Ez a tápegység itthoni használatra készült nem "uniós" előírások alapján /sajnos/.
De itt van a régi tápom kb 15 éve használom ez rendben van? /majdnem nem?/
Másrészt pedig ez a táp nekem készült nem neked.
Amúgy köszönöm a biztatást de ez az előlap csak egy próba volt/vasalásos/ eddig még nem próbáltam ilyen módszert.

A régi még Alfasettel készült mi?

Én is annó azt használtam, és tök jó is volt akkoriban. pontosan ezért építenék új tápot, mert azóta a saját tápomon is lcd.sre alakítottam a fesz, és áram mérőt, de azt csak bevágtam, és nem csináltam meg szépen egyelőre. Aztán nem is volt a trafó eléggé erős benne, és a régi nyákomat is tudnám űberelni, tehát az nyugdíjba megy, és építek egy teljesen újat.

Az észrevételeim kivétel nélkül jobbító szándékúak, és remélem "kikezdhetetlenek". Ha te másképp vélekedsz, az szíved joga, semmiféle kényszer nincs, ami a felsoroltakat kötelezővé tenné számodra.
Mindezzel együtt, továbbra is azt javaslom, esetleg gondold újra, hátha van némi igazság abban amit említettem neked.
Azért nehéz kritikát megfogalmazni, mert valamit jól vagy rosszul csinálni, közel azonos energiába kerül. És mikor valaki már jól megdolgozott valamivel, általában elég rosszul viszonyul -még a jogos- észrevételekhez is. És ennek semmi köze az EU-s előírásokhoz, sőt még a szabványokhoz se. Ez csupán egy belső vágy, ami arra inspirál mindannyiunkat, hogy lehetőségeinkhez képest igyekezzünk jól csinálni azt, amit éppen létrehozunk.

A "viccet" félretéve az mitől lehet, hogy ha max feszre/40V/ állítom a tápot akkor pár perc után pár tized voltot váltakozik a kimenő fesz?

Nem kéne ilyet csinálnia. Ha a rajzban van a hiba, akkor Pioneer az illetékes. Annyit azért leellenőriznék, hogy a referenciafeszültség is imbolyog-e ennyit.
De az is lehet, hogy nem a tápegység mozog, hanem a műszer. Ezt egy kontroll méréssel tudod ellenőrizni.
(1-2 tized volt ingadozás szerintem semmit nem számít.)

A 24voltos zéneren 25v van az 5.1voltos zeneren pedig 4 volt.

"hogy ha max feszre/40V/ állítom a tápot"
Csak a poti végkitérésében csinálja? Hátha ő a bűnös. Ha beraksz a helyére egy ugyan akkora ellenállást és a csúszka vezetékét ahhoz végéhez kötöd ahol a potinál is lenne, akkor is így viselkedik?

Sziasztok! segitség,villanypásztor lett! beüzemelés,stabil ivkisülések C1-diódahid vonalában. szabályozhatatlan 32,7V kimenet,5A. kisülés már nincs,stabil fesz van. meg mi lehet a giksz

Valószínű, hogy a poti lessz a bűnös mert már egy jó félórája 40.3 voltot mutat.

Ne haragudj a kérdésért de egy stabil tápegységet hogyan lehet 0-24V-ig szabályozni? Vagy stabil feszültségű vagy szabályozható.

Helló, ha zenner a referencia, ne csodálkozz, ha ugrál, eléggé hőfokfüggő alkatrész ám.

Még mindig annyi?

Ezen már én is gondolkodtam. (mármint a referenciafeszültséget adó Z dióda helyettesítésén) Szerintetek egy TL431 a 6,8V-os Z dióda helyett jobb megoldást eredményezne? (Természetesen az ezzel a változtatással együtt járó alkatrészek cseréje mellett) Bár az is igaz, hogy nemigazán tudnék olyan kapcsolást mondani hirtelen, hogy ami mondjuk 12V-ról megy, az nem bírna el 12,4V-ot is.... Szerintem....

A zénertől vannak jobb megoldások, mint ahogy ettől a táptól is vannak jobbak, és stabilabbak. Ebben éppen ez a szép, hogy nincs benne szinte semmi, mégis majdnem olyan jó mint a "nagyok".
Szerintem ezt nem szabad átalakítani. Ha jobb kell, akkor egy jobb rajzot kell választani.

Igen, ebben teljesen igazat adok neked! Azért is írtam a hozzászólásom végére, hogy ami megy 12V-ról (vagy bármennyi más feszről) az megy 3-4 tizeddel többről is meg kevesebbről is. A kérdésem igazából csak elméleti volt, hogy mit jelenthetne ez a stabilitás szempontjából? Meg a műverősítő sem teljesen lineáris...

A TL431 50ppm/fok-os, tehát 50 milliomod részt változik a feszültség rajta fokonként. A zener ennél is rosszabb. Ha a kapcsolási rajzot ismerjük (ismerjük!) akkor ebből akár kiszámolható az is hogy 1 fok hatására mennyit mászik el a szabályozott tényező (feszültség, áram). A lustábbak szimulálhatnak is.

Minden tápegységnél az áramkör egy referencia mennyiséghez viszonyít. Ez a referencia minél pontosabb, annál stabilabb lesz a tápunk. Ha csak egy mezei zéner akkor építhetünk köré bármilyen profi szabályozást meg áteresztő fokozatot, el fog mászni.
Vannak kimondott referencia-források. Ezeket nem véletlen találták ki. A legrosszabb közülük 10ppm-es de inkább csak 5ppm. A legjobb amikhez hozzá lehet jutni 2ppm-esek. Mindegyik zéner elbújhat mögöttük.

A műveleti erősítők lineárisak, nem szokták őket a gyárban elrontani. Ha mégsem ezt tapasztalod akkor azt valamilyen külső alkatrész hatása okozza.

Itt talán még a Zener hőfokfüggése nem okoz ilyen gondot. Arra gondolok, hogy egy labortápot nem "évszakokon átívelően" használunk magára hagyva, hogy az ebből eredő elmászás gondot okozzon. Gondolom a tápegységen belül nem ugrabugrál a hőmérséklet olyan intenzitással (feltételezve, hogy nagyjából egyenletes a terhelés és a referencia zenert sem ragasztjuk rá valamelyik teljesítmény tranzisztorra poénból). Beállításnál pedig ki az, aki nem nézi a műszert, hanem csak a poti skálázását?

Oksa! Köszi a választ! Akkor elvileg (megy gyakorlatilag is) jobb lenne a stabilitása, de akkor már lehet, hogy a leves többe kerülne, mint a hús. Bár ahogy írtad a TL431 50ppm/fokos így ez is sokat javítana/javíthatna a tápon (és ez még nem is drága alkatrész annyira). De a 2ppm/fokos ára gondolom horribilis ezen táp többi alkatrészárához viszonyítva.

Igen, ez is igaz!

Nagyjából 600-800Ft-ért lehet kapni jó referenciaforrásokat. Itt van egyébként egy 5ppm-es 825Ft-ért: REF198

A labortápegységek (amik tényleg azok!) úgy vannak megtervezve hogy kiküszöböljék az összes alkatrész hibáját, szórását, hőmérséklet-együtthatóját. Ezt úgy teszik meg hogy minden dolgot egyetlen ponthoz viszonyítanak, ez a referencia. Viszont akkor a referenciának nagyon stabilnak kell lennie, ezért érdemes egy normális referencia-forrást beszerezni.

Rossz irányba viszed el ennek a tápnak az ügyét. Természetesen mindenben igazad van, amit a referenciáról, illetve annak fontosságáról írsz, csak elég szerencsétlen áthallást eredményez, ha ezt éppen az érintett tápegység kapcsán hozod fel. Mintha azt ecsetelnénk, mennyivel jobb lesz a trabantunk, ha elektro-hidraulikus szervóval segítjük a kormánymechanikát.
Ez egy "minimál-kapcsolás", és CSAK azért életképes egyáltalán, mert Pioneer a hóna alá nyúlt, és teljesen áttervezte, illetve talán hozzájárult az is, hogy kigondoltam hozzá néhány nyák-tervet én is.
Nekem is van kompletten működő példányom, így megalapozottan mondhatom, hogy NINCS a zénernek olyan labilitást okozó hatása, ami a legkevésbé is zavarná az amatőrök túlnyomó többségét.
Akit pedig zavarnak, ennek -a véleményem szerint páratlanul zseniális kis kapcsolásnak- a korlátai , az egészen biztos talál(t) magának másik, vélhetően lényegesen összetettebb kapcsolástechnikájú, magasabb elvárásokat is kielégítő labortápot.

Meg sem néztem a kapcsolási rajzát a tápnak. Csak szóba kerültek a referencia, a zéner és a labotápegység szavak, és csak leírtam ami eszembe jutott velük kapcsolatban.

...Alkotó, objektivitás!

...Alkotó, racionalitás (legalábbis törekszem rá).

Ennek a tápnak az eredetije kb 20 évvel ezelőtt látott napvilágot, előnye hogy fióktakarításból össze lehet rakni. Pioneer eszközölt pár módosítást, hogy szélesebb körben lehessen használni, de valódi optimalizálása még a 2.7.1ben sem történt meg (pedig megírtam hol lehet még okosítani).
Tehát a referencia résznél ha nem lenne erősítve a ref. feszültség több mint a duplájára (R6, R8 miatt)
(Az eredetibe kellettek ezek az ellenállások mert nem volt negatív táp, de itt már teljesen felesleges, sőt.. )
akkor a zéner hő driftje sem lenne erősítve !
Az LM324 igen öreg műveleti erősítő, ma már kiválthatjuk kisebb offszetfeszültségű, hő-stabilabb egyedre.
És legvégül a zéner helyett az igényesek tehetnek bele TL 431 CLP-t (kell még hozzá 2 ellenállás) amivel tovább javítható a hő-stabilitás.

Az én labortápom is ez az ősi kapcsolás ötleteit használja fel, de már olyan szinten át van dolgozva, hogy rá se lehet ismerni. Én referenciának 1db REF192-es használok, erről kapja a táp rész és a műszerek is a referenciát.

Várjuk a rég óta ígért rajzot, esetleg egyéb terveket is hozzá.

Igen Alkotó, épp ezt akartam mondani. Én is kíváncsi vagyok a tápra amit ígértél Thunder. Amiket említettél róla pl: változtatható áramgenerátoros üzem vagy visszahajló karakterisztika, szerintem jó ötlet.

Maga a fő áramkör már megvan, deszkamodellen ki van kísérletezve ! Erről már tudnék feltenni szkennelt rajzot.
Most a "kiegészítő" rész azaz az előlapon elhelyezett dolgokat tervezem: műszerek, ledek, kapcsolók, potik elhelyezése, illetve az egész táp kezelését tervezem.
De közbe beugrik mindig valami tegnapra elkészülendő feladat, ill. most készülök felszámolni a műhelyasztalomat mert csütörtökön készül fölé-mellé egy bútoregyüttes.

Hello!

Hát, ez két állításnak jó, csak éppen egyik sem igaz..
üdv! proli007

Gratulálok!
Ez egy építő kritika volt, sokat tanultunk belőle....
HA levezetted volna !
Benyögni dolgokat, meg vigyorogni mindenki tud..

Aki ismer az tudja, hogy elismerem ha tévedtem, miután a másik ész érvekkel alátámasztja, vagy levezeti a gondolatmenetét, de itt ez igencsak elmaradt
Számoljunk csak:
Én úgy számolom hogy ha a zéneren van 6,8 volt akkor a kimeneten (IC 1-es láb) 9,8909 volt lesz.
Ha a zéner feszültsége 6,7voltra csökken akkor a kimeneten 9,7454 lesz.
Tehát 0.1voltos zénerfeszültség változáskor a kimeneti ref. feszültség 0,14545 voltot változik.
Abban tévedtem, hogy nem a "több mint duplájára" van erősítve a zéner feszültsége, de abban nem, hogy a zénerfeszültség változása erősítve jelenik meg a kimeneten. És itt igazából csak ez a lényeg.

Ez is igaznak tartom, de azt nem írtam most, hogy a neminvertáló bemenetet a földre kell kötni (R6-os ellenálláson keresztül, vagy akár anélkül), mivel
megtettem ezt már majd 1 éve !
Természetesen ez a lépés magával vonzza, hogy az áramkörben pár ellenállás értékének is változnia kell. De ezt is benyögtem már Pioneer-nak akkor vagy privátba , vagy simán a fórumon.
Hirtelen nem találok több állításomat, melyet igazolnom kellene.

Hello!
Nem stílusom, de azért válaszoltam számodra irritáló stílusban, mert úgy éreztem, hogy a Te hozzászólásod is hasonló felhangú volt.. De semmiképpen sem akartalak sértegetni vele

De az okfejtésed azért nem helytálló, mert nem csak a drift hibát erősíted, hanem a referencia feszültséget is. Így ha a műveleti erősítővel bevitt hibát nem vesszük figyelembe, a referencia feszültség drift értéke százalékos formában sem jobb, sem rosszabb nem lesz.
A negatív tápra kötött ellenállással annyival javul a helyzet, hogy ez az áramkör (adott esetben) hajlamos arra, hogy bekapcsoláskor ne alakuljon ki a referencia feszültség. Tekintve, hogy most a műveleti erősítő invertáló lába negatív feszültséget kap, a kimenet mindenképpen elindul felfelé. Hátrány, hogy míg az eredeti felállásnál mga a zéner biztosította a zéner állandó áramát, jelenleg az függhet a negatív tápfeszültség értékétől. (Egyébiránt úgy emlékszem, hogy aradetileg is volt negatív tápfeszültség. De akár tévedhetek is.)
üdv! proli07