhasználó infrastruktúra, hogy mindezeket működtessük. (Egyébként általában az energiafüggőségünk egy nehéz ügy, bármilyen módon igyekszünk is azt kielégíteni). A megújuló energiák jelenleg ismert felhasználási módjai egyébként korántsem tesznek lehetővé olyan intenzív és egyenletes munkát, mint a kőolaj, vagy a nukleáris (mely utóbbi szintén nincs túl sok). Ez riogatásnak hangzik, tán az is, mindenesetre a könyvtáros dolga, hogy kiegyenlítetten tájékoztasson, bezzeg a világot, s benne a kütyüket forgalmazó üzleti érdek viszont nem annyira erre épül, hanem inkább bizonyos érdekcsoportoknak kedvező vélekedések napirenden tartásán. A leszakadozó, elmagányosodott emberek azért mennek könyvtárba, mert pl. "Most már azonban az ottani fehér farmerok nem használtak húsból készült gépeket, mert a fémből készült gépek olcsóbbak és megbízhatóbbak voltak, és egyszerűbb volt a tárolásuk. Így hát a fekete gépeknek el kellett menniük onnét. Ha nem akartak éhen halni. A városokba jöttek, mert mindenütt másutt ilyen táblák voltak a kerítéseken és a fákon: Tilos az átjárás. Még neked is!"- 76. o. Bajnokok reggelije. Egy egyszerű példával úgy is mondhatjuk, hogy ha van egy gyár, ahol száz ember dolgozik, akkor mondjuk száz ember él meg belőle egy adott környezetterhelés mellett. Tegyük fel, hogy ezt a gyárat teljesen automatizálják, és 20 ember elég a működtetéséhez. Ilyenkor tehát ugyanannyi termék készül, mint előtte, a környezet terhelése ugyanakkora, de előállítottunk 80 felesleges embert (negatív externália). A 80 felesleges embernek kitalálhatunk valami más foglakozást, viszont annak újabb környezetterhelés (átképzés, új gépek, több utazás, messzebbi munkahely) az ára (negatív externália). Ezért is nő a környezet terhelése összességében, hiába lesznek hatékonyabbak az egyes gépsorok. Mindeközben az eredeti gyárból származó haszon már csak húsz emberé, a változatlan mértékű természeti kár és szociális teendő az egész társadalomé. A negatív externáliák a "fejlesztésből" következnek, a közmegegyezés erről mégis az, hogy ezek semlegesítése az állam feladata. Tehát a fő baj a jelenlegi főáramú közgazdaságtannal, hogy a hasznokat privatizálja, a károkat társadalmasítja. Szerénytelenül vitára bocsájtva- Szerintem a könyvtárak feladata, felelőssége ebben a helyzetben valami olyasmi lehetne, hogy miközben megfelelnek a jelen kihívásainak, dolgoznak azért, hogy egy, a jelenleginél jobb társadalmi, gazdasági berendezkedéshez jussunk, amelyekről már írtak- tudjunk ezekről, s a hozzánk betérő egyetemisták is értesüljenek. Illetve a felhasználó pillanatnyi és azonnali kiszolgálása mellett gondoljunk a pár tíz, száz évvel későbbi kiszolgálás feltételeire is, mert minden ásványi energiahordozó fogy, ld. www.ffek.hu. A generációs problémák, illetve az idősek elszigetelődése szintén a rendszer következménye: a felfokozott versenyhelyzet miatt a fiataloknak nem jut az idősebbekre sem annyi idejük, illetve a technika ígérete szerint megszabadulunk a kényszertől, hogy embernek kelljen lennünk, kérnünk kelljen, bölcsességre, az idősek tapasztalatára szoruljunk, hisz pl. a friss pszichológiai tudásadagok e-bookokon elérhetők (talán nem a legjobb példa). Az idősek tudása látszólag elavult és különben sem értenek már sok mindent abból, ami korunkban pedig "működtetendő". Igyekszünk megfelelni az újabb és újabb technikai megoldásoknak, mintha azok valóban azt a célt szolgálnák, amit ígérnek: a jobb információval való ellátottságot, miközben lényegileg és rendszerben tekintve ezek is annak a fogyasztói kultúrának a részei, amely fenntarthatatlan, tehát saját létalapjait éli fel és olyan társadalmi különbségeket hoz létre, amelyek egy idő után vélhetően sajnos erőszakos úton fognak kiegyenlítődni, mint ahogy a növekvő feszültség érezhető abból, hogy az amerikai könyvtárakban is rendbontásról, és kiabálásról számol be az cikkválogatásban szereplő írások egyike. Gondos Gábor”
Szép testes írás.
 Nagyjából jól összefoglalja a lényeget. Két dolgot hiányolok belőle: nem szól a tartós fogyasztási cikkek minőségének szándékos lerontásáról (adott élettartamra tervezett, javíthatatlan készülékek), illetve a kesergésen kívül nem is latolgatja annak lehetőségét, vajon mi lehetne a kiút. Ami pedig hiányosság, az az, hogy túlzottan a trendi dolgokra van kihegyezve (mobil, számítógép), holott ugyanez igaz az autóiparra, de gyakorlatilag minden mai termékre. Megkockáztatom azt is, hogy ma már nem létezik klasszikus értelemben vett tartós fogyasztási cikk. Eldobható szemetet gyártunk és vásárolunk. Amit még körüljárt a szerző, de nem nevezte nevén, az a TCO (Total Cost of Ownership, teljes bekerülési költség), amit jó rég talán már itt a HE-n is pedzegettem. Arról van szó, hogy egy termék megvásárlásakor nemcsak az árcédulát kellene néznünk, hanem az üzemeltetési költségeket is (illetve tágabb értelemben az előállítással kapcsolatos költségeket is figyelembe vehetjük, csak erről nincs igazán információnk, pláne arra a konkrét termékre lebontva). Jó példa erre a tintasugaras nyomtatók esete. Előállítási ár alatt megvehetőek, aztán gyorsan kiderül, hogy egy garnitúra patron már drágább, mint az egész gép volt. Aki nem számolja ki az egy oldalra jutó nyomtatási költséget, az könnyen rosszul választhat. Saját ügyfeleimen tapasztalom, hogy válság ide vagy oda, nem akarják ezt számolgatni.És a kiútról: véleményem szerint nincs kiút ebből a körforgásból, világszinten semmiképp. Legalábbis ma egyértelműen így látszik. Hogy miért, arról oldalakat lehetne írni. Gondoljunk bele csak abba, hogy olyan terméket vásárolnánk, ami valóban tartós fogyasztási cikk, és egy életen át működni fog, lehet javítani. Rögtön az első probléma, amibe beleütközünk, hogy lényegében nincs ilyen termék, nem gyártják, mert nincs rá kereslet. Tehát akkor mi marad? Megvenni az olcsó szemetet. De tegyük fel, hogy a boltok polcain csak tényleg tartós fogyasztási cikkek vannak. Tehát megveszünk egy olyan autót, ami legalább 30 évig működik. Nem, ez mégsem jó, hiszen az autó környezetszennyező (mondjuk ha tényleg 30 évig működik, az már sokkal jobb, mintha csak 5 évig). Igen, a hibrid is. Az elektromos is, mert ugye akkumulátor van benne, amit gyakran kell cserélni. Akkor mit vegyünk? Lovas kocsit? Azt házilag is el lehet készíteni. Hopp, akkor autógyárra már nincs is szükség, párszázezer (millió) ember mehet az utcára. De akkor kell ló is. Hova tegyük? A panelben nem fér el... Tehát oda akarok kilyukadni, hogy a környezettudatosság véleményem szerint a mai fejlettségi szinttel nem összeegyeztethető (globálisan legalábbis, mert a saját kis szelektív hulladékgyűjtésünk csak csepp a tengerben). Érdemes lenne eljátszani a gondolattal, vajon mi lehetett a történelemben az az utolsó pont, ahol még valóban zölden lehetett élni. Vajon az akkori fejlettség a mai embert kielégítené? Meggyőződésem szerint nem. Nem véletlenül léptünk tovább. Felmerül az a kérdés is, vajon az az emberi tulajdonság, hogy mindig többet és többet akarunk magunknak, mennyire játszott szerepet abban, hogy idáig jutottunk. És a válasz valószínűleg az, hogy szinte kizárólag ezért tartunk itt, ahol. Márpedig ha ez így van, akkor valójában kényszerpályán mozgunk, és ennek, ahogy az idézetben is szerepelt, csúnya vége lesz. Már csak egy kérdés maradt: mikor?
Na ebben egyetértek, csak hol van az megoldás ami mindenki számára jó lenne. Egy elég drasztikus példával tudok szolgálni. Amig a fehér ember nem tette be a lábát az Afrikai kontinensre addig ott született pl 15 gyerek amiből a felnőttkort a negyede sem élte túl. Na most jött a nyugat részéről általam csak álhumánumnak nevezett segítség ami nem volt más mint egy pénzmosoda és most mind él. Ez nem is baj hiszen az élethez mindenkinek joga van, de ők most már az utolsó tartalékaikat élik fel. Valahol békén kéne mindenkit hagyni a saját kis territóriumában, és ezt a általam nem igazán kedvelt amig lehet stílus szünne meg..
Üdv mindenkinek! Jelentem Szlovákia délnyugati részén nem messze Dunaszerdahelytől szakad az eső és ZÖRÖG AZ ÉG december 25.-én.Ez normális?
@Stadi: Az illető könyvtáros, tehát nem kögazdász. Attól függetlenül rég találkoztam ennyire összeszedett, tárgyilagos és helytálló írással. Nem titkolom, mindenhol ahol járok, igyekszem a következő könyvtáros sztereotípiát lerombolni: A könyvtáros ronda nő, kontyban hordja a haját, 60 éves és még szűz. Egésznap csak olvas, mogorva, és ha olvasó fordul hozzá, keresztben lenyeli...
 @tungsram: Ha egy kicsit utána számolunk, nem mindegy hány ember él a Földön, azon belül milyen életszínvonalon. Nyilván ha többen vagyunk (márpedig egyre többen), akkor relative kisebb szinten élhetünk. Az erőforrások végesek. Emellett apróság. Azt modod, mindenkinek joga van az élethez. Történetesen ha nem 20, hanem 50 éve születtem volna, ma nem élnék (5,5 hónap@1350 g). Ez nem mindegy. Amellett oké hogy csak a negyede élte meg anno a felnőtkort az embereknek, és a középkorban csupán 1-2 % a 70 éves kort, de ez nagy pszichológiai terhet rótt az emberekre. Gondolj bele: szült az anyuka gyereket, szerette dédelgette, a fele meghalt 10 ves kor előtt. Akkor nem volt ám pszichológus meg nyugodt környezet, menni kellett a földekre kapálni... Ez is egy másik olvasat.
Szia!
Nálunk Soltvadkerten is villámlás figyelhető meg!
Nem igazán értelek. Te azt szűrted le a hozzászólásomból, hogy lenézem az könyvtárosokat? Én sem vagyok közgazdász. Sőt, a közgazdászokat lenézem.
 Na jó, csak akkor, ha hülyeségekkel és féligazságokkal tömik a nép fejét.
Nálunk is szakad az eső, és szélvihar van! Áram kimaradásokkal fűszerezve.
Ítéletidő jégesővel megspékelve... Néhány centis jég már áll az udvaron, ha kicsit csillapodik a vihar, majd készítek képet!
Dehogy hiszem azt! A sztereotípia valóban ez sokakban - a többségben, de itt nem érezteti velem senki. csak viccből írtam be. Elvége nem vagyok 60 éves kontyos szűz könyvtárosnő...
Egyébként pont egy magasan képzett közgazdász(nő) mondta nekem teljesen komolyan azt, hogy maga biztos egész nap csak ül és olvas. Nem kicsit lettem ideges. Azt hiszem ez no comment. Ezek szerint a közgazdaságtudományi egyetemen egyszer nem keresett katalógusban, ami ugye nem készül magától, és még sok más...
Hali!
Aki ismeris a virtualdub progit, az kérem segítsen... Mert egy mezei 700 megás filmre nagy nehezen valami filterrel meg progival sikerült feliratot rakni, de mentésnél egy 90 gigás avit hozna létre Mert ha nem tud tömöríteni, nincs sok értelme ennek a programnak, hacsak nem a NASA-nál dolgozik a júzer.
Kedves Fórum társaim! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kivánok nektek.
Video menü -> Compression alatt kiválasztasz egy codec-et, pl. DivX. Ennél két menetben érdemes tömöríteni, először Multipass, 1st pass-re állítva kell menteni a videót a File menü Batch valami menüpontja alatt, aztán mégegyszer Video/Compression, átállítod Multipass, Nth pass-re, és ugyanígy mented a File/Batch akármi alatt (más néven). Végül bemész a Job Control ablakba (F4 gomb), és elindítod a tömörítést. Az eredmény két fájl lesz. Amit először mentettél, az kicsi lesz, és nem kell, törölhető.
Még a hangot is érdemes tömöríteni, ez pedig: Audio -> Full Processing Mode, Audio -> Compression alatt lehetséges. Tedd fel a Lame MP3-at hozzá. CBR MP3-at válassz, az ABR-nél csúszhat a hang.
Azért a letöltési sebességen is meglátszik a vihar!
 
Ez szerintem egy hangolt sávszűrő átviteli karakterisztikája
Ha egy Khz lenne a felbontás meg ez egy duplexer karakterisztikája elfogadnám.
Itt is ömlik a vihar, de semmi probléma nincsen, sőt, gyorsabban válaszol az internet.
Egyedül a kábel tv haldokol.
Nem mondok semmit, most kocsikáztunk egyet készülve a szilveszterre. Csak nézek, amit látok egy rossz horror film. Alig lehet kilátni akkora a köd közben villámlik 4km-el odébb párolog az aszfaltról a leesett eső. Ez már nem normális.
Arra gondolsz hogy Karácsony este 8-kor nem szokott +10C° lenni?
Majd valami okos meteurulógus jól elmagyarázza hogy ez nem szokatlan jelenség ilyentájt. 
Nézzétek a jó oldalát: még mindig jobb most elővenni az esernyőt, pólót, gumicsizmát, mint júliusban a téli gumit...
Nem 10°C, itt 15 volt kb, pólóba voltam egésznap. Azért egy kicsit furcsa.
érdekes egy idő van az biztos. Én ilyen időre még nem emlékeztem, hogy december 25.-én dörögjön, villámlik és szakad az eső. Mintha valami nyári zápor lenne.
 
A poén, hogy sok ember megvan zakkanva, a hirtelen hőmérséklet változás miatt köztük én is. egy órán keresztül hívtam fateromat, hogy mizu, persze hogy a saját számomat tárcsáztam. És nem értettem miért nem kapcsol, de ma nem csak velem volt ilyen. Nem könnyű ez a hirtelen átállás.
Kicsit összezavarja az embert ez a hirtelen változás. Egyik nap még a hó esik, másnap meg már 10 fok van és eső esik.
Úgy néz ki, hogy lecsendesedett a vihar és merészkedtem visszakapcsolni a tv-t is. Szegény tv-nek még a tápja is befulladt egy pillanatnyi áramszünettől.
Ma még az amúgy teljesen megbízható gépem is két alkalommal állt meg??
Nem kicsit érdekes ez az időjárási hullám, és ráadásul megint jön a a fagy, és megint melegedés.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
