Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, pont ez a problémám nekem is, mivel tilos a nullát földelni.
Riggs, műszerész munkahelyen nekem is kötelező volt használni leválasztó trafót, igaz ott csak kettős szigetelésű berendezés volt használva róla. Akkor majd a gyakorlatban kiderül. Tavasszal lesz felépítve a rendszer, addig csak begyűjtöm az eszközöket, információkat. Az útmutató szerint földelek, ha nem működik a fi-relé akkor majd ismét felhozom a témát. Köszönöm a segítséget.
"A 12/230V-os inverter kimenetét egyenirányítod......már táplálhatod is a sb invertert(ha tud fogadni 300V egyenfeszt)."
Ilyenkor milyen terheléssel megy az inverter?(12/230V) Maximumon? Vagy egyszerűen letilt? Ha jól sejtem ez ugyanaz az eset amit kicsit korábban boncolgattunk: "(#585520) Dzsos" Ha esetleg talált valaki gyári megoldást a bemenő áram lekorlátozására, sikítson rám!
Az FI relének semmi köze a földeléshez. Hibaáramrelé.
Ha az áramtól átjárt vezetékeket átvisszük az FI relén és kívül húzunk egy védővezetéket, amit az FI relé előtt a Nullának kinevezett vezetőhöz kötünk, ezután a Fázis nevezetű vezeték és a védővezeték között kialakuló hibaáramra (testzárlat, leégés, elázás...) fog működni. Földelés felé természetesen nem fog hibaáram megjelenni. De rázni se fog.
Atis57!
Bármely Fi relé működik védőföld kiépítése nélkül. Az aggregátorokat nem azért földelik le. A többféle érintésvédelmi megoldásból mindig a legcélszerűbbet érdemes használni. Egy műszerész műhelyben elválasztótrafó, szobákban műhelyben védőföldeléses hálózat ( bár legtöbbször kettős szigetelésű berendezést használunk ami nem használ védőföldet, de van sok olyan gép ami igen). A fürdőszobába 2 sarkú kapcsoló(a nullát is megszakítja) Vannak olyan államok ahol a fürdőszobát elválasztó trafóra kell kötni, de nálunk nem.
Szuia!
hát kicsit eltér a véleményünk: ilyen Fi védelmet 3X3.3kv 3X6.3kV és 3X10kV-n láttam a hálózat IT (földeletlen-elszigetelt volt) a gépeket egyedi védőföldelés védte ,--HÁT ELÉG VACAKUL MŰKÖDÖTT! ha az ERBE által vázolt módszert követnénk --azt korrektnek tartom
Erbe csak a bekötését, működését vázolta.
Ezt a vacakul működött dolgot hagyjuk, minden relének van érzékenysége ( 30mA, 50mA, ...) azt hogy a kilovoltos hálózatokon milyen FI relér használnak azt nem tudom. De minden FI relét beépítés után be kell mérni! Tehát nem működhet vacakul! Vagy megfelel a szabványnak vagy nem. Lehet hogy a gépek egyedi földelése xar volt. A Fi relé vagy tudja ami rá van írva tehát jó, vagy nem, és cserélni kell.
Tudtommal a fi relé ugy működik, hogy figyeli a két vezetőn folyó áramot. Ha minden rendben működik, akkor ez egyforma. Ha valamerre szivárog az áram, akkor az egyik vezetőben annyival kevesebb lesz, amennyi elszivárog. Ha ez átlépi a megengedett értéket, azonnal leold. A relét nem érdekli, hogy merre megy el (védőföld, manus stb...), a lényeg a különbség. Amugy régen ezt direkt kipróbáltuk és működött.
szerintem a a fi relé a nulla és a föld között figyeli az áramot és arra kapcsol le. Legalábbis ha összeérintem a földet és a nullát akkor leold!
Igazad van, figyelmen kívül hagytam az akkumulátoros táplálást ahol szinte "nincs" áramkorlát. Bizony sajnos letilt az inverter. Mert ugye csak napelemeknél maga a napelem az "áramkorlát". Szerintem nem egyszerű elektronikus úton esetenként több száz ampert korlátozni.
Megnéztem 30 milliamperesek vannak itthon!
Sokmindent tisztáz ez a leirás,de a védőföldröl nem esett szó.Tapasztalatból tudom,hogy 3 fázisú rendszernél FI relé után nem szabad összekötni a nullát a védőfölddel,mert azonnal leold,holott 16 keresztmetszet felett ez engedélyezett lenne.
A rajzodon mintha négy fázis látszana. Jobb ha áttérsz a három fázisra. Annak az elektromos játékszabályai ismertek, három vezetékkel hatékonyan le lehet venni a teljesítményt, ráadásul ez igaz az egyenirányítra is. Négy fázisnál nem tudom, mi a helyzet.
Állandó fordulatnál jobb ha csillag kapcsolást használsz. Az indokot leírhatom, csak elég hosszú lenne, most elhagyom. Milyen, és hány darab mágnes lesz a generátorodon? Csak az összeillesztés miatt kérdem. Engem nagyon érdekelne a kör alakú erős mágnes bemérése, ebben tudsz segíteni?
nincs gond a 4 fázissal,de ebben az esetben mivel 12 tekercs van választható a 3 és 4 fázis is,az a kérdés mekorra fesz jön igy ki,a 3 fázist választva nagyobb lesz a kijövő fesz,mert 4 kötsz sorba.
"Jobb ha áttérsz a három fázisra. Annak az elektromos játékszabályai ismertek,"
Pontosan azok a játékszabályai az 5, 7, 23 és 51 és XXX fázisnak is. Igaz, valamivel több dióda kell hozzá. A csillag vagy delta kapcsolást pedig aszerint kell használnunk, hogy most éppen nagyobb feszültségre, vagy több áramra van szükségünk. Csillag - nagyobb feszültség, kisebb áramterhelhetőség. Delta - nagyobb áram, kisebb feszültség.
Emberek!
Ez nem így működik, hogy csak úgy kötözgetjük a tekercseket egymáshoz, kialakítva kedvünk szerinti x fázisú rendszert. Az hogy egy generátor hány fázisú, azt teljes mértékben a konstrukciója adja ! Ez függ a tekercsek és a mágnesek számának arányától. Egyszerűen megállapítható: az egyik szabadon választott tekercshez beállítjuk az egyik mágnespárt. Most keresni kell egy olyan tekercset ami mellett (felette/alatta) pontosan ugyanúgy áll a mágnes. Ha találunk ilyen tekercset akkor azok összeköthetőek, bár lehet hogy a tekercsek végpontjait kell összekötni(180 fokos fáziskülönbség) és nem az egyik véget a másik kezdőjével. Ezeket a tekercseket köthetjük sorba, vagy párhuzamosan is. Bár én nagyon nem ajánlom a párhuzamosan való kötést(egyenirányítás nélkül), mert a legkisebb eltérés miatt is egymást fogják táplálni, és leéghetnek. HA nem találunk olyan tekercset, amely mellett ugyanúgy áll a mágnes, akkor NINCS azonos fázisú tekercs ! Minden tekercs külön fázis! Talán a közel azonosakat össze lehet kötni, de az nem 100%-os megoldás. Ebben az esetben célszerű minden tekercset külön egyenirányítani ÉS kondival tárolni az energiát. Nem kötelező minden tekercshez külön kondi(ilyenkor minden x-edik tekercs egy kondira dolgozik: pl 12 tekercsből minden 3.), de minden tekercshez kell Graetz-híd... Aki nem hisz nekem nézze meg szkóppal a feszültségeket.
Nézd meg a rajzot amihez segítséget kértek,hogy kösse be.Nem ugy müködik hogy csak ugy kötözgetjük egymáshoz a tekercseket hanem a konstrukció adja?És a konstrukciót nem mi határozuk meg?Annyi fázisú lehet egy generátor amit nem szégyenlünk csak gondolkodni kell,arról nem beszélve hogy annál simábban jár minél több a fázis.De itt konrétan mégegyszer hangsúlyozm egy adott képről kértek segítséget hogy hogy kösse erre valaki irta jobb ha 3 fázisban gondolkodik mert ismertek a szabályok erre válaszoltam hogy 4 fázis sem felejtős.Bár igaz hogy mágnesszámokrol nem esett szó,de az szintén alakitható!A 4 fázis már csak azért is szóba jöhet egyenrányitásnál mert a legtöbben gratz hidakat használnak ebben a tejesítményben 3 és 4 fáishoz is csak 2 gratz kell,tehát nincs plusz költség csak simább járás,de nem szabad elfelejteni a tekercsek összekötése miatt az amperok és feszültségek arányulását.
Idézet: „Nézd meg a rajzot amihez segítséget kértek,hogy kösse be” A rajzon csak tekercsek vannak ábrázolva! Használhatatlan, csak a rajz alapján nem lehet segítséget adni! Hiába hangsúlyozod, hogy a rajz alapján kell segítséget adni. Mivel mi csináljuk a generátort (majdnem) minden paramétert szabadon alakíthatjuk. Idézet: „mert a legtöbben gratz hidakat használnak ebben a tejesítményben 3 és 4 fáishoz is csak 2 gratz kell,tehát nincs plusz költség csak simább járás,” Annyi Graetz kell ahány fázis...minimum.
Sziasztok!
szerintem ez elég jó fogódzkodót ad : http://www.stanford.edu/~hydrobay/lookat/pmg.html mik az alapelvek , talán forditás nélkül is érthető-de a Google forditással is elmegy. másik. ha 3 fázisú a generátor akkor 3X2 dióda kell egyenirányitani, ill. hány fázisú lessz annyi--nX2 . mindegy hogy csillag/delta a tekercsbekötése. ha megakarod növelni a feszültséget akkor kell a csillgponthoz még 1X2 db. szerintem....
Egy gratz hidban 4 dioda van,ez két fázis egyenirányitásohoz elegendő.Mi az hogy minimum annyi gratz kell amenyi fázis és maximum mennyi a többit hova kötöd?Lehet hogy sokaknak az alapoknál kellene kezdeni......
Hát igen, ez a graetz zavarba ejtő egy szerkezet azzal a sok lábbal...
Hidd el az alapok megvannak!
Ha csillagba (esetleg deltába) van kötve a tekercs akkor tényleg elég 2 fázishoz 1 graetz ( ebben igazad van és ez akkor nem jutott eszembe) valószínűleg azért mert épp máson (is) jár(t) az agyam
Először is hagy mondjam el, hogy gépész vagyok. Érdekel a generátor téma, ennek része a drótok összekötése is, ezért nézegettem a fázis kérdést is. Amit most leírok, abból elsősorban én akarok tanúlni, nehogy valaki kioktatásnak vegye!
Ahogy most gondolom: Mivel a három fázis feszültségének számtani összege minden pillanatban nulla, ezért a generátorokból a három egyfázisú áram kivezetéséhez hat kivezetés helyett elegendő három, (asszimetrikus terhelésnél és csillagnál négy) vezető. Ha ez igaz, akkor ebből matematikailag az következik, hogy egy adott pillanatban van egy legnagyobb feszültségen lévő tekercs, és ezzel a feszültséggel épp megegyezik a másik két tekercs feszültségének összege. Ez akkor kezd ez érdekes lenni, ha a három fázis egyenirányítóra van kötve. A legnagyobb feszültségű tekerccsel semmi gond, lazán rátermel az egyenáramra. Na de mit csinál a másik két tekercs? Mivel az áramkörből adódóan ezek most éppen sorba vannak kötve, az ő áramuk is mehet az egyenirányított vezetékre. Külön-külön nem tudnák megtenni, mert a nagyobb egyen feszültség zárná a diódáikat. Így aztán mindhárom tekercs, függetlenül attól, hogy milyen feszültségen van, minden időpillanatban tevékenyen részt vesz az egyenáramú hálózat táplálásában. Ennyi, ami vagy jó, vagy nem. Amit meg akarok tanúlni: Hogy lehet pl. 37 fázist egyenáramú hálózatra kötni a fentiekhez hasonló módon. ( ez ráadásul prím szám, vagy mi a bánat ). Mert azt még értem, hogy egyesével egyenirányítom őket, és mondjuk a tíz legnagyobb feszültségen lévő rátermel az egyenáramú hálózatra. A többi ezt hogyan csinálja? Vagy pihen egy picit? Bocsi, ezt a gondolatmenetet nem akartam átgondolni négy fázisra, kényelmesebb volt a három fázist ajánlani, kérve persze a mágnesek számát. Más is indokolja a három fázist szerintem, de az nem teljesen elektromos téma.
Szia!
ad': a 3 fázis tekercs szinuszhullámait ha megnézed rögtön látod is csillag kapcsolásban a két feszültség fázishelyesen összeadódikez nyitja az egyenirányitó diódát --HA magasabb ez a fesz mint a diódák túloldalán(akku-puffer kondi, terhelésen )ennek megfelelően folyik az áram a két hidágon oda/vissza Ad2: teljesen mindegy hány fázisú annyiszor két dióda kell hozzá . (keresek rajzott is ....későőbb) Ad3: a 3fázis a gazdasági optimuma --már elég sokk /de még elég kevés ..... gondolj bele ha 12 fázisú lenne a hálózat 12szál+ Nulla + Védővezető a mágnesek /tekercsek száma 1f esetén 1/1--- 3f esetén 2/3...4/6......48/72 db
Akkor ezt a 37 (51) fázist a diódás-kondenzátoros bolt találta ki?
Ez elég elrettentő dolog, attől függetlenül, hogy működik, bár még a tekercsek teljesítményének kérdését át kell gondolnom. (10 voltos kondi, 5 voltos tekercs)
Eltérő fázisú tekercseket is lehet sorbakötni, csak akkor nem egész számú többszöröse lesz a kimenő feszültség egy tekercshez képest. Természetesen a polaritásra kell figyelni, hogy összeadódjanak a feszültségek, ne pedig kivonódjanak.
Az 51 fázist a kis kínai azért találta ki (ha nem éppen koppintotta), hogy minél simábban járjon a generátora és minél alulképzettebb szerelőgárdával kivitelezhesse. Ha XX tekercset meghatározott sorrend szerint kell felváltva összekötözgetni, sokkal nagyobb a hibalehetőség, mintha minden tekercs egyik lábát egyik diódára, másikat másik diódára kell kötni, és így tovább...
51 tekercs - 20 mágnesnél már komoly fifika kell ahhoz, hogy kitotózzam, melyik melyikkel hajlandó összedolgozni és még szimmetrikus is legyen, meg feszültség összehangolva... Nem lehetetlen, de minek! Minden tekercs az előállítandó feszültségre van méretezve, 51 tekercs - 102 dióda és kész. A példa is, az nx2 diódára. 3 fázisnál kacifántos vektoros számítások szolgálnak a fázistekercsek feszültségének, áramának számolgatására. Gyök3. 4 fázisnál adódik össze két, pontosan egyforma értékű tekercs feszültsége.
Ha csillagba kötöd a fázisokat, akkor felesleges a nullát is kivezetni, és feleannyi graetz kell, mint ahány fázis van.
Sőt! Ha deltába kötöd a fázisokat, akkor is!
De Atis57 is ezt írogatta.
Szia4
Akkor kellene bekötni Ha fesszt meg akrom emelni (10V-ról tölteni az akkutami 13.5Vnál "jár") az 1f gretz 4db dióda de a A 3F CSAK 6/DB!!! csak mivel 1f graetz kockát árulnak (4db diódával) ezért kell belőle 2db -- de felfelé már csökken nX1,5 aránybn |
Bejelentkezés
Hirdetés |