Talán But12A,But18A,kapcsoló tr.jobb lenne.P=100W,I=8Amp.
c-e/fesz.g 400V,300ft.alkatrész boltban.

Egy tranzisztoros szutyoktól mit vársz?
Vannak olcsó egyszerű bevált kapcsolások Ne555 Ic.vel 2db.tranzisztorral,de más típussal is,a fórumon.

Akarok építeni egy ZVS meghajtású szörnyeteget, viszont a hozzá való tranyók még nem jöttek meg, így gondoltam kipróbálom a két frissen beszerzett sorkimenőm. HR6456...
három és fél centi körüli ívet húzott egy sima egytranzisztoros meghajtással. Az előző HR6113-as sorkimenőm szűk egy centit produkált így ez meglepetést okozott Ma még kipróbálom azt is, hogy milyen, ha a sorkimenőre én tekerem a primert. Gondolom így biztonságosabb átütés szempontjából. Viszont kitaláltam egy trükköt és utánnajártam. Létezik az a megoldás a feszültségnövelésre, hogy két sorkimenő vasmagját egymás mellé tesszük és mindkettőre tekerjük ugyanazt a primert és visszacsatolót. Így mind2őben indukálja a naftát és a kimeneteket sorbakötve biztos valami brutálisat kapunk. Ezzel kapcoslatban sajnos még nincs tapasztalatom, de ha alakinek van tapasztalata vagy tanácsa, azt szívesen várom

Többször is volt már erről szó.
Bővebben: Link
Keresőt használni kéne.. bár most nézem, hogy ráadásul ezt pont neked írtam!

,igen,csak hogy ez Igy nem fog müködni,ugyanis Igy párhuzamos kapcsolást kapsz,a két kimenetet meg legfeljebb párhuzamosan kötheted majd be.De megoldható úgy,hogy mindkettőre külön-külön tekersz fel primereket,csak azzal a külömbséggel,hogy az egyik tekercs alsó végét,a másik felsőjével kötöd össze,a maradék két huzalt ugyanIgy,csak forditva,és Igy a két nagyfesz kivezetésen 2xes feszt kapsz A visszacsatolótekercset ugyan csak ezzel a módszerrel oldod meg.

A primer oldal párhuzamos is kell, hogy legyen.

Nem! Félreértesz,elmagyarázom mégegyszer; tegyük fel hogy van két különálló sorvégtrafónk,két különálló primer tekercsel,cask példának legyen a1-a2 végpontal az egyik tekercs,és b1-b2 a másik tekercs,namost Mallar esetében egy primerrel a két vasmagon azt kapjuk,mintha én most ezt a két tekercset összekötném a1-et b1-el,és a2-őt b2-vel,ez esetben az a1 és b1 egy ugyanazon potenciálban lesznek,ezért a szekunder oldalon a két nagyfesz kábel is egy potenciálban lesz,Igy nem lesz semmiféle szikra a két kábel közöt ,mert a két szekunder párhuzamosan üzemel,ezért soros kötésbe kell őket helyeznünk,de mivel a szekundernél a nagyfesz kábelt nem köthetjük amásik trafó szekunderének az alsó végpontjára,kénytelenek leszünk két egymástól független primert készIteni,hogy ott cserélhessük fel a végpontokat,Igy a1 kerul b2-höz,és a2 b1-hez.A primerek ez esetben is párhuzamosak lesznek,csak éppen a vasmagok pólusai cserélődnek fel.

Kavarod a dolgokat kicsit. Az, hogy a szekunder oldal hogy van bekötve, az most teljesen mindegy, lehet sorba, vagy párhuzamosan. Ha két külön primer van, az megint teljesen mindegy. Akkor lenne értelme a külön primernek, ha a két meghajtás is teljesen jól el lenne galvanikusan választva egymástól. Máskülönben majdnem ekvivalens a kettő.
De soros kötés helyett az ellenütemet kellene erőltetni (már ahol olyan a sorkimenő is).

Bocs,de ismét nem egyről beszélünk már most hogy lenne mindegy,én úgy tudtam a két sorkimenővel az a cél,hogy a végfeszültség kétszeresét kapjuk,és,hogy ezt elérjük,akármelyik odalról is közelItjük meg a dolgot,magátólérthetődő,hogy a két trafó szekundere sorosan kell,hogy álljanak,párhuzamosan legfeljebb az áramerőséget fogjuk növelni, mikor volt itt szó,két meghajtóról?

Szia! Most hozzáteszem, nem vagyok nagyon jártas a nagyfrekvenciák világában, de talán nem tér el sokmindenben az 50Hz-től, ami a feszültséget és áramot illeti. Vegyünk két hálózati trafót, legyen például két darab 230V/20V-os, szekunder tud I áramot. Ha a te leírásod szerint a primereket sorba kötjük, illetve a szekundereket is, akkor semmi változás nem történik. Ugyanis így primerenként 115V esik, de az áttétel változatlan, így a szekunderen csak 10V lesz, amit sorba kötsz majd, vagyis ismét 20V-od lesz. Ha a primereket párhuzamosan kötöd, a szekundereken 20V feszültség lesz. Ha ezeket sorba kötöd, akkor 40V-od lesz, I áram mellett. Ha párhuzamosan kötöd a szekundert, marad 20V-od, de 2I-d lesz!

Nem emlékszem hol Irtam azt,hogy a primereket soba kell kötni,de hagyjuk a fölösleges elméleti rizsát,mert úgy látszik minnél tovább megyünk,annál messzebb távolodunk el a tárgytól,inkább itt van egy kapcs.rajz (arra az esetre ha nem sikerülne meg nyitni, melékeltem egy linket a megjelenItő letöltésére Bővebben: Link”Скачать”-ra kell rámenni ,ha nem megy az orosz.):
(Ja és,ha valaki tudna ettől jobb áramkör szerkeztő programot,azt nagyon meg köszönném,mert szerintem ettől már csak jobb létezik.)

Amúgy meg azt a-et,nem arra értettem,hogy,hanem arra,hogy nem értettél meg teljesen.

Bocsi, akkoriban máshogy képzeltem el a dolgot és azthittem, hogy az akkori ötletem vetetted csak el... ez adta az ötletet, aztán gondoltam, hogy megcsinálom. Nem is gondoltam rá, hogy a beépített diódák mit reagálnának a dologra Viszont előbb a ZVS- meghajtást kéne kipróbálni. Pontosabban, ha azzal megelégedek erre talán nem is lesz szükség. Csak megláttam ezt a kapcsit a neten és gondoltam összedobom(sima egy tranzisztorral), amíg nem jön meg a két nagyteljesítményű tranyóm a ZVS-hez. Aztán jöhet végre a tesla :nevetes2:

Mallar írta:

Te írtad:


Azért mindegy a szekunder oldal most, mert te a primerekre azt mondtad itt, hogy nem fog működni. De eléggé kavarod még mindig a dolgokat, szóval még mindig nem értem, mi a probléma, főleg, hogy a kiindulás az, hogy a primerek párhuzamosak, a szekunder oldalon innentől kezdve lehet csak variálni, sorba, vagy párhuzamosan, kinek kedve szerint.

Igy utólag megjegyzem,hogy ugyanezt próbáltam én is elmagyarázni,csak azzal a külömbségel,hogy mivel a szekunder oldalon nehezebb kivariálni a szügséges kötési módot, (például a szekunderek soros kötésénél célszerűtlen lenne az egyik trafó nagyfesz kábelát a másik trafó szekunderének a "föld" kivezetésére csatolnunk)ezért könnyebb az egyik primeren felcserélnünk a végpontokat,és Igy a szekundereken a két "föld" egymáshoz kerül,a nagyfeszkivezetéseken meg kapjuk a két szekunder össz feszültségét,A probléma csak az ,hogy egy kicsit még mindig félreértesz,de mindegy,hagyjuk az egészet a francba,ezen ne vesszünk össze,amúgy meg,ha érdekel nézd meg a kapcsolási rajzot amit az előbiekben rajzoltam,ott szerinem hamarabb rájösz amire gondoltam,én mondjuk Igy szoktam bekötni két sorkimenőt,ha egy meghajtásra akarom őket,és ha kétszeres szekunder feszültséget akarok velük elérni,nem tudom kinek,hogy,de nekem bevált,és ez a lényeg.

Na igen, ezt említettem többször is, ezt hívják ellenütemű meghajtásnak. A probléma, hogy itt az egyenirányított sorkimenők nem jöhetnek szóba.

Bocs,hogy nem értettük meg egymást,én többnyire orosz és ukrán nyelven tanultam az elektronikát,ezért a magyar szakszavakkal néha gondjaim vannak.

Egyszer egy egyenirányított sorkimenőből sikerült kioperálnom a diódát,és egy vastag réz huzalal helyetesItettem.

Srácok végre beszereztem az IRFP250-eseimet és az alkatrészeket a ZVS meghajtáshoz, azt szeretném kérdezni, hogy mire figyeljek majd oda, mikor feltekercselem a trafóm primerjét 5+5 menettel(annyit írtak mindenhol) Zománcolt rézhuzalt használjak? A másfél milli az sok neki? Most így hírtelen csak ennyi agyament kérdéssel tudtam elődrukkolni
Jah igen, ennél 0,68µF es kondira írták h must be good. Azt arra értik hogy 0,68µF nek elégnek kell lennie, vagy arra, hogy használjak minél jobb minőségűt? Ha jobb minőség kell, akkor azt hogy érhetem el?:S építsek kondibankot? (ez gondolom fóliakondi)
Üdv

1,5-ös még kevés is. De jobb, ha sodort rézkábelt használsz, könnyebb tekerni. Kondinak legyen kicsi a vesztesége, pl MKS kondik jók ide. De a legtöbb fóliakondi is.

Köszi szépen a hírtelen választ

Ezt a videót leltem neten: Bővebben: Link A srác vajon, hogy oldja meg, hogy ekkora íve legyen? Nem adott választ.

"I just use a MOSFET (IRFP260) with a resonant capacitor across it (ca. 0.22uF)(there must be a special slow-turn-on gate drive or the MOSFET pops). The power is not amazingly high but the voltage is."

Ennyit ír róla

Egy biztos 90KV-on a sorkimenő nem lesz hosszú életű,én egyszer valami ilyesmi nagyságú feszültséget elértem elektroncsöves meghajtóval,a sorkimenő nálam max egy óráig húzta.

Ez 90kV-tól nagyon messze van. Max 50kV, de lehet annyi sincs.

Én 1mikroF-os kondenzátort használtam a régi monitorom alaplapjából szedtem ki.

Nem a kondi volt a kérdésem, hanem maga a kapcsolás a sima egytranzisztoros oszcillátorban hol használ kondit? Vagy ő 555-össel hajtja és ott a kondik? (most lehet butaságot mondtam)
Amúgy azt vágom, hogy ez nincs 90kV. Csak azért linkeltem be, hogy ő 9 centis ívet kap énmeg csak 3at De ez nyílván a tranzisztor másságából adódik. Ő mosfetet használ valami kondenzátorral. Azt szerettem volna megkérdezni, hogy segítsetek, hogy kössem a mosfetet, meg a kondit. És miben lesz ez a kapcsolás több mint a sima tranzisztoros, miért húz sokkal nagyobb ívet. Nagyobb a frekvencia és így ugyanazon a vasmagon jobb hatásfokkal dolgozik? Azthiszem az is számít.

Ne írjatok már blődséget,ez az ív 3-3,5cm távolságú volt.Max.30KV lehetett.A felvétel is közelről készült,ki volt nagyítva rendesen.

FAKE!! ...akkor

Viszont találtam egy érdekes kapcsit

Ami tényleg szép ívet húz: link

ZVS-el ennél is nagyobbat lehet húzni. Az, hogy koronázik 12 centire, nem mond semmit, nekem a 70kVDC-s táp is koronázik már 20 centire is. Gömb elektródákat kell használni, méghozzá megfelelő átmérővel, ott majd valóban kiderül, hogy mekkora a feszültség.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy egy mai modern, sokszorozóval egybeépített sorkimenővel lehet-e a földhöz képest 20-25KV-os negatív feszültséget előállítani?

Az újfajta sorkimenőkben nincs sokszorozó, csak egyenirányítás, ami +20kVDC-t ad, földhöz képest.