Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Lapozás: OK   886 / 3607
(#) banviktor hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Két legújabb cikk képe nagyon jó így egymás felett

Boldog Karácsonyt!
(#) DuMatyi hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Kedves Barátok és Kollégák!

Végzős könyvtároskétn tagja lettem a Katalistnek. Igaz, hogy két hete vagyok csak olvasó, de nagyban tágította a világképemet. Kedves (személyesen) ismeretlen kollégám, Gondos Gábor sorait fussátok át, megéri! Egyzser olvastam az írását, mégis nagy tiszteletet váltott ki belőlem. Annyiszor vitatkoztunk a társadalomról, tegnap és tegnapelőtt is fellángolt a téma. Ez nem fogja lezárni, de némileg rendezheti a sorokat. Kérlek Benneteket, olvassátok át figyelemmel, és gondolkozzatok el azon, amit mond! Érdemes!



Idézet:
„Tisztelt Lista, tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm Pintér Lászlónak, hogy felhívta figyelmemet a cikkösszeállításra.
Engem is foglalkoztat a könyvtár és a társadalom jövője. El is olvastam
ezt a válogatást is, amiben szó van csúcstechnológia felhasználásával
történő olvasásról, meg elszegényedett nyugdíjasokról, és
munkanélküliekről, akik egyre többen keresik kilábalásukat, vagy
vigaszukat az amerikai könyvtárakban. Szeretném ezeket a jelenségeket egy
rendszerbe, értelmezési keretbe összefűzni, mert a cikkek különálló
jelenségekként tárgyalták ezeket.

A gazdasági racionalitásnak becézett furcsaság, amire a döntéshozók
gyakran hivatkoznak egy téveszme
http://epa.oszk.hu/00700/00721/00005/sen.html. Ez a paradigma arra
készteti az ipari/gazdasági szereplőket, hogy egyre nagyobb profitot
termeljenek részvényeseiknek/tulajdonosaiknak, miközben nem veszik
figyelembe a természeti korlátokat. (Nem lényegtelen, hogy száz éve még
senki nem beszélt ilyenfajta gazdasági növekedésről!) Ezért egyre újabb
termékeket találnak ki, hogy azokat eladva nagyobb legyen az osztalék. Így
jönnek létre pl. a tantuszos utcai telefonok, majd a pénzérmés telefonok,
a kártyás telefonok, az otthoni telefonok, a személyhívók, a
mobiltelefonok, az i-podok és egyéb új, a maguk nemében lenyűgöző
technikai fejlesztések. Az előbb felsorolt telefonokon első sorban
beszélni szoktunk mégis mindig cserélgetjük őket (persze minden új tud
valami többet is).

A létrejövés mellett viszont avulás is van. Ezért érdemes átgondolni, hogy
az előbbi kommunikációs eszközökhöz szükséges hálózat megtervezése,
reklámozása, eladása, be és kicsomagolása, szállítása, kiépítése,
lebontása mennyi energiát, és anyagot igényel, majd mekkora mennyiségű
hulladékkal jár. Ezt mind a végtelennek képzelt természetből vesszük el,
amelyet pedig nem az. Ebből lesz a körynezetszennyezés, miközben ámultan
mondjuk, de hát én csak a barátnőmmel szeretnék beszélni. Ezek a
hulladékká válási folyamatok az én életemben lezajlottak, még emlékszem,
amikor egyre szaporodtak a piros telefonfülkék az utcákon, majd amikor
elkezdtek fogyni. Én már értesülhettem arról is, hogy a mobiltelefonokhoz
elengedhetetlen tantál nevű fém bányászatához pl. egy kongói nemzeti park
gorilláinak már 2/3-át kiirtották.
http://www.nol.hu/ajanlo/20090905-tobb_mobil__kevesebb_gorilla
Mivel úgy tudjuk, hogy a versenyhelyzet miatt nincs választásunk, illetve
a telefonreklámban ezen eszköztől boldoggá vált embereket, s nem pedig
élőhelyüket vesztett, döglött gorillákat mutogatnak, nem foglalkozhatunk a
kérdés etikai vonatkozásaival. Ezt tiltja az illem, az érvényben levő
mítosz iránti odaadás. V.ö. tek.bke.hu/~kornel/zoldalap/jonas.pdf
De a higanybányászat, vagy a cianidos aranykinyerés emberjogi, környezet
és egészségkárosító hatásairól is lehetne hasonló módon szólni.
Ugyanilyen tárgysorozatokat le lehetne írni a zenehallgatással
kapcsolatban is, hanglemez, szalagos, kazettás magnó, DAT, CD, DVD, mp3
lejátszó, stb. Itt az tűnik számomra pazarlásnak, amilyen gyorsan át kell
állni az egyikről a másikra. Tegyük fel hogy van olyan ember, aki
gyűjteményét beszerzi lemezen, majd CD-n, de már jön ki az extráktól
zamatos DVD is, ez viszont túl nagy, tehát mp3-ban is kell. Ez mind
tárhely, energia, anyag és hulladék.
Nem tudom, hogy pl. egy jó lemezjátszó hangminőségénél annyival többet
kapunk-e a legújabb lejátszóeszköz segítségével. De ha van is néhány
százalék előny, - nem ezek a termékek magukban, hanem - az a rendszer, ami
ezeket az új eszközöket előállítja, túl nagy károkat okoz, s erről kevésbé
esik szó.
A könyv és elektronikus dokumentum összehasonlításában arra is szoktak
hivatkozni, hogy a papírhoz fákat kell kivágni. De azért nem felejtjük,
hogy a több száz éves könyvek is olvashatók, s ha egyszer elporladnak,
akkor sokkal könnyebben lesz belőlük valami élő, mint egy elektronikus
adathordozóból, mondjuk egy winchesterből, amelyet a felhasználó nem
mellékesen pár év alatt kinő & kidob. S persze, a RAM-ok nem növényekből
készülnek, de egy elhasznált elektronikai eszköz eldobásával sok veszélyes
anyag kerül olyan helyre (kert vége), ahol azelőtt nem volt (mert mondjuk
érc formájában a föld alatt csücsült).

Az egyre problematikusabbá váló, könyvtárban lézengő tömegek egy jó része
olyan ember, akire a gazdaság működésének fenntartásához egyszerűen nincs
szükség (ld. tittytainment in: A globalizáció csapdája : támadás a
demokrácia és a jólét ellen / Hans-Peter Martin, Harald Schumann ), nos ők
pont azért szükségtelenek, mert többek között egyre jobb gépekkel állítjuk
elő a betűket, szavakat hordozó anyagokat, eszközöket és az összes többi,
boltban kapható terméket. Közben úgy okoskodunk: annál gazdaságosabb,
minél kevesebb élő munkával jár egy termék előállítása, annál több a
haszon. Ez szűk önmagában, laboritóriumi sterilségében igaz, illetve hát
rímel egy régi ígéretre, mely szerint a gépek majd felszabadítanak a munka
terhe alól- de azok, akik ma kikerültek a munka világából, nem annyira
szabad emberré váltan foglalkoznak szellemi épülésükkel és élvezik
szabadidejüket, hanem inkább feleslegesnek érzik magukat és éhesek is
néha.

Viszont ha a termelő érdekeitől kicsit eltávolodva tekintünk erre az
egészre, akkor láthatóvá válik egy másik értelmezés: az elektronikus
dokumentumok környezetterhelése és társadalmi kára nagyobb, mint a
könyveké - erre közvetlen bizonyítékom nincs (köszönöm, ha valaki küld
ehhez adatot), de egyrészt az előállítás szociális vonatkozásai, másrészt
az, amilyen sebességgel az egyes hordozók avulnak el (az e-book olvasóknak
is biztos van már néhány generációja), illetve az egyre nagyobb
szerverházak, és a felhasználó oldali számítógépek anyag és energiaigénye
nő - biztos vagyok benne. (Nyilván nem pusztán az e-bookokról szólok itt,
hanem a rendszer egészét igyekszem jellemezni) Örülök, ha valaki kijavít.
(Az elektronikus betűszolgáltatás nagy előnye, hogy egyszerre oda tudom
adni sok felhasználónak, nagy hátránya, hogy egy, a pillanatra
kihegyezett paradigma része, így távlatokkal nem foglalkozik.)
A helyzet persze ördögi, hisz a felfokozott gazdasági versenyhelyzet miatt
sok ember lépéskényszerben van, nem akar úgy leszakadni, mint akiket az
utcán lát, és hogy versenyképes maradjon- gyorsan kell információhoz
jutnia. Ez ösztönzi az információhoz jutás gyorsulását. Vagy inkább csak
divat lenne ez is?

Amit következetesen figyelmen kívül hagynak, hogy az a kőolaj, ami többek
között az elektronikus dokumentumszolgáltatást mozgásban tartja- annak
gazdaságosan kitermelhető készletei (EROEI mérőszám) sokkal gyorsabban
fogynak, mint azt a kőolaj üzletben érdekeltek hangoztatják- s ezzel a
megnyugtató véleményükkel túlságosan lassítják is a megújuló
energiaféleségekre történő átállást. Ez azt jelenti, hogy ha nincs
szerencsénk, akkor lesz egy olyan időszak az elkövetkező években,
évtizedekben, amikor MÁR túl drága és kevés lesz a kőolaj és nukleáris erő
ahhoz, hogy közlekedjünk, szállítsunk, internetezzünk, vizet pumpáljunk,
szövegfelismertessünk stb. és MÉG túl kevéssé lesz kiépítve a megújuló
energiaforrást felhasználó infrastruktúra, hogy mindezeket működtessük.
(Egyébként általában az energiafüggőségünk egy nehéz ügy, bármilyen módon
igyekszünk is azt kielégíteni).
A megújuló energiák jelenleg ismert felhasználási módjai egyébként
korántsem tesznek lehetővé olyan intenzív és egyenletes munkát, mint a
kőolaj, vagy a nukleáris (mely utóbbi szintén nincs túl sok).
Ez riogatásnak hangzik, tán az is, mindenesetre a könyvtáros dolga, hogy
kiegyenlítetten tájékoztasson, bezzeg a világot, s benne a kütyüket
forgalmazó üzleti érdek viszont nem annyira erre épül, hanem inkább
bizonyos érdekcsoportoknak kedvező vélekedések napirenden tartásán.

A leszakadozó, elmagányosodott emberek azért mennek könyvtárba, mert pl.
"Most már azonban az ottani fehér farmerok nem használtak húsból készült
gépeket, mert a fémből készült gépek olcsóbbak és megbízhatóbbak voltak,
és egyszerűbb volt a tárolásuk. Így hát a fekete gépeknek el kellett
menniük onnét. Ha nem akartak éhen halni. A városokba jöttek, mert
mindenütt másutt ilyen táblák voltak a kerítéseken és a fákon: Tilos az
átjárás. Még neked is!"- 76. o. Bajnokok reggelije.

Egy egyszerű példával úgy is mondhatjuk, hogy ha van egy gyár, ahol száz
ember dolgozik, akkor mondjuk száz ember él meg belőle egy adott
környezetterhelés mellett. Tegyük fel, hogy ezt a gyárat teljesen
automatizálják, és 20 ember elég a működtetéséhez. Ilyenkor tehát
ugyanannyi termék készül, mint előtte, a környezet terhelése ugyanakkora,
de előállítottunk 80 felesleges embert (negatív externália). A 80
felesleges embernek kitalálhatunk valami más foglakozást, viszont annak
újabb környezetterhelés (átképzés, új gépek, több utazás, messzebbi
munkahely) az ára (negatív externália). Ezért is nő a környezet terhelése
összességében, hiába lesznek hatékonyabbak az egyes gépsorok. Mindeközben
az eredeti gyárból származó haszon már csak húsz emberé, a változatlan
mértékű természeti kár és szociális teendő az egész társadalomé. A negatív
externáliák a "fejlesztésből" következnek, a közmegegyezés erről mégis az,
hogy ezek semlegesítése az állam feladata. Tehát a fő baj a jelenlegi
főáramú közgazdaságtannal, hogy a hasznokat privatizálja, a károkat
társadalmasítja.
Szerénytelenül vitára bocsájtva- Szerintem a könyvtárak feladata,
felelőssége ebben a helyzetben valami olyasmi lehetne, hogy miközben
megfelelnek a jelen kihívásainak, dolgoznak azért, hogy egy, a
jelenleginél jobb társadalmi, gazdasági berendezkedéshez jussunk,
amelyekről már írtak- tudjunk ezekről, s a hozzánk betérő egyetemisták is
értesüljenek. Illetve a felhasználó pillanatnyi és azonnali kiszolgálása
mellett gondoljunk a pár tíz, száz évvel későbbi kiszolgálás feltételeire
is, mert minden ásványi energiahordozó fogy, ld. www.ffek.hu.
A generációs problémák, illetve az idősek elszigetelődése szintén a
rendszer következménye: a felfokozott versenyhelyzet miatt a fiataloknak
nem jut az idősebbekre sem annyi idejük, illetve a technika ígérete
szerint megszabadulunk a kényszertől, hogy embernek kelljen lennünk,
kérnünk kelljen, bölcsességre, az idősek tapasztalatára szoruljunk, hisz
pl. a friss pszichológiai tudásadagok e-bookokon elérhetők (talán nem a
legjobb példa). Az idősek tudása látszólag elavult és különben sem értenek
már sok mindent abból, ami korunkban pedig "működtetendő".
Igyekszünk megfelelni az újabb és újabb technikai megoldásoknak, mintha
azok valóban azt a célt szolgálnák, amit ígérnek: a jobb információval
való ellátottságot, miközben lényegileg és rendszerben tekintve ezek is
annak a fogyasztói kultúrának a részei, amely fenntarthatatlan, tehát
saját létalapjait éli fel és olyan társadalmi különbségeket hoz létre,
amelyek egy idő után vélhetően sajnos erőszakos úton fognak
kiegyenlítődni, mint ahogy a növekvő feszültség érezhető abból, hogy az
amerikai könyvtárakban is rendbontásról, és kiabálásról számol be az
cikkválogatásban szereplő írások egyike.

Gondos Gábor”
(#) Stadi válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Szép testes írás. Nagyjából jól összefoglalja a lényeget. Két dolgot hiányolok belőle: nem szól a tartós fogyasztási cikkek minőségének szándékos lerontásáról (adott élettartamra tervezett, javíthatatlan készülékek), illetve a kesergésen kívül nem is latolgatja annak lehetőségét, vajon mi lehetne a kiút. Ami pedig hiányosság, az az, hogy túlzottan a trendi dolgokra van kihegyezve (mobil, számítógép), holott ugyanez igaz az autóiparra, de gyakorlatilag minden mai termékre. Megkockáztatom azt is, hogy ma már nem létezik klasszikus értelemben vett tartós fogyasztási cikk. Eldobható szemetet gyártunk és vásárolunk. Amit még körüljárt a szerző, de nem nevezte nevén, az a TCO (Total Cost of Ownership, teljes bekerülési költség), amit jó rég talán már itt a HE-n is pedzegettem. Arról van szó, hogy egy termék megvásárlásakor nemcsak az árcédulát kellene néznünk, hanem az üzemeltetési költségeket is (illetve tágabb értelemben az előállítással kapcsolatos költségeket is figyelembe vehetjük, csak erről nincs igazán információnk, pláne arra a konkrét termékre lebontva). Jó példa erre a tintasugaras nyomtatók esete. Előállítási ár alatt megvehetőek, aztán gyorsan kiderül, hogy egy garnitúra patron már drágább, mint az egész gép volt. Aki nem számolja ki az egy oldalra jutó nyomtatási költséget, az könnyen rosszul választhat. Saját ügyfeleimen tapasztalom, hogy válság ide vagy oda, nem akarják ezt számolgatni.

És a kiútról: véleményem szerint nincs kiút ebből a körforgásból, világszinten semmiképp. Legalábbis ma egyértelműen így látszik. Hogy miért, arról oldalakat lehetne írni. Gondoljunk bele csak abba, hogy olyan terméket vásárolnánk, ami valóban tartós fogyasztási cikk, és egy életen át működni fog, lehet javítani. Rögtön az első probléma, amibe beleütközünk, hogy lényegében nincs ilyen termék, nem gyártják, mert nincs rá kereslet. Tehát akkor mi marad? Megvenni az olcsó szemetet. De tegyük fel, hogy a boltok polcain csak tényleg tartós fogyasztási cikkek vannak. Tehát megveszünk egy olyan autót, ami legalább 30 évig működik. Nem, ez mégsem jó, hiszen az autó környezetszennyező (mondjuk ha tényleg 30 évig működik, az már sokkal jobb, mintha csak 5 évig). Igen, a hibrid is. Az elektromos is, mert ugye akkumulátor van benne, amit gyakran kell cserélni. Akkor mit vegyünk? Lovas kocsit? Azt házilag is el lehet készíteni. Hopp, akkor autógyárra már nincs is szükség, párszázezer (millió) ember mehet az utcára. De akkor kell ló is. Hova tegyük? A panelben nem fér el...

Tehát oda akarok kilyukadni, hogy a környezettudatosság véleményem szerint a mai fejlettségi szinttel nem összeegyeztethető (globálisan legalábbis, mert a saját kis szelektív hulladékgyűjtésünk csak csepp a tengerben). Érdemes lenne eljátszani a gondolattal, vajon mi lehetett a történelemben az az utolsó pont, ahol még valóban zölden lehetett élni. Vajon az akkori fejlettség a mai embert kielégítené? Meggyőződésem szerint nem. Nem véletlenül léptünk tovább. Felmerül az a kérdés is, vajon az az emberi tulajdonság, hogy mindig többet és többet akarunk magunknak, mennyire játszott szerepet abban, hogy idáig jutottunk. És a válasz valószínűleg az, hogy szinte kizárólag ezért tartunk itt, ahol. Márpedig ha ez így van, akkor valójában kényszerpályán mozgunk, és ennek, ahogy az idézetben is szerepelt, csúnya vége lesz. Már csak egy kérdés maradt: mikor?
(#) tungsram válasza Stadi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Na ebben egyetértek, csak hol van az megoldás ami mindenki számára jó lenne. Egy elég drasztikus példával tudok szolgálni. Amig a fehér ember nem tette be a lábát az Afrikai kontinensre addig ott született pl 15 gyerek amiből a felnőttkort a negyede sem élte túl. Na most jött a nyugat részéről általam csak álhumánumnak nevezett segítség ami nem volt más mint egy pénzmosoda és most mind él. Ez nem is baj hiszen az élethez mindenkinek joga van, de ők most már az utolsó tartalékaikat élik fel. Valahol békén kéne mindenkit hagyni a saját kis territóriumában, és ezt a általam nem igazán kedvelt amig lehet stílus szünne meg..
(#) gabi20 hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Üdv mindenkinek! Jelentem Szlovákia délnyugati részén nem messze Dunaszerdahelytől szakad az eső és ZÖRÖG AZ ÉG december 25.-én.Ez normális?
(#) DuMatyi válasza tungsram hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
@Stadi: Az illető könyvtáros, tehát nem kögazdász. Attól függetlenül rég találkoztam ennyire összeszedett, tárgyilagos és helytálló írással. Nem titkolom, mindenhol ahol járok, igyekszem a következő könyvtáros sztereotípiát lerombolni: A könyvtáros ronda nő, kontyban hordja a haját, 60 éves és még szűz. Egésznap csak olvas, mogorva, és ha olvasó fordul hozzá, keresztben lenyeli...

@tungsram: Ha egy kicsit utána számolunk, nem mindegy hány ember él a Földön, azon belül milyen életszínvonalon. Nyilván ha többen vagyunk (márpedig egyre többen), akkor relative kisebb szinten élhetünk. Az erőforrások végesek. Emellett apróság. Azt modod, mindenkinek joga van az élethez. Történetesen ha nem 20, hanem 50 éve születtem volna, ma nem élnék (5,5 hónap@1350 g). Ez nem mindegy. Amellett oké hogy csak a negyede élte meg anno a felnőtkort az embereknek, és a középkorban csupán 1-2 % a 70 éves kort, de ez nagy pszichológiai terhet rótt az emberekre. Gondolj bele: szült az anyuka gyereket, szerette dédelgette, a fele meghalt 10 ves kor előtt. Akkor nem volt ám pszichológus meg nyugodt környezet, menni kellett a földekre kapálni... Ez is egy másik olvasat.
(#) zolee1209 válasza gabi20 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Szia!
Nálunk Soltvadkerten is villámlás figyelhető meg!
(#) moltam hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
(#) Stadi válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nem igazán értelek. Te azt szűrted le a hozzászólásomból, hogy lenézem az könyvtárosokat? Én sem vagyok közgazdász. Sőt, a közgazdászokat lenézem. Na jó, csak akkor, ha hülyeségekkel és féligazságokkal tömik a nép fejét.
(#) szamóca válasza zolee1209 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nálunk is szakad az eső, és szélvihar van! Áram kimaradásokkal fűszerezve.
(#) zolee1209 válasza szamóca hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Ítéletidő jégesővel megspékelve... Néhány centis jég már áll az udvaron, ha kicsit csillapodik a vihar, majd készítek képet!
(#) DuMatyi válasza Stadi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Dehogy hiszem azt! A sztereotípia valóban ez sokakban - a többségben, de itt nem érezteti velem senki. csak viccből írtam be. Elvége nem vagyok 60 éves kontyos szűz könyvtárosnő... Egyébként pont egy magasan képzett közgazdász(nő) mondta nekem teljesen komolyan azt, hogy maga biztos egész nap csak ül és olvas. Nem kicsit lettem ideges. Azt hiszem ez no comment. Ezek szerint a közgazdaságtudományi egyetemen egyszer nem keresett katalógusban, ami ugye nem készül magától, és még sok más...
(#) zenetom hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Hali!
Aki ismeris a virtualdub progit, az kérem segítsen... Mert egy mezei 700 megás filmre nagy nehezen valami filterrel meg progival sikerült feliratot rakni, de mentésnél egy 90 gigás avit hozna létre
Mert ha nem tud tömöríteni, nincs sok értelme ennek a programnak, hacsak nem a NASA-nál dolgozik a júzer.
(#) dima hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Kedves Fórum társaim! Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kivánok nektek.
(#) Stadi válasza zenetom hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Video menü -> Compression alatt kiválasztasz egy codec-et, pl. DivX. Ennél két menetben érdemes tömöríteni, először Multipass, 1st pass-re állítva kell menteni a videót a File menü Batch valami menüpontja alatt, aztán mégegyszer Video/Compression, átállítod Multipass, Nth pass-re, és ugyanígy mented a File/Batch akármi alatt (más néven). Végül bemész a Job Control ablakba (F4 gomb), és elindítod a tömörítést. Az eredmény két fájl lesz. Amit először mentettél, az kicsi lesz, és nem kell, törölhető.
(#) Stadi válasza Stadi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Még a hangot is érdemes tömöríteni, ez pedig: Audio -> Full Processing Mode, Audio -> Compression alatt lehetséges. Tedd fel a Lame MP3-at hozzá. CBR MP3-at válassz, az ABR-nél csúszhat a hang.
(#) zolee1209 hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
Azért a letöltési sebességen is meglátszik a vihar!
(#) DuMatyi válasza zolee1209 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Ez szerintem egy hangolt sávszűrő átviteli karakterisztikája
(#) SALáta válasza DuMatyi hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Ha egy Khz lenne a felbontás meg ez egy duplexer karakterisztikája elfogadnám.
(#) _ampervadasz_ válasza zolee1209 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Itt is ömlik a vihar, de semmi probléma nincsen, sőt, gyorsabban válaszol az internet.

Egyedül a kábel tv haldokol.
(#) Georgee válasza _ampervadasz_ hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nem mondok semmit, most kocsikáztunk egyet készülve a szilveszterre. Csak nézek, amit látok egy rossz horror film. Alig lehet kilátni akkora a köd közben villámlik 4km-el odébb párolog az aszfaltról a leesett eső. Ez már nem normális.
(#) szamóca válasza Georgee hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Arra gondolsz hogy Karácsony este 8-kor nem szokott +10C° lenni?
Majd valami okos meteurulógus jól elmagyarázza hogy ez nem szokatlan jelenség ilyentájt.
(#) Stadi válasza szamóca hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nézzétek a jó oldalát: még mindig jobb most elővenni az esernyőt, pólót, gumicsizmát, mint júliusban a téli gumit...
(#) Georgee válasza szamóca hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nem 10°C, itt 15 volt kb, pólóba voltam egésznap. Azért egy kicsit furcsa.
(#) Ricsi89 hozzászólása Dec 25, 2009 /
 
érdekes egy idő van az biztos. Én ilyen időre még nem emlékeztem, hogy december 25.-én dörögjön, villámlik és szakad az eső. Mintha valami nyári zápor lenne.
(#) Georgee válasza Ricsi89 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
A poén, hogy sok ember megvan zakkanva, a hirtelen hőmérséklet változás miatt köztük én is. egy órán keresztül hívtam fateromat, hogy mizu, persze hogy a saját számomat tárcsáztam. És nem értettem miért nem kapcsol, de ma nem csak velem volt ilyen. Nem könnyű ez a hirtelen átállás.
(#) Ricsi89 válasza Georgee hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Kicsit összezavarja az embert ez a hirtelen változás. Egyik nap még a hó esik, másnap meg már 10 fok van és eső esik. Úgy néz ki, hogy lecsendesedett a vihar és merészkedtem visszakapcsolni a tv-t is. Szegény tv-nek még a tápja is befulladt egy pillanatnyi áramszünettől.
(#) tungsram válasza Ricsi89 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Ma még az amúgy teljesen megbízható gépem is két alkalommal állt meg??
(#) _ampervadasz_ válasza Ricsi89 hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Nem kicsit érdekes ez az időjárási hullám, és ráadásul megint jön a a fagy, és megint melegedés.
(#) Georgee válasza tungsram hozzászólására (») Dec 25, 2009 /
 
Komolyan kezd minden(ki) megőrülni.
Következő: »»   886 / 3607
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem